Névnapok: Jolán, Vid, Ábrahám, Ábrán, Bernárd, Bernát, Bod, Estella, Gibárt, Ibrahim, Ividő, Ivola, Izolda, Jolanda, Jolánta, Jonka, Kreola, Kreszcencia, Lotár, Modesztusz, Szenta, Szkilla, Sztella, Via, Vida, Vidos, Viola, Violenta, Violett, Violetta, Viorika, Víta, Vitus, Zoé, Zója
Események:
778 – Hugburc (Hygeburg) angolszász apáca és hagiográfus (életrajzíró) elbeszélésük alapján leírja, Willibald, Heidenheim apátjának és testvérének ötven évvel azelőtti szentföldi zarándokútját. Ő lesz az első ismert angol női író.
1475 – IV. Szixtusz pápa Ad decorem militantis Ecclesiae című bullájával formálisan is megalapította a világ egyik legrégebbi könyvtárát, a Vatikáni Apostoli Könyvtárat.
1844 – Erkel Ferenc megnyerte a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. A pályázati kiírás 1844. február 29. keltezéssel, március 3-án jelent meg, benyújtási határideje május 1. volt. A tizennégy beérkezett pályamunka közül Erkel Ferencét nyilvánították győztesnek.
1878 – Eadweard Muybridge angol fotós, 12 egymás mellé helyezett fényképezőgéppel fázisfelvételeket készített egy száguldó lóról, hogy megtudja, létezik-e olyan pillanat, amikor a vágtató ló mind a négy lába elemelkedik a földtől.
1965 – Bob Dylan amerikai énekes New Yorkban rögzítette a rocktörténelem egyik legfontosabb szerzeményének tartott, Like a Rolling Stone című dalát a Highway 61 Revisited című albumához.
1967 – megjelenik az Egyesült Államokban A piszkos tizenkettő című angol-amerikai háborús filmdráma. A 
filmet E. M. Nathanson regénye alapján, Robert Aldrich rendezte, Lee Marvin, Ernest Borgnine és Charles Bronson játszotta a főszerepeket.
1985 – az Ermitázs Múzeumban Rembrandt van Rijn holland művész Danaë című festményét, egy később őrültnek ítélt szovjet (litván) állampolgár rongálja meg. Kénsavat dobott a vászonra, és kétszer megvágta a késével. A festmény helyreállításának folyamata még aznap megkezdődött, restaurálását 1985 és 1997 között végezték el az Állami Ermitázs restaurálási szakértői.
1987 – az Európai Bizottság elfogadta a felsőfokú oktatásban résztvevő diákok külföldi tanulását támogató Erasmus-programot.
2009 – Esterházy Péter Kossuth-díjas író kapta a külföldi íróknak járó legrangosabb román elismerést, az Ovidius-díjat.
2018 – brit szecessziós stílusban épült Glasgow-i Művészeti Iskola (Glasgow School of Art) leégett azok után, hogy 2014-ben már egy hasonló tűz súlyosan megrongálta.
2019 – Anthony Davis amerikai zongoraművész és zeneszerző The Central Park Five című kétfelvonásos operájának premierje a kaliforniai Long Beach Opera Company-ban. A valós történetre készült mű Pulitzer-díjat nyer 2020-ban.
Meghalt Erkel Ferenc (1810–1893) zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör első 
elnöke.
Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsvárott, de alkalmilag vezényelt is, és a zeneszerzéssel is megpróbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként. 1840-ben írta meg első operáját, a Bátori Máriát. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amelyet számtalan esetben vezényelt. Bánk bán című operáját, amely egyben pályájának csúcsát is jelentette, 1861-ben mutatták be. Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. A zenetörténészek szerint a Hunyadi László a magyar nemzeti opera első remekműve (Sarolta, Dalár-induló, Szózat). ––> A ló és a láda esete
Megszületett Edvard Grieg (Edvard Hagerup Grieg, 1843–1907) norvég zeneszerző és zongoraművész, 
zenéjében kifejezésre akarta juttatni Norvégia szellemét.
Hatéves korában anyjától tanult zongorázni; ahogy előbbre haladt tanulmányaiban, Mozart-, Beethoven-, Weber- és Chopin-műveket tanult. Már ekkor szeretett órákon át kísérletezni a zongorával. 1862-ben befejezte a lipcsei tanulmányait, majd Koppenhágába utazott, ami az akkori norvég kulturális élet központja volt. Itt ismerkedett meg elismert skandináv zeneszerzőkkel és érdeklődni kezdett az északi legendák iránt. Zenéjében kifejezésre akarta juttatni Norvégia szellemét, de még sokáig utazott Európában. 1867 januárjában megindította a norvég zeneakadémiát és a Filharmóniai Társaság zenekarának vezetője lett. 1874-ben Henrik Ibsen levelében felkérte Peer Gynt című drámájának megzenésítésére. Grieg nagy kihívásnak tekintette a művet, nehezen szánta rá magát. Végül 1876 januárjában elkészült a 22 tételes partitúra. 1898-ban ő szervezte meg a norvég zene fesztiválját Bergenben. Pályája csúcsának tekintette a fesztivált, igazi norvég zeneszerzőnek érezte magát. Nagy népszerűségének köszönhetően sokat turnézott külföldön (Szeretlek téged, a-moll zongoraverseny, Hegyi szolga).
Meghalt Ella Fitzgerald (1917-1996) tizenháromszoros Grammy-díjas amerikai dzsesszénekesnő.
1934-ben tűnt fel egy harlemi amatőr tehetségkutató versenyen, ahol eredetileg táncosként tervezett indulni, de meggyőzték, hogy inkább énekesként lépjen fel. 1935-ben elkészült első lemezfelvétele, a Love and Kisses, 1938-ban pedig az egyik legnagyobb slágere, az „A-tisket, A-tasket”. 1941-től különböző zenekarokkal és énekpartnerekkel lépett fel, világ körüli turnékon, fesztiválokon vett részt. Bár ezek a felvételek is sikeresek voltak, az énekesnő újabb nagy sikerei csak a II. világháború után következtek.[ 1945 után Louis Armstronggal kifejlesztették a scatet, ami értelem nélküli, improvizált szófoszlányok, hangok „érzelmi zörejek” segítségével fejez ki zenei tartalmakat. Jellemzőek és sikeresek voltak az úgynevezett songbook lemezei, amelyeken egy-egy szerző dalait dolgozta fel. Szakmájában minden idők egyik legkiemelkedőbb személyisége volt, jelentősége máig nem fakult (Goodnight My Love, Into Each Life Some Rain Must Fall, I’m Making Believe).
Megszületett Lőrincz L. László (1939) orientalista, író, műfordító.
Magyarország legsikeresebb kortárs írója az eladott példányszámok alapján. Az ELTE BTK történelem-mongol szakán szerzett diplomát 1962-ben. Tanulmányai során éveket töltött a Távol-Keleten, ösztöndíjasként tanult az ulánbátori Állami Csojbalszan Egyetemen, valamint a bonni Friedrich Wilhelm Egyetemen. A tibeti és a mongol folklór és irodalom, valamint e népek történelme képezte tudományos munkásságának fő területeit. Mintegy 100 tudományos cikke jelent meg e témakörökben, ezenkívül burját és mongol eposzokat fordított. Írói tevékenységét ifjúsági regények írásával kezdte. Igazán népszerű íróvá azonban a nyolcvanas évek elejétől megjelenő tudományos fantasztikus regényei, valamint a Galaktika folyóiratban megjelent sci-fi novellái tették. Ezeket a Lőrincz L. László néven megjelentetett műveket Galaktika-díjjal és Arany Meteor-díjjal jutalmazták. Leslie L. Lawrence írói álnéven kiadott első munkája, a Sindzse szeme hozta meg számára az országos népszerűséget. E néven publikált, többségében keleti tárgyú kalandregényeiben ötvöződik a biztonsággal kezelt tudományos ismeretek és a kutatások során felhalmozott tapasztalatok ismeretterjesztő szándéka, valamint a fordulatos, izgalmas, kalandos cselekmény. E kettősség – a tudományos háttér és az élvezetes olvasmányosság – adja e művek igazi értékét. Regények általában egzotikus helyszíneken játszódnak (A mongol népköltészet, Kegyetlen csillagok, Holdanyó fényes arca).
Megszületett Harsányi Gábor (1945) Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, író, drámaszerző, érdemes 
művész.
1964–1968 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolára járt. Országos ismertségét és népszerűségét a főműsoridőben bemutatott, a kor legjobb színészeit felvonultató, igen nagy nézettséget elért Egy óra múlva itt vagyok című tévésorozat főszereplőjének, Láng Vince megformálásának köszönhette. További népszerűséget hozott számára a Szenes Iván és Havasy Viktor által szerzett Rézmozsarat vegyenek című sláger és a Jó estét nyár, jó estét szerelem című tévéfilm. Karrierje a Thália Színház társulatánál indult. Később a Mafilmhez került, 1983–1989 között a Nemzeti Színház tagja volt, 1982-ben a Karinthy Színház egyik megalapítója és társigazgatója. 1995-től a Vidám Színpad tagja. 2000 és 2014 között az Újpest Színház művészeti vezetője. Népszerű szinkronszínész. Újpesten saját színiiskolát igazgat (Én vagyok Jeromos, Kakuk Marci, Égigérő fű).
Ezen a napon született:
Nicolas Poussin (1594–1665)
francia-itáliai festőművész. A francia királyi udvarhoz közeli ún. „fontainebleau-i festőiskola” művei a korai éveiben nagy hatással voltak rá. Első nagy megbízását 1622-ben kapta. a franciák méltán egyik legnagyobb festőjüket ünneplik. Korában, amikor a technika tökéletessége volt a fő szempont, és az olasz mesterek utánzása mindenkit magával ragadott, finom művészi érzékkel fordult az ókor és a természet felé, kiválasztván mindazt, ami világos, egyszerű, előkelő francia-klasszikus szellemének megfelelt (Salamon ítélete, Szent Cecil, Az évszakok).
Szász Károly (Szemerjai ~, 1829–1905)
költő, író, műfordító, akadémikus. A szabadságharc után Tiszaroffon a Borbély-családnál talált menedéket. 1867-ben a vallásügyi minisztériumba osztálytanácsossá nevezték ki. Minden irodalmi műfajban alkotott, balladákkal is próbálkozott, önálló szépirodalmi műveit az irodalomtörténet kevésbé maradandónak ítéli, viszont a magyar kulturális életben jelentős szerepet játszottak műfordításai és irodalmi elemzései. Madách Imre Az ember tragédiája című drámájáról ő írta az első elemzést (Nemzeti színek, A tragikai felfogásról, Madártávlatból).
Istók János (1873–1972)
szobrász, kiváló művész. A két világháború közti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott köztéri szobrásza volt Magyarországon. Műveiben realisztikus, naturalista elemek keveredtek az akadémikus megoldással. Számos épületplasztikát és többnyire márványba faragott síremléket készített. Kitűnő portrékat is készített, jelentősek kisméretű mellszobrai (Bem szobor, Hetes huszárok emlékműve, Széchényi Ferenc szobra).
Drasche-Lázár Alfréd (1875-1949)
diplomata, politikus, író. 1920 júniusában a trianoni békeszerződés elfogadhatatlansága miatt lemondott békedelegáció helyett, Benárd Ágost társaságában őt jelölték ki rendkívüli követnek és megbízott miniszternek az aláírásra. Íróként 1906-tól tárcáival több országos lapban is feltűnt, és már 1917-ben nagyobb sikereket ért el Tűzpróba című regényével, amely a Lux-filmgyár kezdeményezésére 1918-ban filmvászonra is került. Több színművet is írt, amelyeket nagy sikerrel játszottak a budapesti és pozsonyi színházak (Az az átkozott pénz, Tegnap és ma, Az egyenes út).
Roska Márton (1880-1961)
régész. Fő kutatási területe a honfoglalás kora volt; Erdélyben több ilyen tárgyú ásatást végzett (A gyakorlati régészet köréből, Az ősrégészet kézikönyve, Erdély régészeti repertoriuma).
Fekete József (1903-1979)
szobrász, a modern romániai szobrászat kiemelkedő egyénisége. 1941. januári véres vasgárdista pogrom miatt elhagyta a román fővárost. Budapesten 4 évet élt, majd 1945-től Nagyváradon, az Iparművészeti Iskolában tanított (Dózsa György megkoronázása Temesváron, Cigánylány, George Enescu).
Ujlaky László (1914-1994)
színész, érdemes művész. 1936-ban, az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia elvégzése után, a Nemzeti Színház szerződtette. Később, 1949-től a Madách Színház tagja volt. Számos színdarabban kapott főszerepet. Számtalan filmben is játszott, sokat szinkronizált és hangjátékokban is gyakran szerepelt (Beszterce ostroma, A bunker, A fantasztikus nagynéni).
Alberto Sordi (1920-2003)
olasz színész. Hazájában a 20. század egyik legnépszerűbb színésze volt, rendezett is. Milánóban beiratkozott a színiakadémiára, de római tájszólása miatt hamarosan eltanácsolták. A sors furcsa fintora, hogy később pont ez az akcentus vált védjegyévé. Karrierje hét évtizedet ölel át. Ezen időszak alatt komikus és drámai szerepeivel az olasz mozi ikonjává vált. Filmkarrierje az ezerkilencszázharmincas évek végén indult epizód- és második vonalbeli szerepekkel háborús filmekben (Búcsú a fegyverektől, Fellini-Róma, Karácsonyi vakáció).
Somogyi Tóth Sándor (1923-2000)
József Attila-díjas író, pedagógus, forgatókönyvíró. 1950-ben az Országos Neveléstudományi Intézet szakértője, majd a Magyar Írók Szövetsége nevelési osztályának lektora volt. 1956-1957 között a Csillag című folyóirat szerkesztője volt, 1957-től tanárként dolgozott. 1964-től a Kortárs című folyóirat olvasószerkesztője, 1976-1983 között az Új Tükör rovatvezetőjeként dolgozott. Számos művében a kamaszfiúk világát, a felnőtt világhoz való viszonyukat ábrázolja pedagógiai célzattal (Gerinctörés, Próféta voltál szívem, Fényes szemek tükre).
Foky Ottó (1927-2012)
Munkácsy- és Balázs Béla-díjas animációsfilm-rendező, érdemes és kiváló művész. Jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára (a mai MOME), ahol 1956-ban diplomázott díszlet- és bábtervezői szakon. A Pannónia Stúdióban 1956 és 1962 között tervező, 1962-től animációs rendező volt. A Gyarmat utcában szervezett műtermet, ő lett a Bábfilm Stúdió alapítója és vezetője. Hatvanévesen ment nyugdíjba, alkotói tudása teljében (Ellopták a vitaminomat, Mirr-Murr kandúr kalandjai, Misi Mókus kalandjai).
Horváth Ottó (1928-1983)
színész. Rózsahegyi Kálmán színiiskoláját végezte el. Pályáját a Miskolci Nemzeti Színházban kezdte. 1953-tól az Állami Déryné Színház, 1978-tól 1983-ig, haláláig a Mikroszkóp Színpad tagja volt. Prózai karakterszerepekben, operettekben, zenés vígjátékokban tűnt ki (Gyula vitéz télen-nyáron, Férfiak mesélik Fogjuk meg és vigyétek!).
Tábori Nóra (Suba Eleonóra Ibolya, 1928–2005)
Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Temesváron született, 10 éves korában költözött édesanyjával Magyarországra, ahol 1942-ben táncosnőként kezdte pályáját. Both Béla szegedi iskolájában folytatott tanulmányok után 1943-ban diplomázott. 1949-ben Szegeden játszotta első komolyabb szerepét Makszim Gorkij Ellenségek című darabjában. Innen 1951-ben szerződött át a Vígszínház elődjéhez, a Magyar Néphadsereg Színházhoz, és haláláig ott is maradt több mint 50 éven át. 1956-os Antigoné-alakítása hozta meg a sikert az addig munkásnőket, naivákat játszó művész számára, aki ezek után a kabarék állandó szereplője is lett. Sok filmszerepet is vállalt (Kárpáthy Zoltán, Szépek és bolondok, Ámbár tanár úr).
Tarnay Margit (1929-2020)
színésznő. A fényes szelek nemzedék tagja, 1952-ben színészként diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pályáját a Szegedi Nemzeti Színházban kezdte. Később játszott a Petőfi Színházban, a Fővárosi Operettszínházban és a Vidám Színpadon is. Nagyszerű karakterszínésznő volt, vérbeli komika. Az 1960-as években pályáját megszakítva Franciaországba távozott, Párizsban telepedett le.
Claude Brasseur (Claude Espinasse, 1936-2020)
francia színész, sportoló (tereprali versenyző). A konzervatóriumban színi tanulmányokat folytatott, majd a színpadon szerepelt. 1956-tól szerepelt filmekben. A konzervatóriumban színi tanulmányokat folytatott, majd a színpadon szerepelt. 1956-tól szerepelt filmekben. Kezdetben főként fiatal suhancokat formált meg derűs alapszínnel, később áttért a karakterfeladatok megoldására (A svihák, Sokat akar a szarka…, Rendőrök háborúja).
Horváth Eszter (1938-2019)
Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő (szoprán). 1960 és 1965 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat. 1965–től a Miskolci Nemzeti Színház szerződtette primadonnának, 1967–től már a Pécsi Nemzeti Színház operaegyüttesének tagja volt. 1970–től a Szegedi Nemzeti Színház társulatához tartozott. 1973-ban a budapesti Operaház szerződtette. Repertoárjához egyaránt hozzátartoztak az olasz és német lírai, valamint drámai szoprán szerepek.
Gyöngyössy Katalin (1940)
Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, a Győri Nemzeti Színház Örökös Tagja. Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1959–1963 között. 1963–1969 között a Szolnoki Szigligeti Színház színésze volt. 1969–1970 között a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1970–1972 között a József Attila Színháznál szerepelt. 1972–1978 között újra a Miskolci Nemzeti Színház, 1979–1981 között pedig a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. 1981 óta a győri Kisfaludy Színház művésze.
Henkel Gyula (1944-1991)
színész. Pályáját 1964-ben az egri Gárdonyi Géza Színházban kezdte, 1967-től a Miskolci Nemzeti Színházhoz, 1969-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött, közben a Fővárosi Operett Színház stúdiójának hallgatója, melyet 1970-ben végez el. 1971-ben egy évadot a kecskeméti Katona József Színházban töltött. 1972-től a Fővárosi Operettszínház tagja volt.
Demis Roussos (1946-2015)
világhírű görög énekes, az egykori Aphrodite’s Child nevű progresszív rockegyüttes frontembere, a hetvenes évek egyik legjellegzetesebb popikonja volt. Dalait több nyelven is énekelte. Napjainkig világszerte több, mint 60 millió albumát adták el. Legismertebb slágerei közé tartozik a Rain and Tears, a We Shall Dance, a Forever and Ever, a My Friend the Wind, és a Goodbye My Love, Goodbye.
Brigitte Fossey (Brigitte Florence Fossey, 1946)
francia színpadi és filmszínésznő. Gyermekszínészként több filmet forgatott. Húszéves korában színjátszást tanult Yves Furet párizsi stúdiójában. Az 1970-es években és az 1980-as évek elején játszott igényes szerepei révén generációjának egyik legismertebb sztárjává vált. Az 1990-es évektől keresett tévés szereplővé vált (Tiltott játékok, Házibuli, Tiltott szerelem).
Wohlmuth István (1953)
színész. 1971-ben végzett a Nemzeti Színház stúdiójában. 1973 és 1975 között a 25. Színház tagja volt. 1982-ben szerzett színész diplomát, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A főiskola után a Radnóti Színpad tagja volt. 1987-től szabadfoglalkozású művész. Több éven keresztül szervezett kortárs képzőművészeti kiállításokat. Nevéhez fűződik a Belvárosi Művészeti Ösztöndíj és a Belvárosi Művészeti Napok létrehozása.
James Belushi (1954)
amerikai színész, humorista és zenész, John Belushi színész fiatalabb testvére. A DuPage Főiskola hallgatója volt, majd a Southern Illinois Egyetemre járt, ahol diplomát szerzett beszéd és színházi művészetek tagozaton. Rengeteg különböző karakterszerepeket játszott. 2003-ban Dan Aykroyddal közösen lemezt adott ki Have Love, Will Travel címmel, 2006-ban pedig megjelent első könyve Az igazi férfiak nem kérnek bocsánatot címmel (Huncutka; Kutyám, Jerry Lee; Szerepcsere).
Újhelyi Olga (1954-2004)
színésznő. 1978-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1978 – 1980 között a Debreceni Csokonai Színház tagja, 1980-tól a Veszprémi Petőfi Színház színésznője volt.
Rost Andrea (1962)
Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes (szoprán), érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Zenei tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte. 1991-ben a bécsi Staatsoper magánénekese lett, ahol összes fontos szerepében megismerhette a bécsi közönség. A Salzburgi Ünnepi Játékokon számos produkcióban lépett közönség elé. A New York-i Metropolitan Operában először 1996-ban lépett a közönség elé. ––> Magyar dalok Rost Andreával és Simon Izabellával
Helen Hunt (Helen Elizabeth Hunt, 1963)
Oscar- és többszörös Golden Globe-díjas amerikai színésznő, filmrendező és producer. A Megőrülök érted című szituációs komédia tette híressé, a legjobb női főszereplőnek járó Oscart az 1997-ben bemutatott Lesz ez még így se! című romantikus vígjáték hozta el számára. Filmrendezőként 2007-ben debütált (Twister, A jade skorpió átka, A kezelés).
Courteney Cox (1964)
amerikai fotómodell, színésznő, producer. Egy videóklipnek köszönheti a karrierjét, voltaképpen betáncolta magát a filmvilágba. Első filmes sikerét az Ace Ventura: Állati nyomozóban aratta 1994-ben, és még abban az évben elkezdte forgatni a Jóbarátokat. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán (Sikoly, Milliókért a pokolba, Csontdaráló).
Söptei Andrea (1967)
Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész. 1986–1990 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1989–1996 között a Budapesti Katona József Színház tagja volt. 1996–2002 között szabadfoglalkozású művész volt. 2002–2003 között a Soproni Petőfi Színház művésze volt. 2003 óta a Nemzeti Színházban játszik (9 és 1/2 randi, Esti sugárkoszorú, Kaméleon).
Ice Cube (O’Shea Jackson, 1969)
amerikai rapper, zenei producer, színész, forgatókönyvíró, filmproducer, rendező. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán (Anakonda, Sivatagi cápák, Pofoncsata).
Jake Busey (William Jacob Busey, 1971)
amerikai színész (Csillagközi invázió, A közellenség, Rossz vér).
Neil Patrick Harris (1973)
négyszeres Emmy-díjas színész, énekes és bűvész. A Time magazin beválasztotta a világ 100 legbefolyásosabb embere közé. 2011 szeptemberében csillagot kapott a Hollywoodi hírességek sétányán (Csillagközi invázió, Kalandférgek, Holtodiglan).
Fenyő Iván (1979)
színész. A színjátszással Földessy Margit stúdiójában került először közelebbi kapcsolatba, majd ezt követően az Új Színház Stúdiójában tanult, illetve játszott. 2003-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Tanulmányai elvégzése után a Budapesti Katona József Színházhoz szerződött, majd szabadúszó lett. Később inkább a filmes szakma felé fordult, és több játékfilmben is szerepelt (Made in Hungaria, Casino, Aranybulla).
Ezen a napon halt meg:
Verancsics Antal (1504-1573)
királyi helytartó, római katolikus főpap, pécsi megyés püspök diplomata, történetíró. Korának egyik legnagyobb formátumú gondolkodója volt. 1530 és 1539 között Szapolyai János király követe volt. 1567-ben ismét Törökországba utazott a király követeként, s ott 1568-ban megkötötte a nyolc évre szóló drinápolyi békét. Irodalmi tevékenysége is jelentős: magasztaló költeményeket, verseket, elégiákat, szónoklatokat, leveleket írt. ––> Verancsics Antal humanista történetíró
Ary Scheffer (1795-1858)
francia romantikus festő. Párizsban Guérinnek lett tanítványa és csakhamar feltűnést keltett érzelgős képeivel, amelyekben a romantikus iskola kifejező jellemzését egyesítette a klasszicisták formai szépségéve és hideg színezésével. Történeti festményeinek már a tárgya is az érzelmekben gazdag irányról tanúskodik. Nevezetesek vallásos tárgyú képei is. Legnépszerűbbek voltak a híres költők, különösen Goethe és Dante műveinek egyes helyeit illusztráló képei.
Caroline Norton (Lady Stirling-Maxwell, 1808–1877)
angol írónő, politikai aktivista. Idősebb korában barátkozott össze George Meredith íróval, akinek inspirációi segítették irodalmi pályáján.
Szécsi Antal (1856–1904)
szobrász. A bécsi Akadémián tanult, a Műegyetemen a mintázás tanára lett. Neobarokk stílusú épületdíszítő szobrokat, oltárokat, valamint síremlékeket készített. Leginkább ismert alakos köztéri szobrairól, amelyek közül számos ma is megtalálható hazánk közterein. A legfontosabb köztéri műve a Budapest VIII. kerületében, a Baross téren álló Baross Gábor-szobor.
Salamon Béla (1885-1965)
színész, színházigazgató, humorista, karcolat- és élcíró. A 20. század közepének egyik legismertebb magyar komikusa, a túlélni iparkodó-ügyeskedő budapesti kisember alakjának klasszikus alakítója színpadon és a filmvásznon. Felvett alakításait máig játsszák, szerepmondatai közt voltak olyanok, amelyek őt magát is túlélő szállóigévé váltak („Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni”, „Lepsénynél még megvolt”, „Vigyázz Malvin, jön a kanyar”, „szintén zenész”).
Sértő Kálmán (1910-1941)
költő, író, újságíró. 4 évig katonáskodott, szabadidejében az olvasás szenvedélyének hódolt. Leszerelésekor 1500 verssel tért haza, majd Pestre költözött. A fővárosban pártfogókra talált a liberális polgári sajtó, a népi írók körében is. Első verseit az Est-lapok és a Társadalmunk című lap közölte, a Társadalmunk munkatársa lett. 1938 tavaszán a szélsőjobboldal táborához csatlakozott, a hungarizmus ideológiai áramlata mellé állt. Két újabb verseskötete szélsőjobboldali kiadóknál jelent meg (Falusi pillanat, Ilyen az élet, Utolsó roham).
Franco Zeffirelli (1923-2019)
olasz filmrendező, forgatókönyvíró. Az 1960-as évek második felétől forgat rendszeresen mozifilmeket. Színházi rendezőként több évtizede a legkiválóbbak között tartják számon, főleg operarendezései legendás hírűek. Az igazi világsikert A makrancos hölgy hozta meg számára: Shakespeare komédiájának szellemes, látványos, az eredetihez méltó adaptációjának magas színvonalához Richard Burton és Elizabeth Taylor fergeteges alakítása is hozzájárult (Rómeó és Júlia, A bajnok, Mindörökké Callas).
Dieter Wellershoff (1925-2018)
német író, irodalmi szerkesztő, forgatókönyvíró (Mindenki részt vehet, A félarcú asszony, A szerelmi vágy).
Ray McAnally (1926–1989)
többszörös BAFTA-díjas ír színpadi, film- és televíziós karakterszínész. 1947-ben színésznek szegődött a dublini Abbey színházhoz. Gyorsan népszerűvé vált az 1960-as, 1970-es évek televíziós krimi és thriller sorozataiba (A misszió, A bal lábam, Nem vagyunk mi angyalok).
Daniel Keyes (1927–2014)
Hugo- és Nebula-díjas amerikai író, legismertebb műve a Virágot Algernonnak című regény. Kreatív írást tanított a Wayne Állami Egyetemen, majd 1966-ban angol és kreatív írás professzor lett az Ohio Egyetemen, ahol 2000-ben emeritus professzorként tüntették ki (Érintés; Szép álmokat, Billy; Jóslatok az őrültek házából).
Falvy Zoltán (1928-2017)
zenetörténész, tudományos kutatásának főként a középkori zenére, a magyarországi és európai gregorián összefüggéseire és a trubadúrok hazai működésére terjedt ki. 1969-től a Zenetörténeti Múzeumban vezetőként dolgozott. 1969 és 1973 között osztályvezető, 1973 és 1978 között igazgatóhelyettes, 1980 és 1998 között az intézet igazgatója volt (A magyar zenetörténet képeskönyve, A magyar zene története).
Bekim Fehmiu (1936–2010)
albán nemzetiségű jugoszláv színész. Pályáját a pristinai Területi Színházban kezdte, majd a belgrádi Színművészeti Főiskolán 1960-ban szerzett diplomát, s a Jugoszláv Drámai Színház szerződtette tagja sorába 1967-ig. 1957-től filmezett, az 1960-as évek derekán került az élvonalba. Első amerikai filmje az 1970-es Szerencsevadászok volt. Igazi hősi alkat, magával ragadó erejű jellemábrázoló volt (Találkoztam boldog cigányokkal is, Odissea, A gyermek, akit Jézusnak hívtak).
Glenda Jackson (1936-2023)
Oscar-díjas brit színésznő. Főiskolai tanulmányait a Királyi Színművészeti Főiskolán végezte. 1955-től amatőr színésznek állt. 1965-ben Peter Brook társulatának valamint a stratfordi Royal Shakespeare Company tagja volt. 1966-ban lett filmszínész. 1983-tól a United British Artists igazgatója volt (Szerelmes asszonyok, Várlak nálad vacsorára, Salome utolsó tánca).
Kapás Dezső (1940–1993)
Jászai Mari-díjas rendező, író. 1964-1990 között a Vígszínház rendezője, majd 1990-1991 között a Veszprémi Petőfi Színház főrendezője. Rendezéseiben a szürrealista líra ugyanúgy helyet kapott, mint a keserű élethelyzetek groteszk-erőteljes megjelenítése. 1970-től haláláig a Színművészeti Főiskolán tanár, majd osztályvezető tanár (Anyám halálai, Papírkosár).
