Névnapok: Dániel, Daniella, Ilma, Lőrinc, Angéla, Helén, Angelina, Dalida, Elina, Ilona, Julietta, Léna
Események:
Kr.e. 356 – egy Hérosztratosz nevű ember felgyújtja Artemisz templomát Epheszoszban (a mai török İzmir várostól 50 
km-re). A templom építése Kr. e. 550 körül kezdődött és 120 évig tartott. A romok helyére építették Kr. e. 334-ben a Nagy Sándor híres építőmestere, Deinokratész tervezte új templomot, melyet később a hét világcsoda közé tartozott.
1897 – megnyílik a Tate Gallery Angliában (London). A gyűjtemény eredetileg kizárólag korabeli angol műtárgyakból állott (viktoriánus stílus). Később már külföldi művészek munkái is szerepeltek a kiállított tárgyak között. A XX. században a gyűjtemény egyre inkább kibővült modern művészeti alkotásokkal is.
1938 – bemutatják Paul Hindemith német zeneszerző és Léonide Massine (Leonyid Fjodorovics Mjazin) orosz koreográfus Nobilissima Visione (Assisi Szent Ferenc) című balettjét (tánclegenda) a londoni Drury Lane színházban, a Ballet Russe de Monte Carlo előadásában.
1950 – megalapítják a Móra Könyvkiadó (Móra Ferenc Könyvkiadó Zrt.) jogelődjét, az Ifjúsági Kiadót (New York-palota 3. emelet). Feladata a gyermek és ifjúsági irodalom kiadása.
1990 – előadják a Pink Floyd The Wall című művét ott, ahol egykor a berlini fal állt. (Jótékonysági koncert Roger Waters vezetésével, vendégek: Cyndi Lauper, Joni Mitchell, The Scorpions, Sinéad O’Connor, Bryan Adams, The Band, Van Morrison, The Hooters és még sokan mások).
Meghalt Robert Burns (1759-1796) skót költő, dalszerző.
Skócia nemzeti költőjének tartják. Ő a scots nyelven alkotó költők közül a legismertebb, habár sok munkája angolul is megjelent. Skót kulturális ikonként ünnepelték a 19. és a 20. század folyamán Skóciában és a világon szétszóródott skót közösségekben egyaránt. A romantika korszakának egyik legjelentősebb képviselője. Halála után a liberalizmus és a szocializmus alapjait letevők számára is inspirációt jelentettek írásai. 1786-ban jelent meg az elismerést hozó Versek, nagyobbrészt skót népnyelven című kötete. Több száz új dalt írt, valamint régi skót népdalokat formált újjá. Költészete erőteljesen önéletrajzi jellegű, környezetének spontán eseményei mind gazdag, lírai nyelven szólalnak meg. Költészetének központi műfaja a dal (A vidám koldusok; Egy dalnok sírfelirata; John Anderson, szívem John).
Megszületett Ernest Miller Hemingway (1899–1961) amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, 
újságíró.
Az elveszett nemzedék jeles tagja. Saját élményeiből ihletett regényei és novellái a férfias erényeket testesítik meg. Műveire jellemző a tömörség, ami mindig sokkal nagyobb mondanivalót hordoz magában, mint ami olvasható. Írói hitvallása a jéghegy-elv, minimalizálás volt. Számára a tömören, minden sallang nélkül megírt művek csak a jéghegy csúcsát jelentették, a sorok közötti olvasás elengedhetetlen volt. A történet valós tartalma mindig a felszín alatt játszódik. Műveinek világa egyértelműen férfiközpontú. 1938-ban jelent meg a The Fifth Column című egyetlen színdarabja, és 49 novellája The Fifth Column and the First Forty-Nine Stories címen. Mindvégig kalandos életet élt. Részt vett a spanyol polgárháborúban mint önkéntes katona és haditudósító. 1944-ben Angliába telepedett át mint haditudósító, részt vett a normandiai partraszállásban. Hemingway háza Key West szigetén ma múzeum (Búcsú a fegyverektől, Akiért a harang szól, Az öreg halász és a tenger).
Meghalt Edgar Lawrence Doctorow (E. L. Doctorow, 1931-2015) amerikai író, esszéista.
A 20. század első felének Amerikáját megelevenítő, társadalombíráló, sajátos hangulatú, történetmesélő könyvei az amerikai irodalom jeles alakjává avatták. Magyarul nyolc regénye és két elbeszéléskötete jelent meg. Első, Welcome to Hard Times című regényével 1960-ban jelentkezett, s bár a könyvet később meg is filmesítették, nem keltett vele különösebb figyelmet. 1969–1970 között a Kaliforniai Egyetem bentlakó írója volt, s ekkor írta meg következő jelentős regényét, az 1971-ben megjelent Daniel könyve című művet. 1975-ben a Utahi Egyetemen oktatott, ugyanebben az évben aratott fergeteges sikert Ragtime című könyvével. sajátos, később védjegyévé vált történelemszemlélete már első elbeszéléseiben megmutatkozott. Könyveiben az amerikai közép- és alsóosztály jellegzetes tagjai jelennek meg, a haladó 20. század gyermekei, ateisták és konformisták, sorsukon keresztül tehát az amerikai nagyváros egész társadalma kirajzolódik. Könnyen szerethető alakjai a mindennapok valóságával sodródnak, küzdelmeik csüggedtekké és apatikusakká teszik őket (Vöcsök-tó, Világkiállítás, A vak zongorista).
Megszületett Robin Williams (Robin McLaurin Williams, 1951-2014) Oscar-díjas és hatszoros Golden Globe-díjas 
amerikai komikus, színész, rendező, producer.
Kaliforniában, az iskolában megtalálta számításait. Mire leérettségizett, ő volt a legnépszerűbb tanuló, akit a legviccesebbnek és egyúttal a sikeres jövőre legkevésbé esélyesnek választottak. 1973-ban egyike volt azon 20 diáknak, akik bejutottak a Juilliard Schoolba és annak a kettőnek is, akiket John Houseman bejuttatott a Haladó Programba. Nyelvjárások szakon Williamsnak nem okozott gondot az összes dialektus elsajátítása. 1976-ban hagyta el a Juilliardot. Első szerepe olyan sikeres lett, hogy saját sorozatot kapott, ami évekig ment (Egy úr az űrből). Csillaga akkor emelkedett a legmagasabbra, amikor a Jó reggelt, Vietnam!-ban lemezlovast alakított. A 80-as évek végén és a 90-es évek elején több sikeres filmben szerepelt. 1997-ben a Good Will Hunting ban hozta élete talán legjobb alakítását, amiért a következő évben megkapta a legjobb mellékszereplőnek járó Oscart. 2009-ben bekerült a filmes és szinkronos tevékenykedései miatt, a hivatalos Disney Legendák közé. 2011 márciusában a Broadwayen is debütált (Jó reggelt, Vietnam!; Jumanji; Good Will Hunting).
Ezen a napon született:
Albert Edelfelt (Albert Gustaf Aristides Edelfelt, 1854-1905)
svéd nemzetiségű, finn festőművész, grafikus, illusztrátor. A finn festészet először nemzetközileg is elismert művésze. Portréi és történelmi tárgyú képei, a hétköznapi élet egyszerűségét, vagy a párizsi nyüzsgést bemutató képei egyaránt népszerűek (Lány fehér ruhában, Napfényes koponya-hegy, Két fiú egy rönkön).
Lovis Corinth (1858–1925)
német festő- és grafikusművész, aki műalkotásaiban ötvözte az impresszionista és az expresszionista irányvonalat. Művészete több stílusfordulatot tartalmaz. Legkorábban naturalista stílusban festett, majd az impresszionista és az expresszionista irányzatot ötvözte. Témaválasztása igen változatos, megörökíti a hétköznapokat, s fest tájképeket, vallásos és szimbolikus kompozíciókat és arcképeket. S mintegy 900 grafikai alkotása van (Fekvő akt, Asszony rózsaszín kalapban, Ecce homo).
Hans Fallada (Rudolf Wilhelm Friedrich Ditzen, 1893-1947)
német író, újságíró, az Új tárgyilagosság irodalmi irányzat egyik legismertebb 20. századi képviselője. A 20. század első felének legismertebb írói közé tartozott. 1930 elején aratta első irodalmi sikereit a Bauern, Bonzen und Bomben című regényével, amelyben a Földművesmozgalomról és a vidéki kisvárosok politikai életéről írt (Mi lesz veled – emberke?, Farkas a farkasok között, Kiskarácsony).
Marshall McLuhan (1911-1980)
kanadai tudós, filozófus, irodalomtanár és irodalomkritikus, rétor és kommunikáció-teoretikus. Nevéhez fűződik „a médium maga az üzenet” szlogen és a „globális falu” fogalom bevezetése, a hozzájuk tartozó elméletek kidolgozása. A globális falu fogalommal 30 évvel előre megjósolta a World Wide Web létrejöttét (A mechanikus menyasszony, A mozi, A Gutenberg-galaxis: A tipográfiai ember létrejötte).
Sándor Károly (1915-1960)
karikaturista, grafikus. Nyomdászként dolgozott, közben esti rajziskolában Fónyi Géza, Vaszary János és Bortnyik Sándor tanítványa volt. A Ludas Matyi alapító tagja és belső munkatársa volt. Karikatúra rögtönzéseivel műfajt teremtett. Grafikusként több gyermekkönyvet is illusztrált. Plakáttervezőként is ismert és népszerű volt.
Isaac Stern (1920–2001)
a 20. század egyik legjelentősebb ukrán-amerikai hegedűművésze, kora világszerte egyik legkeresettebb muzsikusa. Az utolsó nagy hegedűsgeneráció tagjaként szinte minden nemzetközi pódiumon otthon volt, évi 200 koncerttel.
Egressy István (1935-2000)
rádióbemondó, a Magyar Rádió főmunkatársa, Kazinczy-díjas előadóművész. 1956-tól előadóművész. A Magyar Rádió bemondójaként dolgozott. 1980-tól 1994-ig a rádió főmunkatársa, főbemondója – irodalmi műsorokat is szerkesztett és rendezett.
Lukács Sándor (1947)
Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, költő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 1972-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, akkortól a Vígszínház tagja, ahol már főiskolás korában is többször fellépett. Az 1970-es évektől számos magyar filmben játszott. 2017-től a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja. 1985 óta költőként versesköteteket ad közre (Amerikai cigaretta, Mephisto, A Hídember).
Tornay Endre András (1949-2008)
romániai magyar szobrász- és éremművész. 1976-tól haláláig Magyarországon élt és alkotott. Először Balassagyarmaton, majd 1982-től Kőszegen telepedett le. Elsősorban fából dolgozott, de alkotásai anyagául időnként a követ vagy bronzot választotta. Munkáira jellemző az elvont formavilág, ami kezdetben erősen redukált plasztikákban fogalmazódott meg. Később szimbólumrendszere bővült, áttételesebbé vált, de mindvégig felfedezhető a mélyen a népművészetben gyökerező szemléletmódja.
Tarr Béla (1955)
Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró. 2012-től a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke. Amatőrként kezdett filmezéssel foglalkozni. 1977-től a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt rendezői szakon. 1981–1990 között a Mafilm rendezője, 1981-ben más rendezőkkel közösen megalapította a Társulás Stúdiót, amely négy évig működött. Az 1987-es Kárhozat jelentette azt az ugrást számára, mely meghatározta az elkövetkezendő két évtizedben készített filmjeit (Panelkapcsolat, Sátántangó, A torinói ló). ––> Leteremtés
Tóth Éva (1961–2022)
operetténekes, előadóművész. Magánúton folytatott énektanulmányokat és szinkronszínész, műsorközlő végzettséggel is rendelkezett. Táncdalénekesként kezdte, majd operettet és magyarnótát később klasszikus hangképzést is tanult. Énekelt operát is, de az operett műfajában teljesedett ki.
Dégi János (1965)
színész, rendező, író és producer. 1986-ban felvételt nyert a Színművészetire. Színészi diplomájának kézhez vétele után, 1990-ben megalapította Bereményi Gézával a XL. Színházat. A továbbiakban tudatosan vidéki színházakba szerződött. Békéscsabán, Miskolcon, majd a Szegedi Nemzeti Színházban játszott. 2013-ban második feleségét, Kóczé Angéla szociológust tanítani hívták az Észak-Karolina-i Wake Forest Egyetemre, ahova vele ment. 2014-ben a bostoni maratonon elkövetett merénylet ihlette színdarabírásra. Színházi darabok írója, rendezője, producere, olykor színésze is (Csapd le csacsi!, Kismaszat és a Gézengúzok, A három testőr Afrikában).
Vertig Tímea (1971)
színésznő. 1989 és 1993 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója. 1989-től 1997-ig játszott zenés és prózai szerepeket többek között a Madách Színház, Pécsi Nemzeti Színház, József Attila Színház társulatában is. Szabadfoglalkozású színművésznő, 2007-től a Karinthy Színházban is szerepel. Zenés színészként afrikai, arab és latin ütős hangszereken játszik. Rendezéssel, jelmeztervezéssel is foglalkozik.
Dávid Roland (1976)
dalszerző, rock- és musicalénekes. A Session Led Zeppelin emlékzenekar korábbi énekese. A zenekarból való kilépése után szólóénekesi karriert kezdett. 2000-ben kezdett hangképzést tanulni. A musicalek és más klasszikus műfajok világa új távlatokat nyitott a számára.
Bíró Eszter (1977)
énekesnő, színésznő. Sokoldalú előadóművész: színész és énekes, aki több zenei stílusban és különböző színpadokon is otthonosan mozog. A Színház- és Filmművészeti Egyetem első évének elvégzése, majd az Egyesült Államokban végzett tanulmányai befejezése és fellépései után több más között a Mozart! és a Az operaház fantomja című musicalek, illetve a Csoda Krakkóban című film női főszereplője, illetve a Budapest Klezmer Band énekese. Gyerek- és világzenei koncertjeivel, illetve a Falusi Mariannal közös estjével rendszeresen turnézik itthon, külföldön, és játszik a Budapesti Operettszínházban. 2006 óta vezeti saját, független lemez- és könyvkiadó cégét. 2007 végén jelent meg első saját világzenei albuma. 2023 őszétől a Mazsihisz művészeti vezetője.
Sarádi Zsolt (1977)
színművész. 1999-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A főiskola után a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, majd 2003-2010 között a Vígszínház tagja. 2010-től szabadúszó. 2020-tól a székesfehérvári Vörösmarty Színház színésze.
Josh Hartnett (Joshua Daniel Harnett, 1978)
amerikai színész, filmproducer. 1997 áprilisában került sor Hartnett tévéképernyős debütjére a Cracker címet viselő, rövid életű sorozatban. Szerepelt továbbá kisebb színdarabokban és tévéreklámokban, mielőtt beválasztották első filmszerepére (Pearl Harbor – Égi háború, A Sólyom végveszélyben, Oppenheimer).
Ezen a napon halt meg:
Emil Aarestrup (1800-1856)
dán költő. 1827-ben telepedett le Livland szigetén, mint gyakorló orvos. Első költeményei már 1838-ban megjelentek, azonban csak halála után lett ismert és elismert költő. Egyike Dánia legjelesebb lírikusainak, költeményeit ritka hév és erő, ugyanakkor valódi művészeti forma jellemzik. Különösen lenyűgözőek azon költeményei, amelyekben a női nem szépségét és a nő hatalmát énekli meg.
Barna Ferdinánd (1825-1895)
nyelvész, történész, műfordító, akadémikus. Tanulmányait Nagyváradon, Szatmáron, Pesten és Pécsen végezte el. 1846-ban ügyvédi vizsgát tett. Két évvel később önkéntes nemzetőr, majd ügyvédként dolgozott Szatmáron és szülővárosában. 1860-ban lett múzeumi segédőr, majd 1875-ben őr. 1889-ben nyugalomba vonult. Főképpen a finnugor nyelvekkel, az ősműveltséggel és a pogány vallással foglalkozott (Kalevala : a finnek nemzeti eposza, A finn költészetről, A votják nép múltja és jelene).
Karl von Piloty (1826-1886)
német festő, az akadémikus német festészet jellegzetes képviselője. Pompás, kosztümös, színpadias, anyagszerű festési módjával hamar sikereket aratott, a freskó-festésben is élen járt. Már az 1850-es évek közepén beválasztották a müncheni akadémia tagjai közé, különös tekintettel az ő Seni Wallenstein holtteste előtt című történelmi festményére (Caesar meggyilkolása, Nero szemléli az égő Rómát, A girondisták).
Nicolae Grigorescu (1838-1907)
román festő, a modern román festészet egyik alapítója. A családja Bukarestbe költözött. 1861-ben Párizsba ment tehetségét még jobban gyarapítani. Itt később híressé vált francia festőkkel ismerkedett meg. 1877-ben részt vett a román függetlenségi háborúban. Közben sokat rajzolt, festett, megörökítette a fronton töltött időket. 1889-ben munkáit kiállították Párizsban és Bukarestben.
Marczali Henrik (Morgenstern, 1856-1940)
történetíró, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. 1870-ben a Budapesti Tudományegyetemen a bölcsészeti tanfolyam hallgatói közé iratkozott be, 1875–1878 között külföldi egyetemeken tanult (Berlinben, majd Párizsban). Mint szaktudós az Árpád-kori és az újabbkori magyar történetet és világtörténetet választotta tanulmánya tárgyául. A Pallas nagy lexikona cikkírója volt a magyar történelem újabbkori részéről. Elsőnek dolgozta fel részletesebb munkákban hazánk 18. századi történelmét.
Hernádi Gyula (1926–2005)
Kossuth- és József Attila-díjas író, forgatókönyvíró. Irodalmi művel először 1955-ben jelentkezett: költeményei, novellái, kisebb regényei jelentek meg. Ismertté elsősorban Jancsó Miklós filmjeihez készült forgatókönyveivel vált. Első közös filmjük az 1964-ben bemutatott Oldás és kötés volt, és ezt egy sor másik film követte. 1970-től a 25. Színháznál, majd a Népszínháznál, később a kecskeméti Katona József Színháznál volt dramaturg, illetve művészeti vezető. 1991-től a Független Magyar Írók Szövetségének elnöke volt. Műveiben gyakran jelentek meg egyedi, meghökkentő ötletek, horrorisztikus képek (Az erőd, A hülyeség csontritkulása, Hátamon fekve szaladgálok).
Tony Bennett (Anthony Dominick Benedetto, 1926–2023)
többszörös Grammy-díjas és kétszeres Emmy-díjas amerikai jazzénekes. Az éneklésen kívül festőként is tevékenykedett. 1962-ben vette fel az „I Left My Heart in San Francisco” című 1953-as dal újabb változatát, melyet azóta is legtöbben Bennett nevével azonosítanak. Bennett zenei karrierje a rock elterjedését követően háttérbe szorult. Az 1980-as évek végén, illetve a 90-es évek elején tért csak vissza a zenei piacra. Karrierje során 19 Grammy-díjat nyert el, 2001-ben pedig Grammy-életműdíjat kapott. Ezenkívül két Emmy-díjjal is rendelkezik. Világszerte több mint 50 millió lemezt adott el.
Jerry Goldsmith (Jerrald King Goldsmith, 1929–2004)
Oscar-díjas amerikai filmzeneszerző és karmester, a filmzene egyik legnagyobb hatású alakja. 18 alkalommal jelölték Oscar-díjra, de csak egyszer kapta meg. Öt Emmy-díjat nyert, hatszor jelölték Grammy-díjra és kilencszer Golden Globe-díjra. 2017-ben posztumusz kapott csillagot a Hollywoodi hírességek sétányán. 16 évesen látta a moziban az Elbűvölve című filmet, melynek zeneszerzője, a magyar Rózsa Miklós munkája inspirálta, hogy maga is elkezdjen zenével foglalkozni. Rózsa később egyetemen tanította is egy ideig (Majmok bolygója, Elemi ösztön, Rambo).
Faluhelyi Magda (1946-2020)
színésznő. 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pályáját a kecskeméti Katona József Színházban kezdte. 1974-től a Szegedi Nemzeti Színház, 1977-től a Pécsi Nemzeti Színház társulatának tagja volt. 1983-tól a Népszínház színésznője, 1987-től szabadfoglalkozású színművésznő volt. Színházi és filmszínészi tevékenysége mellett szinkronizált is (Jó estét nyár, jó estét szerelem; Három szabólegények, Fehér kócsagok).
El Kazovszkij (Jelena Kazovszkaja, 1948-2008)
orosz származású Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festőművész, grafikus, díszlet- és jelmeztervező. Művészete emberközpontú volt, festészeti és szobrászati hatású alkotásokat egyaránt megjelenített, amelyekkel sohasem a pillanatot, hanem létünk örökkévalóságát hangsúlyozta (Dzsan-háromszög, Sivatagi homokozó, Két domb között).
Kántor Péter (1949-2021)
József Attila-díjas költő, műfordító. Összetéveszthetetlen költői világa, mint a legtöbb jelentős költő esetében, nem a tárggyal vagy a formával függ össze – sokkal inkább a hangnemmel és a szemlélettel. Igazi elismertségét a rendszerváltás utáni időszak hozta meg (Halmadár, Trója-variációk, Elegendő ok).
