Ars Poetica nemzetközi költészeti fesztivál
a papiruszportal.hu archívumából [2007]
Szerző: G. Bogár Edit
Utólag már sajnálom, hogy a korábbi programokra nem mentem el, de sokáig azt sem tudtam, hogy van ez a fesztivál. Tanszéki kolléganőm mint fordító személyesen is érintve volt a szombati nap esti eseményében, így meghívott Jouni Inkala finn költő és mások szeptember 29-i felolvasóestjére. Megvallom, egy kicsit tartottam attól, hogy netán szlovák nyelvű lesz az est, abból pedig egyelőre viszonylag keveset értek. Szerencsére nemcsak a résztvevők voltak Európa legkülönbözőbb országaiból, hanem eredeti nyelveken is megszólaltak a művek, így igazán élvezetes volt az est.
Három lelkes helyi költő szervezése az egész fesztivál, melyet 2003 óra évente rendeznek meg a szlovák fővárosban. Az események helyszíne a belvárosnak szinte a szívében, az A4 nevű kultúrházban van; talán ezzel is jelezve, hogy a költészet mennyire fontos a pozsonyiaknak. Szombat lévén azt hittem, kevesen lesznek, de a kis színházterem szinte dugig megtelt, hogy meghallgassa az egy-egy finn, orosz, olasz, szlovén, magyar és angol költő műveit. Nem diszkóban vagy egyéb szórakozóhelyen töltötték ezt az estét, hanem versek társaságában. Kétlem, hogy sok olyan város lenne még a világon, ahol ilyet látni!
Már a program kezdete előtt kellemes beszélgetést folytattunk a finn nagykövetség egyik munkatársának, Inkala versei szlovák fordítójának, a magyarul is kiválóan beszélő Zuzana Drábekovának, az egyetem finn lektorának, Jarna Karhunak, az ismert finn műfordítónak, Jukka-Pekka Pajunennek (ő éppen egy általa vezetett magyarországi műfordítói mesterkurzusról érkezett ide) és magának Jouni Inkalának a társaságában; a beszélgetést a felolvasóest után egy-két korsó sör mellett késő estig folytattuk.
Álljon itt a szombati felolvasás résztvevőinek névsora: a finn Jouni Inkala nyitotta meg a sort, majd őt követte Szlovéniából Primož Èuènik, Olaszországból Dante Marianacci, Magyarországról Ács József, az orosz nyelvű, leningrádi születésű, Észtországban tanult, Izraelbe emigrált, majd 1998 óta Rómában élő Alexandra Petrova, végül pedig az angol Leo Mellor. A szlovák fordításokat két tehetséges fiatal színész tolmácsolásában hallgathattuk meg, míg az eredetiket maguk a szerzők adták elő. Bár, mint korábban említettem, tartottam a szlovák nyelvtől, mégis kifejezetten jólesett a fülnek és a szívnek ezen a – magyar fül számára olykor keménynek tűnő – nyelven is hallani költeményeket: rá kellett jönnöm, hogy szlovákul is líraian hangzik a líra, még akkor is, ha keveset értek belőle.
De talán nem is igazán jó szó a líra. A versek jelentős része ugyanis az epika határát súrolta, életképeket, történeteket villantott fel, nem a balladáktól megszokott rejtélyekkel tarkítva, hanem gyakran egy-egy történés, akár újsághír szenvtelennek, érzelemmentesnek tűnő, ám az értelmen keresztül mégis az érzelemhez szóló bemutatásával. Hogy véletlenül kerültek-e éppen ezek a különböző szerzők alkotta költői művek egymás mellé vagy tudatos szerkesztői fogás eredménye volt-e, nem tudom, de az estet a hat szerző egymástól meglehetősen eltérő attitűdje ellenére ez fogta egybe. Külön jólesett az olasz Dante Marianacci Adyt méltató szavait hallani, az Adynak emléket állító verset megismerni – még akkor is, ha az olaszból szinte semmit nem értettem, a szlovákból pedig nagyon keveset. Sokszor szidjuk magunkat, hogy nem beszélünk idegen nyelveket. Nos, az est magyar szerzője, a fizikus végzettségű Ács József élő ellenpéldája volt ennek: kifogástalan angolsággal beszélt magáról és verseiről, majd ő maga olvasta fel angolra fordított verseit, egészen enyhe akcentussal.
Az Ars Poetica rendezvénysorozatában a felolvasóesteken kívül filmvetítések és koncertek is szerepeltek, a kínálat meglehetősen széles skálát ölelt fel. Akit így utólag is érdekel, megtekintheti a www.arspoetica.sk címen a teljes programot (a szlovák mellett angolul is). A jövő évi fesztivál időpontjáról igyekszem időben tájékoztatni a Papiruszportál olvasóit, hogy akit érdekel a rendezvény, el tudjon jönni.
