Plácido Domingóval
a papiruszportal.hu archívumából [2009]
Szerző: szabói
Véget ért egy világszerte is kiemelkedő zenei verseny, a Plácido Domingo által 17 éve alapított Operalia. A döntő a pécsi válogató után a budapesti operaházban zajlott, ahol nem a megszokott közönség előtt énekeltek a versenyzők. Volt jóízű beszélgetés prominens személyek között, fűszerezve a megilletődött aktuális versenyző produkcióját, papírcsörgés, leesett tárgyak adtak alapot a zenéhez. A közönség két szép kiadványt is kapott, szavazhattunk az általunk legjobbnak tartott énekesre, férfi, női kategóriában.
Plácido Domingo megjelenését ováció fogadta, előtte köszöntőt hallottunk Horváth Csaba főpolgármester-helyettestől, az opera épületét dicsérő szavait magyarul és angolul (magyarosan), a zsűri tagjait nem mutatta be.
Egy zenei verseny – hacsak nem ugyanaz a részlet hangzik fel mindenkitől – nehéz helyzetbe hozza a zsűrit, a matematikai mérlegelések helyett nagyon fontos az előadó megjelenése, a közönségre gyakorolt hatása, van-e kisugárzása, milyen részletet, áriát, művet ad elő. A pillanat varázsa is fontos tényező, hiszen egyszeri alkalomról van szó.
Tizenöt énekest hallottunk, mezzoszoprán nem jutott a döntőbe. Lehet, hogy a véletlen műve, de számomra úgy tűnt, hogy a fellépések sorrendje a kevésbé átütő énekesektől indult. Jordan Bisch bejövetele kissé mackósra sikeredett, nem volt meg benne a győzni akarás. Basszusa tekintélyes, de sokszor mintha visszhangos lett volna, kifejezőerejét hiányoltam. Beatriz Díaz áriaválasztását nem találtam a legszerencsésebbnek, nem ő volt az egyetlen, aki választhatott volna személyének jobban illő áriát. Az énekesnő megbízhatóan mutatta be Gounod Faustjából az Ékszeráriát, de egyéni íz nélkül. A szintén spanyol Auxiliadora Toledano az Alvajáró-beli ária lassú részét átélte, olyannyira, hogy a közönség tapssal jutalmazta, ám a koloratúrák még nem gördülékenyek. A három tenor közül elsőként Dimitrios Flemotomost hallottuk, aki mindkét kategóriában (operaáriák és zarzuela) közönségdíjas lett, sötét színű tenorja kellemes, ám ő is beleesett a csapdába, miszerint minél hangosabb valami, annál jobb. Anita Watson, a négy közül a második szoprán lírai alkatának jól megfelelt a La Wallyból énekelt ária, szépen felépítette, nem volt olyan érzésünk, hogy ez és ez a híres énekesnő is így tolmácsolta. A török Orhan Yildiz bariton hangja még nincs kinyílva, előadása azonban szép volt. Kostas Smoriginas litván basszbariton hangja imponáló, áriaválasztása nagyon jónak bizonyult. A kínai basszista, Wenwei Zhang is kiforrott egyéniség, gyönyörű hanggal.
A zarzuela kategóriában öt énekest hallottunk, köztük a magyar Simon Brigittát. A verseny hivatalos programjának végén a versenyzők, nem csak a döntőbe jutottak, elénekelték az Operalia szignálját, mely ifj. Plácido Domingo darabja. Félelmetes nagy hangzást produkáltak az énekesek, talán ilyen hangerőt még nem hallottam az Operában.
Plácido Domingo végig jól kézben tartotta a kissé fáradt Pannon Filharmonikusokat, a verseny rezidens zenekarát.
A zsűri tagja volt kiváló szopránunk, Kincses Veronika, őt kérdeztük a versenyről, az énekesekről, Plácido Domingóról.
– Nagyszerű versenyzőket láttunk-hallottunk, nagy reménységeket, szép hangú művészeket.
Érdemes például Kudryát megnézni a Youtube-on, Kalafot énekli, meg Taminót, ő is fuvolázik. Nagyon muzikális. Olyan Nemorinót énekelt a középdöntőben, érzékeltette, hogy érdemes meghalni a lányért. Magában is úgy dönt, hogy meghalna érte, ezt jóval halkabban ábrázolta. Dimitrios Flemotomos eredetileg bariton volt, a magas hangjain egy kicsit még dolgoznia kell, a hangja szép. A zarzuelában mintha Domingót másolta volna, szinte lehetett hallani Domingo színét. Az orosz szoprán, Julia Novikova kész énekes, amellett koloratúrszopránnak születni kell. Nagyon ügyes, külföldön is fellép már. Az angol Elizabeth Bailey elfáradt az ária végére, a középdöntőben nagyon jó volt, a hangja érdekes. A Candide-ból énekelt akkor, kitűnően. Azt mondtuk a zsűriben, de jó itt ülni – mindenféle izgalom nélkül.
A basszista, Jordan Bisch nagyszerűen énekelt, a magasságai, mélységei is jók voltak Pécsett. Sajnos, a finisre elfáradt. A kistermetű kínai tenor, Yang Yang is kiváló formában volt Pécsett, a hangja is szép, az Operában ez sajnos nem jött át. Nem hallottunk viszont igazán jó olasz, német, francia és kelet-európai versenyzőt a válogatón. Volt egy grúz mezzo énekesnő, óriási hanggal, hasonlóan Amber Wagner szopránhoz, akinek 28 évesen akkora a hangja, hogy fantasztikus. Ha megnyer egy ilyen versenyt, utána csak Wagnert meg Strausst énekelhet. Tetszett Angel Blue, ő is jó volt az elődöntőben. Gyönyörű, dús hangja van, már Domingo Youth-programjában is nagy ígéretként szerepel. Ezek az énekesek még boldogok, mert nem tudják, mi vár rájuk!
Az elődöntő után már körvonalazódott, kik lesznek a legjobbak, a zsűri egyöntetűen szavazott végig a verseny során.
Domingo a fiatal tehetségek mellé állt, fáradhatatlan volt, hihetetlen munkát végzett, igazi reneszánsz ember. Egyik éjjel még lemezfelvételt csinált, a másik éjjel ment vissza Pécsre, aztán Forma–1 itthon, Veronába is elutazott közben. Rokonszenvezett a versenyzőkkel, szinte pátyolgatta őket.Egy ilyen versenyen szívesen indulnék, ha fiatalabb lennék!
Díjazottak:
Culturarte díj: Arnold Rutkowski
Különdíj – Pécs megyei jogú város felajánlása: Kostas Smoriginas
Különdíj – Budapest főváros felajánlása: Auxiliadora Toledano
Rolex-közönségdíj, női hang: Julia Novikova
Rolex-közönségdíj, férfihang: Dimitrios Flemotomos
A Magyar Állami Operaház díja: Alexei Kudrya
Pepita Embil de Domingo Zarzuela díj, női hang: Angel Blue
Don Plácido Domingo Zarzuela díj, férfihang: Dimitrios Flemotomos
Harmadik díj (női hang): Auxiliadora Toledano, Anita Watson
Harmadik díj (férfihang): Kostas Smoriginas, Wenwei Zhang
Második díj (női hang): Angel Blue
Második díj (férfihang): Jordan Bisch, Dimitrios Flemotomos
Első díj (női hang): Julia Novikova
Első díj (férfihang): Alexey Kudrya
