Névnapok: Hilda, Csobán, Hildelita, Piusz, Tíria, Tirza, Gergely
Események:
1857 – felavatják a klasszicista és romantikus stílusú Miskolci Nemzeti Színházat. Az első miskolci színházépület 1823-
ban épült, de 1843-ban leégett. Szinte azonnal elhatározták a színház újjáépítését.
1881 – Anton Bruckner befejezi 6. (A -dúr) szimfóniáját. A mű előadását megnehezíti az ún. Bruckner-ritmus (két negyed plusz egy negyed triplett vagy fordítva), amely ezt a művét érinti leginkább.
1912 – Arnold Schönberg Öt zenekari darab (Fünf Orchesterstücke Op. 14) című művének ősbemutatója a londoni Queen’s Hallban egy Promenade koncerten, a karmester Sir Henry Wood. A bemutatót nem fogadta egyöntetű lelkesedés.
1953 – hatályba lép Az emberi jogok európai egyezménye (Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény). Magyarország vonatkozásában 1992. november 5-től kell alkalmazni. Az egyezményt – és több kiegészítő jegyzőkönyvét – az 1993. évi XXXI. törvény hirdette ki.
Megszületett Eötvös József (Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert, 1813–1871) író, miniszter, a 
Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
1836–37-ben beutazta Németországot, Svájcot, Hollandiát, Franciaországot és Angliát. Utazásai alatt új politikai ideológiákat és új irodalmi ötleteket szívott magába. Már utazásának megkezdése előtt levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. 1840-ig a Borsod megyei Sályon élt, apja birtokán, és szinte teljes egészében az irodalomnak szentelte magát. Az 1848-as forradalom elképzeléseinek diadalútja volt. Az első magyar felelős minisztérium megalakult, neki a vallás- és közoktatási tárca jutott. Deák Ferenccel és Széchenyi Istvánnal a mérsékeltebb, békésebb irányvonalat képviselte. Bécsbe utazott családjához, majd továbbment Münchenbe, 1853-ban tért haza, s budai villájába vonult vissza (Bosszú, A falu jegyzője, Gyöngysarok).
Meghalt Ivan Szergejevics Turgenyev (1818–1883) orosz író, drámaíró, költő, műfordító.
Dosztojevszkijnál három évvel, Tolsztojnál tíz évvel volt idősebb. A 19. század második felének e három meghatározó orosz írója közül ő állt legközelebb a nyugati szemlélethez, nagyrészt az ő munkássága irányította Nyugat-Európa figyelmét az orosz irodalomra. 15 évesen beiratkozott a Moszkvai Egyetemre, majd egy év után a Szentpétervári Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1834-től 1837-ig ókortudományt, orosz irodalmat, filológiát tanult. Az 1840-es évek orosz értelmisége számára a legfontosabb kérdés a jobbágyrendszerhez való viszony volt. Belinszkij és köre a jobbágyfelszabadítás híve volt; ezen az állásponton volt a fiatal Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij, Goncsarov mellett Turgenyev is, habár ők a mozgalomnak nem a forradalmi, inkább a mérsékeltebb, liberális szárnyához tartoztak. Kiemelkedő művei az Egy vadász feljegyzései című novellaciklusa, az Apák és fiúk, a Nemesi fészek, A küszöbön című regényei, az Első szerelem és az Aszja című kisregényei.
Meghalt Heltai Jenő (Herzl Eugen, 1871–1957) Kossuth-díjas író, költő, újságíró, producer, dramaturg.
Nagy műveltségű, egyben kifinomultan könnyed, franciás lezserségű író volt. Dalszövegeket is írt. Sokat utazott: élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Isztambulban. Már 1900-ban titkárként, 1914–18-ban dramaturg-igazgatóként dolgozott a Vígszínháznál, 1918-tól az Athenaeum kiadó irodalmi igazgatója, 1916-tól a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke. Később, 1929-től a Belvárosi Színház, majd 1932–1934-ben a Magyar Színház egyik igazgatója volt. Más ünnepelt szerzők mellett rá is kiterjedtek a magyarországi zsidótörvények. Élete vége felé még megérte az elismerést: műfordítói tevékenységéért a Francia Becsületrenddel tüntették ki. A PEN klub magyar elnökévé választották, 1957-ben Kossuth-díjat kapott (Heltai Jenő versei, A tündérlaki lányok, Nyári rege).
Ezen a napon született:
Nicola Amati (Niccolo Amati, 1596-1684)
itáliai hangszerkészítő, Antonio Stradivari mestere. Hangszerei rendkívüli finomsággal készültek, a tető és a hát íveltebb, mint a korábban szokásosak, a felhasznált faanyagot igényesen választotta ki, és szabályos minta alapján vágta ki őket.
Sarah Orne Jewett (Theodora Sarah Orne Jewett, 1849–1909)
amerikai költőnő, írónő. Első munkája 1868-ban jelent meg, ezután az 1870-es években számos szépirodalmi alkotást publikált. Pályafutása elején leginkább novellákat írt.
Hans Aanrud (1863-1953)
norvég író, aki főként novella- és színműíróként vált ismertté. Műveiben a délkelet-norvégiai parasztok életét mutatta be a 19. és 20. század fordulójának idejéből. Vígjátékaiban kigúnyolta a félművelt, öntetszelgő hivatalnoki és papi réteget, melyek magatartásával és viselkedésével az egyszerű emberek józanságát állította szembe (Egy téli éjszaka és más elbeszélések, Sidsel hosszú szoknyácskája, Sölve Solfeng, a vasárnapi gyerek).
Szobotka Imre (1890-1961)
Munkácsy-díjas festőművész, a nagybányai tradíció és a kubizmus egységét kereste az impresszionizmus és kubizmus formajegyeinek ötvözésével. Képeit finom színvilág, lírai hangulat jellemzi (Muzsikus, Malom, Zebegényi délután).
Sásdi Sándor (Tintner Sándor, 1898–1992)
József Attila-díjas író, újságíró, szerkesztő, a népi írók nagy nemzedékének a kortársa volt. Első regénye a Nyolc hold föld címet viselte, melyet a Nyugat című folyóirat pályázatán dicséretben részesítettek (Aratástól hóhullásig, Magvetők, Szabálytalan szerelem).
Trauner Sándor (Alexandre Trauner, 1906-1993)
magyar származású francia festőművész, színész, Oscar-díjas díszlettervező. Tehetsége korán megmutatkozott, 1921–22-ben a Haris közi szabadiskolában Rippl-Rónai József növendéke volt. A hivatalos szankcióktól tartva, illetve az erősödő antiszemitizmus miatt 1929-ben Franciaországba ment. A második világháború alatt – zsidó származása miatt – bujkálni kényszerült. Kiemelkedő tehetsége folytán nemzetközi hírnévre tett szert. Sorban keresték meg és látták el munkával (Legénylakás, Délutáni szerelem, Találkozás).
Irene Papas (Iríni Leleku, 1929-2022)
görög színésznő, énekesnő, szupersztárrá az 1964-es „Zorba, a görög” című film tette, énekesnőként is sikeres volt. Több alkalommal dolgozott együtt Vangelisszal is. Főiskolai tanulmányait a Drámai Művészeti Főiskolán végezte Athénban. 1948 óta szerepel színpadon (Navarone ágyúi, Anna ezer napja, Ódák).
Babarczy László (1941-2022)
Kossuth- és Jászai Mari-díjas színházrendező, színigazgató, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész. 1966-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán. A Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 1969-ig rendezett. 1969 és 1973 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1973-ban a kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője lett, majd 1974-től 1981-ig főrendezője, 1978 és 2007 között pedig a színház igazgatója volt.
Fodor Tamás (1942)
Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Alapító színésze, rendezője volt 1960-ban az Universitas együttesnek. Szinkronszínészként és szinkronrendezőként is dolgozott. 1997–2003 között az Alternatív Színházak Szövetségének alelnökének tisztségét töltötte be (Egy szerelem három éjszakája, Megint tanú, A napfény íze).
Oláh Mara (Omara, 1945−2020)
roma származású magyar naiv festőművész, emlékíró. Családi traumák miatt, 43 éves korában kezdett festeni és ettől kezdve nem hagyta abba a festést, saját történetét és kisebbségi közösségének, a cigány közösségnek történetét festette, a kirekesztés, a megaláztatás, a kilakoltatás, a nők helyzete és sok karakteres portrék alkotják műveinek összességét. 1991 óta kiállító művész, bemutatkozó tárlata Kanadában volt. Mérhetetlen közlésvágy is hajtotta, gyakran magyarázó szövegekkel is ellátta alkotásait (Ha újra kezdhetném, Kilakoltatás, Nő szegfűvel).
Varga Tamás (1946)
színész, számtalan magyar és külföldi filmben játszott, rendszeresen szinkronizál. Pályáját 1970-ben az Egyetemi Színpadon kezdte, majd a 25. Színház tagja lett. 1976–1978 között a veszprémi Petőfi Színházban szerepelt. Öt évadon át a szolnoki Szigligeti, négy évig pedig a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1987–88-ban a Jurta Színház színésze volt. 1989-től szabadfoglalkozású művész (Eldorádó, Julianus barát, A katedrális).
Sáfár Anikó (1948)
színésznő, temperamentumos, érdekes egyénisége színpadon és filmen is jól érvényesül. 1969-től tanult a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1973-ban végzett. 1973-1978-g a Thália Színház tagja. 1978–1986 között Mafilm társulati tag. 1986–1987 között a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. 1987–1990 között a Magyar Szinkron és Videó Vállalat szinkron társulatának tagja volt. 2000-től a Vidám Színpad tagja. 2002- től a Fogi Színház, később Pesti Művész Színház tagja (141 perc a befejezetlen mondatból, Viadukt, Uramisten).
Görbe Nóra (1956)
színésznő, a Linda című tévésorozat kapcsán lett ismert. Gyermekkorában balettozni tanult, ritmikus sportgimnasztikára járt. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dráma szakán tanult 1975–1979 között. 1979–1986 között a Mafilm társulatának tagja volt. 1981 óta taekwondózik, zöld öves taekwondós (Dögkeselyű, Jób lázadása, Könnyű testi sértés).
Steve Schirripa (Steven Ralph „Steve” Schirripa, 1957)
amerikai színész, producer, író. Az igazi áttörést a Maffiózókban eljátszott Bobby Baccalieri szerepe hozta meg számára. Az HBO sorozatában Tony Soprano kissé nehézfejű, de szerethető sógorát alakította öt évadon keresztül (Félelem és reszketés Las Vegasban, Flintstones 2. – Viva Rock Vegas, Maffiózók).
Barcsik Géza (1963)
festő, grafikus. Művészi hitvallásában az egykori táltosok hitvilága és a magyar népi pásztorfaragások ornamentikája adja azt az alapot, melyre formavilága építkezik. Grafikai tevékenysége mellett fest és előszeretettel fotózik is, festőként ismert alkotásai közé tartozik az a sorozat, amelyben nagy méretű kavicsokra festette meg az erdélyi és az anyaországi magyar kulturális élet számos jeles alakját.
Charlie Sheen (Carlos Irwin Estévez, 1965)
Golden Globe-díjas amerikai színész, Martin Sheen színész fia, Emilio Estevez, Renée Estevez és Ramon Luis Estevez színészek testvére. 1974-ben, 9 évesen szerepelt először a kamerák előtt, az apja mellett egy kisebb szerepben. Filmes karrierje 1984-ben kezdődött, első főszerepét 1986-ban játszotta A szakasz című háborús filmdrámában. 1991-ben és 1993-ban játszott a Nagy durranás című vígjáték első és második részében, ami híresebbé tette a nevét. 2003-tól a Két pasi – meg egy kicsi című sorozatban játszotta Charlie Harper reklámzeneszerző szerepét, egészen 2011-ig. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán (Tőzsdecápák, A vadnyugat fiai, Nagy durranás).
Ezen a napon halt meg:
Alonso Cano (1601–1667)
spanyol barokk festő, szobrász és építész. Gazdag munkásságának fő színhelye Granada volt. Sokoldalúsága miatt spanyol Michelangelónak nevezik. A granadai festőiskola megalapítójának tartják. 1657-ben a granadai székesegyház főépítésze lett. Az ő nevéhez fűződik a székesegyház homlokzatának diadalívszerű kialakítása, továbbá a Magdolna-templom.
E. E. Cummings (Edward Estlin Cummings, 1894–1962)
amerikai költő, festő és szerző. Munkássága a modernista szabad formájú költészethez kapcsolódik. Műveinek nagy része u.n. szabadvers, a szöveg általában csupa kisbetűvel írva. Műveiben a mondatok általában nem követik az angol nyelvtan szabályait, illetve gyakoriak a szándékos elírások. Több összetett szót is kitalált. Legtöbb verse szatirikus jellegű, ugyanakkor a romantika témája is fontos szerepet játszik műveiben. Gyerekkönyveket is írt.
Frank Capra (Francesco Rosario Capra, 1897-1991)
háromszoros Oscar-díjas olasz születésű amerikai filmrendező, filmproducer és forgatókönyvíró. Első filmjét még 1915-ben készítette középiskolásként. A háború után némafilmekben dolgozott. 1924-ben, a Columbia Picturesnél, szépen lassan Hollywood legfelkapottabb rendezőjévé vált (Így élni jó, Váratlan örökség, Ez történt egy éjszaka).
Harry Partch (1901-1974)
az egyik legérdekesebb 20. századi avantgárd zeneszerző és hangszertervező (Quadrangularus Reversum, Delusion of the Fury, Boo II).
Szepes Mária (1908-2007)
író, forgatókönyvíró, költő és színész. Írói álneve Orsi Mária, színészként Papír Magdaként szerepelt. Legismertebb művei A Vörös Oroszlán és a Pöttyös Panni-sorozat. Több tudományos-fantasztikus regényt is alkotott, amivel újabb olvasóréteget hódított meg: a felnövekvő fiatalságot (A Vörös Oroszlán, Jupiter palotája, Varázstükör).
Ágay Irén (1912-1950)
színésznő. Az iskolapadból került az Országos Színészegyesület iskolájába. Diplomáját 1931-ben kapta meg. 1931 és 1935 között a Vígszínház művésze volt. Főként modern tárgyú színművekben, filmvígjátékok főszereplőjeként aratott sikert. A harmincas évek derűs, könnyed filmjeinek kedvelt fiatal hősnője volt. 1933. október 28-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül ment Székely Istvánhoz, aki legtöbb filmjének a rendezője volt. A házaspár 1938-ban az USA-ba emigrált. (Ida regénye, Lila akác, Maga lesz a férjem).
F. Györffy Anna (1915-2006)
grafikusművész, illusztrátor. Az 1950-es évek elején kezdett mese- és gyermekkönyveket illusztrálni, nemzedékek nőttek fel jellegzetes stílusú, humorral teli illusztrációin, amelyek közül Varga Katalin: Mosó Masa mosodája és Szepes Mária: Pöttyös Panni sorozat könyvei a legismertebbek. Hosszú éveken át 1989-ig a Dörmögő Dömötör és a Kisdobos című gyermeklapok egyik legtöbbet foglalkoztatott grafikusa volt.
Tóth Eszter (1920-2001)
író, költő, az 50-es években főleg gyerekverseket és meséket írt. Az Állami Bábszínház számos bábjátékát sikerrel tartotta műsoron. A 60-as évek közepétől 20 éven át ő volt az írója a Magyar Televízió Zsebtévé című gyermekműsorának (Meghatott vitatkozás, Feltámadás egy betyárnótára, Emberi madárdal).
Bánffy György (Hunyadi-Buzás, 1927–2010)
Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, kiváló művész. 1949–50-ben a filmgyári színészcsoport tagja volt. 1950–1954 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója. Elvégzése után 1950–1953 között a Nemzeti Színház, 1953–54-ben az Állami Bábszínház, 1954–1960 között pedig a Fővárosi Operettszínház tagja. 1960–1971 között Pécsre szerződött a Nemzeti Színházhoz, 1971-től a József Attila Színház tagja volt. 1978-tól a Zeneakadémia beszédtanáraként működött. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma jól érvényesült előadóestjein is (141 perc a befejezetlen mondatból, Az ötödik pecsét, Mephisto).
Foky Ottó (1927-2012)
Munkácsy- és Balázs Béla-díjas animációsfilm-rendező, érdemes és kiváló művész. Jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára (a mai MOME), ahol 1956-ban diplomázott díszlet- és bábtervezői szakon. A Pannónia Stúdióban 1956 és 1962 között tervező, 1962-től animációs rendező volt. A Gyarmat utcában szervezett műtermet, ő lett a Bábfilm Stúdió alapítója és vezetője. Hatvanévesen ment nyugdíjba, alkotói tudása teljében (Ellopták a vitaminomat, Mirr-Murr kandúr kalandjai, Misi Mókus kalandjai).
Michael Clarke Duncan (1957-2013)
amerikai színész. Legismertebb szerepe John Coffey a Halálsoron című filmben, melyért 2000-ben Oscar-díjra és Golden Globe-díjra is jelölték. 1998-ban Duncan bekerült az Armageddon című filmbe Bruce Willisszel a főszerepben. Ezután sorba hívták olyan filmekhez, mint a Bérgyilkos a szomszédom, A majmok bolygója, a A Skorpiókirály, A sziget, a Daredevil – A fenegyerek.
