Névnapok: Sámuel, Baldvin, Erik, Erika, Franciska, Grácia, Hajna, Johanna, Kemenes, Maximilián, Pelbárt, Piusz, Samu, Samuella, Santál, Zsanett, Daniella
Események:
1673 – XIV. Lajos francia király 600 könyvet adományoz a Richelieu bíboros (a „Vörös Eminenciás”, XIII. Lajos 
főminisztere) által 1635-ben alapított Francia Akadémiának (L’Académie française), ezzel megalapítva annak könyvtárát.
1911 – Vincenzo Peruggia ellopja Leonardo da Vinci híres festményét, a Mona Lisát a párizsi Louvre-ból. Az esetet a XX. század legnagyobb műkincslopásaként tartják számon. A festmény 1913. december 12-én Firenzében került elő, miután Peruggia tárgyalásokat kezdett az eladásáról a firenzei Uffizi képtár igazgatójával, aki azonban feljelentette. A műkincset az olasz állam visszaszolgáltatta a párizsi múzeumnak. A műkincsrablásról több játékfilm is készült, 1931-ben Bolváry Gézától (Der Raub der Mona Lisa/Mona Lisa elrablása).
1942 – bemutatják a Felix Salten magyar származású, osztrák író 1923-ban kiadott Bambi (Bambi: Eine Lebensgeschichte aus dem Walde) című ifjúsági regénye alapján készült Walt Disney animációs filmjét, a Bambi-t.
1944 – sikerrel mutatkozik be a New York-i Imperial Theatre-ben a Robert Wright és George Forrest szerzők által írt Song of Norway című musical, amely Edvard Grieg norvég zeneszerző életét és zenéjét mutatja be.
1965 – Samu, az őskőkori előember (Homo erectus [seu sapiens] paleohungaricus) csontjait megtalálják a vértesszőlősi 
ásatáson. Kiemelkedő jelentősége, hogy Közép-Európában ez volt az első ilyen komplex leletegyüttes. Ma gondosan kialakított bemutatóhelyként látogatható.
1967 – Míkisz Theodorákisz görög zeneszerzőt a görögországi jobboldali katonai puccs után a junta letartóztatja, zenéjét betiltják. 1970-ben a nemzetközi kulturális nyomás eredményeképpen (többek között Leonard Bernstein, Sosztakovics, Arthur Miller lépett fel az érdekében) elhagyhatta Görögországot.
1979 – Alekszandr Boriszovics Godunov (Alexander Godunov), az orosz Bolsoj balett első táncosa (később filmszínész) a társulat New York-i turnéján disszidál (politikai menedékjogot kér), és csatlakozik az American Ballet Theatre-hez.
1987 – a közönség elé kerül a Dirty Dancing – Piszkos tánc című amerikai romantikus zenés film, melyet Eleanor Bergstein forgatókönyvéből Emile Ardolino rendezett. A főbb szerepekben Jennifer Grey és Patrick Swayze látható.
2017 – megkezdik London egyik fő jelképének, a brit parlament óratornya, az Erzsébet-torony, népszerűbb nevén a Big Ben felújítását. Az összköltségeket 29 millió fontra (12 milliárd forint) becsülték, de 89 millió font (37 milliárd forint) lett 2022-re, a munkálatok végére.
Meghalt Székely Bertalan (Ádámosi, 1835–1910) festőművész, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője.
Eredetileg mérnöknek készült Bécsben, de 1851-ben átiratkozott az akadémiára, majd Waldmüller szabadiskolájába járt. 1859-ben Drezdába ment, azután Münchenben képezte magát. 1858-ban az Aichelburg grófi család csehországi birtokán, Marschendorfban dolgozott. 1866-tól ismét Magyarországon dolgozott. E korszak freskófeladatai mellett főként portrékat, női figurákat, ismert Léda-kompozíciókat festett. Az 1880–1890-es években készültek legszebb tájképei. Élete vége felé mindjobban lekötötték festőpedagógiai munkái. Nemcsak technikailag, de elméletileg, esztétikailag is a kor legműveltebb mestere volt, aki a tanításhoz szükséges minden adottsággal rendelkezett. 1871-től a Mintarajziskola tanára, 1902-től pedig igazgatója volt (A vérszerződés, II. Lajos holttestének megtalálása, Egri nők).
Megszületett Lengyel Balázs (1918–2007) Széchenyi- és József Attila-díjas író, műfordító, kritikus, a Digitális Irodalmi 
Akadémia tagja.
1937-ben joghallgatóként belépett az Egyetemi Körbe. Az ebből alakult Márciusi Front munkájában is részt vett. Ekkor kötött ismeretséget és barátságot Szabó Zoltánnal, Bibó Istvánnal és másokkal. 1940-ben a budapesti egyetem jogi karán szerzett diplomát. 1942-ben ismerkedett meg Nemes Nagy Ágnessel. 1945-től a Belügyminisztériumban, 1947-től a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban dolgozott. 1946–1948 között az Újhold szerkesztője volt. 1949-től szabadfoglalkozású író. 1950-től alkalmi fordításokból, szerkesztésekből, ifjúsági irodalom írásából tartotta fenn magát – önálló művei, tanulmányai, esszéi, kötetei megjelenéséről szó sem lehetett. 1957-ben politikai fogoly néhány hétig. 1962-től a Corvina szerkesztője, 1963–1981 között a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője volt (A szebeni fiúk; Verseskönyvről verseskönyvre; Óperencián innen, Óperencián túl).
Ezen a napon született:
Giuseppe Guarneri del Gesù (Bartolomeo Giuseppe Antonio Guarneri, 1698–1744)
itáliai hangszerkészítő, manapság talán még híresebb és többre tartják Antonio Stradivarinál is.
Jules Michelet (1798-1874)
francia történetíró és bölcsész, elkötelezett demokratikus és köztársasági nézetei miatt sok kellemetlenségnek és üldöztetésnek volt kitéve (A tenger, A franczia forradalom története, D’Arc Johanna).
Emilio Salgari (1862-1911)
népszerű olasz kalandregényíró, többek között a Sandokan és a fekete kalóz regénysorozatok szerzője. Bár leginkább a kalandregényeiről ismert, de emellett az olasz fantasztikus irodalom úttörőjének is tartják (A kék hegyek kincse, Maláj kalózok, A Fekete Kalóz).
Aubrey Beardsley (1872-1898)
angol képzőművész, grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere. Rajzait kidolgozott kompozíció és határozott, letisztult vonalvezetés jellemzi, amelyekből erotikus, kegyetlen és ironikus tartalmak bontakoznak ki. Készített karikatúrákat is, esetenként politikai tartalommal (Artúr király halála, A pávaszoknya, Isolde).
Bányai Elemér (Zuboly, 1875–1915)
örmény származású magyar újságíró, író. 1896–1900 között a kolozsvári egyetem magyar-francia szakos hallgatója volt. 1904-ben Budapestre költözött, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában, 1910-től pedig a Magyar Nemzetnél dolgozott (Lisznyay Kálmán élete, Örmény anekdoták gyűjteménye, Zuboly könyve).
Varsányi Irén (Wollner Malvin, 1876-1932)
színésznő. 1894-ben a Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémiára iratkozott be. Ditrói Mór az újonnan megnyílt Vígszínházhoz szerződtette, amelynek haláláig tagja maradt. Kezdetben francia vígjátékok és bohózatok főszerepeit alakította. Színészi játéka az 1920-as évekre forrott ki, különösen Csehov nőalakjainak megformálásban. Több némafilmben is szerepelt (Anna Karenina, Sappho, A színésznő).
Feleki Kamill (Feleki Kamill Tivadar, 1908–1993)
Kossuth-díjas színész, táncos komikus, kiváló művész. Már 11 évesen eldöntötte, hogy színész lesz, és 1922-től a Városligetben magánórákat vett egy artistától. 1926-ban beiratkozott Rákosi Szidi színészképzőjébe, és alig egy év után Lázár Ödön szerződtette a Király Színházba. Kezdő létére rendkívül nagy fizetést kapott, Gombaszögi Ella pártfogoltjaként a színésztársadalom is befogadta. 1941 és 1943 között Feleky Camill néven számtalan írását közölte a Film Színház Irodalom című hetilap. Az Operettszínházból 1972-ben távozott, bár nem végleg. Utoljára 1978. június 9-én lépett színpadra, de filmekben az 1980-as évek végéig játszott (Pesti mese, Állami áruház, Gerolsteini kaland).
Art Farmer (1928-1999)
amerikai trombitás, szárnykürtös. Középiskolás korában kezdett hivatásosan muzsikálni. 1952-ben kiadta a „Farmer’s Market” című felvételét. Elsősorban bebop stílusban zenélt. Fellépett hazánkban is.
Sajdik Ferenc (1930)
Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikusművész, karikaturista, érdemes művész, hozzávetőleg 300 könyvhöz készített illusztrációt. Iparrajziskolában tanult. 1955-ben a Rádió- és Televízió Újság tördelője és rajzolója lett, és nemsokára közölni kezdte karikatúráit az 1960-as években hetente félmilliós példányszámban megjelenő vicclap, a Ludas Matyi (Madarak és halak – Hát (m)ilyenek az állatok?; Pom Pom meséi; A nagy ho-ho-horgász).
Zsoldos Árpád (1933–2001)
erdélyi magyar színész, rendező. 1955-ben végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Egy ideig a kolozsvári magyar színház, majd a Szatmárnémeti Északi Színház tagja volt. Utána a sepsiszentgyörgyi színház (Tamási Áron Színház) tagja volt haláláig. Színpadi alakításai mellett film- és tévészerepeket is vállalt.
Dégi István (1935-1992)
kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, mélylélektani szerepeiben nyújtott alakításairól híres. 1955–1959 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. 1959-ben Debrecenbe ment, a Csokonai Színházhoz. A Madách Színház tagja volt 1968–1976 között. Pályáját Budapesten folytatta, ahol volt szabadúszó, de szerepelt a Vígszínház, a Játékszín és a József Attila Színház társulatában is. A kecskeméti Katona József Színházban egy évad erejéig játszott. Színházi alkotásain kívül filmes szerepei tették népszerűvé, rendezőként is dolgozott. (Kakuk Marci, Az ötödik pecsét, Szamárköhögés).
Kenny Rogers (1938–2020)
amerikai zenész, színész. Leginkább country-zenészként lett ismert, de más műfajokban is jeleskedett, például a pop és a rock műfajában. 1950-ben kezdődött zenei karrierje, amikor kiadta az első slágerét, That Crazy Feeling (Az az őrült érzés) címmel. 81 lemezt jelentetett meg pályafutása alatt, több filmben és sorozatban is szerepelt. 2013-ban beiktatták a Country-hírességek Csarnokába.
Lakatos Ferenc (1939)
újságíró, karikaturista. 1975–1998-ig újságíróként dolgozott. Életpályája során karikatúrát folyamatosan készített. Első karikatúrája 1965-ben jelent meg, 1968-tól rendszeresen rajzolt. 1976-ig közel 200 rajza jelent meg nyomtatásban. Újságíróként 1976-tól a Vas Népében minden nap megjelenik egy, illetve a következő öt évben napi két karikatúrája. Karikatúráit több külföldi lap is átvette.
Vukán György (1941-2013)
Kossuth-, Erkel Ferenc- és Balázs Béla-díjas zongoraművész, zeneszerző, fogorvos, feltaláló. Főiskolai tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte zongora szakon. Zenei téren jazz-, valamint zongoraművészként tűnt ki, együttesben és szólistaként is. Végigjárta Európát, két ízben egy-egy hónapos koncertútja volt az Egyesült Államokban (Missa Ad Dominum Jesus Christum; A zene a Jóistennél van… ; Atlanta, Georgina).
Nagy Franciska (Bertha Bulcsúné, 1943-2022)
József Attila-díjas író. Az írással már gimnazista korában eljegyezte magát, amikor a Tábortűz című ifjúsági lap külső munkatársa lett. Kötetben először a Roskad a kormos hó, valamint az Aki nem hiszi, járjon utána című szépirodalmi antológiákban jelentek meg meséi. Első, gyermekeknek szóló önálló könyvét 1978-ban adták ki. Írt gyermekregényt, fantasztikus meseregényt, ifjúsági regényt és ismeretterjesztő gyermekkönyvet (Űrbicikli, Macska a zongorában, Kísértetfogadó).
Szőcs Géza (1953-2020)
Kossuth-díjas és József Attila-díjas erdélyi magyar költő, politikus. 1977–1981 között az Igazság című napilap irodalmi munkatársa volt. 1981–1982 között Tóth Károly Antallal, Tóth Ilonával és Ara-Kovács Attilával szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt. Ennek következtében a román államvédelmi hatóság (Securitate) többször is letartóztatta és bántalmazta. 1989–1990 között a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetőjeként működött. A romániai rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt (Históriák a küszöb alól; Drámák, hangjátékok; Válogatott versek).
Kim Cattrall (Kim Victoria Cattrall, 1956)
Golden Globe-díjas angol születésű kanadai színésznő. Kanadában nőtt fel. 1967-ben visszatért Angliába, mert olyan iskolában szeretett volna tanulni, amit ő választ magának. Elkezdett a színészkedéssel foglalkozni, és 1974-ben New Yorkba költözött. Itt az American Academy Dramatico Arts-on tanult (Rendőrakadémia, Nagy zűr kis Kínában, Próbababa).
Stephen Hillenburg (Stephen McDannell Hillenburg, 1961-2018)
amerikai rendező, író, producer és animátor. A SpongyaBob Kockanadrág című sorozat alkotója, az United Plankton Pictures alapítója és vezetője. 1984 és 1987 között tengerbiológusként dolgozott, de 1987-ben úgy döntött, hogy pályafutását a másik szenvedélyével, az animációval folytatja.
Rujsz Edit (1965)
Harangozó Gyula-díjas, címzetes magántáncosnő, balettmester, koreográfus. 2013 szeptemberétől a Magyar Állami Operaház választott nagykövete. Tanulmányait a Magyar Táncművészeti Főiskolán kezdte 1984-ben, majd a Kölni Modern Tánckurzus elvégzése után a New York-i Alvin Ailey Együttesben táncolt. Az ÁBI elvégzését követően az Operaház tagja lett 1984-ben. Európában és a Távol-Keleten is fellépett.
Carrie-Anne Moss (1967)
kanadai színésznő. A színészi pályán Spanyolországban indult el, 1992-ben a forgatást pénzszűke miatt áthelyezték Los Angelesbe, ő is visszatért az Egyesült Államokba. Az áttörés számára akkor jött el, amikor megkapta Trinity szerepét az 1999-esMátrix című kasszasikerben (A vörös bolygó, Megszállottság, Pompeji).
Spala Korinna (1977)
Harangozó Gyula-díjas magyar táncművész, koreográfus. 2000-ben diplomázott a Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Karán művelődésszervezőként. A Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc-színházi tagozatán 2001-ben, majd a moderntánc-pedagógus szakon 2004-ben szerzett diplomát. Tagja volt a Honvéd Táncszínháznak, és a Budapest Táncszínháznak. 1999 és 2001 között a Szegedi Kortárs Balettben táncolt. 2001 augusztusától a Pécsi Balett magántáncosa.
Ezen a napon halt meg:
Dimitrie Cantemir (1673-1723)
Moldva fejedelme, román író, filozófus, földrajztudós, történész, nyelvész, politikus. 15 éves korában túszként került Konstantinápolyba, az apja hűségét biztosítandó a porta iránt. Itt tanulta meg a török, arab, perzsa, francia, német és olasz nyelvet. 1710-ben a törökök trónra emelték, de 1711-ben titkos egyezséget között Nagy Péterrel a török alóli felszabadulás reményében. Irodalmi tevékenységének jelentős magyar vonatkozásai is vannak, a tudós fejedelem Moldva leírása (Descriptio Moldaviae) címmel a 18. század legelején alkotott műve révén. Rendkívüli jelentőséggel bír, hogy maga egy moldvai fejedelem több helyütt is megemlékezik az országában lakó magyar ajkú népességről; s teszi mindezt jóval a madéfalvi veszedelem kiváltotta nagy kirajzás előtt. Így könyvének utalásai közvetlen bizonyítékai az ezt megelőzően a területen élő magyar ajkú katolikus népesség fontos szerepére.
Adelbert von Chamisso (Louis Charles Adélaïde de Chamissot, 1781-1838)
francia származású német író, botanikus és természettudós. Jóllehet Chamisso anyanyelve a francia volt, halhatatlan műveket sikerült alkotnia a számára idegen német nyelven. Az egyedüli irodalmi díj, amelyet németül író külföldiek számára alapítottak, az ő nevét viseli (Óriások játékszere, Schlemihl Péter csodálatos története, Szemelvények).
Bartha János (1799–1852)
színész. Egerben beállt színházi szabónak, később Békésgyulán beállt színésznek. Mindenki tudta, hogy szabólegény volt előzőleg, igazgatója Magyarnak keresztelte el a színpadon és ezen a néven szerepelt hosszú ideig. 1828-tól 1831-ig Pesten működött a Beleznay-kertben, azután Kassára ment és nemsokára, szorgalmával és kiváló természeti adományaival elsőrendű színésszé küzdte föl magát. Ekkor már az új iskola fejlődő tehetségei közé számították. Fizikai adottságai kiválóak voltak, operai basszushanggal rendelkezett. Pályafutása során ösztönös színész maradt, s a hősi szerepkörből kilépve, a nyers és bohózati figurák felé vette az irányt.
Henrik Pontoppidan (1857–1943)
Nobel-díjas dán író, Munkásságának első szakaszát az éles társadalomkritika jellemzi. Első könyvét 1881-ben adták ki, ezt követően az írásaiból élt. Elbeszéléseiben szakított a parasztság idealizált ábrázolásával. Talán legismertebb műve a nyolckötetes, részben önéletrajzi jellegű Szerencsés Péter.
Kner Albert (1899-1976)
nyomdász, grafikus. 1915–16-ban Örkényi István grafikusnál, az Iparművészeti Iskola tanáránál tanult grafikát. Frontszolgálat után Gyomán apja nyomdájában tanult. 1927-től a Magyar Grafika című folyóirat főmunkatársa. Alapító tagja volt az 1928-ban létrehozott Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaságának. 1934-ben beválasztották a Magyar Nyomdászok Társasága tagjai közé (Pancsanatra, Török hodzsa tréfái, Kner előzékpapír).
Lakatos Demeter (Mitica Lacatuşu, 1911–1974)
az első híres moldvai csángó költő, az északi csángó nyelvjárás egyetlen szépirodalmi megörökítője. Csak halála után, 1986-ban jelenhetett meg Budapesten verseskötete Csángó strófák címmel. 2009-ben megkapta posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja címet (Csángó strófák, Búcsú az ifjúságtul, Csángú országba).
Böszörményi Géza (Böszörményi-Nagy Géza,1924-2004)
Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán szerzett diplomát 1968-ban. 1968-tól a Mafilm rendezője volt. Játékfilmjei mellett dokumentumfilmjeiről ismert (Szemüvegesek, Szívzűr, Vörös Colibri).
Lakatos Menyhért (1926-2007)
cigány származású kétszeres József Attila-díjas író. 1969–1975 között a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatócsoportjának ciganológiai munkatársaként tevékenykedett. Első írásait 1970-ben jelentette meg. 1973-tól szabadfoglalkozású író volt. 1986-ban megalapította a Cigány Kulturális Szövetséget. 1988-tól a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnöke volt. 1992-től a Magyarországi Játékszíni Társaság elnökségi tagja volt (Füstös képek, Csandra szekere, Tenyérből mondtál jövendőt).
Dr. Robert Moog (Robert Arthur „Bob” Moog, 1934-2005)
a róla elnevezett szintetizátor feltalálója. Az elektronikus zene amerikai úttörője, akit elsősorban a szintetizátorgyártó Moog cég alapítójaként és fő tervező mérnökeként ismernek. Robert Moog újszerű elektronikus megoldásait egy egész sor szintetizátorban alkalmazták.
Meixler Ildikó (1946-2020)
bábművész, színésznő. A Bábszínészképző Tanfolyamot 1972-ben végezte el. Pályáját az Állami Bábszínházban kezdte, majd 1979-től szabadfoglalkozású művésznő volt. 1981-től a Mikroszkóp Színpad színésznője volt. 1986-tól visszatért az Állami Bábszínház társulatához. 1992-től a Kolibri Színház művésze. Szerepelt játékfilmekben is (Zsebtévé, Futrinka utca, Dörmögőék kalandjai).
