Névnapok: Rebeka, Absa, Absolon, Apollinár, Axel, Bogdán, Csépán, Doren, Dorka, Dorina, Dorinka, Ella, Elli, Fédra, Felda, Fodor, Inka, István, Kalliszta, Kasszandra, Margit, Renátó, Renátusz, René, Stefán, Ted, Teó, Teodor, Teodóra, Töhötöm
Események:
1642 – az angol Hosszú Parlament rendeletet ad ki, amely elrendeli a londoni színházak, köztük a valaha William Shakespeare résztulajdonában lévő Globe színház bezárását.
1902 – bemutatásra került az első sci-fi film az Utazás a holdra (Le voyage dans la lune) című francia tudományos-fantasztikus kalandfilm, amelyet Georges Méliès írt, rendezett és gyártott, Verne Gyula 1865-ös Utazás a Holdba és az 1870-es folytatása az Utazás a Hold körül című című regénye alapján.
1920 – William Somerset Maugham Szueztől keletre (East of Suez) című drámájának premierje Londonban. A mű 1922-ben könyv formájában is megjelent, 1925-ben némafilm készült a történetből (Paramount Pictures ), ami viszont az idők folyamán elveszett.
1937 – bemutatják a Zenda rabja (The Prisoner of Zenda) című amerikai fekete-fehér kalandfilmet, amelyet Anthony Hope viktoriánus regénye és színdarabja alapján John Cromwell rendezett, Ronald Colman, Madeleine Carroll és Douglas Fairbanks Jr. főszereplésével.
1960 – Sir William Walton angol zeneszerző 2. szimfóniájának ősbemutatója az edinburghi Usher Hallban a Royal Liverpool Philharmonic Orchestra előadásában, John Pritchard vezényletével. Széll György és a Concertgebouw Orchestra tartotta az európai kontinens ősbemutatóját Amszterdamban 1960. november 19-én.
1996 – átadták Brazíliában Oscar Niemeyer brazil építész, a XX. századi építőművészet egyik legismertebb alkotójának egyik leghíresebb munkáját, a Niterói városának kortárs múzeumát (Niterói Contemporary Art Museum / MAC)
2018 – hatalmas tűzvész elpusztította a Rio de Janeiro-i Brazil Nemzeti Múzeum (Museu Nacional) palota épületét, a benne lévő 20 millió műtárgyának nagy részével. A romos építményt régészeti lelőhelyként kezelték és több mint 30 000 darab tárgyat sikerült megtalálni. A tűz pusztítása után a múzeumot hét hónap alatt, adományokból újjáépítették.
Meghalt Henri Rousseau (Henri Julien Félix Rousseau, 1844–1910) francia festőművész.
Az egyik legismertebb naiv festő volt, akinek tökéletes technikai tudását, a színek meglepő kezelését már kora is felismerte. A francia–porosz háború után engedélyt szerzett a Louvre-ba festmények lemásolására. Művészi pályája későn indult: az 1885. évi Salonon még nem figyeltek fel rá. 1886-ban viszont kiállított a Függetlenek szalonján, ahol nem volt előválogató zsűri. Hírneve növekedett, mivel minden évben részt vett a Salon des Indépendants kiállításon. Lassanként a művészvilág is befogadta. A dzsungel mint téma, a képek egzotikus környezetbe, buja vegetáció közé helyezése 1891-től egészen haláláig foglalkoztatta. Párizsi utcaképeket is festett és tájképeket Párizs környékéről. Tájképei azért is naivnak tűnnek, mert a perspektivikus ábrázolás nyomai sem láthatók művein. Számos arcképéről nem tudjuk, kit ábrázol. Több színdarabot is írt (Tigris küzdelme egy bivallyal, Eiffel-torony, Futballisták).
Meghalt J. R. R. Tolkien (John Ronald Reuel Tolkien, 1892–1973) angol író, filológus, egyetemi professzor, festő.
Az egyetemes irodalomtörténet egyik legolvasottabb, egyik legelismertebb és egyik legnagyobb hatású alakja. Sosem gondolta, hogy történetei ekkora népszerűségre tesznek szert. Egy tanítványa kérésére jelentette meg A hobbit (A babó) című könyvét, amit gyermekei szórakoztatására írt, fő művének a Szilmarilok címen összefoglalt írásainak gyűjteményét tartotta. A Gyűrűk Ura a hatvanas években hatalmas sikert aratott és azóta a 20. század egyik legnépszerűbb szépirodalmi alkotása lett. Művei a mai napig nagy hatással van a fantasyirodalomra, mely A Gyűrűk Ura sikere után nőtt föl igazán (A babó, A szilmarilok, A Gyűrűk Ura).
Ezen a napon született:
Georg Böhm (1661-1733)
német orgonaművész, zeneszerző. Egy 2004-ben előkerült, 1700-ból származó Bach-kézirat szerint Johann Sebastian Bach tanítványa volt Böhmnek. 1698-tól haláláig a lüneburgi Johanniskirche orgonistája volt. Elsősorban orgona- és csembalóműveiről ismert, de kórusművei is jelentősek.
Heckenast Gusztáv (1811-1878)
nyomdász, könyvkiadó, könyvkereskedő, 1848. március 15-én az ő nyomdájában nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot (a pontosság kedvéért: Heckenast – nyomdatulajdonos, Landerer – nyomdász, a vállalkozás pontos neve: Landerer és Heckenast nyomda).
Mosonyi Mihály (Brand Michael, 1815-1870)
zeneszerző, zenepedagógus és zenei újságíró, kritikus. Szegény magyarországi német iparos családból származott, szülei nem tudták finanszírozni tanulmányait, így nagyrészt autodidakta módon képezte magát. Keglevich Károly gróf vette pártfogásába, aki beajánlotta Pejachevics Péter grófhoz zenemesternek. A negyvenes évek elején Pestre ment szerencsét próbálni. Itt hamar sikerült széles körű ismeretségre szert tennie, beválogatták a Szózat megzenésítésére kiírt pályázat bíráló bizottságába is. Az 1850-es évek elején Liszt Ferenc felkérte, hogy komponáljon meg két tételt Esztergomi miséjéhez. 1860-ban megalapította a Zenészeti Lapokat, az első magyar nyelvű zenei folyóiratot. 1861-ben, a Bánk bán hatására, megkomponálta Szép Ilonka című operáját (Álmos, Dalra magyar!, Magyar dalárinduló).
Giovanni Verga (Giovanni Carmine Verga, 1840–1922)
realista olasz író, alkotásai központjában a szicíliai élet realista ábrázolása volt. Kifejlesztett egy új irodalmi megközelítést, amelyben a párbeszéd fontos szerepet játszott egy-egy karakter megalkotásánál (Elena, A király-tigris, Parasztbecsület).
Julius von Payer (1841-1915)
katonatiszt, sarkkutató, hegymászó, térképész és tájképfestő. Monumentális festménysorozatot alkotott John Franklin sarki expedíciójáról, illetve saját északi-sarki felfedezőútjáról, festményeiért a Müncheni Akadémia nagy medálját is elnyerte (Sohasem hátrálunk meg).
Paul Bourget (Paul Charles Joseph Bourget, 1852–1935)
francia költő, író, esszéista, mint a modern pszichológiai regény úttörőjét tartják számon. Irodalmi kritikáira rányomja bélyegét világlátása, félt a liberalizmustól, a társadalmi rend alapját pedig a monarchia és vallás eszményében vélte követendőnek (Bűnös szerelem, Ne ölj!, Elcserélt szívek).
Fadrusz János (1858–1903)
szobrászművész, a 19. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja, számos országos hírű remekmű alkotója. Ismerősei, barátai mind sikeres jövőt jósoltak a jó kezű lakatoslegénynek, ő azonban többre vágyott. A katonaság után porcelánfestéssel is megpróbálkozott és ezt is oly tökélyre vitte, hogy a herendi porcelángyár magas fizetést ígérve el akarta csábítani. 1891-ben készítette el vizsgamunkáját, melyhez a kereszten függő korpusz témáját érezte megfelelőnek. Mikor modelljei már nem bírták, magát kötöztette keresztre, hogy tanulmányozhassa a szenvedő emberi test anatómiáját és minden részletét (Tisza Lajos szobra – Szeged; Wesselényi-emlékmű – Zilah; Mátyás király lovasszobra – Kolozsvár).
Joseph Roth (Moses Joseph Roth, 1894-1939)
osztrák író, újságíró, korai regényeit illetően leginkább a neoobjektivizmust képviselte, de kortársai elsősorban újságíróként ismerték. Az expresszionizmus úgynevezett nyelvi játékaiban nem vett részt, mert a nyelvi eszközök használatában mindvégig konzervatív maradt (A hamis súly, A szent korhely legendája, Zsidók vándorúton).
Beöthy István (Etienne Beothy, 1897–1961)
magyar származású francia szobrász, teoretikus, az Aranysor megalkotója. 1918-ban beiratkozott a budapesti Magyar Királyi Műegyetemre. Apja kérésére eleinte építészmérnöknek tanult, 1920–1924 között a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára járt. A 20. századi modern plasztika nemzetközi élvonalában számon tartott művész. Alkotásait az európai avantgárd legjelentősebb absztrakt képviselőinek műveivel együtt említik.
Istókovits Kálmán (1898–1990)
festő, grafikus, a Római iskola illetve a szolnoki művésztelep alkotója. Tanulmányait szabadiskolában kezdte 1920-ban, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1925-től Dudits Andornál tanult falfestészetet. 1925-től vett részt csoportos kiállításokon, majd az első önálló kiállítását 1929-ben rendezte meg a Műcsarnokban. 1929-1930-ban állami ösztöndíjjal Rómában a Collegium Hungaricumban tartózkodott.
Homoki-Nagy István (1914–1979)
Kossuth-díjas filmrendező, operatőr, érdemes művész. Elsősorban természetfilmesként lett híres, filmjei a magyar tájat és élővilágát mutatták be az 1950-es és ’60-as években (gemenci erdő, Kis-Balaton, hortobágyi síkság, alcsútdobozi dombvidék, a Tisza menti füzesek, a Duna, Kiskunság, a Körösök vidéke, a Vértesalja), de az állatokkal forgatott filmjei is népszerűek voltak (Gyöngyvirágtól lombhullásig, Cimborák, Plutó és Puck, a bajkeverők).
Turczel Lajos (1917-2007)
irodalomtörténész, a csehszlovákiai magyar irodalom kutatója. Védőügyvéd volt, szabadidejében levéltárakba, könyvtárakba járt. Fokozatosan fordult a Felvidékhez köthető magyar írók bemutatásához, a magyar irodalom több nagy alakjáról írt tanulmányt (Magyar irodalmi olvasókönyv, Írás és szolgálat, Két kor mezsgyéjén).
Lovicsek Béla (1922-2006)
író, színműíró, lapszerkesztő. Az 1950-es évektől folyamatosan publikált. Folytatásokban közölt regényei révén vált ismertté, de drámákat is írt (Haragosok, Végállomás, Húsz év után).
Hollay Bertalan (Herczig, 1930–2011)
magyar-nótaénekes, színész. Felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, ahová az első rosta után felvették. A főiskola elvégzése után, 1954 és 1957 között a Szegedi Nemzeti, a Békéscsabai Jókai, majd a kaposvári Csiky Gergely színház tagja volt. 1957-től az Állami Déryné Színház szerződtette Budapesten. Prózai és zenés darabokban kapott szerepeket, főszerepeket. 1978 óta szabadfoglalkozású művészként hivatásos nótaénekes lett.
Krajczár Károly (Karel Krajcar, 1936-2018)
magyarországi szlovén pedagógus, népmesegyűjtő, tankönyvszerkesztő, tanfelügyelő, az akkor Berzsenyi Dániel Főiskola (ma Savaria Egyetem) szlavisztika tanszéke tanárává választotta. Az 1970-es évektől kezdett gyűjtőmunkába, először a helyi vend népmeséket gyűjtötte össze, amelyeket még élő idős emberek ismertek. Első kötete vend nyelven jelent meg 1984-ben, majd 1990-ben egy kétnyelvű szlovén–magyar kötet kiadására is sor került. Emellett néprajzi tárgyak gyűjtésével is foglalkozott.
Giuliano Gemma (1938-2013)
olasz színész, a spagettiwestern műfajának egyik legnépszerűbb alakjaként szerzett világszerte hírnevet. Kaszkadőrként kezdte pályafutását, westernben először 1965-ben szerepelt. Több tucat olasz vadnyugati filmben játszott (Ben Hur, Az angyalok is esznek babot, Ezüstnyereg).
Bessenyei Zsófia (1946-2006)
színésznő, vígjátékokban és drámai szerepekben, zenés- és prózai műfajokban egyaránt igényes alakításokat nyújtott. 1964-ben a debreceni Csokonai Színházban kezdte pályáját. 1967-ben a kaposvári Csiky Gergely Színház szerződtette. 1970-től az Állami Déryné Színház, 1975-től ismét a debreceni Csokonai Színház tagja volt. 1984-től a győri Kisfaludy Színházban játszott. 1992-től az egri Gárdonyi Géza Színház színésznője volt (Bolond és szörnyeteg, Ördögölő Józsiás).
Billy Preston (1946–2006)
amerikai zenész, virtuóz billentyűs, különösen Hammond orgonán. Egyaránt otthonosan szerepelt az R&B, rock, soul, funk és gospel zene területén. Stúdiózenészként több híres együttes lemezén játszott (pl. Little Richard, Beatles, Rolling Stones, Eric Clapton stb.). Saját lemezei is megjelentek.
Gulyás János (Gulyás János Péter, 1946–2021)
Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, egyetemi tanár, érdemes művész. 1970–1974 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola film- és televízió operatőr szakán tanult. 1976–1979 között a Híradó- és Dokumentum Filmstúdió operatőre lett, majd a Balázs Béla Stúdióhoz került. 1979–1993 között a Mafilm rendezője és operatőre volt. 1999 óta szellemi szabadfoglalkozású rendező, operatőr, vágó, producer. 2006-ban a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett.
Oszter Sándor (1948-2021)
Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, vállalkozó. A Rózsa Sándor című filmben nyújtott alakítása tette országosan ismertté. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1971-ben végezte el. 1971-ben a Vígszínházba szerződött 1976-ig. 1976–1978 között szabadfoglalkozású volt. 1978–1989 között a Nemzeti Színházban játszott. 1989–1992 között ismét szabadfoglalkozású színművész volt. 1992-től ismét a Nemzeti Színház művésze. 2008-ban a Békéscsabai Jókai Színház színésze (80 huszár, Napló gyermekeimnek, A lőcsei fehér asszony).
Váczy J. Tamás (1948-2008)
grafikusművész, író. 1975-től olvasótáborokat vezetett. Autodidakta zenész, kirakatrendező, reklámgrafikus, népművelő, könyvillusztrátor, díszlet-, jelmeztervező. A kaposvári Csiky Gergely Színház díszlet- és jelmeztervezője volt.
Mark Harmon (1951)
amerikai színész, rendező, ismertebb munkái közé tartozik az NCIS című televíziós sorozat. Több mozifilmben is szerepelt. Kétszer jelölték Emmy-díjra, továbbá négy Golden Globe-nominációt is magáénak tudhat (Wyatt Earp, Félelem és reszketés Las Vegasban, Az elnök emberei).
Tamás István (1955)
író, költő, újságíró. Munkái könyvekben, antológiákban, folyóiratokban látnak napvilágot. Számos művészportrét, interjút készített híres emberekkel, művészi tevékenységén kívül tehetségkutatással is foglalkozik (Versek Óvodásoknak, Elindultam Istent megkeresni, Nagyapáim mesélték).
Gáspár Tibor (1957)
Jászai-díjas színművész, filmszínész, rendező, Érdemes művész. Színházi szerepei mellett szinkronizál és filmekben, sorozatokban is játszik. 1976–1980 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1980-1988 között a Miskolci Nemzeti Színház színésze, 1989-1991 között a Nemzeti Színházban játszott. 1991–92-ben a Békés Megyei Jókai Színház, majd 1992 és 1993 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház tagja volt. 1993-tól újra a békéscsabai Jókai Színházban játszott. 2003 és 2012 között szabadúszó, majd 2014-ig újra a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. Utána a Pesti Magyar Színházhoz szerződött (A Hídember, Kincsem, Budapest Noir).
Keanu Reeves (Keanu Charles Reeves, 1964)
libanoni születésű angol-kanadai színész. Legismertebb filmjei a Féktelenül Sandra Bullock-kal, az Az ördög ügyvédje Al Pacino-val, a Mátrix és a John Wick. A színiiskolában több színdarabban is játszott. 1986-ban jelent meg a filmvásznon Rob Lowe Friss vér című filmjében, még ebben az évben a River’s Edge-ben szerepelt első hollywoodi filmjében. 2005-ben csillagot kapott a hollywoodi Walk of Fame-en, a „Hírességek sétányán”.
Salma Hayek (Salma Hayek Jiménez, 1966)
Emmy-díjas mexikói születésű amerikai színésznő, a Frida Kahloról szóló Frida című 2002-es film címszerepéért Oscar-díjra jelölték. Egyetemi tanulmányait – szülei akarata ellenére – félbeszakította, mivel inkább a színészkedés után vágyódott (Wild Wild West – Vadiúj vadnyugat; Volt egyszer egy Mexikó; Az utolsó gyémántrablás).
Ezen a napon halt meg:
Francesco Landini (1325-1397)
itáliai zeneszerző, orgonista, énekes, költő, hangszerkészítő. Ő volt az egyik leghíresebb és leginkább tisztelt zeneszerző a 14. század második felében Olaszországban. Műveiből kizárólag csak a világi zenék maradtak fent, bár vannak feljegyzések, miszerint szakrális dalokat is komponált. Darabjainak nagy része a Squarcialupi Codex-ben található, ezek képviselik majdnem a negyedét 14. századi olasz zenének.
Taddeo Zuccaro (1529-1566)
olasz festő, a manierizmus képviselője. Kitűnő műszaki rajzoló volt, akinek már rajzai alapján is kitűnt tehetsége, eredeti kifejezésmódja (a Palazzo Mattei falfestményei, Freskó a római Villa Giuliában, Orsini-kastély freskói).
Jusepe de Ribera („a kis spanyol”, 1588-1652)
Nápolyban alkotó spanyol festőművész. A madridi Prado képtárban mintegy 60 képe látható, melyek művészetét minden oldalról bemutatják, de képviselve van minden nagyobb gyűjteményben is (Szent András mártíromsága, Szent Januáriusz, Krisztus sírba tétele).
(Komjátszegi) Kelety Gusztáv (Keleti, Klette, 1834–1902)
festőművész, kritikus, akadémikus. Első sorban tájképfestő, a nemzeti érzésű romantikus tájképfestészet képviselője, a kiegyezés korának művészpolitikusa, a hazai iparművészet fellendítésének egyik kezdeményezője (Csillagvölgy, Eötvös Loránd ifjú korában, A Normafa).
Franz von Lenbach (1836-1904)
német festőművész. Arckép- és zsánerfestő, termékeny alkotó, aki mesteri másolatokat készített régi híres festők alkotásairól, saját portré festményeivel is nagy sikereket aratott (Titus diadalíve, Liszt Ferenc, Gyermekarckép macskával).
Somló Sándor (Hlavaty Ödön, 1859–1916)
színész, színigazgató, író, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja. 1875-ben beiratkozott a Színészeti Tanodába, szülei ezért megvonták tőle a támogatást. Nélkülözött, másolásból és statisztálásból élt, ekkor kezdett rendszeresen verseket írogatni, és színművek írásában Szigligeti Ede is bátorította. A színiiskola után, 1878-tól három évet Győrött töltött, itt adták elő első népszínművét, az Apa és fiút. Rákosi Szidi színiiskolájában tanárként, 1909-től az Országos Színművészeti Akadémia igazgatójaként működött. Mint színműíró számos pályadíjat nyert (Első szerelem, IV. István, A király leánya).
Pierre de Coubertin (1863-1937)
francia pedagógus, történész, sportvezető, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítója, 1896 és 1925 között elnöke. 1880-ban – az archeológusok az antik görög olimpiával kapcsolatos legújabb kutatásainak hatására – az olimpiai játékok újjáélesztését szorgalmazta, ami a nemzetek önösségén átívelve hozzájárulna a békéhez és ahhoz, hogy a nemzetek könnyebben megérthessék egymást.
Szabados Árpád (1896–1945)
erdélyi magyar színműíró és színházi rendező. A budapesti Műegyetemre iratkozott be, de rövidesen abbahagyta ottani tanulmányait és Rákosi Szidi színiiskolájába járt. 1931/32-ben játszott Szatmárnémetiben, majd Nagyváradon, Temesváron, Brassóban. 1937-től a kolozsvári Thália Színház rendezője volt. Több drámát is írt (Testvérek, Zsoldosok, Az asszony és a bolondok útja).
Manga János (1906-1977)
folklorista, a néphagyomány és népművészet szakavatott kutatója. Már fiatal korában gyűjtött népzenét, előbb az Ipoly mentén később más felvidéki tájakon és a közeli Észak-Magyarországon is. 1949-ben a balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatója. Az ünnepi népszokások, a római katolikus vallásos néprajz és a pásztorművészet voltak a kutatási területe (Luca alakja a falusi nép babonás hitében, Pásztorművészet, Magyar népdalok, népi hangszerek).
Baróti Géza (Szabó, 1914–1993)
író, újságíró. Főleg színikritikákat írt, ám több mint 100 rádiójáték szerzője vagy társszerzője is. A Szabó család című, 1959-ben kezdődött és 2007-ig tartó folytatásos családregény írója volt a kezdetektől (Akácosút, Benn a farkas, Színészarcok a közelmúltból).
Mikisz Theodorakisz (1925-2021)
BAFTA-díjas görög (film)zeneszerző. Tanulmányait Athénban és Párizsban végezte. 1943-tól részt vett a görög ellenállásban. 1947-1952 között bebörtönözték, majd deportálták. 1953-ban Párizsba emigrált. 1961-ben visszatért Görögországba, 1992-től a Görög Állami Rádió és Tv vezérigazgatója. (Elektra; Phaedra; Zorba, a görög).
Tadeusz Baird (1928-1981)
lengyel zeneszerző és zenepedagógus. Nagy tisztelettel adózott a zenei hagyományoknak, egyértelműek a hivatkozásai a régi korok zenéjére, amelyek közül különösen a romantikát, a barokkot és a reneszánszt kedvelte (Ballada a katona csészéjéről, Expressziók hegedűre és zenekarra, Jelenetek csellóra, hárfára és zenekarra).
Kristóf Tibor (1942-2009)
színész, ismert, elismert szinkronhang volt. A 25. Színház, a Honvéd Művészegyüttes és a Mikroszkóp Színpad tagja volt. 1980-1985 között a szolnoki Szigligeti Színház, 1985-1988 között az Arany János Színház tagja volt. 1988-1994 között szabadfoglalkozású. 1994-1995 között az Új Színházban játszott. 1995-től szabadfoglalkozású volt ismételten. Legtöbbször olyan színművészeket szinkronizált mint: Sean Connery, John Vernon, Morgan Freeman vagy Walter Matthau (Talpuk alatt fütyül a szél, Dögkeselyű, Sose halunk meg).
Romhányi László (1944-2005)
rendező, színházigazgató, az egykori Jurta Színház alapítója. A Jurta Színházban otthont adott a pártállami ellenzéknek, akik e helyszín nélkül nem tudtak volna Budapest területén akkora létszámban találkozni. Romhányi fogalmazta meg az úgynevezett dominó-elvet, mely szerint, ha a több országra kiterjedő diktatórikus rendszerek egyikét megdöntik, akkor annak hatásaként az összes országban összeomlik a rendszer.
Román Kati (1948-2009)
bábművész. Tízéves korától rengeteget olvasott, több száz verset tudott könyv nélkül, szinte minden iskolai ünnepélyen sikerrel mondott verset. 1973-ban sikeresen felvételizett a Bábszínészképző Tanfolyamra. 17 évig tájelőadásokon játszott el több száz alkalommal, tizenöt-húszféle szerepet. 1992-2000-ig a Budapest Bábszínház művésznője (Szerelmes biciklisták, A bérház történetei, Makk Marci címszerep).
Gelecsényi Sára (1954-2019)
színésznő. Érettségi után első nekifutásra felvették a Színművészeti Főiskolára. Pályáját 1977-ben a Mikroszkóp Színpadon kezdte, számos tévéjátékban szerepelt. A Zsurzs Éva által rendezett Abigél című népszerű filmsorozatban Szabó Anikót alakította. Leggyakrabban kabaré jelenetekben szerepelt. Önállóan és Karsai Istvánnal is készített gyermekműsorokat. A Szeplős Pötyi című zenés gyerek előadást íróként is jegyzi. A Kormorán együttessel 1989-ben jelent meg kislemeze Hej, halihó…! – Kerek ez a világ címmel (Lidérces álmok, Szerelem száz háton, Eszterlánc).