Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Abe Kóbó (1924–1993) Archívum
  • Távol-Kelet varázsa Archívum
  • Georg Friedrich Händel Archívum
  • Kísértethistória a Müpában Archívum
  • A végletek könyve: A nagy fáraók Archívum
  • Örökzöld téma a sivatagban: a Nazca-vonalak Archívum
  • Beethoven D-dúrban Archívum
  • Micimackó visszatér Archívum

Vivaldi, az olasz barokk mestere

Posted on 2023.03.04.2023.03.02. By admin Nincs hozzászólás a(z) Vivaldi, az olasz barokk mestere bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából

Szerző: Bogár Edit

Az érett olasz barokk legkiemelkedőbb és legismertebb mestere. Apja hegedűs volt a San Marco zenekarában, valószínűleg ő volt fia első tanára is. Vivaldit 1703 márciusában pappá szentelték (vörösesszőke haja miatt az „il prete rosso”, a vörös pap nevet kapja), ősztől pedig a velencei Ospedale della Pieta nevű árvaház hegedűtanára és zenekarának karmestere, majd házi zeneszerzője lett.

1740-ig töltötte be ezeket a funkciókat. Közben három évig (feltehetőleg 1718-tól vagy 1719-től) Philipp von Hessen-Darmstadt őrgróf szolgálatában is állott, aki ez időben Mantova kormányzója volt. 1725-ben Amszterdamba utazott, a Roger-Le Cene kiadóhoz, mely majdnem minden, Vivaldi életében nyomtatásban megjelent művének kiadója volt. Ugyanezekben az években VI. Károly meghívására Bécsbe, majd Prágába utazott, s a császárnak La cetra címen két, egyenként 12 hegedűversenyből álló sorozatot ajándékozott. Prágában 1730–32 között legalább öt operáját mutatták be.

1705 előtti zeneszerzői tevékenységéről mind ez idáig semmit nem tudunk; 1705–13 közöttről csak hangszeres kompozíciói ismertek. Az 1713-ban írt Ottone in villa című opera megírásától kezdve 1739-ig évente két operáját mutatták be, mellettük főleg versenyműveket alkotott. Operáinál sokkal jelentősebbek ez utóbbi műfajban létrehozott művei: a Corelli-féle concerto grossótól elsősorban az operaáriák hatására jutott el a később a bécsi klasszicizmus során tökélyre fejlesztett háromtételes, gyors-lassú-gyors képletű versenymű-formáig, melyben a lassú tétel mintaképe a lamento volt. E művek hatása megfigyelhető a német barokk mesterek műveiben is, elsősorban Bach 1., 4. és 5. Brandenburgi versenyeiben, valamint a Hármasversenyben. (Bach egyébként Vivaldi nem egy művét átdolgozta.)

Vivaldinak ma mintegy 770 műve ismert a zenetörténészek előtt, de tudjuk, hogy ez a teljes életműnek csupán része. P. Ryom műjegyzéke (Table de concordances des ovres, Koppenhága, 1973, rövidítve: RV) valamennyi hiteles, kétes és korábban tévesen Vivaldinak tulajdonított művet felsorolja. Van köztük 46 opera (Vivaldi maga 94-et említ), melyek közül 21 maradt fenn, melyek közül nagy ritkán játszottak a La fida ninfa, a L’Olimpiada és az Orlando furioso. 344 szólóversenyműve (köztük az örökzöld slágernek számító Négy évszak, mely a barokk programzene legszebb példája: minden concerto előtt egy-egy szonett mutatja be szövegesen is a hegedűverseny témáját), 81 két vagy több hangszerre írt versenyműve, 61 sinfoniája, 23 kamaraversenyműve, 93 szonátája és triója azonban nagyrészt ma is kedvelt koncertdarabok. Írt ezenkívül három oratóriumot is, melyek közül egyedül a Judith triumphans maradt fent, valamint egyéb vokális műveket: 38 világi kantátát, 12 motettát, valamint 37 liturgikus művet.
A háromtételes koncertforma mellett Vivaldi a vonósok játékának megújítójaként ismert: a játéktechnikában az ő nyomán jelent meg a 12. fekvés, új vonásnemeket hozott létre, és a csellónál bevezette az addig ismeretlen hüvelykfekvést.

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Március 4.
Next Post: Valóság, só – Karthágó

Related Posts

  • Karácsony – regölés Archívum
  • Rimszkij-Korszakov mesél Archívum
  • A végletek könyve: A nagy fáraók Archívum
  • Gyárfás Endre: Bakfark, Európa lantosa Archívum
  • Chopin, az örök Archívum
  • Cselló, cselló, cselló Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Beethoven D-dúrban
  • Kallós Zoltán moldvai gyűjtése: Uram, irgalmazz nékünk
  • Március 26.
  • Bartók Béla (1881, Nagyszentmiklós – 1945, New York)
  • Debussy és Franck egy-egy szonátája Maisky és Argerich előadásában

Legutóbbi hozzászólások

  1. William Somerset Maugham (1874–1965) szerzője Heti papiruszok (2310) – papiruszportal.hu
  2. A kor: ó, a kór: korrupció – Eladó város ez… szerzője Heti papiruszok (2310) – papiruszportal.hu
  3. Abe Kóbó (1924–1993) szerzője Heti papiruszok (2310) – papiruszportal.hu
  4. Valóság, só – Karthágó szerzője A kor: ó, a kór: korrupció – Eladó város ez… – papiruszportal.hu
  5. „Isten és sátán közötti alku” szerzője Március 5. – papiruszportal.hu
  • Kis nép, kis lélek? – Halász Péter: A moldvai csángó magyarok hiedelmei Archívum
  • Március 15. Naptár
  • Sebő József: A Bakony-mítosz
    A Bakony a magyar irodalomban
    Archívum
  • Weöres Sándor: Égi csikón léptet a nyár Archívum
  • Egy legenda alkonya − Verdi: Ernani Archívum
  • Hattyúdalok – Mozart, Honegger Archívum
  • December 30. Naptár
  • Rubinstein, szivarral Archívum

Copyright © 2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme