Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • „A Dunából meg büdösség jön főfele…” Archívum
  • Két hangoskönyv Archívum
  • Roger király, szimfónia – Karol Szymanowski Archívum
  • Lully és a szerelem, operában elmesélve: Armida Archívum
  • Harangok Archívum
  • Egy élet az operaszínpadon – Portré Melis Györgyről Archívum
  • Haydntól Griegig az Engegård Quartettel Archívum
  • A halandó múzsa Archívum

Interjú Vajda Gergellyel

Posted on 2023.08.13.2024.08.14. By admin 1 hozzászólás a(z) Interjú Vajda Gergellyel bejegyzéshez

a kaliforniai Music in the Mountains Festival művészeti igazgatójával

a papiruszportal.hu archívumából [2009]

Szerző: Lehotka Ildikó

Vajda Gergelyt, a jelenleg az Egyesült Államokban élő karmestert-zeneszerzőt nemrég nevezték ki a kaliforniai Music in the Mountains Festival igazgatójának. A szombathelyi Bartók Szeminárium és Fesztiválon láthatták néhány napja karmesterként, tanárként, zeneszerzőként. Többek között szombathelyi fellépéséről, friss amerikai kinevezéséről és a kortárs zenéről kérdeztük.

– Mikor érezte először, hogy a zene az, ami a leginkább érdekli?
– Mivel zenész családban nőttem fel, ez számomra már elég korán világossá vált. A szüleim (Kincses Veronika operaénekes és Vajda József fagottművész) sosem erőltették a zenész pályát, de mindig támogattak.

– Milyen hangszert tanult, hogyan jutott el a karmesterségig és a zeneszerzésig?
– Klarinétosként kaptam az első diplomámat a Zeneakadémián. Zeneszerzést már a középiskolában kezdtem el tanulni, karmesterséget pedig 20–21 éves korom körül.

– Mikor és miért került Amerikába? Ott milyen pozíciója van? Tanít is?
– A Milwaukee Szimfonikusoknál kaptam karmester-asszisztensi állást 2002-ben. 2005 óta a portlandi Oregon Symphony rezidens karmestere vagyok. Van ugyan néhány magántanítványom, de hivatalos keretek között utoljára Magyarországon, hat-hét éve tanítottam.

– Sok zeneszerző-karmester van, de kevesen vállalják fel a modern zene propagálását, ön miért? Létezik-e olyan kortárs zeneszerző, akinek a műveiről úgy gondolja, ki fogja állni az idő próbáját?
– Sok olyan kortárs szerző van, akinek a mukássága ki fogja állni az idő próbáját, bár ez persze sok mindentől függ. Nagyban attól is, hogy miként alakul a klasszikus zenei élet a következő 50–100 évben. A mai zenével kapcsolatban nem szeretem a propagálás szót. Csinálni kell, mert ezek a művek erre a médiumra íródtak, íródnak. Semmi sem helyettesíthet egy élő előadást. Engem zeneszerzőként és előadóként is érdekel minden, ami új. Ez nem jelenti ugyan azt, hogy mindent egyformán szeretek (ha egyáltalán), de a profizmushoz hozzátartozik, hogy az ember ugyanolyan gondossággal dirigáljon élő szerzőt, mint, mondjuk, Brahmsot.

– Most éppen Szombathelyen próbál, Eötvös Péter Radames című operáját és egy saját művét mutatják be. A közönség vajon hogyan fog reagálni? Mondana néhány szót a művekről, a stílusjegyekről, felépítésről? Van létjogosultsága a kortárs műveknek itthon? Úgy tapasztaltam, hogy csak egy kis jelenik meg minden koncerten.
– A szombathelyi Bartók Szeminárium és Fesztivál közönsége speciális. Megszokták a XX. századi és kortárs zenét, és elvárják, hogy mindig újat halljanak. A Magyar Rádiónak köszönhetően aztán ez sokkal több emberhez is eljut, de a hallgatottsági adatokról őket kellene megkérdezni. A zenekari koncert, melyen Eötvös Péter dirigálta többek között az én Duevoe című kompozíciómat is, illetve a Radames szép házak előtt ment, mindkettő nagy siker volt. Kíváncsian várom, hogy a fesztivál többi hangversenyén mennyien lesznek majd.

– Milyen lemezei jelentek meg karmesterként és zeneszerzőként?
– Több, a BMC és a Hungaroton Classic által kiadott lemezen is közreműködöm. A BMC-nél például Eötvös Péter Az álmok hídján mentem át című új albumán vezényelek, a Hungarotonnál pedig hamarosan megjelenik Horváth Balázzsal közös szerzői lemezünk Kettős portré címmel.

– Milyen gyakran lép fel itthon? Legutóbb az UMZE koncertjén vezényelt és hangzott el egy műve.
– Évente két-három alkalommal dirigálok Magyarországon. Legközelebb október elején a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával adjuk elő Barbie Blue című egyfelvonásos operámat, melynek szövegét egyébként a Radamest rendező Almási Tóth András írta. Januárban pedig ismét vezényelem az UMZE-t, valamint az Operában is négy előadást.

– Mely műfajok (kortárs és klasszikus zenei) állnak közel önhöz mint karmester és mint zeneszerző?
– Tulajdonképpen minden, de a nagy szimfonikus zenekari repertoárból következően inkább a romantikus és modern darabok. Operát nagyon szeretek csinálni, és szerencsére évente egy vagy két produkcióra nyílik is lehetőség. Legutóbb tavaly novemberben csináltam Rossini Hamupipőkéjét Jennifer Larmore-ral a főszerepben, az Atlanta Opera felkérésére.

– El tudja választani a két szakmát?
– Nem. De miért is kellene? Valahol minden összeér, ha az ember zenél.

– Milyen feladatokat kell megoldania mint frissen kinevezett művészeti igazgató (kaliforniai Music in the Mountains Festival)?
– Műsor-összeállítás, a tervezett koncertekre a művészek kiválasztása, a zenekar színvonalának fenntartása, emelése, közönségszervezés, a fesztiválhoz kapcsolódó oktatási programok irányítása és persze még sok minden más tartozik majd a feladataim közé. Már nagyon várom, hogy augusztus végén munkába álljak!

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Herbert George Wells
Next Post: Rémségek Cirkusza – A vámpírtanonc

Related Posts

  • Henry Purcell (1659, [?] London – 1695. november 21., [?] London) Archívum
  • Halál és szerelem Archívum
  • A bajusz mögött Archívum
  • Északi és déli bábok Archívum
  • Bab Berci kalandjai Archívum
  • A cvibak próbája az evés Archívum

Comment (1) on “Interjú Vajda Gergellyel”

  1. Visszajelzés: Augusztus 13. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Idomeneo, Mozart és a stílus
  • Joyce és Bryn
  • Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária
  • Don Carlos és a lépcsők
  • Ínyenc szendvics

Legutóbbi hozzászólások

  1. A ló és a láda esete szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  2. Te Deumok, versenyművek szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  3. Rosszfiútól rosszfiúig szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  4. Két mű, két világ szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  5. Ludwig Múzeum: Maurer Dóra – Szűkített életmű szerzője Június 11. – papiruszportal.hu
  • Nyilván tartottak – Szőnyei Tamás könyve titkos szolgákról, megfigyeltekről Archívum
  • Az európai zene történetének korszakai Archívum
  • Az óceánon túlról Archívum
  • Dragomán György: A fehér király Archívum
  • Április 23. Naptár
  • Komolyzenei kapocs Ciprus és Magyarország között Archívum
  • Sarokházban a világ Archívum
  • Egy elfeledett opera Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme