Névnapok: Helga, Gertrúd, Heliodor, Hiador, Ignác, Ilián, Jozefa, Jozefin, Jozefina, Mária, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza
Események:
1272 – elkészült a Beauvais-i Szent Péter-székesegyház (Cathédrale Saint-Pierre de Beauvais) kórusa és kereszthajója 
Franciaországban. Gótikus kórusa (48,5 m) a világon a legmagasabb, tornya (153 m) a világ legmagasabb építménye volt építésekor.
1860 – megjelenik a Zenészeti Lapok első száma. A szakfolyóirat alapítója és főszerkesztője id. Ábrányi Kornél volt. A heti megjelenésű újság utolsó száma 1876. augusztus 5-én jelent meg.
1900 – Edward Elgar angol zeneszerző John Henry Newman versének szövegére írt Gerontius álma (The Dream of Gerontius) című kétrészes oratóriumának ősbemutatója a Birminghami Zenei Fesztiválon, a birminghami városházán (Anglia).
1929 – William Walton angol zeneszerző első sikeres nagyszabású koncertművének, Brácsaversenyének ősbemutatója a londoni Queen’s Hallban. A Henry Wood Szimfonikus Zenekart Walton által vezényelte, a szólista Paul Hindemith német zeneszerző, brácsás volt.
1941 – a Dashiell Hammett azonos című, 1929-es regénye alapján készült, A máltai sólyom (The Maltese Falcon) című amerikai bűnügyi film bemutatója New Yorkban. Rendezte John Huston, főszereplők Humphrey Bogart és Mary Astor.
1957 – a San Francisco-i rendőrség és az Egyesült Államok vámhatósága 1956-ban lefoglalta a Allen Ginsberg amerikai 
költő Üvöltés (Howl) költeményének példányait. Az ezt követő, 1957-es obszcenitási perben a bíróság úgy határoz, hogy verse(i) nem tekinthető(ek) obszcénnek..
1991 – Budapesten megnyílik a Magyar Filmintézet filmszínháza, az Örökmozgó Filmmúzeum. A mozi 2015-ig működött, azóta Art+Cinema néven működik, de már nem a Filmarchívum üzemeltetésében.
1991 – Nadine Gordimer dél-afrikai írónőt az irodalmi Nobel-díj nyertesévé nyilvánítják. A díjat teljes életművéért, több mint három évtizedes írói munkásságért, briliáns stílusú elbeszéléseiért kapta, melyeknek központi témája a faji kérdés a dél-afrikai társadalomban volt.
1997 – Don DeLillo amerikai író kiadja az Underworld című klasszikus magnum opusát. A vastag kötet ötven amerikai évet ölel át a második világháborút követően, a cselekményt egy szerelmi viszony szövi át. A regényt benevezték a Pulitzer-díjra, de nem nyerte el.
2014 – a 89 éves B. B. King bluesgitáros és énekes utolsó élő fellépése a chicagói House of Blues-ban. Rosszul lett a színpadon, ezután lemondta összes koncertjét és nem állt többé színpadra, 2015. május 14-én halt meg.
Megszületett Louis Aragon (1897–1982) francia költő, író, újságíró, esszéista, fordító és kritikus.
Az 1920-as években jelentős szerepet játszott a dadaista és szürrealista mozgalomban, majd 1930 után a szocialista realizmus első számú franciaországi képviselőjévé vált. A második világháború alatt írt nagy hatású hazafias verseiben a fasiszta megszállók ellen mozgósított. Szerelmes verseit a korszak legismertebb francia énekesei zenésítették meg és énekelték. Az általa példaképnek tekintett szovjet rendszerről, a sztálini terrorról érkező riasztó híreket nem hallotta meg és csak Sztálin halála és a szovjet párt 1956 februárjában tartott XX. kongresszusán a Hruscsov pártfőtitkár által elmondott leleplező beszéd tartalmának megismerése után omlott össze. Ahogy egyre több információhoz jutott a szovjet rendszer és a csatlós államok rendszereinek bűneiről, végre elérkezettnek látta az időt, hogy élesen elítélje a szovjet típusú kommunista önkényt. Mindezek ellenére, vagy éppen ezért, a franciák és a világirodalom, a 20. század második felének költőóriásaként tartják számon (A bázeli harangok, A nagyhét, Válogatott versei).
Meghalt Szabó Lőrinc (Szabó Lőrinc József, 1900–1957) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a modern 
magyar líra egyik nagy alakja.
Első versei a Nyugat 1920. júniusi számában jelentek meg, első kötete, a Föld, Erdő, Isten ritka elismerést váltott ki. Még külalakját is külön méltatta a Nyugat: hiszen a híres Kner kiadó és nyomda egyik legszebb kiállítású kiadványa volt. Az 1932-ben megjelent Te meg a világ kötet verseiben, Stirner szélsőséges individualista filozófiájától is ihletetten, a személyiség szenvedélyes szabadságharcát vívta a költő. Sokak megítélése szerint ez a kötet jelenti – József Attila Eszmélet körüli verseivel egyetemben – a század magyar lírájának csúcsteljesítményét (Régen és most, Magyar sors és fehér szarvas, Egy volt a világ).
Ezen a napon született:
Volf György (Wolf, 1843-1897)
gimnáziumi igazgató, nyelvész, akadémikus. Nyelvtudományunk történetében ortológus-harcain kívül főként a középkori magyar szövegek kiadásával örökítette meg nevét. A nyelvemlékekkel való foglalkozás vezette a honfoglaláskori műveltség kérdéseinek tárgyalásához (Kiktől tanult a magyar írni, olvasni?, A magyar helyesírás alapja, A honfoglaló magyarok műveltsége).
Petrik Géza (1845-1925)
bibliográfus, könyvkereskedő. Elsősorban a Szabó Károly Régi magyar könyvtárát folytató több részes Magyar Könyvészet című bibliográfiai alkotásáról ismert, amely a teljesség igényével – de a korabeli lehetőségek miatt természetesen kisebb-nagyobb hiányokkal – az 1712 és 1910 közötti magyar nyelven kiadott műveket gyűjtötte egy egyetemes felsorolásba (Magyarország bibliographiája 1712–1860, Kalauz az újabb magyar irodalomban, Magyar Könyvészet).
Gombos Ferenc Albin (1873-1938)
történész, pedagógus, író, az MTA tagja. A középkori Magyar Királyság és Európa történetének kutatója, korabeli forrásainak feltérképezője volt, több jelentős forráskiadvány gondozása fűződik a nevéhez (A longobardok története, A honfoglaló magyarok itáliai kalandozása, Bujdosó király).
Dr. Atl (Gerardo Murillo Cornado, 1875–1964)
mexikói festő, író, lapalapító és forradalmár. Természetszeretete és szabadság utáni vágya látható számos festményén, amelyek korának tájait ábrázolják. Festői teljesítményét a National Arts Awardal jutalmazták 1958-ban, de számos díjat kapott irodalmi munkásságáért is.
Alain-Fournier (Henri Alban Fournier, 1886-1914)
francia regényíró, elesett az I. világháborúban. Az irodalomtörténet az egykönyvű írók között tartja számon. 1913-ban jelent meg A titokzatos birtok (Le grand Meaulnes) című műve.
Szergej Alekszandrovics Jeszenyin (1895–1925)
orosz lírai költő. A rövid életű orosz irodalmi irányzat, az imazsinizmus képviselői közé tartozott, de korai költészete az impresszionizmushoz is közel állt, a benyomásokon alapuló gazdag szín és képvilága miatt. Költészetének középpontjában a „haza”, az orosz falu, az orosz táj áll, impresszionista festői képekkel, az orosz táj jellegzetes színeivel (Szergej Jeszenyin legszebb versei, Testem viaszgyertyája, Szálltam rózsaszín lovon).
Láng Rudolf (1904-1991)
festő, grafikus, jelmeztervező. Budapesten a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Firenzében folytatott képzőművészeti tanulmányokat 1924–1928 között a I’Accademia delle Belle Arti-n. 1932-től volt kiállító művész. 1949-től elsősorban jelmeztervezéssel foglalkozott; a Nemzeti Színház jelmeztervezőjeként. 1953–1970 között a Vígszínház jelmeztervezője volt.
James Herriot (James Alfred Wight, 1916–1995)
brit állatorvos, író. Neve az önéletrajzi vonatkozásokat tartalmazó történetei nyomán ismert. Legismertebb műve az Állatorvosi pályám kezdetén, melyből tévéfilm is készült. A könyvei nem fedik a regény klasszikus értelmezését, cselekménye nem egy szálat követve fut végig, hanem olykor összetartozó, olykor szétváló rövid történetek elbeszélésével teszi érdekessé a mondanivalóját (Kutyák a rendelőmben, Minden élő az ég alatt, Az állatorvos is ember). ––> James Herriot: Az állatorvos is ember
Báró Anna (1920-1994)
színésznő, 1956-tól nyugdíjba vonulásáig a József Attila Színház szerződtette. Sokat szinkronizált, rádiózott és filmekben is szerepeket vállalt. Erős komikai vénával megáldott karakterszínésznő volt (Egy magyar nábob, Butaságom története, A harangok Rómába mentek).
Sz. Morvay Judit (1923-2002)
néprajzkutató. 1948-ban a Budapesti Tudományegyetemen szerzett diplomát és bölcsészdoktorátust. 1972-től az MTA Néprajzi Kutató Csoport tudományos munkatársa volt. Kutatási témája a népi táplálkozás és a népi társadalom volt. Felvidéki fényképfelvételei a Néprajzi Múzeum fényképgyűjteményében találhatóak.
Gore Vidal (Eugene Luther Vidal, 1925-2012)
amerikai író. 1946-tól publikált, elsősorban történelmi témájú műveket. Az 1960-as években az egyik legsokoldalúbb író az Egyesült Államokban. Történelmi és szatirikus regényeket, esszéket, forgatókönyveket és politikai beszédeket írt. A McCarthy korszak elleni polémiái és a moralizáló képmutatást kipellengérező munkái botrányokat kavartak (Julianus, Amerikai komédia, Teremtés).
Steve Reich (Stephen Michael Reich, 1936)
zsidó származású amerikai zeneszerző, a minimálzene első mestere. Elsősorban repetitív zenéjével aratott sikereket, minimalista technikáit azután a zene, majd később társművészetek eszközeinek minden részletére kiterjesztette. Korábbi műveinek komponálásakor használt hangrögzítéses technikákat később a számítógép segítségével fejlesztette tovább. ––> „Beszélj keveset, és cselekedj sokat!”
Csíky Boldizsár (1937)
zongoraművész, zeneszerző, tanár, muzikológus. Tanulmányait, kritikáit, interjúit romániai és magyarországi szaklapok és folyóiratok közölték (Erdélyi Rapszódia szimfonikus zenekarra, Barcsai-kantáta kórusra és zenekarra, A Hegy).
Chubby Checker (Ernest Evans, 1941)
amerikai rock and roll énekes és táncos. Széles körben ismert számos táncstílus népszerűsítéséről, köztük a The Twist táncstílusról. 2008-ban a „The Twist” című számát a Billboard magazin minden idők legnagyobb slágerének nevezte. Kislemezei az 1960-as debütálása óta folyamatosan megjelentek a Billboard Hot 100-ban, és ez még a lista 2013. augusztusi frissítése után is így volt.
Trethon Judit (1951-2008)
író, újságíró, műfordító. A Galaktika szerkesztőjeként is dolgozott. Nagyban hozzájárult a műfaj hazai népszerűsítéséhez, a témában széles körű ismeretekkel rendelkezett. Számos regényt és novellát írt, és még több esetben szerkesztőként működött közre mások műveinek kiadásában. A Szefantor sci-fi tábor névadója és állandó előadója. A tudományos fantasztikum mellett a filmtörténet volt a másik szakterülete (Science fiction bibliográfia, És akkor jöttek az UFO-k…, Nagy szerelmi horoszkóp).
Keresztes Dóra (1953)
festő- és grafikusművész, Balázs Béla-díjas animációsfilm-rendező. Filmjei és képzőművészeti alkotásai a magyar népi kultúra hagyományainak jelenkori megidézését, újra átélhetővé tételét kívánják megteremteni – miközben lényegesnek tartja a modern művészet szín- és formakincsének, kompozíciós elemeinek, absztrakciós és transzformációs lehetőségeinek tudatos használatát is. Munkái több hazai és nemzetközi kiállításon és filmfesztiválon sikerrel szerepeltek (Paraszt dekameron; Macskacicó, magyar tündérmesék; Álommalom).
Cseke Péter (1953)
Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, színházigazgató, egyetemi tanár, érdemes művész. Pályája elején a fiatal hős szerepkört töltötte be, később sikerrel játszott karakterszerepeket is. Játékstílusa könnyed a prózai, az énekes és a táncos szerepekben egyaránt (Holnap lesz fácán, Cseresznyéskert, A kertész kutyája).
Kovács Titusz (1954)
színművész. Színházi karrierjét a főiskola elvégzése után, 1980-ban a debreceni Csokonai Színháznál kezdte, majd 1984-ben a József Attila Színházhoz került. 1994 óta a Ruttkai Éva Színház tagja.
Soós András (1954)
zeneszerző, karnagy, karmester. 1977-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott. 2002-ben szerezte meg a DLA-fokozatot. Zeneszerzőként 1980 óta szereplője a hazai kortárs-zenei életnek. 1997-ben a Magyar Zeneszerzők Egyesülete elnökségének tagjává választották.
ifj. Pathó István (1959)
színész. 1983-ban szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1983-tól 1987-ig a Vidám Színpadnál játszott, majd szabadfoglalkozású színművészként működött tovább (Egy lócsiszár virágvasárnapja, Elcserélt szerelem, Utánam srácok!).
Várnagy Zoltán (Nagy Zoltán József, 1960-1996)
színész. 1985-ben diplomázott színészként a Színház- és Filmmúvészeti Főiskolán. Először a Veszprémi Petőfi Színház szerződtette. 1991-től a Pécsi Nemzeti Színház művésze volt. Prózai és zenés darabokban egyaránt játszott (Bevégezetlen ragozás, A körtvélyesi csíny, Sztracsatella).
Ivancsics Ilona (1960)
Jászai Mari-díjas színésznő. Színészdiplomát 1983-ban szerzett, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1983-1993 között a József Attila Színház tagja volt. 1996-2002 között a Soproni Petőfi Színház tagja volt. 2020-tól az Újszínház színésznője (Mint oldott kéve, Különös házasság, Charlie nénje).
Ludger Stühlmeyer (1961)
német kántor és zeneszerző. Szólóének, kórus, kamarazene és különféle hangszerekre szerez zenét. Technikája abban a törekvésben gyökerezik, hogy a hallási megtapasztalás aspektusát kommunikatív közegként tegye átélhetővé. Műveit zenei avantgárd, posztmodern és személyes hangok jellemzik.
Clive Owen (1964)
Golden Globe- és BAFTA-díjas angol színész. 13 évesen került kapcsolatba a színházzal. Érettségi után három évig a Royal Academy of Dramatic Arthoz kerül, ahol többek között Shakespeare-művekben is játszott. A film világában 1988-ban mutatkozott be (A Bourne-rejtély, Sin City – A bűn városa, Válogatott gyilkosok).
Nemes András Csaba (1968)
erdélyi magyar szobrász, grafikus. 2013-ban szobrász szakon végzett a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen. Jelenleg szabadúszó szobrász. Munkássága kétirányú: egyik a portréábrázolás (fej és dombormű), másik a kisplasztika (terrakotta, fém és kompozitok, műgyanták).
Lena Headey (1973)
angol színésznő. Az 1990-es évek folyamán főként mellékszerepeket kapott. A 2000-es évek közepétől tűnt fel olyan nagy költségvetésű produkciókban, mint a Grimm, a 300, a Dredd, A bűn éjszakája vagy a 300: A birodalom hajnala. Sarah Connort formálta meg a Terminátor – Sarah Connor krónikái című sorozatban. Legismertebb és kritikailag legsikeresebb alakítása a HBO Trónok harca című televíziós fantasysorozatában volt.
Seann William Scott (1976)
amerikai színész. Legismertebb szerepe Steve Stifler volt az Amerikai Pite filmsorozatban, 1999 és 2012 között. Emellett olyan filmekben szerepelt, mint a Végső állomás, a Cool túra, a Hé haver, hol a kocsim?, az Evolúció, Az Amazonas kincse, a Hazárd megye lordjai.
Tessa Thompson (Tessa Lynn Thompson, 1983)
amerikai színésznő. A Santa Monica-i egyetemre járt, ahol kulturális antropológiát tanult és sok különböző színházi produkcióban vett részt. A legtöbben Jackie Cook-ként ismerik a Veronica Mars című sorozatból, amiben a második évad állandó szereplője volt (Creed filmek, Thor filmek, Marvelek).
Ezen a napon halt meg:
Assisi Szent Ferenc (1182-1226)
itáliai szerzetes, költő, a ferences rend megalapítója. Itália, illetve a mai Olaszország, az állatok, a kereskedők és a természet védőszentje, a testvériség gondolatának egyik jelentős kiterjesztője. A teljes szegénység követelményét tartalmazó, ferencesek által használt alapregula magától Szent Ferenctől származik (Ditsőséges szerafim Szent Ferentz atyánk regulája és testamentoma, A Kisebb Testvérek rendszabálya, Boldogasszony köszöntője).
Szentirmay Elemér (Németh János, 1836-1908)
zeneszerző, dalszövegíró. Azon kevés zeneköltők közé tartozott, akit Bartók Béla becsült, Kodály Zoltán pedig tanulmányozott és tanulmányozásra ajánlott. Bár más műfajokkal is próbálkozott, legtöbb műve zongorára és/vagy énekhangra írt dal, melyek száma meghaladja a másfél százat. Dalaihoz legtöbbször a szöveget is ő írta. A magyar zenei életben is tevékenyen részt vett (Csak egy szép lány, Sárga liliom, Ez a kis lány azt hiszi).
Carl Nielsen (Carl August Nielsen, 1865–1931)
dán zeneszerző, karmester, hegedűművész, hazája legismertebb zeneszerzőjeként tartják számon. Írt két operát, hat szimfóniát, három versenyművet, hat vonósnégyest, több száz dalt és számos más színpadi, zenekari és vokális művet. A romantikával szembefordulva, a korábbi korok zenéjére építve alkotta meg saját modern stílusát (Ott ült egy halász gondolataiba mélyedve; Hazafias dal; Öröm, Vidám kiáltások). ––> Carl Nielsen zenekari darabjai, lemezen
Sir Arnold Bax (1883-1953)
angol zeneszerző, úgynevezett neoromantikus stílusban alkotott a két világháború között. Művészetére a kelta világ, Írország és Skócia történelme, természete hatott. 1900-tól a Királyi Zeneakadémián tanult zongoraművészetet. Jelentős zeneszerzővé 1916–1917-ben vált, amikor elkészítette The Garden of Fand, Tintagel és a November Woods című szimfonikus költeményeit. Egy oroszországi utat követően Írországban kezdett el Dermont O’Brien álnéven novellákat és költeményeket kiadni. 1941-től elnyerte a brit udvar „koszorús zeneszerzője” címet.
Dienes János (1884–1962)
Munkácsy-díjas festőművész, akadémikus stílusban festett arcképeket, tájképeket, csendéleteket, realista figurális kompozíciók jellemezték alkotásait. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadar és Olgyay László tanítványa volt (Fürdőzők a Balaton parton, Lovaskocsi a mezőn, Hazafelé).
Györffy István (1884-1939)
etnográfus, az MTA tagja, a magyar néprajz első professzora, a tudomány egyik hazai megteremtője. Foglalkozott a kunság néprajzi problémáival, különböző néprajzi csoportok kialakulásának körülményeivel (hajdúk, matyók). A népviselet és népművészet körében végzett kutatásai alapján kiváló monográfiákat írt. Bizonyos mértékig a népi írók falukutató irodalmának volt az előfutára (A Nagykunság és környékének népes építkezése; A hajdúk eredete; Magyar falu, magyar ház).
Jerzy Żurawlew (1886-1980)
lengyel zeneszerző, zongoraművész és zenepedagógus, a Nemzetközi Chopin Zongoraversenyek elindítója. Ígéretes előadóművészi karrierjét félbeszakította az első világháború. A varsói felkelés leverése után drámai fordulat következett az életében: feleségével együtt a pruszkówi táborba hurcolták. számára a tanítás igazi szenvedély volt. Szinte az egész, hosszú életét annak szentelte, zongoristák generációit oktatva.
Sir Malcolm Sargent (Harold Malcolm Watts Sargent, 1895-1967)
angol karmester, orgonista, zeneszerző. A jelentős angol zenekarok vezetése mellett a vokális zene kiemelkedő személyisége volt.
Tímár József (Gerstner, 1902–1960)
Kossuth-díjas színész, kiváló művész. Két évet járt a Színművészeti Akadémiára 1923 és 1925 között. 1924-ben már fellépett a Nemzeti Színházban. 1925-ben szerződtette is a Nemzeti Színházhoz, amelynek 1950-ig volt tagja. Színészi diplomát nem szerzett. 1949. december 31-én a Magyar Színházban szavalta el a Szózatot, emiatt 1950. január 31-én felfüggesztették állásából, s eltiltották a színpadi szerepléstől. 1951-ben a miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött, 1951 őszétől 1952-ig az Ifjúsági Színház tagja volt. 1953 és 1958 között a Madách Színház, 1959-től haláláig, 1960-ig ismét a Nemzeti Színház tagja volt (Föltámadott a tenger, Dollárpapa, Gerolsteini kaland).
Tar István (Theisz, 1910–1971)
kétszeres Munkácsy-díjas szobrász, érdemes művész. 1932 és 1940 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Klasszicista stílusban készült első műveit 1936-ban tárta a közönség elé. 1937-től szerepelt kiállításokon. A második világháború során hadifogságba került. Szabadulása után a művészeti élet aktív szereplője lett. 1965-től 1969-ig tanított a Magyar Iparművészeti Főiskola ötvös szakán mint tanszékvezető tanár (Nő galambbal – Záhony; Bányász emlékmű – Tatabánya; Lovas figura – Budapest).
Jean Anouilh (Jean Marie Lucien Pierre Anouilh, 1910–1987)
francia drámaíró és dramaturg. Az 1930-as évek elejétől kezdve ötven éven át írta színdarabjait és filmforgatókönyveit. Főbb témái a lázadás a gazdagok és a születésüknél fogva kiváltságosok ellen, a képmutatásra és hazugságra épülő világ elutasítása, a teljes igazság és boldogság keresése, a gyerekkor elveszett paradicsoma iránt érzett nosztalgia, a szerelem lehetetlen volta, a beteljesülés a halálban (A tolvajok bálja, Euridike, Becket vagy Isten becsülete).
Raics István (1912–1986)
József Attila-díjas költő, műfordító, író, zongoraművész. 1939-től haláláig állandó külső munkatársa volt a Magyar Rádiónak. Fordítóként sok-sok operaszövegkönyvet ültetett át magyar nyelvre (Paul Verlaine verseiből, Kék selyem a lobogónk).
Szemes Mihály (1920-1977)
Balázs Béla-díjas filmrendező, egyetemi tanár. 1942-ben a Magyar Filmirodához került naplóvezetőként. A második világháború idején hadifogoly volt. A háború után a Mafilm dramaturgja, majd vágója volt, később híradós, szinkronrendező és segédrendező volt. 1949-1951 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola oktatója (Föltámadott a tenger, A szánkó, Az alvilág professzora).
Janet Leigh (Jeanette Helen Morrison, 1927-2004)
amerikai színésznő. Egyik legemlékezetesebb szerepében Charlton Heston elrabolt feleségét alakította Orson Welles 1958-as klasszikusában, A gonosz érintésében, két évvel később a Psycho hozta meg számára a nagy sikert (Kisasszonyok, A mandzsúriai jelölt, A köd).
Mester István (1930-2022)
színész, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja. 1954-ben kapott színészi oklevelet a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1956-tól az Állami Déryné Színházban dolgozott, a Pécsi Nemzeti Színház tagja 1962-től. Elsősorban bonvivánszerepeket játszott emlékezetesen.
Vagyóczky Tibor (1931–2022)
Balázs Béla-díjas operatőr, egyetemi tanár, az IMAGO elnöke. 1951–1955 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakos hallgatója volt. 1955–1987 között a Mafilmnál dolgozott, 1965-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. A Szent István Egyetem kommunikációs szakán oktatott (Szegény gazdagok, Fűre lépni szabad, Ezek a fiatalok).
Mérei Tamás (1973–2020)
gordonkaművész, a Savaria Szimfonikus Zenekar egykori igazgatója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. 1991-től Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendéke, gordonkaművész diplomáját 1996-ban szerezte. 1996-tól az Amerikai Egyesült Államokban Starker János tanítványa volt az Indiana Egyetemen. Tovább képezte magát a Yale Egyetemhez tartozó Julilliard School-ban. Európában Bonnban és Párizsban szerepelt először; számos külföldi díjban részesült. 1999-ben – a világon elsőként – lemezre vette Paganini 24 hegedű capriccióját, saját átiratban.
