a papiruszportal.hu archívumából [2006]
Szerző: Papiruszportál
Kőrösi Csoma Sándort Magyarországon a nemzet büszkeségeként tartják számon. Ám arról, hogy ez a rendkívüli sorsú férfi miféle ember lehetett, nemigen esik szó. Nem véletlen. Senki sem tud róla, hogy életútja, munkája milyenné formálta őt. Saját magáról soha senkinek nem beszélt. A zárkózottság volt karakterének legjellemzőbb vonása.
Sári László forgatókönyvéből Szemző Tibor rendezett filmet.
„Engem az érdekel, voltam-e mielőtt megszülettem, leszek-e a halál után?”
A film egészéről
Kőrösi Csoma Sándor utazásának történetével számos ismeretterjesztő írás, életművének tudományos jelentőségével ugyanennyi szakmai dolgozat foglalkozik. Csomát Magyarországon a nemzet büszkeségeként tartják számon. Ám arról, hogy ez a rendkívüli sorsú férfi miféle ember lehetett, nemigen esik szó. Nem véletlen. Senki sem tud róla, hogy életútja, munkája milyenné formálta őt. Saját magáról soha senkinek nem beszélt. A zárkózottság volt karakterének legjellemzőbb vonása.
A tibeti kultúrával, a buddhizmussal való találkozása azonban, majd az ezt követi tízévi hallgatás utazásának eredeti céljáról, sok mindent elárul nekünk. Csoma a tibeti könyvekben a létezés nagy kérdéseivel és válaszaival találkozott. Bizonyos, hogy ezért hallgatott később más kérdésekről, történelmi, őstörténeti dilemmákról. Nyilvánvaló, hogy ezek sem váltak számára jelentéktelenné, de figyelmét sokkal inkább a világ, a létezés egészének ontológiai kérdései kötötték le ezután. A tibeti könyvek, a buddhizmus bölcselete és irodalma legfőképpen ezekkel e kérdésekkel foglalkozik. E könyveknek a szellemiségét vetíti Csomára a film, olvasmányai, tibeti élményei segítségével igyekszik megismerni és megérteni személyiségét, világlátását. Rajta keresztül pedig a tibeti bölcselet alapkérdéseit.
A szövegről
A film egyik szála a népi képzelet meséit idézi Csoma alakjáról. Ezek a Csoma-legendák. Még ma is gyűjthetők Erdélyben, mindegyikük naiv ábrázolással, népmesei hőssé nagyítva rajzolja elénk Csomát. A humornak sincsenek híján. A másik szál a tibeti olvasmányok, a hozzájuk kapcsolódó gondolatok, érzések felidézése eredeti tibeti szövegek alapján. Pokol és mennyország, alvilág, túlvilág, köztes lét, bölcselet, költészet, vallás. Ezek alakították Csoma személyiségét, formálták világlátását, vezérelték útját.
A soknyelvűségről
Az elhangzó szövegek többségét különféle nyelveken, különböző szereplőktől halljuk. Ezt nemcsak azért tartjuk indokoltnak, mert Csoma gondolkodásának, egész világának meghatározó jellemzője volt a soknyelvűség, hanem azért is, mert ezek a beszélt szövegek egymástól különböző önálló zeneiséggel is bírnak.
A képi világról
A film képei is a szöveg, az idegen nyelvek és a zene sokszínűségét hozzák. A felvételek Észak-India, Nyugat-Tibet olyan helyszínein készültek, ahol Csoma megfordult, többek között a himalájai Kanam faluban, ahol tibeti–angol szótárát és a buddhizmusról készített dolgozatait írta. A képi világ, a szöveg és a zene egésze olyan újszerű filmes műfajt alkot, amelyben a szereplők nem jelennek meg arcukkal és alakjukkal, hanem érzéseik, gondolataik válnak láthatóvá, megragadhatóvá. Ezt segítik Szaladják István super 8-as kamerájának és Roskó Gábor animációinak nagyszerű képei. A képek hol dokumentumszerűen konkrétak, hol különböző festői ábrázolásmódokat idéznek, hol pedig mesebelien „elemeltek”, az utóbbiakat a legendák népi képzelete teremti ilyenné.
A zenéről
A zenének kiemelt szerepet szántunk. Egyfelől a nyelvek, az emberi hangok zenéjének, másfelől a hangszeres zenének. Csoma „hangját”, érzelmi és gondolati tónusait keressük és igyekszünk megszólaltatni a zeneiség hangsúlyozásával. A Csoma-legendárium zenéjének kottaanyagát a zeneszerző részben a Tibeti halottaskönyv eredeti fanyomatainak felhasználásával készítette.
A technikáról
Az idegen nyelvű szövegfelvételek (ének és próza), akárcsak a képek túlnyomó része Indiában: Delhiben, Szárnáthban, Kalkuttában és a Himalája buddhista kolostoraiban készült. Épp így a zajeffektusok egy részét is indiai helyszíneken vette fel a stáb: Csoma kanami kolostorában, kalkuttai könyvtárszobájában, városi utcákon, fent a hegyekben. Az animációk technikája és naiv, népmesei világa sajátos eredetiséggel illeszkedik az archívnak tetsző képi környezetbe és költői, filozófiai kontextusba.
A film egészéből Kőrösi Csoma Sándor eddig ismeretlen képe, személyiségjegyei rajzolódnak elénk. Ezt az arcát és szellemi fejlődésregényét eddig sem a művészet, sem a tudomány eszközeivel nem rekonstruálták. Jószerével most, születése után több mint 220 év elteltével, ebből a filmből ismerhetjük meg Csomát.
Az élet vendége – Csoma-legendárium
Írta Sári László
Zenéjét szerezte és rendezte Szemző Tibor
