Névnapok: László, Eszmeralda, Ágost, Ágosta, Aladin, Alarik, Auguszt, Cirják, Cirjék, Domán, Dominik, Domokos, Domonkos, Domos, Gusztáv, Hartvig, Zádor
Események:
70 – a Nagy Heródes által építtetett (?), Mark Antoniusról (Octavianus legyőzője) elnevezett fellegvár lerombolása Jeruzsálemben. Az erőd a zsidók egyik utolsó fellegvára volt, mielőtt a rómaiak megsemmisítették.
1840 – az 1837-ben megnyílt a mai Astoriánál, a Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán működő Pesti Magyar Színház. Amikor Pest vármegyétől az állam tulajdonába került, nevét Nemzeti Színházra változtatták.
1964 – megalakul a Holland Nemzeti Opera (Nederlandse Operastichting / De Nationale Opera) Amszterdamban. A 2016-
os International Opera Awards díjátadón megkapta az Év Operatársulata díjat.
1969 – egy londoni zebránál, az EMI Recording Studios-tól nem messze, Iain Macmillan fotós elkészíti azt az ikonikus fotót, amely a Beatles Abbey Road című albumának borítóképévé válik.
1983 – a Columbia Records kiadja Billy Joel énekes-dalszerző An Innocent Man című kilencedik stúdióalbumát, amely három Billboard Top 10 slágert tartalmazott (An Innocent Man, Tell Her About It, Uptown Girl).
1995 – a Billboard listája alapján az év dala lesz Coolio száma, a Gangster’s Paradise.
Megszületett Mikes Kelemen (1690–1761) író, műfordító, II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása, aki elkísérte a 
fejedelmet Lengyelországba, Franciaországba és az Oszmán Birodalomba, és haláláig kitartott mellette.
A magyar irodalomban a rokokó mestereként, a magyar széppróza megteremtőjeként tartják számon. Írásművészetére egyrészt a barokk nemesi irodalom, másrészt francia műveltsége hatott. Fő műve a Törökországi levelek című gyűjtemény, amely az emigráció mindennapjait írta le, kiegészítve Mikes olvasmányaiból szerzett történelmi, vallás- és művelődéstörténeti adatokkal. Ezen kívül számos francia vallási, egyháztörténeti, pedagógiai művet fordított le. Művei életében nem jelentek meg. ––> „A könyv a lelke az elmének”
Megszületett Kölcsey Ferenc (1790–1838) költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli 
tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.
1803-ban a költészeti osztályba jutva a latin versírásban ugyan nem jeleskedett, de buzgón olvasta Csokonai Vitéz Mihály, Virág Benedek, Kisfaludy Sándor munkáit, Kazinczy Ferenc Gessner-fordításait, a latin-, és ógörög nyelvű szerzők műveit Vergilius, Theokritosz pásztorkölteményeit, méghozzá eredetiben. Már ekkoriban a magányt kereste, s minden örömét elvonulva, könyveiben kereste és találta meg. 16 éves korától kezdve enciklopédiai tanulmányokat folytatott, és társaival – akik között volt a később ismertté vált Kállay Ferenc is – együtt tanult, olvasott és folytatott eszmecseréket. Állást foglalt a nyelvújítás mellett és előmozdította sikereit. Mint szónok, a magyar nyelv ügyében tartott beszéddel tűnt ki először és nemsokára jeles beszédeivel országos hírűvé vált. 1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című nagy költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. E napot 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük (Kivánság, Koszorú, Estike).
Megszületett Reich Károly (1922–1988) Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikusművész, kiváló művész, sok mesekönyv illusztrátora.
Főiskolai tanulmányokat Budapesten folytatott az Iparművészeti-, majd a Képzőművészeti Főiskolán. Grafikusi pályafutását plakáttervezőként kezdte, majd illusztrátorként folytatta. Szülőföldjén, a Balatonnál tanulta megismerni a természetet, ami alkotásainak ihletője lett. Ihletője volt még a görög mitológia, annak derűje és klasszikus nyugalma. Különösen könyvillusztrációi emlékezetesek; rengeteg gyermekkönyvet is illusztrált, sokat dolgozott a Móra Ferenc Könyvkiadónak. Mintegy 500 könyvet illusztrált nagy átélő képességgel és tiszta vonalrajzzal. Gyermekek számára készített pannói a gyermekek számára fenntartott intézményeket díszítik (János Vitéz, Hol voltam, hol nem voltam, Itt az ősz).
Megszületett Dustin Hoffman (Dustin Lee Hoffman, 1937) kétszeres Oscar-díjas amerikai filmszínész, producer, az Új-
Hollywood legendás színészgenerációjának tagja.
Többszöri nekirugaszkodás után felvételt nyert Lee Strasberg legendás színiiskolájába, ahol az ő és szobatársa nevét később feltüntették azon a „szégyentablón”, amelyen a legtehetségtelenebbnek tartott növendékeket tartották számon… Mike Nichols Diploma előtt című drámai mélységeket hordozó filmjében a fiatal Hoffman érzékeny alakítására az egész világ felfigyelt. Az ifjú színészt Benjamin Braddock szerepéért rögtön Oscar- és Golden Globe-díjra jelölték. 1979-ben a Kramer kontra Kramer társadalomkritikus drámájáért elnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat. Második Oscarját egy újabb társadalmi dráma, az Esőember hozta meg számára, amelyben Tom Cruise alakította karakter autista bátyját, Raymondot keltette életre (Kis nagy ember, Az elnök emberei, Vírus).
Megszületett Gregor József (1940–2006) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes (basszus), kiváló művész, a 
Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
A kezdeti kudarcok után, 1963-ban Szegedi Nemzeti Színházba ment próbaéneklésre, ekkor figyelt fel tehetségére és énektudására Vaszy Viktor karmester-igazgató, aki biztatta, hogy képezze a hangját, s azonnal szerződtette. 1964 és 1988 között a szegedi társulat énekese volt. Első szerepe A varázsfuvolából Sarastro. 1976-tól rendszeresen vendégszerepelt a Magyar Állami Operaházban is. Az Egyesült Államokban az 1980-as évek végén mutatkozott be. Tizenöt éven át énekelt különböző külföldi színpadokon. 1989 és 1991 között a Szegedi Nemzeti Színház operatagozatának igazgatója.
Ezen a napon született:
Sara Teasdale (1884-1933)
Pulitzer-díjas amerikai költő. 1904 és 1907 között tagja volt a „The Potters” nevű művészcsoportnak, melyet Lillie Rose Ernst vezetett. A csoport fiatal húszas éveit élő női alkotókból állt. Első verse William Marion Reedy Reedy’s Mirror nevű irodalmi folyóiratában jelent meg 1907-ben. Az első verseskötetét, a Sonnets to Duse and Other Poems, szintén 1907-ben adták ki (Rivers to the Sea, Love Songs).
Lányi Viktor Géza (1889-1962)
zeneszerző, író, műfordító. 1910-től a Pesti Hírlap zenekritikusa volt, de írásai megjelentek a Nyugat folyóiratban és a Zenei Szalonban is. A Tanácsköztársaság idején Reinitz Béla mellett dolgozott, ezért a Tanácsköztársaság bukásakor börtönbe került. 1926-tól a Városi Színház opera-főrendezője volt. 1931-től ismét a Pesti Hírlap kritikusa lett.
André Jolivet (1905–1974)
francia zeneszerző. Négyévesen kezdett el zongorán tanulni, később összhangzattant tanult. Georges Valmier kubista festőművésznél festeni tanult, a híres gordonkaművész Louis Feuillard-nál csellózni. 1942-ben megkapta a Francia gondolkodók egyesületének ösztöndíját. 1948-ban Ausztriába és Magyarországra utazott, koncerteket és előadásokat tartott Bécsben és Budapesten. 1951-ben elnyerte Párizs város zenei nagydíját. Időközben a Guignol et Pandore című balett, melynek zenéjét szerezte, elérte 100. előadását a párizsi Operában (Varázslótánc, Szentmise a béke napjára, Öt varázslat).
Pethes Ferenc (1905–1979)
színész, érdemes művész. Az Országos Színészegyesület színiiskolájában szerezte oklevelét 1928-ban. 1929-ben Miskolcon indult pályafutása táncos-komikusként. 1931 és 1939 között a budapesti Andrássy úti és a Magyar Színház tagja volt, 1941-től 1944-ig az Új Magyar Színház tagja volt. 1949-től 1952-ig Kecskeméten, 1952-től 1955-ig a Miskolcon, 1956-tól 1959-ig között Budapesten a Blaha Lujza Színházban játszott. 1960 és 1968 között a Vidám Színpad tagja volt (A Noszty fiú esete Tóth Marival, Karambol, A veréb is madár).
Dino De Laurentiis (1919-2010)
Oscar-díjas olasz filmproducer. Tanulmányait 1936-ban fejezte be az Olasz Filmfőiskolán, Rómában. 1946-ban készítette el első filmjét, amely A bandita címet kapta. 1950-ben a Ponti–De Laurentiis Rt. alapítója volt Carlo Pontival (A Keselyű három napja, Dűne, Hannibal).
Ország Lili (Majlát Györgyné, 1926–1978)
festőművész, grafikus, képzőművész. 1937-ben határozta el, hogy festő lesz, rajzolni tanul, szénrajzokat, csendéleteket, szobrokat készített. 1945-ben felvették a Képzőművészeti Főiskolára. 1957 és 1959 között bulgáriai utazásának hatására festette ún. ikonos képeit. 1962-es prágai utazása után a zsidó temető sírköveinek inspirációjára festészetének központi motívumává váltak. 1973 és 1978 között festette összegző fő művét, a 48 táblaképből álló Labirintus sorozatot (Kóró, Jeruzsálem falai, Múltba nyíló kapuk).
Vata Emil (1932-2020)
Jászai Mari-díjas díszlettervező, festőművész, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja. 1950–1955 között a Magyar Iparművészeti Főiskola díszlettervező szakán tanult. 1955–1978 között, valamint 1984–1993 között a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. 1978–1984 között a Győri Nemzeti Színházban dolgozott. 1955 óta több mint 200 bemutató díszlettervét készítette el.
Kötő József (1939-2015)
erdélyi dramaturg, színháztörténész, politikus. Első írása a Korunkban jelent meg (1962). Színházelméleti, dramaturgiai cikkeivel a romániai magyar színjátszás megújulásához – a hagyományok korszerű színházelméletben való feloldásához – kívánt hozzájárulni (Kolozsvár magyar színháza, Színjátszók könyve, Közhasznú esmeretek tára).
Harangozó Teri (1943-2015)
énekesnő, öt évtizedes pályafutása alatt a magyar könnyűzene szimbolikus alakjává vált. Nagyjából 100 dala jelent meg kislemezen. 4 önálló albuma van. Az 1970-es évektől virágénekeket is énekelt Benkő Dániel lantkíséretében. Külföldön Terry Black néven is fellépett és készített lemezeket (Mindenkinek van egy álma, Szeretném bejárni a földet, Sose fájjon a fejed!).
Pritz Pál (1944)
történész, az MTA doktora, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézete Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi magántanára. Kutatási területe a 20. századi magyar külpolitika, külpolitikai gondolkodás, nemzetközi kapcsolatok története. Oktatási területe a 20. századi magyar történelem. 30-nál több könyvön szerepel szerzőként, társszerzőként, szerkesztőként a neve.
Apáti-Tóth Sándor (1948)
fotóművész, alkalmazott fotográfus. 16 éves korában kezdett el fényképezni. A ceglédi Kossuth Múzeum és a Ceglédi Hírlap fotósa. 1990–1992 között a Tekintet című irodalmi lap munkatársaként dolgozott. Elsősorban alkalmazott fotókat készített. Fotókiállításon szerepelt, majd külföldön is bemutatták munkáit különböző nagyvárosokban. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának egyik alapítója.
Keith Carradine (1949)
amerikai színész, Oscar- és Golden Globe-díjas zeneszerző. 1971-ben végzett a Colorado-i Állami Egyetem dráma szakán. 1972-ben a Hair indította el színészi karrierjén. Zeneileg is tehetséges volt. (Nashville, Ronin, A dumagép).
Kovács Edit (1962)
Jászai Mari-díjas színésznő. Békéscsabán 1981-től indult a színészképzés, az induló első évfolyamra sikeres felvételt nyert. Színészi, és előadóművészi oklevelét 1987-ben vehette át. 1988-tól a Békéscsabai Jókai Színház színművésze, tanítással is foglalkozott. 2011-ben a Szegedi Tudományegyetem filozófia szakán kapott diplomát.
Raffay Dávid (1973)
szobrászművész; több köztéri szobor alkotója. A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában 1991-ben érettségizett. Felvették a Képzőművészeti Főiskolára, 1996-ban diplomázott.
Ezen a napon halt meg:
Carl Heinrich Graun (1704-1759)
német barokk zeneszerző, korának jelentős és népszerű operaszerzője. Miután a porosz udvarba került, szinte minden művét II. Frigyessel együttműködve készítette, aki maga is írt önálló zenedarabokat. Egyházzenei művei közül kiemelkedő De Tod Jesu című oratóriuma. Írt hangszeres zenedarabokat is (Polydorus, Angelica e Medoro, La Merope). ––> Graun és passiókantátája
Jacob Burckhardt (1808-1897)
svájci kultúr- és művészettörténész. Mivel szülővárosában nem jutott megfelelő álláshoz, 1855-ben a zürichi Eidgenössischen Hochschule művészettörténet-oktatója lett. 1858 tavaszán végül történelemprofesszori katedrát kapott Bázelben (Az olasz renaissance műveltsége, A reneszánsz Itáliában, Világtörténelmi elmélkedések).
Eugéne Boudin (1824–1898)
francia festő. Képein leginkább a francia tengerparti tájakat örökítette meg. A plein-air festészet úttörője volt, az impresszionizmus egyik előfutárának tartják. 22 évesen Párizsba utazott, és teljes munkaidőben kezdett festeni. 1850-ben ösztöndíjjal a párizsi Képzőművészeti Akadémián tanult (Apály napnyugtakor, Tengerparti jelenet, A fourmis-i öböl).
James Tissot (Jacques-Joseph Tissot, 1836-1902)
francia festő, karikaturista és illusztrátor volt. A párizsi társadalom sikeres festője volt és a divatosan öltözött nők festőjeként lett híres. 1871-ben Londonba költözött. Az 1880-as években vallásos élményei voltak, és ezután hívő katolikusként élete végéig a Biblia jeleneteit és alakjait is festette (Október, Bujócska, Tengerpart).
Schöpflin Aladár (Schöpflin Aladár Mihály, 1872–1950)
Kossuth-díjas kritikus, irodalomtörténész, író, műfordító, akadémikus, ő szerkesztette a Magyar színművészeti lexikont. Jelentős része volt Ady Endre, Móricz Zsigmond és mások elismertetésében. Sokat fordított angolból, franciából, németből. Számos kisebb tanulmányt és esszét írt a magyar irodalom jeles alkotóiról, arcképvázlatokat a világirodalom klasszikusairól (A piros ruhás hölgy, A magyar irodalom története a XX. században, Mikszáth Kálmán).
Nyikolaj Jakovlevics Mjaszkovszkij (1881–1950)
szovjet–orosz zeneszerző. 1906-1911 között a szentpétervári konzervatórium növendéke volt. 1908-ban komponálta I. szimfóniáját, ami egész életében a legfőbb műfaja volt. 1921-től haláláig a moszkvai konzervatórium zeneszerzés-tanára volt. Zenei újságíróként is dolgozott, 1948-ban ő is az SZKP Központi Bizottsága által „formalistának” (el)ítélt komponistái között volt.
Vilhelm Moberg (1898-1973)
svéd író és történész, a svéd irodalom egyik legjelentősebb, 20. századi proletár írója. Legismertebb műve a négyrészes A kivándorlók sorozat. Első átütő sikerét a Deficit című komédiájával éri el, amelyet Stockholmban nagy sikerrel játszottak 1926-ban. Első regénye, a Raskens a következő évben jelenik meg.
Dobroszláv Lajos (1902–1986)
Munkácsy-díjas festőművész, lírai hangvételű, posztimpresszionista szemléletű természetábrázolások révén vált az akvarellfestés egyik legjelentősebb hazai mesterévé. 1921-ben repatriáltatta magát, hogy tanulmányait Budapesten folytathassa. 1922 és 1926 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, ahol rajztanári oklevelet szerzett. 1939 óta szerepelt kiállításokon. 1950-től 1954-ig a tatai Kuny Domonkos Múzeum igazgatója. Elsőként ő rendszerezte a múzeum gyűjteményét.
Sárközi Márta (Molnár, 1907-1966)
szerkesztő, ifjúsági író, műfordító. 1919-ben a családjával Rómába költözött, olasz gimnáziumba járt. Télen Berlinbe telepedtek át. Két évig intézetben nevelkedett, egy-egy évet töltött Drezdában és Lausanne-ban. Ősszel mindig budapesti nagyszüleinél lakott. 1946–1949 között a Válasz kiadója és egyik szerkesztője volt. Az általa alapított Fehér Holló Kiadóvállalat vezetője volt. Több műfordítása jelent meg, leginkább franciából fordított.
Barbara Bel Geddes (1922-2005)
Golden Globe-díjas amerikai színésznő, művész és gyerekíró. Legismertebb szerepe Ellie Ewing a Dallas című filmsorozatban, de szerepelt a Macska a forró bádogtetőn eredeti Broadway-produkciójában, ahol Maggie-t alakította, és Hitchcock Szédülés című filmjében is. A Dallasból ment nyugdíjba 1990-ben és Northeast Harbor-i otthonában telepedett le, ahol folytatta a munkáját mint képzőművész, kiadója volt számos gyerekkönyvnek is.
Gáborjáni Klára (1923-1972)
színésznő, előadóművész, versmondó. Operaénekesnőnek készült, de később mégis drámai tagozaton a Színművészeti Akadémián szerzett színészi oklevelet. Pályáját 1943-ban Kolozsváron kezdte. 1945 után egyik alapító tagja volt a Magyar Rádió színtársulatának. Utoljára a Madách Színház társulatának volt tagja. Szép orgánumát szinkronban, és leginkább a rádióban használták. Önálló estjein gyakran mondott verseket.
Patricia Neal (Patsy Louise Neal, 1926–2010)
Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő. Tanulmányait az Északnyugati Egyetemen, Illinois-ban végezte el. Első filmszerepét 1949-ben kapta meg. 1964-ben a Hud című filmben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjat. 1953-1983 között Roald Dahl író volt a férje. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán (Álom luxuskivitelben, Átjáró, Nyugaton a helyzet változatlan).
Menahém Golan (1929–2014)
izraeli színházi és filmrendező, producer, forgatókönyvíró. Főiskolai tanulmányait az Old Vic-ban végezte Londonban, majd ezután a New York-i Egyetem következett filmművészet szakon (Túl a csúcson, Az operaház fantomja, Sivatagi sólyom).
Forgács Tibor (1931–1982)
Jászai Mari-díjas színész, az egri Gárdonyi Géza Színház alapító tagja. 1954-ben szerzett oklevelet a Színművészeti Akadémián. 1960 és 1963-ban a Miskolci Nemzeti, 1963 és 1967 között kaposvári Csiky Gergely Színház foglalkoztatta, ezután öt évig Kecskeméten játszott a Katona József Színházban, két évig pedig a győri Kisfaludy Színházban. Ezt követően Kecskemétre ment vissza újabb öt évre. 1979 és 1982 között a Békés Megyei Jókai Színház szerződtette.
Berta Erzsi (1938-1976)
színésznő. Táncosnőként kezdte művészi pályáját, Szolnokon kapta első színészi feladatait. 1954-től tíz évig volt a szolnoki Szigligeti Színház tagja, 1964-től a győri Kisfaludy Színház társulatának színésznője volt. 1971 és 1974 között a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1975-től ismét a győri színházban játszott. Operettek és zenés darabok főszerepeit alakította, de fellépett prózai darabok karakterszerepeiben is.
Hajnóczy Péter (H. Béla Ödön, 1942-1981)
író, prózáiban az egyén szabadságának igénye fogalmazódik meg. Az allegóriát is felhasználó kisregényei (A fűtő, A véradó) is az igazságnak és a szabadságnak ezt a felfogását hirdetik. Leghíresebb műve a A halál kilovagolt Perzsiából című regénye.
Olivia Newton-John (1948-2022)
négyszeres Grammy-díjas angol-ausztrál énekes és színésznő, a Brit Birodalom Érdemrendje tiszti fokozata és az Ausztrál Lovagrend tiszti fokozata kitüntetések birtokosa, a hetvenes évek legsikeresebb angol nyelvű énekesnője. Filmes és zenei karrierje a hatvanas évek közepén kezdődött, legismertebb filmszerepei Sandy Olsson a Grease-ben és Kira a Xanaduban. A rák elleni küzdelem, a természet- és az állatvédelem támogatója volt (Két fél egy egész, Karácsonyi románc, Lányok a szomszédból).
