Kiből lesz az olvasó? 9.
a papiruszportal.hu archívumából [2006]
Szerző: macskássy
Jacqueline Wilson, a második éve a legtöbbet kölcsönzött brit írónő új könyvének örülhet szülő és gyerek. A Folytassa Lottie című kötet „pörgős, eleven történet a való életről…”, ez a kontinensről nézve is így van. Egy tizenkét év körüli kislány (hasonló korú lányoknak való a könyv) és egy nagyon fiatal édesanya viszontagságait ismerhetjük meg, életszagú, többnyire nem örömteli eseményekkel. Vajon hogy sikerül Jacquelie Wilsonnak kikerekíteni egy reális, de mégis kiskamaszoknak szóló történetet?
A főszereplő, Charlie abba a korba jutott, amikor kritikusan kezdi szemlélni a világot. Nem elég, hogy új osztályfőnököt kapott, aki nem a legfiatalabb korosztályba tartozik és kemény nevelési elveket vall, édesanyja, Jo még a munkáját is elvesztette. Eddig is szűkösen éltek, kitérve a szülői/nagyszülői közös együttlakás elől, most már a nagyon fiatalon anyuka nem fogja tudni törleszteni az egyszobás lakás hitelét. Elkezdődik a hajsza az állás után, rögtön hármat talál is Jo.
Az osztályfőnök, épp a viktoriánus kort veszik, fogalmazást kér a félév végére a diákoktól. Charlie egy hasonló korú kislány, Lottie érzéseit fogalmazza meg, persze a saját életéből írja a történetet. A nagyszerű írói fogás jóvoltából összevethetjük Charlie ki nem mondott érzéseit a valódi történésekkel.
Újabb problémákat szül a családi háttér, a nagymama szinte ellenük van, nem tetszik neki a testvérpárnak látszó anya és lánya függetlensége, pénztelensége, az, hogy a kislány apa nélkül nevelkedik. Jo egy kisfiúra vigyáz a reggeli takarítás és az esti munka között, az elhagyott apa és közte szerelem szövődik. Hogyan éli ezt át egy tizenkét éves kislány? A válasz sejthető, rosszul. A közös kirándulás kudarcba fullad, Mark félénk, ötéves kisfia éjjel megszökik, hogy megkeresse az anyját. Ebben a fő ludas Charlie, aki otellói rosszindulattal mondott egyet-mást a kisfiúnak.
A karakterábrázolások természetesen nem a legaprólékosabbak, de nem is ez a könyv célja. Az életből vett problémák, melyek a könyvben szerepelnek, mindennaposak, igazából nem lehet felkészülni rájuk. Hétköznapi dolgok történnek hétköznapi szereplőkkel, az élet megy a maga útján, mindenesetre a család szerepe hangsúlyos. Nemcsak jó példát látunk, hanem ellentéteset is (szerencsére a kislány szemszögéből). Még nem érti teljes mélységében a dolgokat, megóvja ettől anyja, nem tudja átérezni a nehéz anyagi helyzetet (pár év múlva, mikor divatos ruhákat, menő dolgokat szeretne, másképp fogja látni), az álláskeresés és elutasítás kínját, a nagyszülői jóakaratot (pokolra vezető út), mely az ellenkezőjébe csap, a társ hiányát.
A cselekményszövés fordulatos, olvasmányos, letehetetlen a könyv. Nem erőszakolt a történet, csupa mindennapi problémával foglalkozik egy kislány szemszögéből. A fordítás gördülékeny, Nick Sharratt rajzai is szokás szerint kedvesek.
A könyvborító szép, figyelemfelkeltő. Ami az örömömet rontotta, az a cím helyesírása, a vessző hiánya. Sajnos, a legtöbb gyerekkönyvet nem elég gondosan nézik át, holott ezeknek a könyveknek a szöveggondozása a legfontosabb, belőlük lesznek az olvasók. A „sültkrumpli” és egyéb hibák sajnos mindenhol (tévéfeliratok, reklámok, színdarabcím, épületek elnevezése stb.) visszaköszönnek. Természetesen hibák előfordulnak, de ebben a kötetben túl sokat talál belőlük az olvasni vágyó, ez ronthatja a könyv hitelét.
Jacqueline Wilson: Folytassa Lottie…! (The Lottie Project)
Animus, Budapest, 2006
Kötött, 184 oldal
Rajzolta Nick Sharrat
Fordította Pálfalvi Ilona
Szerkesztette Sz. Molnár Szilvia
Nyomdai előkészítés Scriptor
Nyomás Alföldi Nyomda
ISBN: 9639715069