Névnapok: Anett, Antal, Anetta, Anéta, Anettka, Anna, Antigoné, Anton, Antos, Grácia, Netta, Netti, Tóbiás, Toni, Mica
Események:
1855 – a párizsi operaházban bemutatják Giuseppe Verdi ötfelvonásos, huszadik operáját A szicíliai vecsernyét (Les vêpres siciliennes). Magyarországon 1856. október 7-én mutatták be a Nemzeti Színházban Guzmann Johanna címmel.
1908 – megjelenik Lucy Maud Montgomery kanadai írónő Anne otthonra talál című regénye (az Anne Shirley-sorozat első kötete). A kiadás óta több mint 50 millió példányban kelt el világszerte, és legalább 36 nyelvre lefordították. A könyvből több film, musical és színdarab készült.
1931 – megrendezték a Szegedi Szabadtéri Játékok első előadását.
1962 – megjelenik a Vladimir Nabokov regénye alapján készült Lolita című film Stanley Kubrick rendezésében, James Mason és Sue Lyon főszereplésével.
1986 – Berlin Wilmersdorf részén egy fákkal szegélyezett, kávézókkal és éttermekkel körülvett szökőkútas teret Leon Jessel Platz névre kereszteltek, a Gestapo által 1943-ban, 70 éves korában megölt zeneszerző emlékére.
2007 – születésének 100. évfordulóján megnyílik az első nagyszabású kiállítás Frida Kahlo mexikói művész munkáiból Mexikóvárosban, a Palacio de Bellas Artesban (Szépművészeti Palota).
2019 – régészek bejelentik, hogy a skót crannogok (települések a tavak mesterséges szigetein) sokkal régebbiek, mint elsőre gondolták. A radiokarbon-vizsgálat szerint i.e. 3.640-3.360-ból származik (régebbi, mint Stonehenge).
2023 – átadták a Storno-ház, a Fabricius-ház, a Tábornok-ház és a Tűztorony összekapcsolásával kialakított Múzeumnegyedet Sopronban.
Megszületett William Butler Yeats (1865-1939) irodalmi Nobel-díjas ír költő, drámaíró, elbeszélő, a 20. századi 
irodalom egyik kiemelkedő alakja.
Legnagyobb költészeti értékének az irodalomtörténészek az angol lírai irodalom megreformálását tartják, a viktoriánus költők jambikus verselését felváltja a szabadverses költészetével, melyben az érzelmeket, s gondolatokat mítoszokkal, szimbólumokkal, látomásokkal fejezi ki magas fokú zeneiséggel. Az 1880-tól kezdődő időszak a fiatal költő életében a népi hagyományok, népének ír-kelta kultúrájának felfedezése. Ő maga is szerepet vállalt nyugat-írország nép- és tündérmeséinek gyűjtésében, melyet a nagy sikerű 1893-ban megjelent A kelta homály című népi hiedelem-gyűjteményében dolgoz fel. Egyéni kutatásait aztán költészetébe is beültette, mint például az Öreg halász töprengése című versében, mely egy sligói halász elbeszélésén alapul (A költő esdeklése, A csontok álmodása, A megbabonázott puding).
Ezen a napon született:
Egyed Antal (1779-1862)
római katolikus pap, költő, az MTA tagja. Bonyhádi plébánosként megismerkedett a fiatal Vörösmarty Mihállyal, aki a Perczel családnál volt házitanító és a plébánia könyvtárában gyakran forgatta a klasszikus költők műveit. Könyvtárát egy Dunaföldváron alapítandó könyvtár létesítésére hagyta (Kis énekes könyv hiveim számára, Megváltó, Dunaföldvári vőfélyek köszöntése lakodalmakon).
Balkay Pál (1785-1846)
festőművész. 1804–1809 között a bécsi Akadémián tanult, 1817-ben Egerbe került, Kazinczy Ferenc invitálására. 1827-ben Pyrker János László segítségével rajziskolát alapított. Leginkább portrét, csendéletet, életképet festett (Léda a hattyúval, Jézus megkeresztelése, Allegória).
Budenz József (1836-1892)
német származású magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Göttingenben ismerkedett meg az ott tanuló Nagy Lajos teológussal és magyar diáktársaival. Puszta kíváncsiságból tudakolta a magyar nyelv sajátságait, és könyvből elkezdett magyarul tanulni. A török, majd a finnugor nyelvek kutatásával foglalkozott. A hetvenes években alkotta legnagyobb munkáját, a Magyar-ugor összehasonlító szótárt, melyet az Akadémia nagydíjjal tüntetett ki.
Poldini Ede (1869-1957)
zeneszerző és zongoraművész. Rendkívül termékeny szerző volt, ma a neve csak mint a magyar nemzeti vígopera, a Farsangi lakodalom komponistájaként él. A budapesti Nemzeti Zenede tanulója volt. Tanulmányai befejeztével zongoristaként turnézott. 1908-tól Svájcban élt. Zeneszerzőként legnagyobb sikerét színpadi műveivel aratta (Csipkerózsika, Északi fény, A táncoló baba).
Joseph Stella (Giuseppe Michele Stella, 1877–1946)
olasz származású amerikai futurista festő, különösen a Brooklyn hídról készült képeiről ismert. 1896-ban New Yorkba érkezett, hogy orvosnak tanuljon, azonban hamarosan inkább a művészet felé fordult. Visszatért Olaszországba, majd Párizsba költözött. Európában ismerkedett meg a modernizmussal (fauvizmus, kubizmus, futurizmus), amely meghatározta későbbi stílusát. 1913-ban visszatért New Yorkba. Festményei jellegzetesek az erős színhasználat és a lendületes és dinamikus vonalvezetés miatt.
Fernando Pessoa (Fernando António Nogueira Pessoa, 1888–1935)
portugál költő. Tanulmányait Dél–Afrikában, Durbanban, majd a Fokvárosi Egyetemen folytatta. Angolul, görögül, németül, franciául olvasott műveket, filozófusokat és szimbolistákat. A portugál modernizmus legkiemelkedőbb egyénisége legalább nyolcvanhat álnéven és stílusban írt, valamint saját neve alatt is publikált különböző nyelveken, vélhetőleg az énkeresés sajátos formáját jelentette nála a személyiség megtöbbszörözése. Minden alteregóhoz külön életrajzot, horoszkópot és aláírást is kitalált (Ez az ősi szorongás, A kétségek könyve, Portugál tenger).
Jacques Henri Lartigue (1894–1986)
francia festőművész, fotográfus. Az amatőr fotográfia egyik legkiemelkedőbb alakja, sohasem vált profi fényképésszé, mindvégig lelkes amatőr maradt, magát a fotográfiát, mint ‘optikai jegyzetfüzetet’ használta a körülötte zajló élet dokumentálására, melyekhez írásos feljegyzéseket is társított. Önmagát következetesen ‘multimédia-autobiográfus’-nak nevezte. 85. születésnapja után teljes archívumát és leendő képeit a francia államnak adományozta.
Péri László (Weisz, 1899–1967)
szobrász, festő, építész, az európai avantgárd kiemelkedő alakja. 1918-tól szobrászatot tanult, és csatlakozott a Kassák Lajos vezette MA köréhez, de nem képzőművészként, hanem a szavalógárda tagjaként. 1924-ig dolgozott konstruktivista művészként. 1929-ben, miután az építészeti rutinmunka a kedvét vette, visszatért a képzőművészethez, ezen belül a figurális ábrázoláshoz. 1933-ban feleségével Londonban telepedett le, 1939-ben angol állampolgárságot kapott.
Báthy Anna (Stampf Anette Katalin, 1901–1962)
opera-énekesnő (szoprán). Apja sokáig ellenezte, hogy Budapestre színésznőnek menjen tanulni, de végül is beadta a derekát. A Zeneművészeti Főiskolán Maleczki Bianka tanítványa volt. 1927-től a budapesti Városi Színházban énekelt, majd 1929-ben az operaház szerződtette, több mint harminc éven át volt a legrangosabb énekesnője, 1955-ben a társulat örökös tagjává választották. Gyakran vendégszerepelt külföldön.
Rába György (1924-2011)
Kossuth-, József Attila- és Széchenyi-díjas költő, író, műfordító, irodalomtörténész, pedagógus, kritikus, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Első versei a Nyugatban és a Magyar Csillagban jelentek meg. Korai verseskötetei után csak 1961-ben jelentkezik a megújult szemléletre valló Nyílttenger című kötettel. az 1980-as és az 1990-es években feltámadt, kétévenként, olykor évenként követték egymást verseskötetei. Irodalomtörténeti érdeklődésének középpontjában a Nyugat és az avantgárd irodalom, valamint a magyar és a világirodalom párhuzamainak kérdésköre állt. Az 1990-es évek közepétől elbeszéléseket is írt (Az Úr vadászata, A beszéd folytatása, Földlakó).
Víctor Israel (1929-2009)
katalán nemzetiségű spanyol filmszínész. Életműve mintegy 140 különböző filmet tartalmaz. Legkiemelkedőbb darabjai horror- és spagettiwesternfilmek. Kétségtelen, hogy Spanyolország egyik legfontosabb színészei között volt. Életéről dokumentumfilm is készült 2010-ben (Doktor Zsivágó; Frank Mannata igaz története; Zűrzafír, avagy hajsza a kék tapírért).
Padisák Mihály (1930-2014)
író, szerkesztő, rádiós újságíró. A magyar rádiózás egyik legnépszerűbb és leghosszabb ideig tartó műsora – Miska bácsi levelesládája – fűződik a nevéhez. Miska bácsi közel háromezer műsorban mutatta be a fiatalok örömeit, gondjait, küzdelmeit, és mivel soha nem csapta be őket, mindig igazságos hangot ütött meg velük szemben, sokak szívébe belopta magát. Népszerűsége abban állt, hogy a viharos huszadik században emberi hangon tudott szólni hallgatóihoz az éteren keresztül (Játékmesterek kis kézikönyve, Játszani tudni kell!, Félszáz év a mikrofon előtt).
Lőte Attila (1934)
Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész. 1953-tól Gyári Színjátszó csoportban játszott. 1957-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1957–1959 között a debreceni Csokonai Színház tagja volt, majd 1959-től a Madách Színházhoz szerződött. Pályája kezdetén elsősorban görög tragédiák hőseit, lírai hősszerepeket alakított. Később inkább töprengő, ironikus karaktereket formált meg. 2021 végén visszavonult a színpadtól (Ártatlan gyilkosok, Szeleburdi vakáció, A napfény íze).
Gojko Mitić (1940)
szerb származású színész és rendező, aki az NDK-ban készült indiánfilmekből vált ismertté. 1965-ben fedezte fel és választotta A Nagymedve fiai főszerepére a Jugoszláviában forgató kelet-német DEFA filmgyár. Berlinbe költözött, és 1983-ig tucatnyi filmben alakított pozitív indián hőst. Jelenleg is Berlinben él (Vadölő, Fehér farkasok, Ulzana).
Bucz Hunor (1942–2022)
Jászai Mari-díjas színházi rendező, tanár, színházigazgató. 1963–1964 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Egyetemi Színpad rendezője. 1965–1968 között a tiszaföldvári Hajnóczy József Irodalmi Színpad rendezője. 1975–1978 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet szakán tanult. 2011-től szépirodalmat is publikált. 2021-től a Magyar Művészeti Akadémia Színházi Tagozatának levelező tagja volt.
Malcolm McDowell (Malcolm John Taylor, 1943)
angol színész, filmrendező. Tanulmányait a Londoni Zeneművészeti Akadémián végezte. Mint színész első alkalommal 1964-ben egy televíziós sorozatban tűnt fel. Első nagyjátékfilmje 1968-ban a Ha… volt. A klasszikus Mechanikus narancs című film főszerepével vált ismertté. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán (Star Trek: Nemzedékek; Reszkess, Amerika!; Éli könyve)
Blaskó Péter (1948)
a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a Nemzeti Színház tagja lett. 1974-ben a miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek 1987-ig volt tagja. 1987-ben a budapesti Katona József Színházhoz szerződött. 1998 és 2001 között a Veszprémi Petőfi Színház, majd 2001-ben egy évadra a Vígszínház tagja lett. 2002 óta a Nemzeti Színház tagja (Dögkeselyű, Európa expressz, Mansfeld).
Stellan Skarsgård (1951)
Golden Globe-díjas svéd színész. 1972 és 1988 között a stockholmi Nemzeti Drámaszínházban dolgozott. Pályájának kezdetén munkái túlnyomó részét hazájában forgatta, később egyre több angol nyelvű filmben tűnt fel (Vadászat a Vörös Októberre, Good Will Hunting, Mamma Mia!).
Tim Allen (Timothy Allen Dick, 1953)
Golden Globe-díjas amerikai színész, komikus. Elsősorban nem színésznek készült, hanem sokkal inkább komikusnak – esténként kisebb klubok színpadán lépett fel. 1990-ben egy frissen induló televíziós sorozatnak, a Házi barkácsnak a főszerepét sikerült megkapnia, ami aztán a kilencvenes évek egyik legnépszerűbb sorozata lett, Tim pedig Amerika szerte ünnepelt sztár. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán (Télapu, Szegény embert az amish húzza, Faterok motoron).
Lipcsei Tibor (1954)
színész. Színészként 1981-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1981–től a debreceni Csokonai Színházban játszott. 1986-tól a Népszínház, illetve a Budapesti Kamaraszínház társulatának tagja volt. 1991-től szabadfoglalkozású művész.
Kovács Vanda (1971)
színésznő. 1996-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1989 óta a Miskolci Nemzeti Színházban, 2001 és 2003 között a budapesti Bárka Színház tagja. 2004 és 2012 között a Vidám Színpad, a mai Centrál Színház színésznője, 2012-től szabadúszó volt, majd a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház tagja (Csinibaba, Zimmer Feri, De kik azok a Lumnitzer nővérek?).
Balázsovits Edit (1975)
Jászai Mari-díjas színésznő, énekes. Számos színdarabban, tévéjátékban és filmben játszott, több jelentős nemzetközi produkcióban is szerepelt. A Színművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1997-ben, ezt követően 2001-ig a Vígszínház társulatának tagja volt. 2001-2018 között szabadúszó volt, 2018-tól ismét a Vígszínház tagja. A zene fontos része az életének, 2009-ben egy különleges lemezt készített Új Republic-dalok címmel, melyen az együttes által kifejezetten a színésznő számára írt dalok hallhatók.
Chris Evans (Christopher Robert Evans, 1981)
amerikai színész. Legismertebb szerepe Steve Rogers, azaz Amerika Kapitány, akit több Marvel-filmben is alakít. Az első filmfőszerepet és ezzel az áttörést a Már megint egy dilis amcsi film hozta meg neki (Mobil, Egy bébiszitter naplója, Az utca királyai).
Mary-Kate és Ashley Olsen (az Olsen ikrek, 1986)
amerikai színésznők és divattervezők. Az ikrek első fontos szerepe Michelle Tanner volt a Bír-lakban. Hatéves koruktól kezdve kezdtek el szerepelni különböző tévéfilmekben és videóprojektekben, melyek sora folytatódott tinédzser korukig. A Dualstar nevű cégükön keresztül az Olsenek felkerülhettek a leggazdagabb fiatal nők listájára.
Ezen a napon halt meg:
Horvát István (1784-1846)
történész, a 19. századi alternatív nyelvészkedés vezéralakja. 1815-ben nevezte ki József főherceg a múzeumi országos könyvtár őrévé, 1837-től a nádor megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeumot 1843-ig mint helyettes igazgató nélkül vezette. Tanítványainak szeretetében látta fáradozásainak elismerését, aranytollal fejezve ki hálájukat (Werbőczi István emlékezete, Magyar ország gyökeres régi nemzetségeiről, Magyar irodalom története).
Telmányi Emil (1892-1988)
hegedűművész. 1905 és 1911 között a budapesti Zeneakadémián végzett, s szerzett művészi diplomát. 1911-ben Berlinben kezdte hegedűművészi pályafutását – 1912-től már Európa-szerte ismert koncertező művész és kamaramuzsikus volt. Hírnevét különböző európai és amerikai koncertkörutakon alapozta meg. 1919-től mint opera- és hangversenydirigens működött külföldön. 1949-ben, Johann Sebastian Bach szólóhegedű-műveinek korhű előadásakor, az akkordjáték megkönnyítése céljából ívelt vonót készíttetett (Bach-vonó).
Benny Goodman (1909–1986)
amerikai klarinétművész, zenekarvezető. 1921-ben lépett fel először, 1929-től önálló zenészként rádióknál és hangstúdiókban dolgozott, többek között Gershwin-felvételeken. 934-ben létrehozta első big bandjét. Mint klasszikus muzsikus is hírnevet szerzett. 1938-ban a Budapest Vonósnégyessel is együtt dolgozott. Ő rendelte meg Bartóktól a Kontrasztokat, és 1939 januárjában bemutatta a Carnegie Hallban.
Deák Sándor (1909-2002)
Jászai Mari-díjas színész, érdemes- és kiváló művész. 1931-ben végzett az Országos Színészegyesület iskolájában. 1932-től Pécsett, majd két évig az Országos Kamaraszínházban volt színész. 1948-1951 között a Bányász Színház, illetve a Honvéd Színház színművésze volt. 1951-1988 között a Vígszínházban játszott. 1975-1980 között a Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöke volt (Állami Áruház, Ház a sziklák alatt, Talpuk alatt fütyül a szél).
Huszár Klára (1919–2010)
operarendező, dalszövegíró, műfordító. 1938–1942 között a Zeneművészeti Főiskola ének–zenetanár szakos hallgatója volt. 1951–1956 között ugyanitt megszerezte az operarendezői képesítést. 1956–1979 között a Magyar Állami Operaház asszisztense, majd rendezője volt. Vendégszerepelt Pécsett és külföldön, Németországban, Bécsben is.
Geraldine Page (1924-1987)
Oscar-, Golden Globe-díjas és kétszeres Emmy-díjas amerikai színésznő. Főként a színpadon tevékenykedett és sikeres karriert épített ki a dráma területén. Az Akadémia nyolcszor jelölte Oscar-díjra, 1986-ban végül elnyerte az Út az ismeretlenbe című filmdrámáért. Az ötvenes és hatvanas években televíziós szerepeket is elvállalt ( Az ifjúság édes madara, Az alvilág pápája, Út az ismeretlenbe).
Kéri Edit (1926-2021)
színésznő, publicista. 1945 nyarán felvették a Színművészeti Főiskolára, színész szakra. Egyszerre járt a Főiskolára és a Zeneakadémiára. Győrben, 1956. október 24-én a társulat részt vett a városi békés tüntetésen, felmentették a fő vádpontok alól, és csak izgatás miatt ítélték el 10 hónap börtönre. 1989 után történelmi és politikai tárgyú cikkeket kezdett megjelentetni (Fűre lépni szabad, Kik lőttek a Kossuth téren ’56-ban?, A fantasztikus nagynéni).
Cormac McCarthy (Charles McCarthy, 1933–2023)
amerikai regény- és színdarabíró. A Tennessee állami egyetem (University of Tennessee) bölcsészkarának hallgatója volt. Az egyetemi folyóiratban két novellát publikált, melyekkel jutalmat is nyert. Családjával Chicagóba költözött, itt írta meg első regényét. Az elismerések és írói juttatások ellenére McCarthy sokat küszködött anyagi problémákkal. Az igazi anyagi sikert 1992-ben, a Vad lovak című regényével érte el, melyért megkapta a Nemzeti Könyvdíjat. A Nem vénnek való vidék regényéből a Coen testvérek készítettek filmet, mely négy Oscar-díjat nyert (Határvidék-trilógia, Isten gyermeke, Az utas). ––> Lecsupaszított, kicsontozott világ
Ned Beatty (1937-2021)
amerikai színész. Élete során több mint 100 filmben szerepelt. A Hálózat című filmben nyújtott alakításáért 1977-ben Oscar-díjra jelölték. 2004-ben főszerepet játszott a londoni West Enden Tennessee Williams Macska a forró bádogtetőn című darabjában (Az elnök emberei, Szemenszedett szenzáció, Egy igaz ügy).
Paudits Béla (1949-2018)
Jászai Mari-díjas színművész, rendező. 1971-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, majd a József Attila Színházhoz szerződött. 1974-től 1984-ig a Madách Színház tagja volt. Később öt éven keresztül szabadfoglalkozású színművészként dolgozott. 1989-től újra szerepelt a Madách Színházban. Önálló showműsorai mellett rendezéssel is foglalkozott (Le a cipővel!, Hamvadó cigarettavég, De kik azok a Lumnitzer nővérek?).
Rabi Lenke (1954?-2020)
könyvtárigazgató, helytörténész. 1986-ban könyvtárosi diplomát szerzett a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán. 1991-től 30 éven át a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtárban helyezkedett el. Fő kutatási témája volt Komárom és környékének második világháborús hátországi története, a háború még ismeretlen áldozatainak, hősi halottainak felkutatása. Kutatási eredményei alapján helytörténeti kiállításokat rendezett, előadásokat tartott, szervezett.
