Élet és művészet a reneszánsz Firenzében
a papiruszportal.hu archívumából [2008]
Szerző: leho
Donatello, Fra Angelico, Verocchio, Botticelli, Leonardo, Raffaello, Bronzino és Vasari… A reneszánsz éve 2008 rendezvénysorozat első nagy attrakciója a Szépművészeti Múzeumban látható január 24-étől. A Mediciek fénykora talán az eddigi monumentális tárlatokat is felülmúlhatja, hiszen a firenzei quattrocento és cinquecento nagyon széles keresztmetszetét mutatja meg. Nemcsak Hiller István, hanem az olasz kurátorok is megerősítették, hogy ilyen jelentős reneszánsz kiállítást Olaszországon kívül talán még nem rendeztek. Hangsúlyozták egyediségét is, hiszen nem egy utazó tárlatról van szó, hanem csak nálunk és május 18-ig látogatható.
A kulturális miniszter, mint egy éve a Nemzeti Múzeum Pueritia kiállításán, most is elemében volt. Mint bölcsész s a reneszánsz jó ismerője kutatta is a firenzei–magyar kapcsolatokat, írt és előadott a témában, de azt nem hitte, hogy egyszer egy ilyen kiállítást lehet rendezni egy budapesti múzeumban, hogy a reneszánsz fő művei közül ennyit láthatunk majd itthon.
„A kiállítás szervezése 2006-ban kezdődött, de Baán László főigazgatóval mi ezt már akkor tervezgettük, amikor ő még államtitkár volt, én pedig a nemzeti kulturális örökség minisztere.” A 2006 nyarán Rómában felvetett és azóta szerveződő kiállításhoz nemcsak a csillagok szerencsés együttállása kellett, hanem nagyon jó kulturális kapcsolatok is. Számos olasz múzeum, főként a firenzeiek, köztük is elsősorban az Uffizi Képtár segítségére volt szükség. Megköszönte az olasz kurátorok, elsősorban Francesco Rutelli olasz kulturális miniszter, Tátrai Vilmos művészettörténész társkurátor, Baán László igazgató munkáját/segítségét. Utóbbiról elmondta, hogy „szinte már a megszokott nagy kiállítások sorába illesztette a Mediciek kiállítást. Nagyon büszke vagyok arra, amit a Szépművészeti Múzeum tett és tesz, és az elkövetkezőkben is az Oktatási és Kulturális Minisztérium minden segítséget és támogatást, legyen az nemzetközi kapcsolatok vagy financiális segítség, meg fog adni ahhoz, hogy a Szépművészeti és más, budapesti és nem budapesti múzeumok is az ilyen színvonalas kiállítások megrendezésére alkalmasak legyenek, hiszen a tehetség és a képesség megvan hozzá. Európai uniós forrásból az elkövetkező két, két és fél évben 3,5 milliárd forintot fogunk a Szépművészeti Múzeum rendelkezésére bocsátani, hogy látogatóbarát és közönségcentrumot hozzon létre.”
Végezetül olaszul köszönte meg a megjelent kurátoroknak, az olasz múzeumok főintendánsának és a közreműködőknek a segítségüket.
Baán László igazgató szerint agilis múzeumra, szakértőkre, egy segítő-támogató minisztériumra és jó mecénásokra (az UniCredit a főtámogató – a Medici-bankházat tekintve stílusosan – és az Magyar Villamos Művek mint kiemelt támogató) volt szükség ahhoz, hogy ilyen szép és tartalmas kollekció jöjjön össze. „Összegekről nem beszéltünk, de higgyék el, hogy nagyon nagy, jelentős összegekről van szó, ami abszolút nem szokványos a múzeumi világban. (…) Fontosa volt az a döntésünk is, hogy mi ezt a kiállítást olasz kurátorokra bízzuk. Két kiváló olasz kurátor, Annamaria Giusti, [a Museo dell’Opificio delle Pietre Dure igazgatója] és Monica Bietti [a Museo delle Capelle Medicee és a Museo di Casa Martelli igazgatója] a kiállítás kurátora. (…) A legfontosabb, hogy tudják, hogy hol van az ajtó, amit ki kell nyitni, és ők ki is tudják nyitni.”
A rendhagyó sajtóbejáráson a két kurátor, a miniszter és Tárai Vilmos vezetett végig. A Mediciek fénykora – élet és művészet a reneszánsz Firenzében című tárlat mintegy 60 olasz gyűjteményből kölcsönzött csaknem 200 műtárgy segítségével ad áttekintést a korszakról. A kiállítás vezérfonala a Mediciek és a város közti kapcsolat. Firenze a 15. század elejétől két évszázadon át olyan művészeti virágzást élt meg, amely Itáliában és egész Európában szinte páratlan volt. Ennek létrejöttében meghatározó volt, hogy a 15. századtól gazdasági vezető szerepet betöltő, majd politikai vezető szerephez jutó Medici család rendkívül élénk érdeklődést mutatott a művészetek iránt. Környezetükben, majd udvarukban a korszak legnagyobb festői, szobrászai, építészei, ötvösművészei alkottak, és művészetpártoló tevékenységüknek köszönhetően a humanizmus és a reneszánsz szépségeszmény fellegvárává tették Firenzét. Firenze ebben a két évszázadban a reneszánsz szülőhazája, művészeti nagyhatalom. A kiállítás gazdag válogatással, a szépség megannyi arcát megmutatva, ennek a legnemesebb értelemben vett nagyhatalmi státusnak a tanúbizonyságait vonultatja fel.
A kiállítás anyaga a bemutatott időszakban alkotó legrangosabb mesterek műveit különféle műfajokban reprezentálja: festmények (Fra Angelico, Andrea del Castagno, Fillippo Lippi, Filippino Lippi, Sandro Botticelli, Andrea Mantegna, Agnolo Bronzino, Giorgio Vasari), rajzok (többek között Leonardo da Vinci, Michelangelo), szobrok és domborművek (Ghiberti, Donatello, Luca della Robbia, Benvenuto Cellini) is láthatók a bemutatón. Mindezek mellett számos különleges alkotás segítségével ismerhetik meg a látogatók a Medici család életét: a család tagjait ábrázoló portrék, a korabeli Firenze mindennapjait megjelenítő festmények, miniatúrákkal díszített kódexek, híres firenzei épületek korabeli modelljei, selymek, mintás bársonyok, falikárpitok, korabeli viseletek, páncélok, a bútor-, az ötvös-, a kerámia-, az üvegművesség remekei, féldrágakövekből készült intarziák, az udvari kultúra emlékei, botanikai ábrázolások, és a Mediciek által az Alpokon túlról, sőt Afrikából, Ázsiából gyűjtött műtárgyak egyaránt érkeztek a budapesti tárlatra.
A kiállítás koncepciójának alapját az a különbség adja, amely a Mediciek szerepét illetően a két évszázadot, a quattrocentót és a cinquecentót elválasztja egymástól. A 15. században ők a városállam egyik leggazdagabb kereskedő- és bankárcsaládja, amely meghatározó politikai befolyását címben, rangban még nem juttatja kifejezésre. A 16. században vezető szerepük nyílttá, hivatalossá válik, spanyol Habsburg-támogatással Firenze hercegei, majd Toscana nagyhercegei lesznek, a család pápákat és uralkodókat ad.
A kiállítás a két évszázadot szimmetrikusan két nagy részben mutatja be. Az első időszakkal (quattrocento) foglalkozó rész a kereskedő és bankárcsalád vállalkozásairól, gazdasági megerősödéséről ad képet, majd a Cosimóval kezdődő felemelkedésüket mutatja be, azt az időszakot, amikor már hatalmuk megszilárdítását nagy hatású kulturális művészetpártolással párosították. Ennek a korszaknak legjelentősebb képviselője az Il Magnificónak (fenséges) nevezett Lorenzo, akinek irányítása alatt Firenze Itália művészeti és kulturális fővárosává és politikai stabilizáló erejévé vált. Az első rész utolsó szakasza a család művészetpártoló, mecénási tevékenységének a művészeti életre tett hatását és az ekkor született alkotásokat mutatja be.
A második, a cinquecentónak szentelt rész első szakaszában a család hírnevét tovább erősítő, a dinasztiából kikerülő pápákat (X. Leó, VII. Kelemen), uralkodókat (Medici Katalin, Medici Mária), és a nagyherceggé vált Medicieket ismerheti meg a közönség, és átfogóan azt az időszakot, amikor a család egész Toscanára kiterjesztette a hatalmát. Ekkor bízza meg I. Cosimo a későbbi múzeumnak helyet adó Uffizi építésével Giorgio Vasarit és alapítja meg a Képzőművészeti Akadémiát. Végül a Mediciek színes, fényűző udvari életéről kap képet a látogató.
A kiállítást számos kísérőrendezvény színesíti, a megnyitó napján este a Műjégpályán Medici-korcsolyabál várja a látogatókat, január 31-én csütörtökön, a Múzeum+ rendezvénysorozat keretében pedig egy XVI. századi olasz komédiát, Ruzante: A csábító pillangó – félrelépés szünet nélkül című előadást mutatja be a múzeum a Kovátsműhely előadásában.
A kiállításhoz vakok és gyengénlátók számára készült Tapintható Tárlat is kapcsolódik, ahol a fogyatékkal élők műtárgymásolatok segítségével ismerhetik meg a korszakot.
Comment on “Nyitott ajtók: A Mediciek fénykora”