Ördögh Ottó világirodalmi paródiái
(a papiruszportal.hu archívumából [2008])
Szerző: bookworm
A magas irodalom misztikus homálya sokakat – tévesen – arra kényszerít, hogy maradjanak ki belőle, még véletlenül se kerüljenek olyan művel kapcsolatba, ami egy kicsit is nehezebben emészthető. Soha nem látott krimi-, szakácskönyv- és egyéb dömping – igényes és kevésbé igényes kötetek – van a piacon, ami nem baj, csak éppen arányaiban a szépirodalom kevesebb. Tegyük a kezünket a szívünkre: mikor olvastunk görög eposzt, sokkötetes Proustot, drámát, verseket néma magányunkban?
Ismerjük-e egyáltalán az alapműveket, még a középiskolából, vagy csak a címek mondanak valamit? Itt az idő, hogy frissítsük az emlékezetünket, olyan könyv jelent meg a piacon, ami – reményeim szerint – erre fogja késztetni a kedves olvasót. Ördögh Ottó figyelemfelhívó című könyve, a VIP a világirodalom gyöngyszemeiből kínál néhányat (falra hányt borsót a klasszikus irodalmat nem ismerőknek). A VIP cím sokat sejtető, esetünkben világirodalmi paródiákat takar. A paródia műfaja az irodalomban nem új keletű, például már a Krisztus előtti 5–6. században népszerű volt a Békaegérharc. De paródia Cervantes Don Quijotéja, a magyar írók, költők közül talán a legfrappánsabbakat Petőfi alkotta A helység kalapácsával, Karinthy az Így írtok tivel, Reményi–Tarján a Babérköszörűvel. Azonban ilyen átfogó gyűjtemény talán nem létezik, mint amilyet Ördögh Ottó tollából olvashatunk. A korstílusok mindegyike szerepel, műfaji sokszínűség jellemzi, eposz, tanmese, regényfolyam, novella, dráma. Húsz író, költő jelentős irodalmi alkotása kínálja magát, a plusz három – a VIP-mellékletben – receptként szerepel.
Bemelegítésnek La Koermoenfontain A tücsök meg a hangya elolvasása javasolt, majd – nagyot ugorva az időben – Ezópus Állati meséi következnek, rengeteg tanulsággal: „sok”, „mind egy”, persze ezeket a kontextusban vizsgáljuk meg! Tatyjana levelének első sorát mindenki fújja, Ördögh bemutatja, mi történik, ha Tatyjana nem ír levelet, „bájroni mélabúval” elutasítja Anyegint, inkább a könyveivel fekszik ágyba. Shakespeare Rómeó és Júliáját itt Montague és Capulet címmel transzformálja át, s a szerelmespár mintha nem is akarna házasodni. A fan (ez is divatszó, itt nem ez a jelentése) az orosz irodalmat hozza viccközelbe, az addig szürke, jelentéktelen Akárkij Akárkijevics Nyávocska Jekatyerina intim tájéki bozótját viseli, ezt persze nem tudja, csak azt veszi észre, hogy a hölgyek érdeklődését alaposan kiváltotta. Honoré de Balzac tündöklése és bukása az író nevével és írói öntudatával is nevetést fakaszt: Honoré de, a nagy Honoré író, Balzac de író, Balzac de Honoré, hírneve de író stb. Ugyancsak az írói mesterséget figurázza ki Az öreg író és a tengerben, ahol kis santiagókat, papírfecniket fog a „nem is akármilyen író”, a papírtengerben, közben írógörcs áll a kezébe. Proust regényfolyama itt Az eltűnt madeleine nyomában címet viseli, már ez is eléggé figyelemfelkeltő. A gödörben várva a helyzetkomikum ötvözése a becketti stílussal, minimálábrázolással. Izé, Tuti, Nudli földhözragadtsága, tőmondatai, abszurdsága, a drámai instrukciók nagyon jók.
Az első paródia – Odüsszeusz, első és utolsó ének – tetszett a legjobban. Azért-e, mert elsőként szerepel a könyvben és elementáris erővel hatott, nem tudom, mindenesetre egy más világba kerültem. Szívem szerint javasolnám a középiskolák első osztályába – kilencedikbe, elemezve az eposzi kellékeket, majd utána jöhetne a nagy falat.
Fantasztikus nyelvi humor, nagyszerű stílusismeret – az irodalmat betéve tudó író munkáját vehetjük kézbe, az olvasás közben garantált a has tájéki fogyás.
Maga a cím is paródia, a sokat hallott betűszót párosítja a veretes művekhez, nem kell hosszan magyarázni, hogy kik a VIP-személyiségek, elég bekapcsolni a tévét, valamelyik kereskedelmi csatornát. Ördöghnél ráadásként +3 recept található a VIP-mellékletben, nem kell bizonygatni, hogy ezek is nagyszerűek, bár a főzéshez nem sok közük van, ahogy a gomba módra szaporodó szakácskönyveknek sem sztárszerzőikhez.
A hátoldalon – amerikai minta szerinti (szintén up to date) ajánlások olvashatók. Nem lenne a könyv műfaja paródia, ha nem élne ezzel az eszközzel: Homérosz 200 éve nem nevetett magán ennyit, Dante egyetemeken, főiskolákon tanítaná a Divina Paródiát, Ezópus szerint állati jó a könyv. A fedőlap is a modern követelményekhez igazodik.
Kíváncsi vagyok, ez a nagy tudással, bővérű humorral megírt kötet helyet kap-e a hazai bestsellerlistákon. „Iába, a tudás hatalom” – írja Ördögh tanulságként, de a tudás a humor bővizű patakja is lehet, csak élni kell vele.
Fülszöveg
VIP, mint kiemelten fontos személyek: Shakespeare, Dante, Beckett vagy Hemingway. VIP, mint a világirodalom legjelentősebb műveinek paródiája. VIP, mint egy sziporkázóan humoros kötet címe, amely 20 (+ 3) jelentős irodalmi alkotás stílusparódiáját gyűjti össze. Akad köztük eposz, antik versforma, tanmese, dráma, verses mese, regényfolyam és novella. Megismerhető belőlük Homérosz, Anakreón, Platón, Ezópus, Dante, Petrarca, Puskin, Gogol, Proust vagy Borges legmarkánsabb írói stílusjegye. VIP, mint a húsz legfontosabb kötelező olvasmány, vagyis a humornak lekötelezett, azaz lebilincselő paródia.
Ördögh Ottó: VIP
Világirodalmi paródiák
Móra, Budapest, 2008
Kötött, 160 oldal
Illusztráció:
ISBN: 9789631184433