a papiruszportal.hu archívumából
Szerző: G. Bogár Edit
A névtan a nyelvtudomány egyik legérdekesebb ága. Ki ne érdeklődne saját nevének, lakhelyének neve iránt? Vajon honnan jöttek őseink, milyen története van szülőfalumnak? Ezekkel a kérdésekkel sokat foglalkoztak és foglalkoznak ma is nyelvészeink közül, ám a címben jelzett kérdés nyelvészeti feldolgozása még kezdeti stádiumban van.
Az ételnevek nem szerepelnek külön kategóriaként sem a helyesírási szabályzatban, sem pedig régebbi vagy újabb leíró nyelvtanainkban, holott – mint az alább látni fogjuk – igen érdekes szókészleti területet alkotnak. Jelen vizsgálatomat az ételnevek egy speciális csoportjára, nevezetesen a személyneveket vagy gyaníthatóan személyneveket tartalmazókra korlátoztam.
Az ételnevek között gyakran találkozhatunk olyanokkal, melyeknek elő- vagy (ritkábban) utótagja személynév – vagy annak látszik. Nem egy olyan ételnév is akad azonban, melyekben a személynév megindultak a köznevesedés útján, s melyekről ma már nem is tudjuk, hogy valaha személynév volt bennük. A cím szándékosan nem személynévi eredetű ételnevekről szól, hiszen – mint látni fogjuk – nem egy olyan ételnév van, melyet könnyen mondanánk személynévi eredetűnek, holott valójában intézmény-, foglalkozás- vagy esetleg földrajzi név rejtőzik bennük; másrészt pedig egyes neveknél nehéz eldönteni, hogy személy- vagy egyéb nevet tartalmaznak-e.
Összesen kb. 220 személynevet tartalmazó ételnevet néztem át különböző szakácskönyvek és étlapok alapján, közülük néhányban nem egyértelmű, hogy valóban személynevet tartalmaz-e, vagy inkább foglalkozásnévre kell gyanakodnunk. Ilyenek pl. a deák kenyér ~ Deáktorta ~ Deákkifli:az adott szakácskönyv más receptjeiben egyértelműen a diák szó szerepel, így tehát erős a gyanú, hogy ezen süteményféleségek nevében Deák Ferenc – vagy esetleg más Deák nevű személy – nevét sejthetjük; nem zárható ki ugyanakkor az sem, hogy csupán a diák régies formája van benne. Pusztán a nevek alapján nem lehet eldönteni – s úgy tűnik, a szakácskönyvszerzők sem biztosak benne –, hogy a molnárné módra, pékné módra, kertészné módra stb. típusú nevekben tulajdon- vagy köznév lapul-e. A különböző források ugyanis nem egységesek az írásmódban: hol kis, hol nagy kezdőbetűt használnak. Mivel azonban ezek jelentős része nemzetközileg alkalmazott elkészítési eljárásmódot jelöl, valószínűbbnek látszik, hogy inkább foglalkozásnevekről van szó. Ezt támasztják alá azok a párhuzamos ételnevek is, melyekben nem a -né nőnévképzőt találjuk, hanem pl. erdész, erdőmester, hentes, jóasszony, udvarmester, vadász módra kifejezéseket. Ezekben soha nem találunk nagy kezdőbetűt.
Kérdéses ételnév volt még pl. a Rózsa-mignon, melyet a kötőjeles írásmód miatt vettem fel a korpuszba, valamint még néhány olyan elnevezés, melyeknél nem tudtam eldönteni, hogy a benne lévő név valóban személynév-e. Ezek a Santa-Lucia-leves, borjútekercs Aumale módra, Cumberland mártás, ravigot mártás, Bébé teasütemény, Hevesi torta, St. Honoré habtorta, Székely-szelet, Szilveszter-sütemény.
A különböző írásmódokat nem tekintettem külön címszavaknak, így pl. a charlotte ~ sarlott, Crêpes Suzette ~ crépe Suzette vagy az Eszterházy ~ Eszterházi ~ Esterházy-rostélyos egy-egy szócikket alkot. Az ilyen típusú ételnevek írásmódjára vonatkozóan egyébként sincs egységes szabályozás, a helyesírási szabályzat általános elveit kell(ene) alkalmazni pl. a kötőjel használatának tekintetében is. Maguknak a személyneveknek az írásmódja is gyakran eltérő a forrásokban, ennek oka lehet egyrészt az, hogy ma már kevesen tudják, kiről is lett elnevezve az adott étel, és a névadó maga hogyan is írta a nevét; másrészt pedig az, hogy a köznevesülő vagy már köznevesült idegen eredetű vagy hagyományos írásmódú magyar neveket gyakran már a fonetikus elv szerint és kisbetűvel írják, pl. dobostorta, zserbó.
Feltűnő, hogy a legtöbb személynevet tartalmazó ételnév valamilyen édesség, tészta, sütemény neve. Az ételtípusok szerinti csoportosítás az alábbi eredményeket hozta:
– levesek: 8 (ebből egy bizonytalan)
– hal- és húsételek: 56 (ebből 2 bizonytalan)
– saláták, előételek és zöldségételek: 27
– egytálételek, tészták: 11
– mártások: 3 (ebből 2 bizonytalan)
– édességek, sütemények: 113 (ebből 12 bizonytalan)
– egyéb ételféleségek: 3 (ebből egy bizonytalan)
Minden nevet felsorolni terjedelmi okokból nem lenne lehetséges, de a fenti típusok tüzetes vizsgálata azt mutatja, hogy az édességek neveiben sokkal gyakoribb a csak keresztnevet tartalmazó elnevezés, mint pl. Ági fánk, Attila tortája, Gabicsemege, túrós lepény Éva módra stb., míg pl. a húsételek vagy levesek között több a konkrét személyre utaló, családnevet (is) tartalmazó név, pl. pisztráng Choron módra, Metternich-pecsenye, borjúhasé à la Mazarin stb.
Ami az ételnevekben előforduló SZEMÉLYNÉVTÍPUSOKAT illeti, a következőkkel találkozhatunk:
Teljes név (családi és keresztnév): 8, ebből azonban csupán három, amely konkrét személy teljes, nem becézett neve: Török Bálint-torta, fogas Jean Bart módra, töltött káposzta Horváth Bálint módra; az omlett à la Johann Strauss névből azonban már nem tudjuk, melyik Johann Straussról kapta nevét. A szarvasbélszín Szép Ilonka módján irodalmi eredetű, a Rigó Jancsi (~ rigójancsi) pedig becézett nevet tartalmaz – igaz, a híres cigányprímás így használta a nevét. Különleges a rizseshús alla Zsupán Kálmán, mivel a recept “tulajdonosának”, Gregor Józsefnek egyik kedvenc szerepéről nyerte nevét. Még érdekesebb a Borzas Kata, mely ugyan teljes névnek látszik, ám valójában a sütemény formája ihlette a kvázi-családnevet. Ebben a kategóriában 3 édesség, 2 hús-, 2 egytálétel és 1 előétel nevét találjuk.
Családnév: 114, közülük 13-ban nem egyértelmű, hogy valóban személynevet találunk-e vagy foglalkozás-, ill. földrajzi vagy földrajzi névből alakult melléknevet, esetleg népnevet. Ezek: Molnárné tortája, fogasszeletek Molnárné módra, őzcomb Kertészné módra, Ponty Molnárné módra (de lepényhal molnárné módra), burgonya Pékné módra (de: csülök pékné módra), borjútekercs Aumale módra, Hevesi torta, Fogas Chamord módra, Cumberland mártás, deákkifli, deáktorta (de: diákkenyér), Székely-szelet – az utóbbi írásmódja alapján személynévi elemet sugall, de mivel a szakácskönyv helyesírása nem mindig következetes, és nincs is utalás a névadóra, így csak bizonytalanként vettem fel.
A csak családnevet tartalmazó ételnevek közül 58 konkrét személyre utal, pl. Jókai-szelet, Mozart-szelet, Nelson-szelet, makaróni Rossini módra, pisztráng Choron módra, Wellington bélszín, Diós Pompadour stb.
Nagy számban fordulnak elő olyan családnevek is, melyek valószínűleg konkrét személyre utalnak, de nincs meggyőző forrás, mely ezt a gyanút alátámasztaná. Ilyenek pl. Pálffy-metélt, Sévigné-torta, Teleki káposzta, Eszterházy rostélyos ~ Eszterházi rostélyos ~ Esterházy-rostélyos – ez utóbbiban az eltérő írásmódok is nehezítik annak megállapítását, vajon a dinasztia mely ágának mely tagjáról van szó, bár a legesélyesebb erre a híres pompakedvelő Miklós herceg.
A családnevek között vannak dinasztianevek is, pl. Bourbon-torta, Rotschild-felfújt, paradicsom Medici módra.
Egyes családnevek szerepek, szereplők neveiből váltak ételnevek elemeivé, ezt a módszert szinte csak Gregor József alkalmazta: csülök Gara módra, Falstaff kedvence, krumplihús alla Sparafucile, máj alla Dulcamara, marhapörkölt alla Don Pasquale.
Vannak olyan családnevek is, melyek nem egyenesen egy-egy személy vagy család nevéből váltak ételnévvé, hanem valójában a családról elnevezett cég (étterem, cukrászda, szálloda stb.) nevét hordozzák, ezek: Gerbeaud-szelet (zserbó szelet, zserbó), Gundel palacsinta (Gundel-palacsinta, gundelpalacsinta), Pischinger torta, Rákóczi túrós lepény, Sacher torta, balatoni fogas Gundel módra, Ferenczy-féle bárányflekken, karaj Gundel módra, Waldorf-saláta.
Különleges névadási forma, amikor a személynevet valamilyen titulussal együtt használják, ilyen a lecsó alla Dr. Takács, mely szintén Gregor József receptje, a szerző pedig azonnal hozzá is teszi: „Dr. Takács nem egy szerep, hanem a feleségem”.
Egy ételnévben két családnevet is találtam – legalábbis a nagykötőjeles írásmód erre utal, nem pedig összetett családnévre, melyet kiskötőjellel kellene írni. Mivel azonban a könyv háború előtti, nem lehet azt sem kizárni, hogy mégis egyetlen névről van szó: uborkasaláta Bircher–Brenner módra.
Keresztnév: 85, ebből kettőnek az idetartozása kétséges: Rodney-puding, Rózsa-mignon.
A Mátyás ponty talán, a Stefánia nevet tartalmazó különböző ételek (Stefánia-torta, – omlett, vagdalt, szelet) biztosan konkrét személyre utaló nevek, akárcsak az alábbiak: Imola húsa – ezt az étel kitalálója keresztlányáról nevezte el; marhahús Mária módra – Mátyás Mária opera-énekesnő saját találmánya; Robi krumpli – Rátonyi Róbert receptje; hétköznapi körözött à la Károly – Hemző Károly nevéből; a Napoleon-szeletek és a Napóleon-torta.
A „Szép Melusine” mitológiai névből származik, a francia legenda hősnője felvirágoztatta a mezőgazdasági termelést, innen kaphatta nevét a karfiolból készült egytálétel.
A családnévi jellegű elemet tartalmazó ételnevek között viszonylag gyakori, cégnévből alakult ételnevek egyetlen reprezentánsa ebben a csoportban az Orsi virslisaláta (szórólapon talált recept neve), melyben az orosházi baromfifeldolgozó nevéből alakult márkanév található.
Különleges névtípus a keresztnevet tartalmazó ételnevek között a Jancsi Juliska csemegéje, amelyben két keresztnév található – a kettő közti viszonyt az eredeti receptben semmi nem jelzi, talán jobb lenne Jancsi és Juliska csemegéjének hívni (így leírva a szószerkezet tévesen akár alany–állítmányinak is értelmezhető). Szintén különleges a Mónika vegyes salátája, ahol a „hétköznapi” keresztnév a valóságban kitalálójának az interneten használt belépési azonosítóját rejti.
Az ebbe a csoportba tartozó nevek jórészt édességek, sütemények nevei, előfordul köztük néhány köznevesült alak is, pl. harlekin, paulette, pierette.
A keresztnév mellett valamilyen titulust is tartalmazó nevek száma nem nagy, összesen 8 akadt, ezek közül is van olyan, amelyben még az sem biztos, hogy valóban személynév van-e az étel nevében. Biztosan személynévi elemet és titulust tartalmaznak az alábbiak: bélszínlángos/szarvascímer Mátyás király módra, mandulás őzfilé Szent Hubertusz kedve szerint, Santa-Lucia-leves, tormás birka Don Alfonso módra, spagetti Donna Anna módra, kétséges az idetartozása a következőknek: St. Honoré habtorta – ebben lehet földrajzi név is, szentjánoskenyér-torta – itt valójában az alapanyag tartalmazza a személynevet, nem pedig az étel neve.
Egyelemű nevek: 7, ezek közül 4 valamilyen szerep vagy irodalmi alak neve: Oberon-krém, Rigoletto, krumplikása alla Tiborc, paprikás krumpli Osmin módra. Két mitológiai nevet találunk a csoportban: nimródtáska, Ariadne saláta; valamint egy történelmi alak nevét: Hippokrátész-leves.
