Egy nemzetközi finnugor szó
Szerző: Bogár Edit
Tundra szavunk jelentése a Magyar értelmező kéziszótár szerint „hideg éghajlatú, gyér növényzetű, fátlan vidék”; a tudományos földrajzi terminológia ezt a kifejezést használja a hideg éghajlati öv legdélibb, így egyben legmelegebb éghajlatának megnevezésére is. Ha megnézzük a térképet, ezt a zónát főleg Skandinávia északi, azaz lappföldi területein és Szibéria, valamint Kelet-Európa északi területein találjuk meg. Az északi hideg sztyeppék neve ez tehát.
A szó megtalálható többek között az angolban, olaszban, lengyelben tundra, a németben Tundra, a franciában toundra formában, s alig hiszem, hogy lenne olyan, tudományos szókinccsel is rendelkező nyelv, amelyből hiányoznék.
Mi is ennek a nemzetközi vándorszónak a végső forrása? A magyar nyelvbe közvetlenül az oroszból került be, mint szinte minden egyéb nyelvbe is. Joggal hihetnők tehát, hogy mivel a legtöbb tundrai éghajlatú terület Oroszországban fekszik, maga a szó is orosz eredetű. A kép ennél azonban sokkal bonyolultabb.
Az orosz nyelv тундра [e: túndra] szava maga is jövevényszó, nyelvjárásokban трунда, тундаpа alakokban is ismert. M. Vasmer orosz etimológiai szótára (Этимологический словарь русского языка, Moszkva, 1987) szerint vagy a finn tunturi ’magas, erdő nélküli hegy’, vagy a koltta-lapp tundar, tuoddar ’hegy’, norvég-lapp duoddâr ’széles, erdő nélküli hegy’ szóból eredeztethető. Vasmer megjegyzi azt is, hogy a nyugati-tunguz dundra, evenki dunrẹ osztják tunrä, jakut tūndara szavakkal való egyeztetése téves; ezek a szavak már az oroszból kerültek át ezekbe a nyelvekbe.
A finn tunturi szó jelentéseként a szótárban ezt találjuk: ’tarhegy’. De mi is az a tarhegy? Aki esetleg járt már Lappföldön, minden bizonnyal látott olyan lapos tetejű, gyakran magányos, általában kerek hegyeket, amelyeken alig-alig van növényzet, az is csak kb. magasságuk feléig. A hideg miatt onnan kezdve csak a zuzmó él meg; az a zuzmó, ami a rénszarvasok kedvenc eledele. (Olyannyira kedvenc, hogy emiatt nem lehet őket teljesen háziasítani: mivel a rén mindig kutat zuzmó után, menni kell vele. Így a réntenyésztő lappok mindmáig félnomád életet élnek – no persze motoros szánon ülve járják a hómezőket, összkomfortos, fűthető sátraikban főzni és mosakodni is lehet, s ha baj van, mobiltelefonjukon mindig tudnak segítséget hívni. Amikor pedig hazamennek a családjukhoz, interneten tájékozódnak a közben elmúlt napok-hetek eseményeiről, és e-mailben tartják a kapcsolatot távolabbi rokonaikkal vagy éppen az illetékes megyei vagy országos kormányzati szervekkel.) De visszatérve a tarhegyekre: törpefenyők, hidegtűrő cserjék, nyáron bogyós gyümölcsök (például varjúbogyó, vörösáfonya vagy mocsári hamvasszeder – ez utóbbi az egyik legzamatosabb gyümölcs, amit valaha is kóstoltam), számunkra különleges – és roppant ízletes – gombák, no meg természetesen moha és néhány fűféle adják a vidék teljes flóráját. A hegyek belsejében gyakran bukkanunk kisebb tavakra, tengerszemekre – a fürdést azonban még nyáron sem ajánlom, a vizük igen hideg. Ezt a hegyet, hegytípust hívják hát tunturi-nak északi rokonaink.
A szó azonban eredetileg valószínűleg lapp. A norvég-lapp duottar [e: tuohtar] szó ragozás közben a tövét duoddar-ra [e: tuottar] változtatja, s így a finn – itt nem részletezendő fonetikai megfelelések alapján – szabályosan tartalmazza a lapp formától eltérő hangokat; a szóvégi -i pedig a lappban előkerül, ha ragozzuk a szót. A lapp szó szótári jelentése (a pekka sammallahti szerkesztette lapp–finn szótár alapján) ’tundra, tarhegyi terület, tarhegy’, azaz finnül ’tundra, tunturialue, tunturi’. Nos, mint láthatjuk, a tundra mint nemzetközi vándorszó, a finnbe is be-, illetve visszakerült, holott minden valószínűség szerint eredetileg innen vette át az orosz! És bizony: a finn értelmező szótár (Nykysuomen sanakirja) szerint a tundra ’az északi erdőhatártól északra elterülő fátlan terület’, míg a tunturi ’a fahatáron túl emelkedő, kerek hegy’.
Láthatjuk tehát, hogy a tudomány világától távol élő kis nép is képes beírni a nevét a nemzetközi tudományos életbe, nemcsak etnikai kuriózumként, hanem a tudományos szókincs gazdagítójaként is.
