a papiruszportal.hu archívumából [2005]
Szerző: Papiruszportál
Exkluzív kiadványt jelentetett meg a tihanyi Babamúzeum. A tízéves fennállást megünneplendő az alapítók 2003-ban meseíró pályázatot hirdettek, melyre négyszáznál több munka érkezett. A díszes, igényes kiállítású album már megjelenésével is azt sugallja, hogy különleges könyvet tart kezében az olvasó. A bélyegalbumokhoz hasonló, zsinórral is összefűzött szolid, nem hivalkodó nagyon gazdag belsőt rejt.
A babák és a művészetek
A játék, a babázás szinte egyidős az emberrel. őskori leletek között is találhatók gyermekjátékok, játék babák, bábuk, ami azt bizonyítja, hogy különleges szerepük lehetett akár a rideg mindennapi élet közepette is. A babák természetesen nemcsak a játék, a szórakozás eszközei voltak, velük készült föl a gyermek leendő szülői feladataira is. Mint nagyon fontos közösségi-játék tárgyat a divathullámok azóta is időről időre felkapják, elég, ha a Barbie-őrületre vagy a moncsicsire gondolunk.
A játék babákat, figurákat a művészetek is szívesen használják, szövik bele történeteikbe. Ki ne emlékezne például Móricz egy korai novellájára, amelyben a kofa egy bécsi nímettől vásárolt valódi bútor helyett bababútort; az ólomkatona az egyik leghíresebb karácsonyi zenés darab hőse; s kedves jelenet volt a Nagy generáció című filmben, amikor a hazatérő disszidens beküldi lányukat az anyjához a bababoltba Szentendrén. És a példákat még hosszan sorolhatnánk.
A tihanyi Babamúzeum
A Münchenben élő Filotás Tivadar és felesége, Sibylle Filotás 1994-ban alapította a tihanyi Babamúzeumot (kezdeményezésük nem egyedüli, a győri Zichy-palota is rendez 1996-tól babakiállítást, -konferenciát és -börzét). Több mint negyvenévnyi vásári bolhapiaci stb. gyűjtőmunka eredménye látható a kiállításon. Az alapítók szinte valamennyi jelentősebb német babakészítő műhelyből megszereztek egy-két darabot, a babák 1840 és 1920 között készültek. Filotás Tivadar a Babamesék előszavában megemlíti, hogy helyet keresve a gyűjteménynek felmerült Szentendre és a budai Vár is lehetséges helyszínként, mégis kedvelt nyaralóhelyüket, Tihanyt választották. (Egy évtized alatt félmillió látogatója volt a babamúzeumnak, így nem szorul állami támogatásra.) A tízéves jubileum alkalmából a múzeum vezetői meseíró pályázatot írtak ki gyerekek számára, hogy egy olyan kiadvánnyal ünnepeljék meg e neves évfordulót, mely gyerekek tollából gyerekeknek szól.
Babamesék
„Nemrég történt meg velem
Ez a sajnálatos eset:
a babám nyelve megeredt,
hallgathattam eleget.”
(Tornóczky Márton: Egy rongybaba panasza, részlet)
A kiírásra több mint négyszáz pályamű érkezett, s közéleti szereplők, művészek mellett gyerekek is helyet kaptak a zsűriben, melynek feladata volt a mesékből, versekből kiválogatni a jubileumi albumba kerülő történeteket. Az ország szinte minden szegletéből érkeztek pályázatok – Ostfyasszonyfától Csurgóig, Mucsonytól Kerekegyházáig –, a mesét küldő és könyvbe kerülők életkora 7–8 (Várai Lúcia, Solymos Nikolett) és 17 év (Féder Lea, Gayer Veronika) között szóródott. Meglepetésemre több fiú történetét is beválogatták, ezzel is bizonyítva, hogy a babázás mindkét nem számára kedvelt tevékenység, csak a fiúkat idővel leneveljük róla.
Kinyitva az albumot egy tipográfiailag tökéletes képeskönyv tárul a szemünk elé. A jó minőségű papír, a gyönyörű képek és rajzok (a Babamúzeum gyűjteményéből választották a történetekhez az illusztrációkat), a betűtípus, az iniciálék, a levegős szerkesztés, minden igényességet sugall. Számos páros oldalon alig van szöveg, csak a mese címe és az illusztrációhoz fűzött forrás olvasható, kedvünkre gyönyörködhetünk a képekben. Porcelánfejű babák, kirakós kockák, Teddy mackók, karakterbabák, bababútorok, játék hangszerek, babakocsik, vonatok, keljfeljancsik képe; kedves és ismeretterjesztő korabeli rajzok – az egyiken egy fiú éppen egy baba frizuráját igazítja ollóval, egy másikon babakészítők – reprezentálják önkéntelenül is a sokszínű tihanyi kiállítást.
A szemet gyönyörködtető képek után jöjjenek a történetek! Nagyon változatos a téma, a cselekmény, a hősök: a csatától a balatoni nyaralásig sokféle a helyszín (többnyire valamilyen tihanyi babamúzeumi szál is beleszövődik), s az éj leple alatt feléledő, jótevő babáktól a hús-vér szereplőkig (testvérek, család) nagyon sok mesehősről olvashatunk, a vidám történetektől a háborút és a szegénységet bemutató, torokszorító epizódokig napjaink mindennapi hangulatai köszönnek vissza a babamesékben. Tanulságos könyv abból a szempontból is, hogy a gyerekek milyen témát járnak körül, mi foglalkoztatja őket, milyen gondolatokat, álmokat, családi hátteret írtak bele a mesékbe, némelyik egészen lebilincselő olvasmány.
Bár nem olcsó kiadványról van szó, a kiállítás és a tartalom összhangja a könyvespolcok egyik kedvelt, sokszor nézegetett, becses darabjává teheti a Babameséket, és kitűnő ajándék lehet karácsonyra, ünnepnapra is.
Babamesék a tihanyi Babamúzeumból
Tihanyi Babamúzeum, München–Budapest, 2004
Kötött, 184 oldal
Felelős kiadó Filotás Tivadar
Fotó Kása Béla, Klebercz Gábor
Grafikai tervezés és nyomdai előkészítés Klebercz Gábor – KG Grafikai Stúdió
OpenArt Nyomda
