a papiruszportal.hu archívumából [2005]
Szerző: Mika Róbert
Az élet egyik legnagyobb misztériuma a születés. Vagy nem is olyan titokzatos? Az anya élettani, fizikai és lelki változásai mellett a születés társadalmat, tudományt, erkölcsöt, vallást és számos más területet befolyásoló tényező. Minden élet kezdetének megítélése koronként változik. A most bemutatott kötet a 16–20. század születéssel kapcsolatos kultúrtörténetébe vezet be minket.
Tér és idő
Valamikori szomszédunk a hetvenes évek elején Vietnamban járt mint építési szakember. A számukra rendezett fogadáson – ottani szokás szerint – szóba kerültek a gyermekek. Elbeszélése szerint a vietnami honhűség egyik alapköve a gyermekek számával kezdődött: legalább három gyermekkel már hazafinak mondhatta magát a vietnami, majd a csemeték számának emelkedésével eljuthatott a hős hazafi kitüntető címhez. Mivel szomszédunknak csak egy gyermeke volt (az is felesége első házasságából), szerényen „bevallott” kettőt, ami a vendéglátók szapora hümmögését váltotta ki.
A történet arra mutat rá, hogy egyes kultúrák között még korunkban is mekkora különbségek adódnak. A most bemutatott kötet az európai és főként a magyar születéssel kapcsolatos szokásokat tárgyalja.
Az idő is fontos dolog, hiszen az évezredek során rengeteget változott az orvostudomány és a társadalmi szereplők születéshez való hozzáállása. A könyv egy olyan időszakot hasít ki, amikor felettébb lényeges és sarkalatos dolgok történtek.
A születés kultúrtörténetének aktualitását a 21. században a születéshez és a halálhoz való megváltozott, gyakran ambivalens viszonyunk adja. A modern társadalom embere gyakorta egyedül szül és születik, és egyedül van a halál órájában is. A születés és a halál elvesztette közösségi jellegét. Évezredeken keresztül számos képzet, hiedelem és szokás kísérte az élet e két végpontját. A hagyomány szabta rendben testi-lelki támaszt kapott mindenki. A szülés, az orvostudomány fejlődésének köszönhetően, a 20. század folyamán Európában a modern egészségügy és szociális intézmények rendszerébe került, ahol gyógyszerek, vizsgálatok, ellenőrzés, adminisztráció követi nyomon az anya testi folyamatait, és a magzat fejlődését. Napjainkban Európa-szerte, a tudományos világban és a közéletben egyaránt, élénk viták folynak a szülés helyéről, a születést segítők személyéről, az újszülött első perceiről, napjairól, a szoptatás fontosságáról, a meddőségről, a születésszabályozás kérdéseiről, a szülés talán túltechnizált körülményeiről. Ebből a kötetből megtudjuk, hogyan is zajlott a születés misztériuma eleink korában, bábák gyógyfüvek, babonás szokások és, mindenekelőtt, a közösség megtartó erejének segítségével.
A születés magyarországi kultúrtörténetének mintegy négy évszázadát megjelenítő kötet a két szerző másfél évtizedes történeti, néprajzi, történeti antropológiai munkásságának eredménye. (A kötet fülszövege)
A két szerző, Deáky Zita etnográfus és Krász Lilla történész valóban szorgos kutatója a születés misztériumának, amiről számos tanulmányuk tanúskodik. A csaknem 400 oldalas kötet több mint félezer (!) forrásmunkából merít, s jelzi, hogy monumentális munkáról van szó. A 215 illusztráció pedig arról győzött meg, hogy a Századvég méltó keretek között kívánta megjelentetni a szerzők hatalmas ismeretanyagát. Az illusztrációk szerkesztése, a széljegyzetek alkalmazása harmonikus, és így kényelmes olvasást tesz lehetővé. Csak néhány oldalon találtam „üresjáratot”, amit az amúgy gazdag illusztrációk hiánya miatt éreztem. Az egész kötet pestiesen fogalmazva „ott van”, a szöveg tipográfiailag, a képek esetében a színek nyomdatechnikailag tökéletesek. De telitalálat a borítón lévő, a 16. században alkotó M. S. mester által festett kép Mária és Erzsébet találkozásáról is (készült 1506-ban), amelynek szimbolikája ragyogóan tükrözi a szerzők és a kiadó akaratát. Nagyon jó ráérzések, kiváló munka!
Deáky Zita etnográfus
1955-ben született. 1983–84-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–néprajz szakon. Az 1994-ben dr. univ., 2000-ben PhD fokozatot szerzett. Jelenleg a Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Karán, a Humántudományi, Nyelvi és Tanárképzői Intézet egyetemi docense. Főbb kutatási területe a 19–20. századi magyarországi falusi, mezővárosi népesség egészségügyi helyzetének vizsgálata, ezeket bemutató orvos- és művelődéstörténeti források feltárása. Eddig megjelent könyvei: A bába a magyarországi népi társadalomban (18. század vége – 20. század közepe). Centrál Európa Alapítvány, Budapest, 1996; A hivatalos és a hagyományos gyógyítás a magyar történeti forrásokban. Osiris Kiadó, Budapest, 2002; Felső-magyarországi orvosi helyiratok. Történeti-néprajzi források a 18–19. századból. A Néprajzi Látóhatár Kiskönyvtára 9. Budapest, 2004. (Fülszöveg)
A kötet részletesen és kimerítően veszi sorra a születéssel kapcsolatos témákat. Ez a fejezetcímekből is kitűnik:
„Az embernek hét ideje”
Kik és mit írtak a 16–20. században a szülészetről?
Minden dolgok kezdete: lányok, asszonyok és leendő anyák
A terhesség: remények és gondok
Születésszabályozás
A születés világa – személyek és eszközök a nehéz órákban
A születés ideje
Az anyaság
„és világra jött a gyermek…”
Gyermek a közösségben
Táplálás, dajkaság, csecsemőhalandóság
Útban a modern szülészet megteremtése felé
Bibliográfia
Képek jegyzéke
Köszönetnyilvánítás
A könyv felépítése klasszikus, a történetírás logikájában sem találhatunk kivetnivalót. A pazar kül- és belcsín mögött jól felépített, a laikusok számára is érthető mondatok teszik olvashatóvá a könyvet. Ez nagyon fontos, hiszen amellett, hogy e monográfia forrásértékű, nemcsak történészeknek szól, hanem a jól eltalált egyensúly miatt szórakoztató-ismeretterjesztő kiadvány is, ami manapság igen ritka.
Krász Lilla történész
1971-ben született Mosonmagyaróváron. 1995-ben végzett az Eötvös Kollégium tagjaként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, német–történelem szakon. 2001-ben szerzett PhD fokozatot. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszékének adjunktusa. Tanulmányi és kutatói ösztöndíjasként hosszabb időt töltött Bécsben, Firenzében, Párizsban, Heidelbergben, Wolfenbüttelben és Göttingenben. Kutatási területe a kora újkori (16–18. századi) nyugat-európai és magyar társadalom- és kultúrtörténet, kora újkori orvostörténet. Eddig megjelent kötete: A bába történeti szerepváltozása a 18. századi Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. (Fülszöveg)
Itt említem meg, hogy a kötet írói hölgyek, mégsem használják ki az alkalmat, hogy a női nemet piedesztálra emeljék, végig tárgyilagos, szakszerű, világos és egyértelmű mondatokkal és utalásokkal találkozhatunk. A kötet az elejétől a végéig egységes, színvonalas munka – és a legjobbkor jelent meg, az európai keresztény kultúrkör egyik legnagyobb, a születést is dicsőítő ünnepe előtt.
Deáky Zita – Krász Lilla
Minden dolgok kezdete
A születés kultúrtörténete Magyarországon
(XVI–XX. század)
Századvég Kiadó, Budapest, 2005
Szerkesztő Bánki Judit
A könyvet tervezte Mátyus Gergely
Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Rt., Debrecen
Terjedelem 384 oldal (A/4)
ISBN 963 7340 16 5
