Névnapok: Félix, Annamária, Annabell, Annabella, Annamari, Annavera, Bódog, Diána, Efraim, Előd, Enciána, Felicián, Feliciána, Főbe, Kolumbusz, Lícia, Ludovika, Morgan, Pelágia, Pelágiusz, Perjámos, Piramusz, Prímusz
Események:
1311 – az olaszországi Sienában átadják Duccio di Buoninsegna nagyszabású oltárképét, a Maestà (húsz 
angyallal és tizenkilenc szenttel) című reneszánsz műalkotását. Az 5 méter magas alkotást 1771-ben szétszedték, egyes darabok (központi táblakép) még az eredeti helyükön láthatók, más részei számos más európai és egyesült államokbeli múzeum között osztották el.
1790 – az Egyesült Államok alkotmánya szerint szerzői jogvédelem alatt álló első könyv John Barry Philadelphia Spelling Book című helyesírási szótára.
1891 – Paul Gauguin francia festő megérkezett Papeete-be (Tahit). Meg volt győződve arról, hogy új élet 
kezdődik számára a „nemes vadak” között, de rá kellett ébrednie, hogy egy szegény európai ott még kilátástalanabb helyzetben van, mint hazájában
1948 – az UNESCO égisze alatt megalapítják a Nemzetközi Levéltári Tanácsot (ICA). Később, 1992-ben ezekről az alapokról indult az UNESCO A világ emlékezete programja, amely célja a tagországokban fellelhető egyetemes értékkel bíró ritka és veszélyeztetett dokumentumok megőrzése.
1970 – Bob Dylan tiszteletbeli zenei doktori címet kapott a Princetoni Egyetemen.
1978 – az első számú (21 teljes létezik) Johannes Gutenberg Biblia, az első nyomdában készült könyv 2 millió dollárért kelt el Londonban, a nyerő licit a Stuttgarti Állami Könyvtáré volt.
Meghalt Charles Dickens (Charles John Huffam Dickens, 1812-1870) angol író.
Egyesek szerint a viktoriánus kor legnagyobb írója és az angol nyelv legkiválóbb művelője. Írásainak népszerűségét az is mutatja, hogy napjainkig minden műve folyamatosan kapható anyanyelvén. Heti hat shillingből tartotta el magát és támogatta családját. Gyermekkori élményei, a látott nyomor visszatérő elemeivé váltak regényeinek. Sokat olvasott, különösen a pikareszk regényeket szerette. Ügyvédbojtárkodás és egy gyorsírói állás után újságíró lett, parlamenti vitákról tudósított. Megházasodott, feleségével 1842-ben együtt Amerikába utaztak. Az utat az Amerikai jegyzetek című leírás örökíti meg. Dickens három újság számára írt, az egyiknél szerkesztőként is dolgozott 1839-ig. 15 regényt, több száz novellát és cikket írt, emellett fáradhatatlanul küzdött a gyermekjogokért, az oktatás reformjáért és egyéb szociális reformokért. Az író művei már életében is példa nélkül való népszerűségnek örvendtek, a 20. századra pedig a kritikusok és az irodalmárok is felismerték irodalmi géniuszát (Karácsonyi ének, Twist Olivér, Copperfield Dávid).
Meghalt Kernstok Károly (1873–1940) festő- és grafikusművész, a magyar avantgárd egyik tehetséges képviselője.
Tanulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte. 1892-től Münchenben Hollósy Simonnál, 1893–1895-ben a párizsi Julian Akadémián tanult. 1906-ban Párizsba utazott, ahol megismerkedett az új stílus irányzatokkal. 1907-ben alapítója lett a Nyolcak csoportjának. 1919-ben a Tanácsköztársaság művészetpolitikai, és a képzőművészeti szabadiskola vezetője volt. A bukás után Berlinbe emigrált, ahol 1926-ig élt, majd visszatért Budapestre. A modern festői törekvések egyik fő képviselője, kétségkívül a 20. század elejének legnagyobb jelentőségű, meghatározó egyéniségű, új utakat kereső festője. Pályafutásának kezdetén még naturalista képeket festett. Párizsi utazásai a kor ottani új törekvéseivel ismertették meg, ezek az új irányzatok nagy hatással voltak rá, meghatározták későbbi festészetét. Kifejezésmódja egyedi, alakjai szinte szoborszerűek. Korai műveiben még a színek harmóniáján van a fő hangsúly. Hamarosan megjelennek művein a rajzos elemek, a tömör formák, az erőteljes színek. Párizsban csatlakozott a Vadak csoportjához, akiket a kubizmus előfutárainak nevezhetünk (Lovasok a víz partján, Este, Incselkedők).
Meghalt Miguel Angel Asturias (Rosales, 1899–1974) Nobel-díjas guatemalai író, költő, diplomata.
Miután befejezte tanulmányait barátaival 1922-ben egy népiskolát alapított, ami lehetővé tette a szegényebb rétegek képzését. 1923-ban Európába utazott, hogy egyetemi tanulmányokat végezzen. Az egyetemi évek után egy ideig Párizsban maradt és körutazásokat tett Európában, ellátogatott Palesztinába és az Amerikai Egyesült Államokba. Ebben az időben jelentek meg első irodalmi művei. 1930-ban tett szert nemzetközi hírnévre a „Guatemalai legendák” című könyvével. 1933-ban visszatért Guatemalába. Jorge Ubico diktátor megdöntése után 1944-től diplomáciai szolgálatot teljesített. 1940-es évek végén Argentínában, majd El Salvadorban lett nagykövet. Ebben az időben sok műve került kiadásra, amik a diktatúra idején nem jelenhettek meg. 1967-ben irodalmi Nobel-díjjal értékelték irodalmi tevékenységét, a Banán-trilógiának nevezett három regényből álló ciklust (Elnök úr, Az a félvér nőszemély, Forgószél).
Megszületett Somogyi József (1916–1993) Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrász, kiváló művész.
Aba-Novák Vilmos Szabadiskoláján tanult, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, majd itt diplomázott. Első kiemelkedő, korszakjelző műveként az 1953-ban megformált Martinász valósult meg, amely csak hét évvel később kerülhetett Dunaújvárosban köztérre. Az alakjait átható mély érzelmi töltetet expresszív kifejezés, a felületkezelés rusztikussága hordozza. A megrendelésre készült, köztérre került, mintázással komponált, bronzból kivitelezett alkotások mellett az életmű fontos részét alkotják a terrakotta világi és szakrális körplasztikák, a bronz kisplasztikák, a domborművek és az érmek, valamint a változatos technikával készült rajzok együttese. Az állatszobrai, a falusi és bibliai jelenetei, a szőlőprés-idézetek, a korpuszok és pieták, lírai érzelmek és drámai indulatokkal töltöttek. Műveit fölényes formabiztonság, a valóság szenvedélyes megismerésére és visszaadására való törekvés jellemzi (Az öntelt mackóm, Megfáradt ember, Dózsa-emlékmű).
Ezen a napon született:
Otto Nicolai (Carl Otto Ehrenfried Nicolai, 1810–1849)
német zeneszerző, orgonaművész, karmester. A Bécsi Filharmonikus Zenekar alapítója, egyben A windsori víg nők című operájával a romantikus vígopera műfajának megteremtője volt. Rövid élete során több dalt, egyházzenei kórusművet, zsoltárt, motettát, kantátát, kamara- és zongoradarabot, nyitányt és szimfóniát komponált, de munkásságának legjelentősebb darabjai az opera műfajában születtek (Te Deum, A számkivetett, Salve Regina).
Bertha von Suttner (1843-1914)
Nobel-békedíjas osztrák író, újságíró és békeaktivista. Férjével, a Kaukázusi tartózkodásuk alatt folyt az orosz–török háború, és ekkor vált meggyőződéses pacifistává. 1889-ben sikerült irodalmi áttörése a Le a fegyverekkel! című regényével. Nehezen talált kiadót, a könyv heves vitákat váltott ki, de jelentősen hozzájárult a béke gondolatának népszerűsítéséhez. A regény a 19. század egyik legnagyobb könyvsikere volt, valamennyi nagyobb európai nyelvre lefordították. Regényeibe számos önéletrajzi elemet szőtt.
Hauszmann Alajos (1847-1926)
építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője a magyar építészetben. Korai műveiben az olasz reneszánsz, később a barokk stílusjegyeit alkalmazta, amelyeket később szecessziós elemekkel ötvözött. Számos budapesti középület, magánház és villa az ő tervei szerint készült (Szent István kórház, Budavári Palota, New York-palota).
Michael Peter Ancher (1849-1927)
realista dán festő, a skageni festők csoportjának egyik vezető egyénisége. Leginkább a skageni halászokról készült képeivel vált híressé (Vajon megkerüli a fokot?, A mentőcsónakot átviszik a dűnéken, Séta a parton).
Carl Nielsen (Carl August Nielsen, 1865–1931)
dán zeneszerző, karmester, hegedűművész, hazája legismertebb zeneszerzőjeként tartják számon. Írt két operát, hat szimfóniát, három versenyművet, hat vonósnégyest, több száz dalt és számos más színpadi, zenekari és vokális művet. A romantikával szembefordulva, a korábbi korok zenéjére építve alkotta meg saját modern stílusát (Ott ült egy halász gondolataiba mélyedve; Hazafias dal; Öröm, Vidám kiáltások). ––> Carl Nielsen zenekari darabjai, lemezen
Komáromi Kacz Endre (1880–1969)
festőművész, amatőr csillagász. Művészeti tanulmányait Budapesten kezdte, majd Münchenben és Nagybányán folytatta. Hosszabb tanulmányutat tett állami ösztöndíjjal Hollandiában és Belgiumban. Budapesten dolgozott, élete utolsó éveiben pedig Balatonalmádiban festette a balatoni tájakat. Számos asztrológiai cikke, közleménye jelent meg bel- és külföldi szaklapokban. Muzsikált is, sok esetben a zene volt képeinek közvetlen ihletője.
Cole Porter (1891-1964)
amerikai zeneszerző. Már hatéves korában tehetségesen hegedült, nyolcévesen zongorázott, később a Yale Egyetemre járt, az itt töltött évek alatt 6 musicalt és 300 dalt írt, az egyik a mai napig az egyetemi hagyomány része, egyik indulója. Párizsban elismerték, de az amerikai sikerre az 1920-as évek végéig várnia kellett. 1928-ban aztán a Párizs című musicalhez írt egyik dalát felkapta a közönség, és ettől kezdve csak ontotta a sikerdarabokat. A Broadwayn telt házzal futottak musicaljei (Csókolj meg, Katám, Mi a szerelem?, Szeretem Párizst).
Andai Béla (1899-1969)
színész. Rákosi Szidi Színiiskolájában végzett 1921-ben. Rendszeresen szerepelt különböző fővárosi kabaréesteken és a Moulin Rouge-ban is. 1949-től a Pécsi Nemzeti Színház, 1950-tól a Kamara Varieté, 1954-től az 1960-as nyugdíjazásáig a Vidám Színpad művésze volt.
Les Paul (Lester William Polsfuss, 1915–2009)
amerikai dzsesszgitáros, az elektromos gitár egyik kifejlesztője. Tehetsége, egyedi, új stílusa fellelhető volt a gitárjátékában, ami élesen megkülönböztette őt kortársaitól, de a mai gitárosokat is megihleti. Elégedetlen volt az 1930-as évek közepén vásárolt akusztikus gitárjával, ezért elkezdte építeni az első igazán komolyabb elektromos konstrukcióját, a The Log-ot.
Galsay Ervin (Grósz, 1923–1976)
operaénekes (basszus), érdemes művész. 1942–1944 között az OMIKE Művészakció operaelőadásain lépett fel. 1946-ban Tóth Aladár szerződtette az Operaházhoz, ezzel párhuzamosan 1948-ig a Zeneakadémia Vígopera társulatánál is énekelt.
Tony Britton (1924-2019)
angol színész (Lány a levesemben, Vasárnap, átkozott vasárnap, Doktorok).
Kenessy Zoltán (1926)
színész. Pályáját 1949-ben kezdte a Bányász Színházban. 1951-ben a kecskeméti Katona József Színházban játszott. 1952-től az Állami Faluszínház illetve az Állami Déryné Színház tagja volt. 1963-tól a győri Kisfaludy Színház színésze volt. 1970-től ismét az Állami Déryné Színház társulatához tartozott. 1979-től 1982-ig a Népszínház művésze volt. Színészi munkája mellett készített koreográfiákat is.
Nemcsics Antal (1927–2019)
színtervező, festőművész, környezettervező, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa, doktora. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett 1950-ben, 1951-től a Budapesti Műszaki Egyetem tanára. Ő dolgozta ki a Coloroid színrendszert, a komplex színharmónia-elméletet és a színdinamikai környezetelméletet, valamint a színreferencia indexszámrendszert.
Károlyi Pál (1934-2015)
Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Zenei tanulmányokat végzett a Bartók Béla Konzervatóriumban 1953-ban. 1956-ban lett a Zeneakadémia hallgatója. Szerzeményei számos külföldi fesztiválon hangzottak el. 1968-ban rádiófelvétel készült első művéből, az Aucasin és Nicolete című ófrancia széphistóriából. Később nagyzenekari és kamaraműveket, orgonadarabokat és kórusműveket szerzett. 1991-ben zongoraversenyt, 1998-ban cimbalomversenyt írt. 2004-ben készült el egyik utolsó műve, a Stabat Mater (vegyeskarra és orgonára).
Huszár László (1938-2018)
színész. 1962-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A főiskola után az egri Gárdonyi Géza Színház társulatához szerződött. 1966-tól a debreceni Csokonai Színház, 1968-tól a szolnoki Szigligeti Színház, 1975-től a Pécsi Nemzeti Színház, 1977-től a Radnóti Színpad, 1982-től a Vígszínház, 1986-tól a Thália Színház, 1993-tól a Nemzeti Színház társulatának tagja volt. 1999-óta a Nemzeti Színiakadémia, 2000-től a Pesti Magyar Színiakadémia osztályvezető tanára. 2000-től a Pesti Magyar Színház művésze volt (Az erőd, Te rongyos élet, De kik azok a Lumnitzer nővérek?).
Jon Lord (Jonathan Douglas Lord, 1941–2012)
angol Hammond-orgona játékos és zongorista. A rock és a komolyzene ötvözésével, a Hammond-orgona játékával szerzett hírnevet. Több klasszikus számban hallhatók virtuóz szólói – sokan „Lord of the Hammond” (szójáték, lefordítva A Hammond ura) néven emlegetik. Tagja volt a Deep Purple, Whitesnake, Paice, Ashton & Lord, The Artwoods, és Flower Pot Men együtteseknek.
Holdas György (1944)
Munkácsy Mihály-díjas szobrász- és éremművész. Autodidakta művész, pályája elején nonfiguratív szobrokkal jelentkező alkotó, aki az 1980-as évektől markánsan egyéni hangvételű plasztikáival van jelen a művészeti életben. Alapvetően kőből készült műveit időnként kiegészíti más anyagokkal, festéssel. A hatalom és ember viszonyát megjelenítő, groteszk hangvételű, márványból egyedileg faragott érmei nagy feltűnést keltettek szakmai körökben.
James Newton Howard (1951)
Grammy- és Emmy-díjas filmzeneszerző. Zeneszerzőként, zenészként és dalszerzőként a filmezés minden szintjét megjárta, és minden filmes műfajban alkotott. Számos díjra jelölték (Waterworld – Vízivilág, Legenda vagyok, Az éhezők viadala).
Hűvösvölgyi Ildikó (1953)
Kossuth-díjas színművésznő, a Soproni Petőfi Színház örökös tagja. A Bartók Béla Konzervatórium zongora-ének szakán érettségizett 1971-ben. 1975-ben prózai színészként diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1976 óta kisebb megszakításokkal a Madách Színház művésznője. Tanított zenés mesterséget a Shakespeare Színiakadémián, a Magyar Táncművészeti Főiskolán, a Madách Musical Műhelyben, és a Madách Musical Tánc- és Zeneművészeti Iskolában is. Sokoldalú színésznő, prózai szerepei mellett musicalek zenés-táncos darabok főszerepeit alakította. Évekig játszotta Mindlevery szerepét a Macskák című musicaljében, de énekelt operát is Mozart Varázsfuvolájában Szombathelyen. 2004 óta a Turay Ida Színház társulatának tagja. Több mint hetven filmben és tévéjátékban szerepelt (Ballagó idő; István, a király; Beszterce ostroma).
Aaron Sorkin (Aaron Benjamin Sorkin, 1961)
Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai forgatókönyvíró, producer és drámaíró. Szenvedélyévé vált a színdarabírás és színházi körökben hamar fel is figyeltek tehetségére. Az Egy becsületbeli ügy című darabja felkeltette a Hollywood-i producer, David Brown figyelmét, aki megvette a megfilmesítési jogokat, mielőtt a darab egyáltalán színpadra került volna. De ez csak a kezdet volt… (Szerelem a Fehér Házban, Az elnök emberei, Pénzcsináló).
Michael J. Fox (Michael Andrew Fox, 1961)
ötszörös Emmy- négyszeres Golden Globe-díjat kanadai–amerikai színész, filmproducer, író és aktivista. A Vissza a jövőbe trilógia tette világhírűvé, melyben a főszereplő Marty McFlyt alakította. Miután 1991-ben Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála, az 1990-es évek végére részben visszavonult a színészettől. Első szerepét 17 évesen kapta egy kanadai sorozatban. 1982-ben megkapta Alex P. Keaton szerepét a Családi kötelékek című sorozatban, ami meghozta számára az ismertséget. 30 éves korában kiderült, hogy fiatalkori Parkinson-kórban szenved. Egymás után több filmet forgatott ezek után: Szenzációs recepciós, Szerelem a Fehér Házban, A pénz boldogít és a Törjön ki a frász!. 1998-ban hét évnyi titkolózás és találgatás után az egész világot megdöbbentette azzal, hogy betegségét nyilvánosságra hozta. Jelenleg adományokat gyűjt, és lobbizik a Michael J. Fox Parkinson Alapítvány részére, amelynek célja a betegség gyógymódjának kutatása. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán.
Johnny Depp (1963)
Golden Globe-díjas amerikai színész, producer és zenész. Az 1984-es Rémálom az Elm utcában horrorfilmben debütált, majd tizenéves bálványként került előtérbe a 21 Jump Street televíziós sorozatban. Kisebb szerepet kapott a A szakasz című filmben. A közönség kedvencévé Jack Sparrow kapitány szerepe avatta A Karib-tenger kalózai-filmekben. 2008-ban megkapta a Golden Globe-díjat a Sweeney Todd, a Fleet Street démoni borbélya című Tim Burton rendezte musicalért. Ugyanezért a szerepért jelölték Oscar-díjra is. 2010 márciusában megjelent az Alice Csodaországban háromdimenziós Disney filmje. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán (Ollókezű Edward, Ed Wood, Charlie és a csokigyár).
Gloria Reuben (1964)
kanadai színésznő, énekesnő. Legismertebb szerepe Jeanie Boulet a népszerű orvosi drámában, a Vészhelyzetben. Már gyermekkorában elkezdett zongorázni a tanulás mellett később zene elméletet és zenetechnikát tanult, majd balettet a Kanadai Királyi Konzervatóriumban. Karrierjét modellkedéssel és TV-reklám szerepekkel kezdte.
Miklósa Erika (1970)
Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas koloratúrszoprán opera-énekesnő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Felvették a szegedi Liszt Ferenc Konzervatóriumba, ahol a négyéves képzést mindössze két év alatt elvégezte. Minden idők legfiatalabb magánénekese lett az Operaháznak. Énekelt New Yorkban, megnyerte a pesti Mozart-énekversenyt, majd fellépett Lipcsében és a kölni operaházban is, valamint Svájcban. Ezt követően előbb Philadelphiában, majd Milánóban képezte magát, ösztöndíjasként. 1999-ig tagja volt a Magyar Állami Operaháznak. 2004 őszén a New York-i Metropolitan Opera három évre szerződtette. ––> Miklósa Erika és vendégei gálakoncertje
Tasnádi István (1970)
József Attila- és Balázs Béla-díjas drámaíró, forgatókönyvíró, rendező. 1997-ben végzett színháztörténészként a Pannon Egyetemen, Veszprémben. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsésztudományi Kara színháztudományi mesterképzésének oktatója. 1992-től publikál rendszeresen. Verseit, kritikáit szinte valamennyi jelentős irodalmi és színházi folyóirat közölte. 1996-ban a Bárka Színház alapító tagja, 1996-tól 2001-ig dramaturgja. 2001-től 2007-ig a Krétakör Színház rezidens drámaírója volt. 2009-ben színházi rendezőként is debütált. 36 színművének és színpadi adaptációjának eddig 88 bemutatója volt magyar színpadokon (Walter Egon válogatott búcsúlevelei; A kőmajmok háza; Helló, Héraklész!).
Natalie Portman (Neta-Lee Hershlag, 1981)
Oscar- és Golden Globe-díjas izraeli származású amerikai filmszínésznő. Gyermekszínészként kezdte karrierjét a 90-es években, első szerepét a Léon, a profi című filmben kapta. 2005-ben a Közelebb című filmben nyújtott alakításáért Golden Globe-díjat, 2011-ben a Fekete hattyú című filmben nyújtott alakításáért Oscar-díjat kapott. 2008-ban 27 évesen debütált elsőfilmes rendezőként.
Nyomtató Enikő (1988)
színésznő. 2012-ben indult az Erdély hangja tehetségkutatón, ahol a döntőbe jutott. Színészi diplomáját 2013-ban kapta meg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. 2013-2022 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatának tagja volt.
Ezen a napon halt meg:
Piotr Michałowski (1800–1855)
a romantika korának lengyel festője, aki különösen sok portréjáról és lovakkal kapcsolatos olajtanulmányairól ismert. Széles körű iskolai végzettsége mellett társadalmi aktivista, jogvédő, városi adminisztrátor és a Krakkói Mezőgazdasági Társaság elnöke is volt. A Sukiennice Múzeumban, a Krakkói Nemzeti Múzeumban található a róla elnevezett, munkásságának szentelt szoba.
Angster József (1834-1918)
orgonakészítő mester. Európa egyik legnevesebb és Közép-Európa egyik legkeresettebb orgonagyártója, a magyar iparművészet kimagasló alakja. 1866-ban Pécsett telepedett le, és megalapította orgonakészítő cégét az Angster orgona- és harmóniumgyárat. A következő évtizedekben sorban kapta a megrendeléseket, az ország és a régió országainak számtalan pontján, még Olaszországban is épített orgonát.
Talányi Ferenc (1883-1959)
magyarországi szlovén irodalmár, festő, a Dober pajdás (Jó pajtás) című vend kalendárium alapítója. A Dober pajdást még ifjúkorában alapította, amelybe elsősorban evangélikus írók írtak, akik támogatták a magyarosítást. 1942 és 1943 között magyarul is írt, elsősorban verseket. 1955-ben a Pomurski vestnik-ben írt partizán múltjáról. Amatőr festészettel is foglalkozott egy időben.
Békeffi István (Békeffi István Miklós, 1901–1977)
kétszeres József Attila-díjas színműíró, kabarészerző. Sikeres bohózatával 1926-ban tűnt fel. Első filmforgatókönyvét 1934-ben írta. 1942-ig 22 forgatókönyv szerzője vagy társszerzője volt. Több művét megfilmesítették. Számos kabaréjelenetet írt. 1957-ben külföldre ment, Svájcban telepedett le és túlnyomórészt az NSZK filmipara számára írt forgatókönyveket (A kölcsönkért kastély, Mágnás Miska, Mese a 12 találatról).
Svéd Sándor (1904-1979)
Kossuth-díjas világhírű operaénekes (bariton). Legemlékezetesebb alakításait olasz operákban nyújtotta. Tanulmányait Olaszországban végezte. A budapesti Operaházban 1928-ban debütált. 1928-1936 között az Operaház magánénekese volt, közben 1931-ben sikerrel vendégszerepelt Bécsben, ahol a Staatsoper állandó tagja lett 1936-tól. 1940-1950 között New Yorkban énekelt a Metropolitan operaházban, de több alkalommal fellépett a milánói Scalában is. 1950–57 között visszatért Budapestre. Korának egyik legjelentősebb baritonjaként tartják számon, elsősorban Verdi-operákban aratott kimagasló sikereket. ––> Svéd Sándor: Operaáriák
Benedek István (1915-1996)
orvos (pszichológus professzor) író, művelődéstörténész, polihisztor. Számos orvostörténeti előadását őrzi a Magyar Televízió archívuma. Az orvosok és művelődéstörténészek mellett, több íróhoz és költőhöz fűzte szoros barátság. Számos művével gazdagította a regényirodalmat, bár ezek a munkái több helyen is kapcsolódnak pszichiátriai elgondolásaihoz. Ezek sorában említendő a nagy sikerű „Aranyketrec”, a „Kisvárosi történet”, ide sorolható a „Beszélgetés ideges emberekről”, „Ember és gyerek”, „Három ing”, valamint a sokak által olvasott háromkötetes „Csineva”.
Tamássy Zdenkó (1921-1987)
Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Előadóművésznek készült. 1940–1946 között végezte el a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakát. A kifejező hangulatok invenciózus mestere, dallamos, lírai szépségű muzsikája számos rádió-operettben, zenés játékban csendült fel. De igazi műfaja a filmzene volt (A boldogságra jól vigyázz, A palacsintás király, Le a cipővel!).
George Segal (1924–2000)
amerikai pop art festő és szobrász, 1999-ben megkapta az Egyesült Államok Nemzeti Művészeti Medálját. Festőként kezdte művészi pályafutását, de legismertebb munkái az öntött életnagyságú figurák és a tablóképek. A hagyományos öntési technikák helyett úttörő szerepet játszott a gipszkötések használatában (gipsszel impregnált gézcsíkokkal betekerte alanyait, majd a fennmaradó héj lett a mű alapja).
Ernst Jandl (1925–2000)
osztrák költő, író. Első verse 12 éves korában jelent meg. Az érettségit követően munkaszolgálatos volt, majd behívták a hadseregbe. A hadifogságot követően germanisztikát és anglisztikát tanult Bécsben az egyetemen. Ezt követően 1950-től középiskolai tanárként dolgozott, és emellett kezdett többet írni (A fanatikus zenekar, Idegenből, A nemkívánatos személy).
Mikes György (1929-1986)
író, humorista, újságíró. Ország Györggyel közösen írt karcolatai 1951-től jelentek meg a Ludas Matyiban. 1959-től ugyanitt olvasószerkesztő, 1976-tól főszerkesztő-helyettes. Írt humoreszkeket, karcolatokat, szatírákat, valamint színészek által előadott jeleneteket. Műveit játszotta a Vidám Színpad, a Kamara Varieté és a Mikroszkóp Színpad. Az 1969-ben alapított Rádió Kabarészínházának állandó szerzője volt. Humorista társaihoz hasonlóan több írásának előadója is volt (Szálka és gerenda, Az oroszlánok négy órakor mennek el otthonról, Megyek a víz alá).
James Last (Hans Last, 1929-2015)
német zeneszerző és nagyzenekari vezető. Tizenkét éves korától tanult zongorázni, majd tizenévesként átváltott nagybőgőre. Tizennégy évesen, 1943-ban lépett be a Wehrmacht katonai zeneiskolájába. A háború után, 1948-ban vezetője lett a Last-Becker-Ensemble jazz-zenekarnak, amelyben hét éven át közreműködött. Ez idő alatt szavazták meg őt az ország legjobb basszusgitárosának egy dzsessz-szavazáson három egymást követő évben. James Last néven kiadott első albuma az USA-ban a The American Patrol a Warner Brothers gondozásában 1964 körül. Lemezeit változó stílusban, változó zenei műfajokkal készítette, és olyan vendégelőadókkal dolgozott együtt, mint Richard Clayderman vagy Astraud Gilberto.
Bartis Ferenc (1936-2006)
erdélyi magyar költő, író, újságíró. egyetemi tanulmányait a Bolyai Tudományegyetem magyar-történelem szakán kezdte 1956-ban, de 1957-ben letartóztatták és bebörtönözték, 1964-ben szabadult. Versei, karcolatai, népművelő írásai és fordításai 1953-tól jelentek meg. 1970-től az Új Élet riportere és a Művelődés munkatársa volt. 1984-ben áttelepült Magyarországra a politikai zaklatások miatt (Konok szeretet, Életre hívó halotti beszéd, És mégis élünk).
Pünkösti Árpád (1936-2014)
író, újságíró, szociográfus. 1954-től 1959-ig a Veszprémi Vegyipari Egyetem hallgatója volt. Ösztöndíjat kapott a Magyarország Felfedezése sorozattól és a Soros Alapítványtól. 1979-ben a veszprémi tv-fesztiválon az Ellentétek című filmje a zsűri és a közönség díját is elnyerte.
Iain Banks (1954– 2013)
skót író. Iain M. Banks néven sci-fi tematikájú könyveket írt, míg Iain Banksként egyéb szépirodalmi regényei jelentek meg. 2008-ban a Times a 38. helyre rangsorolta az „50 legnagyobb brit író 1945 óta” című listáján (A játékmester, Holtpont, Hidrogén szonáta).
