Pollack Mihály (1773–1855)

a klasszicizmus építésze

a papiruszportal.hu archívumából [2008]

Szerző: P. T.

1773-ban Bécsben született Pollack Mihály, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő mestere (Magyar Nemzeti Múzeum, az egykori Pesti Vigadó, Ludoviceum). Apja nyomdokaiba lépve választotta az építészi pályát, a birodalom fővárosának építészeti akadémiáján Hetzendorf von Hohenberg tanítványa volt. A bécsi akadémia után híres építész féltestvére, Leopoldo Pollach társaságában Milánóba ment, ahol megismerkedett a lombardiai klasszicizmus jelentősebb alkotásaival.

1798-ben települt Pestre, ahol akkoriban a gazdasági fejlődésnek köszönhetően fellendülni látszott a város építészete is. Első munkája a Deák téri evangélikus templom építésének befejezése volt, melyen közel egy évtizedig dolgozott, miközben részt vett a pécsi székesegyház helyreállításában is. A Deák téri templom befejezése után négy éven keresztül ő felügyelte a pesti Német Színház építését.
Az 1808-ban alakult Szépítő Bizottság vezető tagjaként nagy szerepet játszott a pesti építkezések irányításában. 1810 és 1830 között számos, a városkép szempontjából ma is meghatározó pesti polgárházat és palotát tervezett, többek között az ő nevéhez fűződik a Horváth-ház vagy éppen a Wurm-ház tervezése. Ezekben az időkben folyamatosan elmélyedt a tervezésben, és az állandó megrendelések során egyre inkább kialakította a saját stílusát. Az 1817-ben épült Szép utca 6. szám alatt található Almásy-palota még hordoz barokkos vonásokat, de a Festetics-palota már tisztán klasszicista épület.
Palotaterveinek jellegzetessége a gazdag, hatásos bejárati térkialakítás. Magas fokú téralkotó művészetének csúcsát azon középületek tervezésekor érte el, amelyeknél az épületek funkciójának és művészi megjelenésének tökéletes egységét valósította meg, ilyen az egykori Pesti Vigadó, vagy a Ludoviceum épülete.
Pollack nevéhez fűződik több megyeháza terve is, melyek közül legjelentősebb az 1828 és 1836 között épült szekszárdi; mely méltóságteljes monumentalitásával és letisztult vonalaival a kor vidéki épületeinek egyik legjobbja. A számos neki tulajdonított kastélyépítés közül legfontosabb az alcsúti és a dégi.

A mester legnagyobb szabású, legjobban megoldott alkotása a Nemzeti Múzeum. Építésének gondolata már 1805-ben felmerül hazánkban. A több pályázó által beadott tervvázlatok felett heves vita folyt. Az épület nagyarányú volta és az ezzel járó költségek, valamint a felelősség tudata (József nádor szerint a Habsburg Birodalom legnagyobb építkezéséről volt szó, Pollack pedig a múzeum nemzeti jellegét hangoztatta) megérteti, hogy a terveket többször is ellenőrizték, ugyanakkor a nádor előtt Pollack véleménye döntött.
1837 nyarán megindultak a munkálatok, a múzeumépület kialakításáról szóló viták közepette maga az építés zavartalanul haladt előre. Az 1838-as árvíz szerencsére nem tett kárt a magasabb talajszinten emelkedő épületben, de az összegyűjtött építési anyagot a legsürgősebb pesti építkezések részére kellett átengedni. Az árvíz következtében felmerülő gyakorlati nehézségek nem akadályozták meg Pollackot abban, hogy a készülő épület szobrászati díszéről tárgyaljon. Maga a főépület 1848-ra el is készült – nemcsak Pollack működésének, hanem a hazai építészetnek is az egyik csúcsát jelentve.

Látogatható a dégi kastély

2008. június 15-től páratlanul érdekes kiállítással nyílt meg hazánk egyetlen látogatható klasszicista kastélya Dégen. A Festetics család dégi ága számára Pollack Mihály által alkotott, hatalmas angolparkkal övezett rezidencia termeinek sorát a pompás Kék Szalon és a Tükörterem mellett a szabadkőművesség, botanika, kertművészet és sport terén is jeleskedő család kultúrája tölti meg ismét. A kiállításon számos, eddig sosem látott különlegesség mellett a kastély egykori lakóinak mindennapi életét is meg lehet ismerni.
A kiadós sétára invitáló, lenyűgözően nagyvonalú parkban számos növényóriás látható. Magyarország leghosszabb kerti tavának tündérrózsákkal körülvett szigetén pedig a híres Hollandi-ház pompázik.