A mackók esete a zongorával (vagy a pianínóval)
Szerző: bookwarm
A háromkötetes mackó-sorozat utolsó kötete is megjelent az Álomgyár Kiadó gondozásában, maga a sorozat bestseller. A nagy alakú kötet egyszerre informatív és szórakoztató, de vannak kétségeink mind az eredeti szöveg, mind a fordítás tekintetében. David Litchfield A mackó, a zongora és a kismackó koncertje című könyve „a mese, amely meghódította a világot”.
A történet röviden a következő: Mackó zenészként New Yorkban dolgozik mint zongorista, de egy idő után úgy érzi, hogy elég a sikerből, a mozgalmas életből. Visszatér az erdőbe, és születik egy bocsa, Kismackó, őt neveli, tanítja. Egyszer csak Kismackó megtalálja a zongorát az erdőben, és megkérdi, mi az a furcsa dolog. Mackó elmeséli New York-i kalandjait lányának. Kismackó, remélve, hogy apját felvidítja, meghívta Hugót, Mackó zenésztársát az erdőbe. Az invitáló levelet egy madár vitte a városba, és láss csodát: nem csak Hugó, de a zenésztársak is meglátogatták Mackót. Ahogy jött a banda, úgy erősödött az általuk játszott zene hangja. Kismackó sosem hallott még ilyet, ilyen „csodálatos, gyönyörű” zenét. Mackó ismét odaült a zongorához, és rádöbbent, mennyire fontos számára a zene.
A nagyon színes, gazdagon illusztrált könyv alkalmat ad arra a mesét olvasónak, hogy megbeszélje a kisgyermekkel a képen szereplő tárgyakat, a fényt, miért is van sötét egyes oldalakon. Bevezethet egy rajz segítségével a hangversenyek világába elemi szinten, a kisgyermekkel megbeszélheti az olvasó, hogy általában sokan vannak a koncerteken, hogyan illik vagy éppen nem illik viselkedni. Szintén hozadéka a kötetnek az új szavak becsempészése a gyermek szókincsébe. Olyan szavak értelmét ismerheti meg a gyermek a szülő, nevelő segítségével, mint a ’nesz’, ’nyüzsgő’, ’hiányol’, vagy állat- és hangszernevek (bár a kazoo vagy a bendzsó nem a leggyakrabban emlegetett hangszerek közé tartozik nálunk).
Izgalmas megbeszélnivalót jelenthetnek az ellentétpárok. A kisgyermek valószínűleg ismeri a város, az erdő jellemzőit, de a múlt és a jelen megkülönböztetése nem biztos, hogy egyértelmű számára. Mackó múltbeli sikere után a család, Kismackó lett a legfontosabb az életében, hangsúlyozhatjuk, hogy számunkra is a család, a gyermek a legfontosabb. A nyüzsgő – csendes életet is megbeszélhetjük a gyermekkel.
Ami problémás lehet: Hugo, a régi barát neve nem szerepel az első angol nyelvű utalás fordításában. Kevésbé fontos, de szintén kihagyja a fordító azt, hogy Mackó hiányolja a várost, ehelyett a nyüzsgő éjszakákat olvasunk a kötetben. A meséket az eredeti szövegben Kismackó és más bocsok hallgatják, a fordításban az erdő többi lakója szerepel.
A képek (a szerző rajzai) szépek, színesek, sok-sok megbeszélnivalót jelenthetnek. Ötletes illusztráció az, hogy amikor Mackó kimegy a színpadról, csak a hátsó lábán van cipő, a mellső mancsait a zongorázás miatt nem fedte el.
Ami az eredeti kiadásban okot ad a kételyre, az a zongora szó jelentése. A belső fedlapon kívül egyetlen képen látunk zongorát, ami aztán összement. Magyarul: pianínó szerepel a képeken, no de az nem zongora.
A könyv egyaránt szól a kisgyermekeknek és a szülőknek, hiszen az emberi érzéseket, a család fontosságát, az álmok megvalósítását sugallja. És a zene szeretetére nevelést. Egyelőre a könnyedebb műfajokét.
