Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Prága, a száz torony városa 2. Archívum
  • Harmonia Humana Archívum
  • Vámpír és vérfarkas közt félúton Archívum
  • Szimfónia, versenymű, kantáta Archívum
  • Carmen, tévúton – mindent vagy semmit Archívum
  • A kamarazene művészete Archívum
  • Alban Berg, Haydn Archívum
  • Mikrocsodák tömkelege – az ember néha belül ír Archívum

Helga Weiss: Helga naplója

Posted on 2023.10.03.2023.10.02. By admin Nincs hozzászólás a(z) Helga Weiss: Helga naplója bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2013]

Szerző: Eszéki Erzsébet

Helga Weiss tizenéves kora elején járt, amikor Prágából deportálták a családjával együtt. 1941. december 10-én érkezett Terezínbe. Ahogy a kötet végén olvasható interjúban elmeséli, sok gyerek és felnőtt írt ott naplót, az írás a felfoghatatlan feldolgozását segítette valamennyire. Emellett rajzolt is, a későbbi festőművész Helga Weiss már ilyen fiatalon is erőteljes rajzokban adta vissza a láger mindennapjait, rettenetét.

Helga 1943-ban már a második születésnapját élte meg Terezínben, ahol a sárgaság és a tífusz után az agyvelőgyulladás követelt rengeteg halálos áldozatot. Helga is beteg lett, s amikor visszamehetett „a huszonnégyesbe”, az övéi közé, ezt írta: „Ma már a világon semmiért el nem cserélném a mi huszonnégyesünket. Talán csak a háború végéért…” Egy tizenéves őszintén papírra vetett mondatai ezek, amelyekből megérthetjük valamennyire, mit jelent, amikor a legnagyobb kiszolgáltatottságban, nyomorúságban, állandó halál közeli állapotban az is kimondhatatlan örömet jelent, amikor visszamehet valaki a megszokott barakkba.
Helga Weiss 1941-től 1944-ig volt Terezínben, 1944. októberi deportálása előtt a nagybátyjára bízta a füzeteit a rajzaival együtt, amiket a nagybácsi befalazott. Így maradhattak meg egyáltalán Helga terezíni naplói és rajzai. Az auschwitzi, freibergi, mauthauseni koncentrációs táborban már nem tudott tovább írni, rajzolni (ott ezeket azonnal elkobozták volna). Az utolsó hónapok történéseit, érzéseit így Helga emlékezetből jegyezte le közvetlenül a háború után.
Helga Weiss naplói és feljegyzései természetesen nem a tudományos művekből már ismert tényeket adják vissza, ilyesmi nem is kérhető számon a köteten. Annál erőteljesebben hat viszont a gyermeki őszinteség és az a tényszerűségében is személyes hang, amellyel rögzítette a folyamatos rettegést, a halálos betegségeket, az utazást a marhavagonokban. Vagy a fűtetlen barakkokban töltött teleket, ahogy Helga egy helyen írja: „Borzasztó dolog a hideg, talán még a szomjúságnál és az éhségnél is rosszabb…” Főleg, mert minden barakk vizes volt, ahogy ők is folyton vizesek, a legnagyobb hidegben is. Mindezek közben pedig már annak is lehet örülni, ha a poshadt karórépából készült híg löttyben szintén rothadó, de mégiscsak tökdarabka fedezhető fel.
Amikor Mauthausenbe deportálják a háború végén, Helga 15 esztendős, s ebből három és felet már lágerekben élt. Amikor Mauthausenbe érkeztek, az utolsó ezer áldozatot négy nappal az ő érkezésük előtt gázosították el! Négy nap – ami számára az életet jelenti. Csonttá aszott, valaha embernek tartott lények már mindannyian. 1945. május 1-jén már a mamája is annyira legyengült, hogy nem tudott felállni, ahogy Helga se nagyon. Ekkor, a háború legvégén: búcsúzik a világtól.
Aztán kitűzik a fehér zászlót, BÉKE van – ahogy írja. A felfoghatatlan évek után ez is felfoghatatlan, az, hogy vége a többéves rettegésnek, testi-lelki nyomorúságnak, kiszolgáltatottságnak. 1945. május 21-én, „16 nappal a felszabadulás, 12 nappal a háború befejezése után” hazaért. „Végre itthon” – ez a napló és a feljegyzések utolsó mondata.
Apja a gázkamrában végezte, ahogy a legjobb barátnője szintén meghalt. A Terezínt megjárt, nagyjából 15 ezer gyerekből mindössze körülbelül száz menekült meg. Egyikőjük Helga Weiss. Akivel interjú is olvasható a kötet végén, a kétgyermekes anya, festőművész válaszol a kötet angol fordítója, Neil Bermel kérdéseire. Helga Weiss később azért is festett, ahogy az interjúban elmeséli, hogy feldolgozza a történteket, mindazt, amit kénytelen volt átélni. Az interjú is számos adalékkal szolgál, de a kötet a naplókkal és a háború után papírra vetett feljegyzésekkel, a mérhetetlen szenvedésbe és koraérettségbe kényszerített gyerekszemszögnek, a gyermek egyenességének köszönhetően lett erőteljes dokumentum.

Helga Weiss:
Helga naplója. Élet a koncentrációs táborban. Egy fiatal lány visszaemlékezései

Alexandra, Pécs, 2013
263 oldal + 16 oldal képmelléklet
Fordította: Varga György

Archívum Tags:Nyitott könyv

Bejegyzés navigáció

Previous Post: „Beszélj keveset, és cselekedj sokat!”
Next Post: Október 4.

Related Posts

  • Állatságok és Kerge ABC Archívum
  • Pozsonyi papiruszok 6. Archívum
  • Az ismeretlen huszártiszt, gróf Batthyány Lajos Archívum
  • A rendszer közelről és egyben távolról Archívum
  • Zsuzsa néni Archívum
  • Operál az Opera – Vivaldi: Farnace Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Keller, Kremer és Schubert
  • Hangszínek bűvöletében – hangszerelés felsőfokon
  • Orosz művek, orosz előadók a Müpában
  • Szokolov, Byrd és Brahms – valamint Chopin és Bach
  • Az oboa, a fuvola és a medvék

Legutóbbi hozzászólások

  1. Enescu, Richard Strauss és a hegedű-zongora szonáta műfaja szerzője Május 4. – papiruszportal.hu
  2. Bohémélet szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  3. Az utolsó tangó szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  4. Fabio Luisi és Jordi Savall a Művészetek Palotájában szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  5. Savall, a csoda szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  • Múltkóstoló – Szigethy Gábor kötete Archívum
  • Szeptember 3. Naptár
  • Bartók, Dobszay Archívum
  • Május 17. Naptár
  • Olvas(s)atok, néz(z)etek – Cyberpunk sűrűn, keverve Archívum
  • Heti papiruszok (2326) Egyéb kategória
  • Július 21. Naptár
  • Április 24. Naptár

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme