Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Interjú Vajda Gergellyel Archívum
  • Vót, de elvütte az ürdög Archívum
  • A Vámos-klub újabb termése: Írók egymás közt II. Archívum
  • Micimackó visszatér Archívum
  • Mozart és Say Archívum
  • Tamkó Sirató Károlyt idézve – Tengerecki Pál Archívum
  • William Wordsworth Archívum
  • Linn Ullmann: Áldott gyermek Archívum

Az élet vendége – Csoma-legendárium

Posted on 2023.03.27.2025.02.23. By admin Nincs hozzászólás a(z) Az élet vendége – Csoma-legendárium bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2006]

Szerző: Papiruszportál

Kőrösi Csoma Sándort Magyarországon a nemzet büszkeségeként tartják számon. Ám arról, hogy ez a rendkívüli sorsú férfi miféle ember lehetett, nemigen esik szó. Nem véletlen. Senki sem tud róla, hogy életútja, munkája milyenné formálta őt. Saját magáról soha senkinek nem beszélt. A zárkózottság volt karakterének legjellemzőbb vonása.
Sári László forgatókönyvéből Szemző Tibor rendezett filmet.

„Engem az érdekel, voltam-e mielőtt megszülettem, leszek-e a halál után?”

A film egészéről

Kőrösi Csoma Sándor utazásának történetével számos ismeretterjesztő írás, életművének tudományos jelentőségével ugyanennyi szakmai dolgozat foglalkozik. Csomát Magyarországon a nemzet büszkeségeként tartják számon. Ám arról, hogy ez a rendkívüli sorsú férfi miféle ember lehetett, nemigen esik szó. Nem véletlen. Senki sem tud róla, hogy életútja, munkája milyenné formálta őt. Saját magáról soha senkinek nem beszélt. A zárkózottság volt karakterének legjellemzőbb vonása.
A tibeti kultúrával, a buddhizmussal való találkozása azonban, majd az ezt követi tízévi hallgatás utazásának eredeti céljáról, sok mindent elárul nekünk. Csoma a tibeti könyvekben a létezés nagy kérdéseivel és válaszaival találkozott. Bizonyos, hogy ezért hallgatott később más kérdésekről, történelmi, őstörténeti dilemmákról. Nyilvánvaló, hogy ezek sem váltak számára jelentéktelenné, de figyelmét sokkal inkább a világ, a létezés egészének ontológiai kérdései kötötték le ezután. A tibeti könyvek, a buddhizmus bölcselete és irodalma legfőképpen ezekkel e kérdésekkel foglalkozik. E könyveknek a szellemiségét vetíti Csomára a film, olvasmányai, tibeti élményei segítségével igyekszik megismerni és megérteni személyiségét, világlátását. Rajta keresztül pedig a tibeti bölcselet alapkérdéseit.

A szövegről

A film egyik szála a népi képzelet meséit idézi Csoma alakjáról. Ezek a Csoma-legendák. Még ma is gyűjthetők Erdélyben, mindegyikük naiv ábrázolással, népmesei hőssé nagyítva rajzolja elénk Csomát. A humornak sincsenek híján. A másik szál a tibeti olvasmányok, a hozzájuk kapcsolódó gondolatok, érzések felidézése eredeti tibeti szövegek alapján. Pokol és mennyország, alvilág, túlvilág, köztes lét, bölcselet, költészet, vallás. Ezek alakították Csoma személyiségét, formálták világlátását, vezérelték útját.

A soknyelvűségről

Az elhangzó szövegek többségét különféle nyelveken, különböző szereplőktől halljuk. Ezt nemcsak azért tartjuk indokoltnak, mert Csoma gondolkodásának, egész világának meghatározó jellemzője volt a soknyelvűség, hanem azért is, mert ezek a beszélt szövegek egymástól különböző önálló zeneiséggel is bírnak.

A képi világról

A film képei is a szöveg, az idegen nyelvek és a zene sokszínűségét hozzák. A felvételek Észak-India, Nyugat-Tibet olyan helyszínein készültek, ahol Csoma megfordult, többek között a himalájai Kanam faluban, ahol tibeti–angol szótárát és a buddhizmusról készített dolgozatait írta. A képi világ, a szöveg és a zene egésze olyan újszerű filmes műfajt alkot, amelyben a szereplők nem jelennek meg arcukkal és alakjukkal, hanem érzéseik, gondolataik válnak láthatóvá, megragadhatóvá. Ezt segítik Szaladják István super 8-as kamerájának és Roskó Gábor animációinak nagyszerű képei. A képek hol dokumentumszerűen konkrétak, hol különböző festői ábrázolásmódokat idéznek, hol pedig mesebelien „elemeltek”, az utóbbiakat a legendák népi képzelete teremti ilyenné.

A zenéről

A zenének kiemelt szerepet szántunk. Egyfelől a nyelvek, az emberi hangok zenéjének, másfelől a hangszeres zenének. Csoma „hangját”, érzelmi és gondolati tónusait keressük és igyekszünk megszólaltatni a zeneiség hangsúlyozásával. A Csoma-legendárium zenéjének kottaanyagát a zeneszerző részben a Tibeti halottaskönyv eredeti fanyomatainak felhasználásával készítette.

A technikáról

Az idegen nyelvű szövegfelvételek (ének és próza), akárcsak a képek túlnyomó része Indiában: Delhiben, Szárnáthban, Kalkuttában és a Himalája buddhista kolostoraiban készült. Épp így a zajeffektusok egy részét is indiai helyszíneken vette fel a stáb: Csoma kanami kolostorában, kalkuttai könyvtárszobájában, városi utcákon, fent a hegyekben. Az animációk technikája és naiv, népmesei világa sajátos eredetiséggel illeszkedik az archívnak tetsző képi környezetbe és költői, filozófiai kontextusba.
A film egészéből Kőrösi Csoma Sándor eddig ismeretlen képe, személyiségjegyei rajzolódnak elénk. Ezt az arcát és szellemi fejlődésregényét eddig sem a művészet, sem a tudomány eszközeivel nem rekonstruálták. Jószerével most, születése után több mint 220 év elteltével, ebből a filmből ismerhetjük meg Csomát.

Az élet vendége – Csoma-legendárium

Írta Sári László
Zenéjét szerezte és rendezte Szemző Tibor

Archívum Tags:Korboncnok, Színes papiruszok

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Március 27.
Next Post: Fesztiválzenekar nagyban és kicsiben

Related Posts

  • Kalózok pedig vannak Archívum
  • Mahler „Pán-szimfóniája” Archívum
  • Kis nép, kis lélek? – Luther Katekizmusa megmentette a porosz nyelvet Archívum
  • „Mi az, hogy autista?” Archívum
  • Már megint szingli Archívum
  • A boldogság keresése Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Idomeneo, Mozart és a stílus
  • Joyce és Bryn
  • Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária
  • Don Carlos és a lépcsők
  • Ínyenc szendvics

Legutóbbi hozzászólások

  1. A mi lányunk szerzője News
  2. A ló és a láda esete szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  3. Te Deumok, versenyművek szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  4. Rosszfiútól rosszfiúig szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  5. Két mű, két világ szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  • A Pósa-szobor és a Pósa-asztal Archívum
  • Egy bálna élete Papiruszportal
  • November 27. Naptár
  • „Senki sem nélkülözhetetlen, mindenki pótolhatatlan” Archívum
  • Június 18. Naptár
  • Augusztus 18. Naptár
  • Liszt és Dante Archívum
  • Szeptember 11. Naptár

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme