Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Saga van – Grecsó Krisztián: Tánciskola Archívum
  • Hilary Hahn és a Fesztiválzenekar Archívum
  • Ciprus – ahol a kultúrák találkoznak Archívum
  • Szabó Magda: Régimódi történet és
    Arthur Koestler: Sötétség délben
    Archívum
  • Tihany – a Balaton csodálatos koronája Archívum
  • Ali Eskandarian és Audrey Auld Mezera Archívum
  • Janikovszky Éva: A lemez két oldala Archívum
  • Nyár eleji Carmen Archívum

Faust és Bernstein

Posted on 2023.10.16.2023.10.14. By admin Nincs hozzászólás a(z) Faust és Bernstein bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2011]

Szerző: szabói

A több száz éves Faust-téma mind a költők-írók, mind a zenészek képzeletét megmozgatta, Lisztre is nagy hatással volt. Liszt operát szándékozott írni a témából a negyvenes években, a szövegkönyvet elképzelése szerint Dumas, később de Nerval írta volna. Liszt Faust-témakört érintő néhány műve – az Éjszakai menet, a Mephisto-keringő, melynek eredeti címe Tánc a falusi kocsmában, a Két epizód, a Mephisto-darabok – Lenau nyomán készült, igaz, Liszt néhány Goethe-verset is megzenésített.

Liszt egyetlen operát sem írt a Don Sanche-on kívül (a gyermekkori operát Magyarországon is láthatta a közelmúltban kétszer is a közönség), a vokális zene a zongorista-komponista életében is nagy szerepet játszott, legnagyobb műveiben is szerepeltet énekhangot.
Bár Liszt nem Goethe Faustjának megfogalmazását tartotta a maga számára megfelelőnek, a háromtételes Faust szimfónia alcíme mégis „három jellemkép Goethe nyomán”. Liszt Faustja a zene alapján jóval hősiesebb, helyenként karikírozóbb (a bővítettakkord-felbontás hangszerelése a tétel vége felé) lázadóbb, mint az egyszerű, megtévedt ember mivolta. A szimfónia rejtett tartalma azonban a zeneszerzőt állítja a hallgató elé, ahogy a h-moll szonáta, és más művei, különösen a szimfonikus zenekarra írtak.
A mű első változata igen rövid idő alatt, 1854-ben íródott, de Liszt még sokáig csiszolta a szimfóniát. Jóval nagyobb lett a zenekari apparátus, csillogóbbá vált, nem kis mértékben Wittgenstein hercegnének köszönhetően. A bemutató 1857. szeptember 5-én volt Weimarban, a férfikari, tenorszólós változat szólt akkor.
Liszt Faust-szimfóniájának tételei dramatikus egységet alkotnak, a szerzőhöz mindig is közel állt a ciklikusságra való törekvés (a zongoraművek közt számosat találunk), mely sajnos a nagyformákban csak törekvés maradt, így nem lett kerek egész a tervezett A négy elem, de az egyházi vokális művek sem váltak ciklussá (Szent Erzsébet legendája, befejezetlen Szent Szaniszló oratórium, a csak tervezett István királyról szóló darab). Szintén jelen van, sőt a legszebb példa a liszti életműben a tematikus építkezés, a vissza- előreutalás. Az első tétel expozíciójában négy témát, motívumot fedezünk fel, ezek rendkívül jól alakíthatóak, ahogy más művében is, néhány hang és különféle hangszerelése, transzformálása egy egész gesztusrendszert képes kifejezni. Margit portréjánál a végtelenül gyengéd megformálás szól, csodálatosan légies hangszereléssel, Mephisto alakjának megteremtésénél a gúnyos kacaj (staccato játszó fafúvós, rezes hangszerek), az ördögi vágta a főbb eszköz. Érdemes belemerülni a különféle témák más-más tételen belüli felbukkanásába, fantasztikus zeneszerzői fogásokat fedezünk fel. Többek között ez az, mely a bartóki, a XX. századi útra vezet, és a félhangonként alászálló (nem is tudom, Lisztnél találunk-e nyomatékos helyen lefelé haladó motívumismétlést) bővített akkordos indítás. A bővített akkord a tételek hangnemében is felfedezhető: Fausté c(-moll), Margité a fényes E(-dúr), Mephistóé az Asz(-dúr), a Chorus Mysticus C(-dúr), és akkor nem is beszélünk a poláris hangnemekről.

Az előadás rendkívül jól mutatja be Liszt hangszerelési ötleteit, sőt a felépítést is. Hihetetlenül szuggesztívek a tempóváltások, a kifejezőerő talán ettől olyan hiteles, például az első tétel kromatikus jellegű (fő)témája. Liszt nagyszerűen alakítja a téma hangszerelését, hangulati megjelenését, talán csak a zárótételbeli transzformálás múlja felül. A monumentális, jól alakítható zárótéma hol indulóként, hol fanfárként jelenik meg, himnikus (ahogy Csajkovszkijnál is gyakran) a szólótrombitán, az átvezető részek hangszerszólói, kisebb zenekari csoportra írt szólamai plasztikusan szólnak. Érdemes megfigyelni Bernstein azon törekvését, hogy minél leíróbban ábrázolja a liszti gondolatokat. A III. tétel végé szólal meg a Goethe Faustjának záró gondolatsora (Liszt a Chorus mysticus elnevezéssel jelöli), a diadalmasan záródó, orgonaszóval dúsított szakasz kezdetén (létezik egy korábbi változat, mely pp ér véget) Margit témája jelenik meg. Liszt nagyszabású, himnikusságot sem nélkülöző megoldása itt is nagyszerű, a hallgató szinte megtisztul, Mephisto ördögi vonásai a semmibe tűnnek.
A tenorszólót Charles Blessler énekli, kifejezően, vibratója kevésbé egyenletes. A The Choral Art Society (karigazgató: William Jones) szépen énekel, mind a férfikar, mind a tenor szólista jól illeszkedik a zenei folyamatba, még ha nem is a legtökéletesebben. Az élő felvételen a New York-i Filharmonikusok játszanak, Leonard Bernstein irányításával. Bár sokan túl színpadiasnak tartják Bernsteint, felvételeit hallgatva ez nem derül ki, annál inkább az a szenzitív megvalósítás, mely szinte minden általa vezényelt műből árad, ez a romantikus műveknél természetesen jóval erőteljesebb. Bernstein szinte azonosul a tételcímeket is adó szereplőkkel, de magával Liszttel is. Harsányság, életöröm, negatív tulajdonságok mind-mind szerepelnek, esendő embereket (talán Margit is az) varázsol elénk Bernstein. A zenekar tolmácsolása hihetetlen jó, még azt sem bánjuk, ha egy-egy hamisabb rézfúvós, vonós rész is becsúszik, hiszen nem erre figyelünk, hanem arra a kompakt folyamatra, mely a tolmácsolás legfőbb erénye.
A cédé éppen olyan, mint az 1964-es bakelitlemez (rajta a Side 1 felirattal). Hogy miért adták ki újra, egyértelmű: a Liszt-évet ünneplendő egy minden tekintetben kiváló lemezről van szó, ami a lemezgyűjteményünk részét kell képezze.

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Oscar Wilde szívhez szóló tanmeséi
Next Post: Október 17.

Related Posts

  • Ludwig Múzeum: Maurer Dóra – Szűkített életmű Archívum
  • Átokvölgye
    Ukrajna – nem kellett senkinek, és kellett mindenkinek
    Archívum
  • Concerto, Budapest Archívum
  • Leclair és az opera Archívum
  • Lackfi János világa II. Archívum
  • Mussorgsky: Pictures at an Exhibition Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Idomeneo, Mozart és a stílus
  • Joyce és Bryn
  • Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária
  • Don Carlos és a lépcsők
  • Ínyenc szendvics

Legutóbbi hozzászólások

  1. Rosszfiútól rosszfiúig szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  2. Két mű, két világ szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  3. Ludwig Múzeum: Maurer Dóra – Szűkített életmű szerzője Június 11. – papiruszportal.hu
  4. A legnagyobb komédiás – Richard Pryor szerzője Június 11. – papiruszportal.hu
  5. Csillogó Kolonits szerzője Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária – papiruszportal.hu
  • Faust, az ideális Papiruszportal
  • December 29. Naptár
  • Február 2. Naptár
  • November 30. Naptár
  • Nyelvelek és bogarászok – Mikor ami, mikor amely? Archívum
  • A Goldberg-variációk és Glenn Gould Archívum
  • Február 22. Naptár
  • Schiff és az Európai Kamarazenekar Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme