November 10.

Névnapok: Réka, András, André, Ariel, Ariéla, Ariella, Arietta, Delinke, Floransz, Florencia, Florentina, Jusztusz, Mátka, Meluzina, Nimfa, Rusztem, Tünde, Virgínia

Események:
1544 – Jan Matsys flamand manierista festőt eretnekséggel vádolták meg és száműzték Antwerpenből.
1839 – Trefort Ágoston vezetésével Pesti Műegylet néven megalakul Magyarország első és sokáig egyetlen képzőművészeti szakintézménye.
1913 – Nikisch Artúr (Arthur Nikisch) karmester vezetésével a Berlini Filharmonikusok felveszik a világ első, teljes Ludwig van Beethoven 5., c-moll szimfóniáját (op. 67.).
1917 – befejezi Gabriel Fauré francia zeneszerző a 2. brácsaszonátáját (op. 117), amit 1922. május 13-án, a Société Nationale de Musique koncertjén mutatott be Gérard Hekking csellóművész és Alfred Cortot zongoraművész.
1920 – George Bernard Shaw Nobel-díjas ír drámaíró Megtört szívek háza (Heartbreak House: A Fantasia in the Russian Manner on English Themes) című tragikomédiájának premierje New Yorkban, a Garrick Színházban. Témája a felső és felső-középosztály tudatlansága és közömbössége az első világháborúval és annak következményeivel szemben.
1938 – irodalmi Nobel-díjat kap Pearl S. Buck amerikai írónő Az édes anyaföld (Good Earth) című regényéért.
1939 – Frans Eemil Sillanpää finn író megkapja az irodalmi Nobel-díjat Silja (Nuorena nukkunut) című regényéért.
1950 – William Faulkner amerikai író irodalmi Nobel-díjat kapott „a modern amerikai regényhez való erőteljes és művészileg egyedülálló hozzájárulásáért”.
1958 – két évvel Bertolt Brecht német drámaíró halála után bemutatják az Állítsátok meg Arturo Uit! (Der aufhaltsame Aufstieg des Arturo Ui) című drámáját a nyugat-németországi Stuttgartban. A darabot Brecht finnországi emigrációjában írta, témája Adolf Hitler hatalomra kerülése.
1965 – Pécsett megkezdődik az első magyar játékfilmszemle (később Magyar Filmszemle). Az első fődíjakat (Arany Orsó) a következő filmek kapták: Húsz óra (Fábri Zoltán), A tizedes meg a többiek (Keleti Márton), Így jöttem (Jancsó Miklós). A filmszemle 1984-ben Budapestre költözött, 2012-től gyakorlatilag megszűnt.
1965 – ellopták Brüsszel egyik jelképét az 58 cm magas, 335 éves Manneken Pis (pisilő emberke) szobrot. Több hónap elteltével az összetört szobrot egy brüsszeli csatornában találták meg. 1987 óta a Manneken Pisnek van női párja egy közeli utcában, a Jeanneke Pis.
1970 – megnyitják a turisták részére is a kínai nagy falat.
1990 – bemutatják Chicagóban a Reszkessetek, betörők! (Home Alone) című filmvígjátékot Chris Columbus rendezésében, Macaulay Culkin főszereplésével. A forgatókönyvet John Hughes írta.
1995 – Nigériában a kormányerők felakasztják Ken Saro-Wiwa drámaírót és környezetvédelmi aktivistát az Ogoni Nép túléléséért Mozgalom (Mosop) nyolc másik tagjával együtt.
2023 – 54 évvel az utolsó 1. helyezett kislemezük után a The Beatles Now and Then kislemeze ismét az első helyre kerül a brit kislemezlistán.

Megszületett François Couperin („nagy Couperin”, 1668-1733) francia zeneszerző.
Zenei tehetsége már gyermekkorában annyira nyilvánvaló volt, hogy apja halála után – ekkor tízéves volt – felajánlották neki a St. Gervais-templom orgonista-állását. „a Napkirály” orgonistája, csembalistája és a királyi gyermekek tanára lett, saját címert, majd lovagi címet adományoztak neki. Legfontosabb munkáinak a több könyvnyi csembalódarabja számítanak, rendkívül érdekes felépítésű művek, amelyek szvitszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Zseniálisan kezelte a szonáta- és rondóformát, csodásan egyesítette a kor zenei stílusait, működése révén vált a francia zene az udvar előtt is elfogadottá, és hódította meg Európát is. Műveit Bach is elismeréssel tanulmányozta (Pillangók, Kóborló árnyak, Az álmodozó).

Megszületett William Hogarth (1697–1764) angol festő, grafikus, rézmetsző, a modern karikaturisták előfutára, az angol nemzeti festészet megteremtője.
Bár képességei hamar megmutatkoztak, a családnak nem volt elég pénze, hogy festészetet tanulhasson, így került Ellis Gamble ékszerész és ötvös műhelyébe ezüstműves inasnak. 1720-ban megnyitotta saját műhelyét, s új irányba indult. Nem arany és ezüst készleteket díszített, hanem rézmetszeteket készített, könyvillusztrációkat tervezett. Ekkor szilárdult meg benne az elhatározás, hogy életét a festészetnek szenteli. Hírneve és foglalkoztatottsága egyre nőtt, s megrendelői Anglia befolyásos családjaiból kerültek ki. arcképek mellett időszerű témák ábrázolásával is foglalkozott, sorozatokat készített, amelyek társadalmi problémákat feszegettek (A szajha útja, Az aranyifjú útja, Mózest a fáraó lánya elé viszik).

Megszületett Friedrich Schiller (Johann Christoph Friedrich von Schiller, 1759–1805) német költő és drámaíró.
Német költő, drámaíró, filozófus és történész. Őt tartják a legjelentősebb német drámaírónak, továbbá Goethe, Wieland és Herder mellett a weimari klasszikusok legfontosabb képviselőjének. Több színdarabja a mai napig a német nyelvű színházak állandó repertoárjában szerepel, balladái pedig a legkedveltebb német versek közé tartoznak. Az Örömóda költeménye Beethoven megzenésítésében a humanizmus világhimnusza lett. Magyarországon főként utolsó befejezett drámája, a Tell Vilmos által ismert: a német elnyomás ellen lázadó svájci nemzeti hős mellett társai és ellenségei láthatók a hagyományos magyar kártya lapjain. A történetet monumentális filmeposzokban és operában is feldolgozták. Életműve magában foglalja a szépirodalom valamennyi műfaját, de mellette esztétikai, költészetelméleti, történeti kérdésekről is kifejtette véleményét (Haramiák, Ármány és szerelem, Stuart Mária).

Meghalt Arthur Rimbaud (Jean Nicolas Arthur Rimbaud, 1854–1891) francia szimbolista költő, felfedező.
A szimbolizmus úttörőjének számít. Munkássága javarészét a Paul Verlaine-nel folytatott viszonya alatti néhány évben alkotta. Viharos kapcsolatuk 1875-ben ért végleg véget. Rimbaud életének ezután nincs irodalmi vonatkozása. 15-től 17 éves koráig kipróbálta magát az összes modern irodalmi irányzatban, de egyik sem nyerte el a tetszését. Leghíresebb versei A részeg hajó, A magánhangzók szonettje, A meghökkentek, Kóborlásaim, melyeket olyan híres költők fordítottak magyarra, mint József Attila, Radnóti Miklós, Tóth Árpád, vagy a műfordításairól is ismert Kardos László irodalomtörténész. A 20. században is sokaknak szolgált példaképül. A század elején kibontakozó izmusok, melyek a tudatalatti felszabadításával, annak kifejezésével kísérleteznek, elődjüknek tekintették művészetét, az általa megkezdett utat akarták folytatni.

Meghalt Somlay Artúr (Schneider Artúr, 1883–1951) kétszeres Kossuth-díjas színész, színészpedagógus, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja.
A Vígszínház színiiskoláját végezte, majd 1900-ban lépett színpadra. Egy-egy évadot játszott Kecskeméten, Pozsonyban, Zomborban, Kolozsvárott, Debrecenben. 1912-től, a némafilm időszakától kezdve több filmet forgatott, és fellépett a rádióban és pódiumon is. Regény- és drámaírással is próbálkozott. A negyvenes évek végén, a kitelepítések kezdetekor, a művész számos nehéz helyzetbe került színészkollégája mellett állt ki. Főként hősszerelmes szerepekben voltak kiemelkedő eredményei, de társadalmi kérdéseket feldolgozó, dialógusos színművekben és népi drámákban is jelentőset alkotott. Elsöprő lendületével, hibátlan játékával, érzelmes, szenvedélyes metakommunikációjával megújította a magyar színművészetet. Aprólékosan kidolgozott lélekábrázolásait a külsőségek pontos megjelenítésével párosította (Halálos csók, Valahol Európában, Különös házasság).

Megszületett Serédy Kató (Kate Seredy, 1899–1975) írónő, illusztrátor.
Elvégzi a Művészeti Akadémiát és tanári diplomát szerez. Szorgos családjában megtanulja a ruhatervezést és a betegápolást is, amit sajnos az I. világháborúban hasznosít is. A háború alatt, majd 1918 és 1922 között megjárja Párizst, Rómát és Berlint is. 1922-ben kiköltözik az Egyesült Államokba. Nagyon gyorsan sajátítja el az angol nyelv alapjait, és hamarosan meglepő természetességgel ír Shakespeare nyelvén. Szabadúszó illusztrátorként dolgozik a kereskedelemben, lámpaernyőket, ruhamodelleket, majd könyvborítót is tervez, és maga illusztrálja saját köteteit is. Életében 10 angol nyelvű regénnyel gazdagítja az angolszász és a világirodalmat. Newbery Medalt kap a The White Stag (A fehér szarvas) című kötetéért, ami a hun-magyar mondavilág csodaszarvas-legendáját dolgozza fel. Ő volt az első szerző, aki a háború gyermekekre gyakorolt hatásáról és az elidegenedésről ír (A jó mestere, A daloló fácska). ––> Newbery Medal – Az ismeretlen Serédy Kató

Megszületett Sir Richard Burton (Richard Walter Jenkins, 1925–1984) Golden Globe- és BAFTA-díjas walesi színész, rendező és producer.
Első filmjét 1949-ben forgatta Dolwyn utolsó napjai címmel. A sikerre nem sokáig kellett várnia, mert 1952-ben már Oscar-díjra is jelölték legjobb férfi mellékszereplő kategóriában az Unokatestvérem, Rachel című romantikus drámában nyújtott alakításáért. Az egyik legemlékezetesebb alakítását az 1966-ban Edward Albee színművéből készült Nem félünk a farkastólban volt, a partnere pedig akkori felesége, Elizabeth Taylor. Belekóstolt a rendezésbe is, de a Doktor Faustusszal nem aratott túl nagy sikert. Összesen hétszer jelölték az Oscar-díjra, de nem sikerült elnyernie (Kémek a Sasfészekben, A makrancos hölgy, Kleopátra).

Megszületett Ennio Morricone (1928-2020) Oscar-, Grammy- és kétszeres Golden Globe-díjas olasz zeneszerző, az egyetemes filmzene egyik legismertebb és egyik legnagyobb hatású alakja.
Több mint 550 filmhez írt kísérőzenét, ezek közül legismertebbek a különféle westernfilmekhez írt zenéi. Először 1964-ben Sergio Leone kérte fel Egy maréknyi dollárért című alkotásához, hogy néhány betétdalnak készítse el a hangszerelését. Tehetségére hamar felfigyeltek, mert olyan hagyományostól eltérő hangszereket alkalmazott, mint amilyen a harmonika, a harang vagy az elektromos gitár. A meghatározó filmes karrierje mellett számtalan országban vezényelt időnként zenekarokat nagy sikerrel. Így dolgozott már spanyol, brazil, német, angol, bolgár és magyar zenekarokkal is. Magyar vonatkozásban jelentős, hogy több kontinenst érintő turnéjára a Győri Filharmonikus Zenekart kérte fel kísérőnek. A Kodály Kórus Debrecen 2014-2019 között 12 európai országban több mint 40 alkalommal működött közre Ennio Morricone koncertjein (Volt egyszer egy Vadnyugat, Aki legyőzte Al Caponét, Aljas nyolcas).

Megszületett Neil Gaiman (Neil Richard Gaiman, 1960) angol fantasy, képregény, sci-fi regényíró.
Legjelentősebb munkája a The Sandman képregénysorozat, illetve a Csillagpor, az Amerikai istenek, a Coraline és A temető könyve. Művei számos díjat elnyertek, köztük több Eisner-, Hugo-, Nebula- és Bram Stoker-díjat. Ő az első olyan író, aki ugyanazon alkotásáért nyert Newbery Medalt és Carnegie Medalt. Munkássága igen sok műfajt felölel. Főként regények, képregény és film forgatókönyvek, novellák, elbeszélő költemények, kisebb részben publicisztikai írások, életrajzok és tanulmányok töltik ki életművét. Termékeny szerző, számtalan novella és költemény mellett két fantasy, valamint két mágikus realista regényt, több ifjúsági kisregényt is megjelentetett. Sir Terry Pratchett-tel közösen írta az Elveszett próféciák című regényt.

Ezen a napon született:

Luther Márton (1483-1546)
Ágoston-rendi szerzetes, teológus, vallásreformátor. a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor. Ágoston-rendi szerzetesként lett teológus és professzor, a wittenbergi egyetem bibliatanára. Nyelvi és írói adottságai és karizmatikus személyisége széles visszhangot váltott ki, ami véget vetett a katolicizmus európai egyeduralmának. Az általa lefordított Luther-Biblia a német nyelvterületen ma is az egyik legfontosabb Biblia-fordítás.

Oliver Goldsmith (1728-1774)
ír-angol író. Ismertebb műve „A wakefieldi lelkész” című családregénye és az „Elhagyatott falu” című pásztoréneke. Londonban telepedett le, ahol gyógyszerész-asszisztensként dolgozott. Állandó adósságai és a szerencsejátékkal való problémái miatt rengeteget dolgozott londoni kiadóknak zugíróként. Néhány komolyabb munkájával azonban kiérdemelte az író és kritikus Samuel Johnson barátságát, aki szintén a bizonyos „Klub” alapító tagja lett. Remek művei és kicsapongó életvitele miatt kapta a sokat idézett „idióta művész” elnevezést Horace Walpoletól.

Falu Tamás (Balassa Lajos, 1881-1977)
jogász, költő és regényíró. Már jogász hallgató korában érdekelte az irodalom, humoros írásai jelentek meg Az Üstökös és a Borsszem Jankó című korabeli élclapokban. Költemények címen 1900-ban publikálta első verses kötetét, első regénye, a Hajnali mise 1905-ben jelent meg. 1920 és 1935 között állandó munkatársa volt a Nyugatnak. Mintegy kilenc verskötete és tíz regénykötete került nyomdába még életében. Írásaiban a falu és a kisváros eseményeiről számolt be, ezzel kapcsolatos érzéseit, gondolatait öntötte formába (Hajnali mise, Kikötő, Tiszta víz).

Arnold Zweig (1887-1968)
német író. Önként jelentkezett közkatonának az első világháború idején. 1933-ban – a nemzetiszocialista hatalomátvételt követően – emigrált. 1948 után tagja volt az NDK parlamentjének. 1950-1953 a Német Művészeti Akadémia elnöke volt (A verduni iskola, A wandsbeki bárd, Nyugati krónika).

Pólya Iván (1889–1939)
festő, szobrász, karikaturista. Budapesten tanult szobrászatot, majd Párizsban festészetet. Hazatérése után egy ideig Szolnokon dolgozott. 1907-től volt kiállító művész. Az I. világháború után Budapesten telepedett le.

Pap Gyula (1899–1983)
festő, grafikus, iparművész, művészpedagógus, kiváló művész. Nem tartozott egyetlen stíluskategóriába. Kezdetben az avantgárd és a Bauhaus szellemisége hatotta át grafikáit, tárgytervezését. 1934 körül kialakult egyéni festői stílusa, amely a nagy, összefoglaló formákon alapult, később víziós, szürrealisztikus vonásokkal bővült. Állandóan járta a vidéket, s a hazai és a környező embereket és tájakat festette, táj- és csendéletképei mellett kedves témája volt a fizikai munkát végző ember mozgásának ábrázolása. Fotóművészetét posztumusz egyre növekvő nemzetközi elismerésben részesítik, kiállítások, kiadványok teszik egyre ismertebbé (Szüret – Szentendre; Nagymaros; Tavasz!).

Halmos László (1909-1997)
zeneszerző, karnagy, Győr város díszpolgára. A budapesti Zeneakadémián tanult orgona és egyházzene szakon, valamint zeneszerzést. 1931 augusztusában Győrbe költözött, ahol élete végéig alkotott, a győri székesegyház karnagya lett. Mintegy 2000 művet komponált, kantáták, szimfonikus és kamarazene művek, zongora-orgona darabok, dalok és főleg kórusművek vannak. A vokális művek többségben vannak amik egyházzene jellegűek. A sors különös fintora, hogy külföldön, sokkal ismertebb volt mint itthon. Ez részben talán annak is „köszönhető”, hogy itthon egyházi tevékenységéért a kommunista diktatúra meghurcolta (Barbár mise, Napmise, Pannonhalmi mise).

Harry Andrews (1911-1989)
angol színész. Színjátszó volt, 1951 végén Sir Laurence Olivier társulatával New Yorkban aratott sikert. 1953-ban filmezett először (Moby Dick, A domb, Halál a Níluson).

Tamás Gáspár (1914-1978)
erdélyi magyar elbeszélő, újságíró, Tamás Gáspár Miklós apja. 1956–59 között a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, 1960–64 között az Igazság belső munkatársa. Első novellája 1932-ben a Brassói Lapokban jelent meg (Sáros földeken, Hajnaltól alkonyatig, Elkésett bölcsődal).

Záborszky József (1918-2015)
karnagy, zenepedagógus, zeneszerző. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1942-ben. 1954-ben létrehozta az István Gimnázium szimfonikus zenekarát, melynek alapító karmestere majd zeneigazgatója lett (A szarvassá változott fiú, Virágvasárnapi passió, Tücsöklakodalom).

Katona Szabó István (Kézdi István, 1922–2013)
író, újságíró. 1958-tól Marosvásárhelyen a Művészet, majd az Új Élet főszerkesztő-helyettese, 1967-től a lap szerkesztőbizottságának tagja és rovatvezető. 1955 és 1986 között a Román, majd Magyarországra települése után, 1986-tól a Magyar Írószövetség tagja. Írói és publicisztikai érdeklődésével a népi írók mozgalmához és szellemiségéhez kapcsolódott. A falu és a parasztság felemelésében látta a magyar társadalom fejlődésének megalapozását. Írói, közírói tevékenységével tudatosan, Sütő András főszerkesztősége alatt, célszerűen a magyar irodalom, művészet, és kultúra egymástól elszakíthatatlan egységét, közös hagyományainak folytatását szolgálta és jeles erdélyi képző- művészek és írók újraértékelését szorgalmazta (A dinnyecsősz, Baloldali diktatúrák Európában, Ítél a történelem).

Háray Ferenc (1923-1993)
Jászai Mari-díjas bábszínész, színész, érdemes művész. Színészként 1944-ben diplomázott az Országos Magyar Színművészeti Akadémián. Pályáját vidéki társulatoknál kezdte. 1949-től nyugdíjba vonulásáig az Állami Bábszínház tagja volt.

Birtalan József (1927-2017)
romániai magyar zeneszerző, karmester. 1956-ban végzett a kolozsvári Zeneművészeti Főiskola zenetanári és nagybőgő szakán. A marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola karvezetőképző szakának tanáraként a legnépszerűbb és legismertebb karnagyok egész sorát indította útnak. Zeneszerzőként a kommunista diktatúra időszakában is egyházi kórusműveket komponált. 1990 elejétől a vallási kórusművei is szélesebb körben váltak népszerűvé (Két út van előttem, Lakodalmas énekek, Tarisznyában a tenger).

Ősz Ferenc (1930-1975)
újságíró, humorista, konferanszié. Munkatársa volt a Dunaújvárosi Hírlapnak és a Pest Megyei Hírlapnak is. 1968-tól a Ludas Matyi belső munkatársként foglalkoztatta. Színpadi szerzőként a Kamara Varietében debütált. Alapító tagja, állandó szerzője és közreműködője volt a Rádió Kabarészínházának. Országosan ismertté a rádió tette a nevét.

Roy Scheider (1932-2008)
amerikai színész. Első filmszerepe egy 1964-es kis költségvetésű horrorfilmben volt, 1971-ben kapott először fontos szerepeket. 1975-ben játszotta talán legismertebb szerepét, Brody rendőrfőnököt a Steven Spielberg rendezte Cápa című kalandfilmben, majd annak folytatásában is 1978-ban. A William Friedkin által rendezett Francia kapcsolat című krimiben együtt szerepelt Gene Hackman-nel, ezért a szerepért jelölték először Oscar-díjra a „legjobb férfi mellékszereplő” kategóriában. 1979-ben a Jonathan Demme rendezte Utolsó ölelés című thriller mellett a Mindhalálig zene című Bob Fosse-musical főszerepe is az övé volt, ezért a szerepért másodszor is Oscarra jelölték a „legjobb férfi főszereplő” kategóriában. Következő ismert filmje az 1983-as Kék villám című akciófilm volt, majd az 1984-es 2010 – A kapcsolat éve című sci-fi, mely a 2001: Űrodüsszeia folytatása volt. Később több különböző, hullámzó színvonalú filmben szerepelt.

Koblicska Kálmán (1934-2018)
erdélyi származású színész, bábművész, pantomimművész, rendező. Pályáját 1955-ben a sepsiszentgyörgyi színháznál kezdte, majd 1959-től 34 éven át Kolozsváron folytatta mint bábszínész. 1993-ban áttelepült Magyarországra, és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatánál dolgozott, amelynek 2014-ben örökös tagja lett.

Elek Judit (1937)
író, Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró. 1956-1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét a Sziget a szárazföldön címűt, az 1980-as évektől kezdve történelmi filmeket készített (Vásárcsarnok, Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társainak ügyében, Mária-nap).

Salvatore Basile (1940)
olasz színész, rendező, producer, statiszta. Sok különféle zsánerben lehetett látni, úgy mint spagettiwesternekben, horrorokban és több krimiben is, de a legnépszerűbbek a Bud Spencer-Terence Hill filmekben alakított mellékszerepei. Hosszú évekig élt Kolumbiában és szerepelt dél-amerikai filmekben és sorozatokban (Volt egyszer egy Vadnyugat; Kincs, ami nincs; Szerelem a kolera idején).

Arthur J. Nascarella (1944)
olasz származású amerikai színész. Színészi pályafutása során többnyire maffiózókat és rendőröket alakított. Olyan filmekben és sorozatokban volt látható, mint a Maffiózók, a Copland, A szerencseforgató, A boldogságtól ordítani vagy a Halálos hajsza.

Sir Tim Rice (Timothy Miles Bindon Rice, 1944)
Oscar- és Golden Globe-díjas angol dalszövegíró. Leghíresebbek Andrew Lloyd Webberrel közös munkái. Filmzenék mellett színházi (musical) műveken is dolgozott. Az 1960-as évek óta olyan rangos zeneszerzőkkel, mint Vangelis, Mike Batt, Elton John, Freddie Mercury, Burt Bacharach, Marvin Hamlich és John Barry dolgozott együtt. Elvis Presley, Plácido Domingo, 10cc, Gary Glitter és Tony Christie számára is írt számokat. II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte, 2007-ben pedig csillagot kapott Hollywoodban a hírességek sétányán. (József és a színes szélesvásznú álomkabát, Jézus Krisztus szupersztár, Evita).

Greg Lake (Gregory Stewart Lake, 1947–2016)
angol basszusgitáros, gitáros, énekes és dalszerző. A King Crimson és az Emerson, Lake & Palmer (ELP) progresszív rock együttesek alapító tagjaként szerzett ismertséget. Az ELP felbomlása után szólókarierbe kezdett három szólóalbumot adott ki (Greg Lake Band és Gary Moore). 1983-ban rövid ideig tagja volt az Asia pop rock zenekarnak is. Rendszeresen turnézott a 21. században is. Más előadókat is szponzorált, elkészítette felvételeiket, és segített nekik (Lucky Man, From the Beginning, I Believe in Father Christmas).

Orosz István (1949)
színész. 1972–től az Állami Déryné Színház, 1978–1981 között a Józsefvárosi Színház tagja volt. 1981–1983 között a Radnóti Színpad színművésze volt. 1983–1990 között a Mafilmnél dolgozott. 1990–1991 között a Thália Színház és az Arizona Színház foglalkoztatta. 1991 óta szabadfoglalkozású színművész.

Kerényi Miklós Gábor (1950)
Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas rendező, színigazgató, kiváló művész. 1976-ban a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatórium ének szakát végezte el, 1978-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet-szakán. 1981–1989 között pedig a Budapesti Operettszínház rendezője volt. 1985–1988 között vendégként rendezett a Szegedi Nemzeti Színházban is. 1989-ben lett a Magyar Állami Operaház rendezője, majd 2001-2014 között a Budapesti Operettszínház igazgatója. Két évig Angliában és Oroszországban dolgozott, 2019-ben „Arany Medve” díjban részesült.

Tóth Armand (1955)
zeneszerző, karmester, fuvolaművész. Pályáját a Magyar Állami Operaház zenei munkatársaként kezdte. Karmesterként Európa számos országában, zeneszerzőként Japánban, Ausztráliában és az USA-ban is vendégszerepelt. A klasszikus és 20. századi hangverseny-repertoár mellett operákat, baletteket és operetteket vezényel (Bonbonniére, Európai gyermekdalok, Bűvös kert).

Roland Emmerich (1955)
német filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Már Németországban angol nyelvű filmeket kezdett forgatni, ennek eredményeképpen 1992-ben Amerikába hívták. Első komolyabb sikerét a Csillagkapu forgatókönyvírójaként érte el. Ezt követte minden idők egyik legnagyobb bevételt hozó filmje, A függetlenség napja. Az amerikai függetlenségi háborút feldolgozó történelmi drámája (A hazafi)) után visszatért a látványos akciófilmekhez, és megrendezte a Holnapután című filmet (Godzilla, I. e. 10 000 , Az elnök végveszélyben).

Bartus Gyula (1962)
Jászai Mari-díjas színész, rendező, író, érdemes művész. Színészi diplomáját 1988-ban szerezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Előtte 1981 és 1984 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatában kezdte színészi pályáját. 1988-tól a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1999-től a Miskolci Nemzeti Színházban szerepelt. 2003 óta ismét békéscsabai színész. Színműveket ír, és rendezéssel is foglalkozik (Napló szerelmeimnek; Napló apámnak, anyámnak; Sacra Corona).

Ellen Pompeo (1969)
amerikai színésznő. A Grace klinika című tévésorozatból ismerhetjük, amelyben Dr. Meredith Grey-t, a főszereplőt alakítja. 2001-ben Los Angelesbe költözött. 2002-ben a Holdfényév című filmben játszotta az egyik főszerepet Dustin Hoffman, Jake Gyllenhaal és Susan Sarandon oldalán. Még ugyanebben az évben a Kapj el, ha tudsz! című filmben is játszott egy kisebb szerepet.

Gulya Róbert (1973)
zeneszerző. Kortárs klasszikus zenét és filmzenét komponál. Első diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Budapesten szerezte 1997-ben, majd 2 évig a Bécsi Zeneművészeti Egyetemen folytatott posztgraduális tanulmányokat. 1999 és 2002 között a Kaliforniai Egyetemen filmzeneszerző hallgatója volt. Műveit neves előadóművészek játsszák világszerte. A londoni székhelyű Boulevard Music produkciós cég tulajdonosa és kreatív igazgatója (Made in Hungaria, Tom Sawyer & Huckleberry Finn, Megdönteni Hajnal Tímeát).

Vándor Attila (1973)
színész. Színjátszóként az Arrabona Diákszínpadnál kezdte, majd 1994-től a Győri Nemzeti Színháznál indult pályája, 1998-tól lett színművész, 2009-ig játszott Győrben. Közben 1999-től beszédtechnikát tanított a győri musical stúdióban. 2010-től a Szigliget Színházhoz szerződött, azóta a szolnoki társulat tagja. Kiválóan hegedül.

Brittany Murphy (1977-2009)
amerikai színész- és énekesnő. Játszott a Spinédzserek, a 8 mérföld, a Sin City és a Fiúk az életemből című filmekben. Többnyire törékeny lelkületű nőket személyesített meg.

Josh Peck (1986)
amerikai színész, humorista, alkalmi rendező, producer, vlogger. Számos filmben szerepelt ennek ellenére is, noha egyik sem volt főszerep. Nagy álma volt, hogy egyszer híres színész legyen de 2019-ben már inkább a humoristák és a vloggerek világa vonzotta jobban, mint a színészet (Hóból is megárt a sok, Fúrófej Taylor, Vörös hajnal).

Ezen a napon halt meg:

Lukácsy Sándor (1835–1907)
író, színműíró, a budapesti Népszínház rendezője. 1851-ben Kolozsvárra ment és nagypénteken Kaczvinszky és Laczkóczy társulatához állt be. Itt és a vidéki színpadokon mint színész és rendező működött. 1876. március 1-től a pesti Népszínház főrendezője volt 22 évig. Színműírói pályája az 1860-as évek elején kezdődött; darabjai rövid időn belül nevesek és kapósak lettek a vidéken és a fővárosban; három-négy színműve is jelent meg évenként (A vén czigány, Ágnes asszony, A tükör).

Zsemlics István (1840-1891)
magyarországi szlovén római katolikus pap és író. A teológiát részben magánúton tanulta, majd 1863. július 20-án felszentelték. Alsószölnökön fejezte be még Belatincon elkezdett írását, A bérmálás szentségének tana című vallási munkáját, amit 1871-ben adott ki Grazban.

Pentelei Molnár János (1878-1924)
festőművész. Bibliai tárgyú kompozíciókat festett a Benczúr-iskola stílusában, majd a tájképek és életképek festése mellett főleg a naturalisztikus csendéletfestést művelte, amellyel nagy sikereket aratott. Munkásságát több hazai és külföldi kitüntetéssel jutalmazták, 1907-ben a téli tárlat Nemes-ösztöndíjának nyertese lett. A Benczúr Társaság elnöke volt (Keresztlevétel, Krizantémos csendélet, Pieta).

Gragger Róbert (1887-1926)
irodalomtörténész, a magyar könyvészet és a magyar kulturdiplomácia jeles képviselője. filológiai felfedezése az Ómagyar Mária-siralom. 1916-ban a Berlini Magyar Intézet első igazgatójává nevezték ki, neki magának kellett az intézményt létrehozni, megszervezni a Berlini Egyetemen (ma Humboldt Egyetem). Gragger itt magyar nyelvet és irodalmat tanított. Kutatási területe az összehasonlító irodalomtörténet volt. Nagy jelentőségű volt a magyar tudomány külföldi népszerűsítése érdekében elindított vállalkozása, az Ungarische Jahrbücher című folyóirat és az Ungarische Bibliothek című kiadvány.

Abel Gance (1889-1981)
kísérletező kedvéről és kreativitásáról híres francia filmrendező, színész, producer. Legnevezetesebb filmje a Napoleon. Az 1917-es Mater Dolorosa, majd az 1918-as La Dixieme Symphonie című filmje meghozta a sikert aratott, és szokatlan filmes technikái egyben a nagy kísérletező hírét is meghozták számára. A háború végére – Franciaország egyik legismertebb filmrendezőjeként – mégis be kellett vonulnia. Mustárgázmérgezést kapott, de saját kérésére a hadszíntéren maradhatott, és helyszínen forgathatott csatajeleneteket a J’Accuse című filmjéhez – ez a háromórás szerelmi háromszöges melodráma, amely leginkább a háború értelmetlenségéről szólt, 1919-ben Európa legnépszerűbb filmje lett. Ez volt az első európai fikciós film, amely hitelesen bemutatta a háborús katasztrófát.

Lányi Sarolta (1891-1975)
József Attila-díjas költőnő, műfordító. Költészetében először a szimbolizmus hatása érvényesült. Részt vett a munkásmozgalomban és szerepet vállalt a Tanácsköztársaságban is. Napjaim című, 1922-ben megjelent verseskötete is a szocialista eszmék iránti elkötelezettségét tükrözi. Műfordításaival főként orosz írókat szólaltatott meg, és ő fordította magyarra a Bunkócska című mozgalmi dalt, illetve ő írta a Varsavianka című dal magyar szövegét. 1940-től a moszkvai Kossuth Rádió munkatársa volt. 1946-ban tért haza, szerkesztőként dolgozott. 1950–1956 között az Irodalmi Újság munkatársa volt.

Bertalan Vilmos (1911-1985)
Munkácsy-díjas művészettörténész, muzeológus. 1938-ban a Fővárosi Múzeumban helyezkedett el. A második világháború után előbb a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetésével bízták meg, ahol Petőfi- és József Attila-kiállítást rendezett, majd a Fővárosi Történeti Múzeum osztályvezetője, később a Kiscelli Múzeum főmunkatársa lett. Elsősorban Pest-Buda 18–19. századi műemlékeivel és művészetével foglalkozott. A kortárs művészek közül Domanovszky Endre művészetét elemezte behatóbban.

Supka Magdolna (1914-2005)
Széchenyi-díjas művészettörténész. A Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet-német-olasz szakát végezte el. Fiatalon szinészetet is tanult, szerepelt is többször, de ez irányú karrierje – részben a háború miatt – félbeszakadt. Egész életét aktívan töltötte, folyamatosan mások – leggyakrabban mellőzött és elfeledett művészeket – segített, nem egyszer harcolt is értük.

Jack Palance (Volodymyr Palahniuk, 1919-2006)
Oscar-díjas amerikai színész. A Stanford University dráma szakán végzett, és 1947-ben már bemutatkozhatott a Broadway színpadán is, 1950-ben pedig megkapta élete első filmszerepét is. A mozivásznon való debütálása után két évvel, már az Oscar gálán is tiszteletét tehette, hiszen a Hirtelen félelem című filmért jelölték a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. Ezt követően pedig az Idegen a vadnyugaton című alkotásban látható, melyért újfent Oscar-díjra jelölik. 1992-ben tér vissza a mozivászonra, az Irány Colorado! című vígjátékban. Több mint negyven év telt el a legutóbbi jelölése óta, de élete harmadik jelölését végre sikerült díjra váltania – 73 éves volt ekkor. Köszönőbeszéde az egyik legfelkavaróbb volt az Oscar történetében (Idegen a vadnyugaton; Attila, a hunok királya; Rendőrvicc).

Kovács Gyula (1920-1985)
Jászai Mari-díjas bábszínész, rendező, bohóc, érdemes művész. 1953-ban az Állami Bábszínház tagja lett, ahol 1985-ben bekövetkezett haláláig szerepelt. Tanított az Állami Artistaképző Iskolában is.

Dévay Camilla (1922-1998)
színésznő. A Színművészeti Főiskolán tanult, ahol 1947-ben kitüntetéssel végzett. Harmadéves növendék volt, amikor Básti Lajos oldalán, a Csongor és Tünde női főszerepére készült. Az egyik próbát megszakították, kihallgatásra vitték. Az incidens ellenére folytathatta tanulmányait, a végzés után a Nemzeti Színház azonnal szerződtette. Diplomás bemutatkozása Az ész bajjal jár című darabban volt. A bemutató után nem sokkal letartóztatták, koholt vádak alapján három évre börtönbe zárták, majd ugyanennyi időre – ítélet nélkül – Kistarcsára internálták. Egy évtizedig nem engedték színpadra lépni. A kistarcsai internáló táborból kikerülve, 1953-ban ismerkedett meg Udvaros Bélával. Részleges rehabilitáció után (1957-ben) Kecskemétre szerződhettek férjével (Ezek a fiatalok, Hatásvadászok, Elveszett illúziók).

Bárány Tamás (1922-2004)
író, költő. 1937-től publikált verseket. Első regénye (És megindulnak a hegyek) 1947-ben szürrealista volt, a fasizmusról mondott véleményt. Később inkább a nagyrealizmus jellemezte. A magánélet intenzív ábrázolásával és társadalmi távlatba állításával találta meg írói hangját. Később kedvenc témájává váltak a nemzedéki kérdések, kritikus hangon szól a szocialista iparváros gondjairól. 50 kötete jelent meg, egy tucat színdarabja került bemutatásra (Csigalépcső; Apátlan nemzedék; Mi lesz veled, Eszterke?).

Norman Mailer (Norman Kingsley Mailer, 1923-2007)
amerikai író. Írói tehetsége termékeny és sokrétű volt: regényein túl verseket, színdarabokat, esszéket és forgatókönyveket is írt; volt film- és színdarabrendező, és hosszú ideig újságíró. Eredeti stílusa miatt irodalmi körökben a próza- és újságírás úttörőjeként tekintik, kétszer kapta meg a Pulitzer-díjat. Repüléstant tanult, de a repüléstan helyett inkább az írás után kezdett érdeklődni. 1941-ben, 18 évesen megnyert egy, az egyetem által meghirdetett novellaversenyt, ez volt első, nyomtatásban megjelent írása. Több mint 40 könyvet írt, és ebből 59 éves írói pályafutása alatt 11 regényt publikált. 1967-ben színpadra vitte a Szarvaspark című regényét, majd a 70-es években több avantgarde filmet is produkált (Meztelenek és holtak, A hóhér dala, Amerikai álom). ––> Norman Mailer

Miriam Makeba („Mama Afrika”, 1932-2008)
Grammy-díjas dél-afrikai énekesnő, dalszövegíró, színésznő, emberjogi aktivista. A világzene egyik állócsillaga volt. Előadóművészete, személyisége és társadalmi szerepe emelte erre a rangra. 1963-ban az ENSZ-ben elmondott apartheid-ellenes beszéde tette a popzenén túl is világszerte ismertté. Leghíresebb száma a Pata Pata című dal.

Ken Kesey (Kenneth Elton „Ken” Kesey, 1935-2001)
amerikai író, leghíresebb regénye a Száll a kakukk fészkére, írt még néhány könyvet, de ezek színvonala meg sem közelítette első regényét. Egy ösztöndíjat elnyerve a Stanford Egyetemen kreatív írást tanult, de a tanárai ekkor még nem tartották kiemelkedőnek a teljesítményét, inkább csak saját szórakozására írogatott (Hajósének, Olykor egy nagy ötlet).