Kis nép, kis lélek? – Húsvét-sziget I. (Rapanui)

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Kis nép, kis lélek? – Húsvét-sziget I. (Rapanui) bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Mika Róbert Jacob Roggeveen expedíciója 1722. április 5-én, húsvét vasárnapján horgonyzott le a csendes-óceáni sziget partjainál. Tulajdonképpen ennyi köze van a Húsvét-szigetnek az egyházi ünnephez. Viszont ez a kis földdarab több rejtvényt, titkot hordoz még ma is. Barlangrajzai, képírásos fatáblába rótt bizarr jelei, a kohau rongo-rongók és a mindenki által ismert…

Tovább… “Kis nép, kis lélek? – Húsvét-sziget I. (Rapanui)” »

Archívum

Néhány tétova szó a tétova szóról

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Néhány tétova szó a tétova szóról bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Pfening Dóra Tétova szavunk jelentésével, eredetével, szókészletbeli változásaival, rokonnyelvi megfelelőivel, szinonimáival, illetve az adott anyanyelvünkön belüli, eltérő földrajzi helyeken előforduló szóhasználatával foglalkozom. Megnéztem a különböző folyóiratokban és szótárakban talált írásokat a tárgyalt szóról. A jelölések a nyelvtudományban szokásos eljárásokat követik, azaz a * jelölés a bal felső indexben kikövetkeztetett alakot jelöl,…

Tovább… “Néhány tétova szó a tétova szóról” »

Archívum

A föld alatti mennyország – Alexandra: Borpincék

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) A föld alatti mennyország – Alexandra: Borpincék bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2006] Szerző: boros Az utóbbi években egyre több borászattal foglalkozó könyv jelenik meg. Ez az örömteli trend várhatóan tovább folytatódik, s a szőlő művelése, a bor szeretete kultúránk szerves részévé válik újra, mint ez a korábbi századokban természetes volt. A már összeszokottnak mondható szerzőpáros, Dlusztus Imre és Kaiser Ottó újabb boros könyvében…

Tovább… “A föld alatti mennyország – Alexandra: Borpincék” »

Archívum

Mandulás őzfilé Szent Hubertusz kedve szerint – Ételneveink II.

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Mandulás őzfilé Szent Hubertusz kedve szerint – Ételneveink II. bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából Szerző: G. Bogár Edit A névtan a nyelvtudomány egyik legérdekesebb ága. Ki ne érdeklődne saját nevének, lakhelyének neve iránt? Vajon honnan jöttek őseink, milyen története van szülőfalumnak? Ezekkel a kérdésekkel sokat foglalkoztak és foglalkoznak ma is nyelvészeink közül, ám a címben jelzett kérdés nyelvészeti feldolgozása még kezdeti stádiumban van. A személynevet tartalmazó…

Tovább… “Mandulás őzfilé Szent Hubertusz kedve szerint – Ételneveink II.” »

Archívum

Régészet – Schliemann, a fanatikus médiasztár

Posted on By admin 3 hozzászólás Régészet – Schliemann, a fanatikus médiasztár című bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2004] Szerző: terminator Az 1987-ben indult Háttér Kiadó kezdetben repülési és hajózási szakkönyveket jelentetett meg, majd az ezoterika a kilencvenes elején erős divathullámokat vető vizére evezett. Ez a tereket elárasztó irány később háttérbe szorult, s a pszichológia vált a legfőbb profillá. A Lélek-kontroll sorozatban immár tizenöt kötet látott napvilágot. Ám a „monokultúra”…

Tovább… “Régészet – Schliemann, a fanatikus médiasztár” »

Archívum

Metternich-pecsenye vagy dobostorta – Személynevet tartalmazó ételneveink I.

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Metternich-pecsenye vagy dobostorta – Személynevet tartalmazó ételneveink I. bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából Szerző: G. Bogár Edit A névtan a nyelvtudomány egyik legérdekesebb ága. Ki ne érdeklődne saját nevének, lakhelyének neve iránt? Vajon honnan jöttek őseink, milyen története van szülőfalumnak? Ezekkel a kérdésekkel sokat foglalkoztak és foglalkoznak ma is nyelvészeink közül, ám a címben jelzett kérdés nyelvészeti feldolgozása még kezdeti stádiumban van. Az ételnevek nem…

Tovább… “Metternich-pecsenye vagy dobostorta – Személynevet tartalmazó ételneveink I.” »

Archívum

Karácsony a Warnertől

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Karácsony a Warnertől bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2014] Szerző: Lehotka Ildikó A karácsony közeledtével mindig megjelennek a lemezpiacon a tematikus kiadványok. Mindenki megtalálhatja a maga ízlésének valót, a népzenét kedvelő éppúgy, mint a könnyű műfajban, a crossoverben hívő, vagy a klasszikus zenéért rajongó. Sok év alatt magam is több tucat lemezt vettem, melyek színvonala változó, van egy-két nagyon gyenge…

Tovább… “Karácsony a Warnertől” »

Archívum

Karácsony – regölés

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Karácsony – regölés bejegyzéshez

Szerző: Papiruszportál A regölés a legények és a házasemberek termékenység-, bőség- és párokat összevarázsló, házról házra járó köszöntő szokása. A téli napforduló pogány kori emléke. A magyarság egyik legarchaikusabb szokása, fő időpontja december 26. Hagyománya, szövege és dallama a legtovább Nyugat-Dunántúlon és Udvarhelyszéken maradt fenn. A regölést archaikus rítuséneknek tartja a kutatás, amely a sámánénekkel…

Tovább… “Karácsony – regölés” »

Archívum

Stille Nacht! – a legismertebb karácsonyi ének története

Posted on By admin 2 hozzászólás Stille Nacht! – a legismertebb karácsonyi ének története című bejegyzéshez

Szerző: Gusztáv András (†) 1818 karácsonya előtt az ausztriai Oberndorf falucska templomában, melynek Szt. Miklós volt a védőszentje, tönkrement az orgona. A szomszédos Arnsdorf kántortanítója kétségbe volt esve. Neki kellett volna játszania az éjféli misén. De min játsszon? És mit? Harmónium nem volt a templomban, más hangszer sem állt rendelkezésére, ami alkalmas lehetett volna. A…

Tovább… “Stille Nacht! – a legismertebb karácsonyi ének története” »

Archívum

Karácsony − a csángó magyaroknál és a nagyvilágban

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Karácsony − a csángó magyaroknál és a nagyvilágban bejegyzéshez

Szerző: Papiruszportál Románia északkeleti sávja (Besszarábia), illetve a Románia és Ukrajna között elterülő Moldova csángó magyarjai nem csak azért „különlegesek” a magyar kisebbségek között, mert ők szakadtak legmesszebb önálló, hagyományos népcsoportként az anyaországtól. Sajátos elszigeteltségük miatt számos népszokásukat megőrizték. Mély átéléssel ünnepelt karácsonyukról Csoma Gergely számolt be pár évvel ezelőtt. Kosztolányi DezsőKarácsony Ezüst esőben száll…

Tovább… “Karácsony − a csángó magyaroknál és a nagyvilágban” »

Archívum