Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Noé mondta, mi isszuk: bornépek dalai Archívum
  • Rajzok és grafikák a Monarchiáról Archívum
  • Rigoletto Archívum
  • …vagy amit akartok Archívum
  • Mélyfúrás – Fűzfa Balázs: »…sem azé, aki fut…« Archívum
  • Brendel és a titok Archívum
  • Csőben, sínen, viaszhengeren: Szabad a pálya Archívum
  • Az Űrszekerek megálmodója – Gene Roddenberry Archívum

Debussy és Franck egy-egy szonátája Maisky és Argerich előadásában

Posted on 2023.03.25.2024.06.06. By admin Nincs hozzászólás a(z) Debussy és Franck egy-egy szonátája Maisky és Argerich előadásában bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2006]

Szerző: Lehotka Ildikó

Claude Debussy és César Franck szinte egy időben alkottak, mindkettőjük zenéje abszolút francia, ám mégis micsoda különbség van köztük! Egészen más szerkesztésmód, az egyikre az érzelmi túlcsordulás, Debussyre a néha szikár hangzás jellemző. Az elegancia a közös, ami annyira jellemző a francia művekre. A lemez összeállítása nagyon érdekes, a két zeneszerző ellentétes felfogását mutatja be, külön-külön hallgatva nem is tűnne föl a kontraszt.

César(-Auguste-Jean-Guillaume-Hubert) Franck, a német-belga származású zeneszerzőnek háromtételes dramatikus d-moll szimfóniája mellett legismertebb darabja az A-dúr hegedűszonáta. Ez az a mű, amit az ember hallhat a hegedűn kívül brácsa-, cselló-, fuvolaletétben is. Franck harmóniavilága, kromatikája, gyakori modulációja sajátos, megelőlegezi a zenei impresszionizmust. Zenéje hallgatásakor improvizatívnak érezzük; ez abból fakad, hogy több neves templom orgonistája volt (akkor még nem tűntek csodabogárnak a rögtönzésre képes zenészek), majd a Conservatoire orgonatanára. Az első hallásra felismerhető franciás elegancia tükröződik az A-dúr szonátából. Túlfűtött érzelmek, expresszív zenei anyag, az első tételben felhangzott témák a későbbiekben való megjelenése a jellemző erre a műre is. A szonáta folyamán szinte egyszer sincs (Wagnerhoz hasonlóan) olyan pillanat, amikor a hőfokot egy kicsit is lejjebb lehetne csavarni.
A szonáta engedi magát játszani. Mutatós, persze nem csak az a felszínes csillogás, mindent belepakolás van benne, amit felületes hallgatással érzékelünk. Sok mindent megenged a darab: tempóingadozást, a szélesebbnél nagyobb vibratót, leállásokat, hogy újra ostromolhassuk az érzelmeket, szenvedélyességet, az egy hangon belüli (hasas) dinamikát, a dinamika is széles teret ad, a vonótépéstől kezdve az épp csak hallható hangokig.
Mischa Maisky ki is használja a lehetőségeket. Azonban játéka mintha hűvösebb lenne az elvártnál. A napjainkban inkább művészkülsejével megragadó és hódító csellista ezen az 1981-es felvételen biztosra megy. A két utolsó tétel mintha szenvedélyesebben szólna, hamis hangok, részek is hallhatók, több, mint a szonáta elején.
A csellista partnere az 1941-ben született argentin Martha Argerich. Játéka minden szempontból kiváló, és főleg inspiráló. Nála valóban él a darab, nincs szégyenlősség, nincs határozatlanság. Tökéletesen alátámasztja a csellószólamot, az átvezetéseknél érzékeny dinamikája, az új zenei anyagot előkészítő néhány taktusos részek játszása ezt alátámasztja. A szólórészeknél pedig mindezt természetesnek veszi a hallgató.

Az EMI gondozásában a sajnálatosan korán, sclerosis multiplexben elhunyt Jacqueline du Pré és férje, Daniel Barenboim felvétele is megjelent korábban, azon igazán tobzódik a szenvedély.
A zongoraművész-karmester Claude Achille Debussy már a 19–20. század fordulójának zenei nyelvezetét használja. Csellószonátájában a mixtúrák, pentatónia, elmosódott, kontúr nélküli hangzatok, az üveghangok erőteljes használata, a váratlan dinamikai felkiáltások a szintén francia eleganciával alkotnak sajátos elegyet. Ez a villódzó zene, üveghangjaival, beszédszerű hangzásaival – hasonlóan Franckéhoz – tömör, kompakt, minden pillanatára figyelni kell. A szonáta nem sokkal több mint tíz perc, de ebben Debussy humora, zeneszerzői talentuma mind megmutatkozik.
A Debussy-szonáta előadása a romantikus elképzeléseket erősíti. ő szakított ugyan a romantikával, mégis egyfajta romantikus érzelemvilágot képvisel, ám annak minden patetikus mellékzöngéje nélkül. Egy sajátos francia érzetet (sensation) ábrázol zenéjével. Mischa Maisky és Martha Argerich nagyon jó érzékkel interpretálja a kéttételes szonátát. A romantikus megközelítés illik a szonáta egyes részeihez, de mellette jó arányérzékkel keveredik a szikár, száraz, szinte minimálzene az impresszionista hangfestéssel, a pizzicato és az üveghangok gyakori, sőt gyors egymásutánban váltakozó használata. Maisky különösen a második tételben remekel, franciás eleganciával kezeli a vonót, de orosz határozottsággal (barbár módon), spanyolos gitárzene-szerűen a pengetéseket. Sajnos itt is szerepel intonációs bizonytalanság, épp a legérzékenyebb üveghangoknál. A Debussy-szonáta karakterei remekbe szabottak, hangulatosak.
Két közönségsiker zárja a lemezt, e két rövid mű nem zenei anyagának megfejthetetlenségéről szól, mindkettő könnyed, nem túl sok mondanivalóval, de kellemes a fülnek. A La plus que lente című Debussy-keringőt Maisky átiratában hallhatjuk. A cselló mély hangjai bársonyosan zengenek. A Prelűdök első kötetéből a Minstrels is Mischa Maisky átiratában szólal meg. Humoros, vidám, jó kis megállásokkal tarkított, frappáns befejezéssel zárul.

César Franck: Cellosonata in A
1 I: Allegretto
2 II: Allegro
3 III: Recitativo-Fantasia (Ben moderato)
4 IV: Allegretto poco mosso

Claude Debussy: Sonata in D minor
5 I: Prologue (Lento – Sostenuto e molto risoluto)
6 II: Sérénade et Finale (Modérément animé – Animé)

Claude Debussy: La plus que lente – Valse
Arr. Maisky

Claude Debussy: Préludes, Book I
8 No. 12 – Minstrels
EMI Classics 0946 3 71329 2 0
Arr. Maisky

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Toscanini és a sebesség
Next Post: Bartók Béla (1881, Nagyszentmiklós – 1945, New York)

Related Posts

  • Perényi, Kavakosz, Steinberg – és a BFZ Archívum
  • Nuda Veritas – Gustav Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei (1895–1905) Archívum
  • Képes Zenetörténet gyerekeknek – a Rózsavölgyitől Archívum
  • Sarokházban a világ Archívum
  • A Kos utolsó ugrása Archívum
  • Komédia, filmopera Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2026. április
  • 2026. március
  • 2026. február
  • 2026. január
  • 2025. december
  • 2025. november
  • 2025. október
  • 2025. szeptember
  • 2025. augusztus
  • 2025. július
  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • A nap körül a csillagok
  • Két este világsztárokkal
  • Zenekari est és kamarakoncert
  • Lucia, kétszer, avagy a két Lucia
  • Vérbeli Armide a Müpában

Legutóbbi hozzászólások

  1. Két koncert, két hegedűművész a Zeneakadémián szerzője Két este világsztárokkal – papiruszportal.hu
  2. Foster, Várdai és a Nemzeti Filharmonikusok szerzője Két este világsztárokkal – papiruszportal.hu
  3. Az elfeledett Jean szerzője Vérbeli Armide a Müpában – papiruszportal.hu
  4. Kurtág100 – az 5. koncert. Ősbemutató a Müpában szerzője Kurtág100 – a két utolsó koncert – papiruszportal.hu
  5. Kurtág és Beckett szerzője Kurtág100 – a 13. koncert. Rados Ferenc emlékére – papiruszportal.hu
  • Nekrológ helyett Archívum
  • Schubert: rövid élet, gazdag életmű Archívum
  • December 18. Naptár
  • Én kedves hattyúm Archívum
  • Május 1. Naptár
  • Ábrándozás Ivesszal, Debussyvel és Richard Strauss-szal Archívum
  • Helga Weiss: Helga naplója Archívum
  • Június 29. Naptár

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme