Cserna-Szabó és Darida katzenjammerológiai kézikönyve
a papiruszportal.hu archívumából [2013]
Szerző: vörös októbeer
Cserna-Szabó András és Darida Benedek 2007 nyarán jelentette meg a Jaj a legyőzötteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposan című katzenjammerológiai kézikönyvet az Alexandránál. A karácsonyra ígért folytatás elhúzódott, de tavaly a Magvetőnél napvilágot látott a kibővített, javított alapmű, a Nagy macskajajkönyv, avagy süssünk-főzzünk másnaposan. Lebilincselő a benne rejlő ismerethalmaz, és lenyűgöző a szerzők kitartó tudásszomjúhozó, vállalkozó és kutató kedve.
„Mi a tudomány? A tudomány egy nagyfröccs.” Tudósok zenekar
(A katzenjammer varázstalanítása fejezet mottója)
A macskajaj regénye 2007-ben 52 recepttel, 33+1 fejezetben mesélte el a másnaposság világtörténetét. A szerzők azóta veszélyeztetett életkorba léptek, hiszen általában 39–42 évesen itták halálra magukat/vetettek véget életüknek az alkohollal és egyéb szerekkel hadakozó művészek. Hat év alatt sok lé lefolyik a garaton, így számos gasztrozófiai, biokémiai, fiziológiai és hermeneutikai részlettel gazdagították a szegényesnek éppen nem nevezhető első kiadást. Az eredmény 40 írás és 66 recept.
A hiperrealista Bevezető rögtön leveszi a lábáról az olvasót. Már ebből kiderül, a szerzők górcsövükkel nem csupán saját gyomor-bél és más szerveiket pásztázzák, hanem a széles nagyvilágot teszik kutatásuk tárgyává, ráadásul napjainktól egészen az ókorig visszanyúlva. Ráhangolódásként röviden áttekintik, ki mit tesz a glóbusz egyes bugyraiban a másnaposság ellen – a KGB kifejleszti a RU–21 pirulát, a kínaiak lóaggyal operálnak, az ókori egyiptomiak a főtt káposztára esküsznek [Krámli Kinga másra – a szerk.] stb. –, ám nem burkolják homályba a szomorú tényt:
Várni kell, nincs mese. Csakis az Idő gyógyítja e sebet! Temesi Ferenc egyenesen úgy fogalmaz: „Valójában a másnaposságot csak a halál gyógyítja.” Talán ez az egyetlen holtbiztos recept.
Ezek az igazi nemes vállalkozások, amikor már az indulásnál világossá válik, csak veszíthetünk.
Inni lehet minden szavukat. A szöveg emészthetősége mindig a téma nehézségéhez idomul, ám e könyv roppant olvasmányos, és kétséget sem hagy afelől, élni olyan könnyedén kell, ahogy kavicsot szopogat az ember (Hajnóczy Péter). Remek az az irodalom- és kultúrtörténeti horizont, ahonnan merítenek a szerzők, Ficsku Pali bácsitól Hrabalig (a mágikus másnaposság elmélete), Dionüszosztól Nesbø Harry Hole nyomozójáig. Krúdytól az Újházy-tyúkleves kapcsán Móriczig és az Újházy-kocsmáig, -társaságig. De Hans Solótól Brian Jonesig előveszik a macskajaj okán feltétlenül e könyvbe kívánkozó egyedeket, eseteket, jeleneteket.
Akárhogy is készül az igazi Újházy-leves, az egyszer bizonyos, hogy a magyar nemzeti katzenjammerológia legromantikusabb fejezete. Szerelemmel harcolni a másnapos halál ellen – ez oly fokú költészet…
Kis- és nagyszerű történetek, eszmefuttatások visznek közel tivornyázó eleink és kortársaink nem tankönyvbe illő, nem patyolattiszta és nem unalmas életéhez. Az anekdoták és aforizmák, a valós és kitalált, meghökkentő kicsengésű és előre sejthető sztorik egy mámoros mesefolyammá tobzódnak össze. Közben olyan katzenjammerológiai mérföldkövekhez érünk, mint például a „kutyaharapás szőrivel” medicina magyar nyelvben először fennmaradt kinyilatkoztatása:
„Estvéli borital, ha fájtatja fejed,
S rosszúl vagyon attúl mind az egész tested,
Ez légyen orvosság néked attúl, higyjed,
Reggel ismét azzal ástassad a béled.”
(Felvinczy György egészségkönyve, 1693, Kolozsvár)
Vagy épp a minap a Facebookon is körbefutó Hrabal-idézethez: „Egyvalamit azonban ő sem tud [Eliska]. Közép-Európában jobb nem kijózanodni…”
És a receptek. Karibi kávétól a koktélig („Az abszintvakság ellen az egyik bevált gyógyszer a Hegyibeszéd nevű koktél: 4 cl whiskey, 1 cl abszint, 1 cl curaçao, 0,5 cl maraschino, a feltöltéshez gyömbér, jég”), fogastól (fogas aszpikban SZKP KB módra) az Illés-pogácsáig föld körüli táplálkozástudományi túra részeseivé válunk az öngyógyítás stációi során. A hiteles és izgalmas leírások, a nagy ívű és néha para-, néha hiperbolaszerű tényfeltárás közepette a szerzők pihentetésképpen, hogy az olvasó ne fáradjon el az ismeretszerzés rögös útvesztőiben, laza és nagyvonalú füllentésekkel, olykor szarkasztikus humorral szórakoztatják a közönséget, mintha egy igazi cseh kocsmában ülnénk. Az Illés-pogácsa az éhező Franz K. emlékére receptjébe például becsentek 10 deka svábbogarat és feleannyi csótányt, és nem úgy kezdődik, hogy végy egy gombát, hanem: „Hozzávalók: 1 db őrangyal, 40 dkg liszt…”
Másnaposan, undorító féregként felébredve, fejünkben tompa fájdalommal, mozgáskoordinációs zavarokkal küzdve, bűntudattól tépett lélekkel előbb a munkahelyünket hívjuk, és közöljük a Főnökkel, hogy jó ideig ne is számítson ránk a munka frontján. Ezután feltárcsázzuk őrangyalunkat.
A tömény szakmunkát fekete-fehér színvilágában is páratlanul színes illusztrációk ékesítik. Rajzok, reprók, cégérek, címkék, emblémák, karikatúrák stb. és rengeteg fotó mélyíti el katzenjammerológiai jártasságunkat. Hruscsov Nixonnal kólázik, söröző k. u. k. katonák, kocsmai csend- és hangéletek gondoskodnak arról, hogy a száraz tényanyag levegőzzön.
Kinek ajánljuk? Aki megveti az iszákosakat. Aki küzdött, küzd vagy küzdeni fog a másnaposság haramiájával. Aki piás irodalom- és élvezettörténetet akar olvasni. Aki kedveli a jó ételeket, italokat. Aki egyedül maradt pálinkafőzés közben este kilenckor, és unatkozik. Aki szereti az abszurd történeteket. Aki olvas.
Fülszöveg:
Íme az új tudományág, a katzenjammerológia alapkönyve!
Az iskolában megtanuljuk, hogy a versek, eposzok és regények hősiességről, szerelemről és halálról szólnak. Megszámoljuk a szótagokat, elemezzük a cselekményt, dicsérjük az alkotó míves nyelvezetét. De soha egyetlen tankönyv sem említi, hogy az egész világirodalom, tokkal-vonóval felfogható egyetlen gigantikus lakomaként is, ahol tengernyi alkoholt fogyasztanak el a résztvevők. Hiszen hogyan indul az európai filozófia? Szókratész és haverjai egy rettentő buli után, pocsolyamásnaposan a szerelemről elmélkednek – közben persze újra berúgnak. A szerzőpáros könyve pedig visszavonhatatlanul bebizonyítja: ez a buli azóta is tart, csak a szereplők és a piák cserélődnek.
A borral, a mámorral, az eksztázissal már sokan foglalkoztak, de a legkomolyabb gondolkodók is restek voltak ahhoz, hogy mulatozás közben benézzenek az asztal alá, ahol bizony mocskot, üzekedő párokat és görnyedve okádó iszákosokat találunk. Szerzőink magukat sem kímélve hatoltak be a felfedezetlen területre, és megírták a másnaposság regényes kézikönyvét, egyúttal megalkották a katzenjammerológia tudományát is.
A mű javított, jelentősen bővített kiadásában már 40 írásban ismertetik a legnagyobb piás művészeket és halhatatlan alkotásaikat, amitől az a szörnyű gyanú ébred bennünk, hogy a remekművek döntő többségét semmirekellő szeszkazánok alkották, macskajajosan fetrengve. Teszik mindezt alapos tárgyi tudással, lelkesedéssel – és a remekművekhez hasonlóan – megfelelő szótagszámmal, remek cselekménnyel, míves nyelvezettel. Miközben végigdülöngélünk a világ- és a hazai művészet vigalmi negyedén, 66 receptet is kapunk ajándékba, hogy hatékonyan vehessük fel a küzdelmet a katzenjammer ellen.
Egészségükre, proszit és fenékig!
Cserna-Szabó András – Darida Benedek:
Nagy macskajajkönyv, avagy süssünk-főzzünk másnaposan
Magvető, Budapest, 2012
Kartonált, 368 oldal
ISBN: 9789631430387
