Névnapok: Beatrix, Erna, Bolda, Cézár, Ernella, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, János, Kamilla, Sebő, Szabella, Szabin, Szabina, Szabrina, Trixi
Események:
1840 – a Magyar Fotográfia Napja. Vállas Antal mérnök, matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja ezen a napon 
készítette el és mutatta be az első magyarországi dagerrotípiát.
1848 – A rákoscsabai templomban házasságot köt Jókai Mór és Laborfalvi Róza.
1883 – Andrew Carnegie skót-amerikai iparmágnás és filantróp szülővárosában megnyílt az általa finanszírozott első Carnegie-könyvtár a skóciai Dunfermline-ban. A későbbiekben még 2509 könyvtár épült segítségével.
1952 – John Cage zeneszerző hírhedt, modernista kísérleti, 4′ 33 című művének ősbemutatója David Tudor amerikai zongoraművész előadásában a New York-i Maverick Concert Hallban. Ebben a művében egyetlen hangot sem kell az előadónak megszólaltatnia, elegendő figyelnie a csöndre, „szólaltassák” meg bárhol is a darabot. A 4’33” nagy hatást gyakorolt a modernista zenére, továbbfejlesztve a zajzene és a néma zene műfaját, amely a mai napig ellentmondásos.
1966 – a The Beatles utolsó koncertje a San Francisco-i Candlestick Parkban. Bár 25000-en voltak kíváncsiak az előadásra, ám 7000 eladatlan férőhely maradt a stadionban.
Megszületett Janus Pannonius (Csezmiczei János, Ivan Cesmicki, 1434–1472) római katolikus pap, pécsi püspök, az első 
név szerint ismert magyar(-horvát) költő.
Latin nyelven írt. Nevét Európa-szerte ismerték, költészetének anyaga, nyelve és hangulata az olasz humanizmus talajából nőtt ki. Horvátországban született, de Nagyváradon tanult. Itáliában együtt nevelkedett a korabeli ifjúság színe-javával, s a koraérett gyermekben hihetetlenül gyorsan bontakozott ki a költői tehetség. Verseinek világképe a humanizmus szellemében alakult ki. Költészetében a vallásos eszmék helyett megjelenik Magyarországon, s azonnal európai színvonalon a reneszánsz gondolkodás és életérzés. Nagyra értékeli a földi életet, a békét, a kultúrát, a természetet és a költői halhatatlanságot. Leginkább az epigramma és az elégia műfajában alkotott. Kánonjogot is tanult. Mátyás uralkodásának korai éveiben a király legfőbb tanácsosa (Mikor a táborban megbetegedett, Búcsú Váradtól, Parthenope veszedelme).
Megszületett Maurice Maeterlinck (1862–1949) Nobel-díjas belga (flamand) származású francia nyelvű drámaíró, költő, 
esszéíró.
1911-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat. A Sainte-Barbe jezsuita kollégiumba iratták be, ám az intézmény vallásos szellemének megfelelően a francia romantika alkotásait kigúnyolták, az iskola falain belül csak vallásos tárgyú darabokat lehetett előadni. Ezek az élmények mély nyomot hagytak később műveiben. Már tanulmányai alatt is verseket és rövid regényeket írt. Bár drámái nagy sikert értek el, a korabeli kritika talán túlzó elragadtatással is fogadta. A darabok témája a lélek titokzatos mélysége, a kiismerhetetlen sors, melyet meseszerű keretbe ágyaz. Műveiben kiemelt szerepet kap a halál, illetve az élet jelentése. Színpadi darabjai a szimbolizmus fontos mérföldkövei (A kék madár, A vakok, A tér élete).
Meghalt Pór Bertalan (Pollacsek, 1880–1964) Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, kiváló művész, a huszadik századi magyar avantgárd festészet egyik nagy tehetségű festője.
Budapesten a Mintarajziskolában tanult, mestere Gyulay László volt, majd Münchenben folytatta tanulmányait. Rajzos látásmódja gyakran szecessziós ritmusú kontúrvonalakat adott festményeinek, kiváló jellemábrázoló képessége hamar meghozta számára a sikert. a Tanácsköztársaság fennállása idején vállalta a Művészeti Direktórium festőszakosztályának vezetését, toborzó plakátok tervezését. A kommün bukása után emigrációba vonult. Összességében egy nagy rajztudáson alapuló posztnagybányai magyar avantgárd stílust képvisel festészetünkben (Hegyi beszéd, Pásztor és kedvese, Belépés a tszcs-be).
Meghalt Karinthy Frigyes (~ Ernő, 1887–1938) Baumgarten-díjas író, költő, műfordító, kritikus.
Minden műfajban alkotott maradandót, az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az Így írtok tit, valamint a kisdiák életéből megírt képeket tartalmazó Tanár úr kéremet. De Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait. 1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé. Legendás barátság fűzte Kosztolányi Dezsőhöz. Sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben. Sikeres színpadi szerző volt, művei többnyire egyfelvonásos bohózatok, de írt egész estés vígjátékot és komoly hangvételű darabot is. Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez (Utazás a koponyám körül, Micimackó, Nem mondhatom el senkinek).
Meghalt Lee Marvin (1924–1987) Oscar-díjas amerikai színész, háborús és westernfilmek szereplője.
A Cat Ballou (Jane Fondával játszott együtt) főszerepéért 1965-ben – első és egyetlen jelölésekor – elnyerte a legjobb színésznek járó Oscar-díjat, valamint az Ezüst Medve díjat a 15. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A háború után egy vízvezeték-szerelő segédjeként helyezkedett el egy helyi színházban. Egy nap felkérték, ugorjon be egy megbetegedett színész helyére. Első filmszerepét 1951-ben alakította egy háborús filmben. Az 1950-es évek közepétől kezdve fokozatosan kezdett jelentősebb szerepeket játszani, de az igazi áttörést az 1960-as évek hozta meg. 1967 volt az az év, amelyik elhozta számára legismertebb szerepét, John Reisman őrnagyét A piszkos tizenkettőben (Zendülés a Caine hadihajón, Monte Walsh: Az utolsó cowboy, Vadászat életre-halálra).
Meghalt Gene Wilder (Jerome Silberman, 1933-2016) amerikai színházi és filmszínész, rendező, forgatókönyvíró és író.
Az Iowa-i egyetemen kommunikációt és színművészetet tanult, majd Bristolban felvették a Bristol Old Vic Theatre School-ba. Színpadon kezdte pályafutását, de már 1967-ben debütált a Bonnie and Clyde című filmben. Első nagyobb szerepe Leopold Bloom volt 1968-ban A producerek című filmben. A producerek kultfilmmé vált a vígjátékok között és a kezdete volt annak a termékeny együttműködésnek, ami közte és Mel Brooks író-rendező között kialakult. 1971-ben Mel Stuart felajánlotta számára a Willy Wonka és a csokoládégyár címszerepét, ami Roald Dahl Charlie és a csokoládégyár regénye alapján készült. Wilder eleinte bizonytalan volt, majd elfogadta a főszerepet. Richard Pryorral, az 1977-ben bemutatott Száguldás gyilkosságokkal című filmbe játszottak először. A páros játékát még több filmben láthattuk 1991-ig. Pryor halála után az Alice csodaországban című filmben és néhány televíziós szereplésével hívta fel magára a figyelmet. 2005-ben megjelentette személyes visszaemlékezéseit Kiss Me Like a Stranger: My Search for Love and Art címmel (Fényes nyergek, Vaklárma, Ifjú Frankenstein).
Megszületett Michael Jackson (Michael Joseph Jackson, 1958-2009) amerikai táncos, koreográfus, énekes, színész, 
tizenháromszoros Grammy-díjas amerikai énekes, zeneszerző, táncos, filantróp és üzletember.
Sikerei miatt „a pop királyának” is nevezték. Egyike azon kevés előadónak, akiket a Rock and Roll Hall of Fame két alkalommal is tagjai közé sorolt, és többször is bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, többek között a „Minden idők legsikeresebb előadója” címmel. 1966-tól bátyjaival a The Jackson 5 együttes tagja. 1971-ben szólókarrierbe kezdett, 1982-es albuma, a Thriller évtizedeken keresztül minden idők legnagyobb példányszámban elkelt albuma volt. A 80-as évek elejére meghatározó alakja lett az amerikai popzenének és popkultúrának. Televíziós sikerei mellett számos nehéz tánctechnikát népszerűsített: a robottáncot, a moonwalkot gondosan kidolgozott színpadi előadásaival. Egyéni zenei hangzása és énekstílusa hatással volt több hiphop-, popzenei és R&B-előadóra, több generációban (Billie Jean, Beat It, Black or White).
Ezen a napon született:
Jean Auguste Dominique Ingres (1780–1867)
francia klasszicista festő és grafikus, rendkívül sokoldalú festő volt: festett ókori, vallásos, történeti, allegorikus tárgyú képeket, arcképeket és aktokat. Legkitűnőbb művei közé tartoznak arcképei (Madame de Duvaucey, A forrás, Napóleon a császári trónon).
Salamon Ferenc (1825-1892)
a 19. század második felének egyik jelentős irodalomkritikusa, történésze, színikritikusa. Publicisztikai karrierje 1851-től kezdődött, ekkortól Szilágyi Ferenc Magyar Hírlapjának munkatársa. Szorosabban vett irodalmi munkásságát 1855-től számíthatjuk, a Budapesti Hírlap tárcarovatának állandó kritikusaként tevékenykedik ettől az évtől, 1857-től a Pesti Napló munkatársává is lesz, itt szintén tárcában közölt irodalmi tanulmányokat, könyvismertetéseket, színikritikákat (Közoktatásunk reformja, Budapest története, Irodalmi tanulmányok).
Stetka Gyula (1855-1925)
festőművész. Egyházi tárgyú kompozíciókat, arcképeket és zsánerképeket festett a müncheni akadémizmus stílusában. Művészetére nagymértékben hatott Benczúr Gyula munkássága (Mindszentek előtt, Bajor parasztasszony, Krisztus a keresztfán).
Valery Larbaud (1881-1957)
francia költő, regényíró, esszéista, műfordító. A Fermina Márquez című, méltán híres kisregényét, amellyel egy csapásra a Nouvelle Revue Française körül csoportosuló elitgárda elismert tagja lett, 1911-ben írta, s ettől kezdve a két világháború között működő „nagy nemzedék” egyik vezető tagja lett.
Granasztói Pál (Rihmer, 1908-1969)
Ybl Miklós-díjas építészmérnök, író, a műszaki tudományok doktora. Városesztétikai, városépítési és városrendezési témakörben számos könyve jelent meg (Városok a múltban és jövőben, Európai építészet, Budapest arculatai).
Richard Attenborough (Lord Richard Samuel Attenborough, 1923-2014)
Oscar-díjas brit rendező, színész, producer. 1941-től Londonban volt színész az Intimate Theatre színpadán. 1942-től filmszínészként dolgozott. 1983-tól a Gandhi Alapítvány elnöke és 1987-től az UNICEF jószolgálati nagykövete volt (A híd túl messze van, A nagy szökés, Jurassic Park).
Kozáry Eszter (1929)
bábművész, színésznő. 1947-től színésznőként több színházban játszott. 1954-től az Állami Déryné Színház tagja volt. 1963-tól a Bartók Gyermekszínház, 1965-től nyugdíjazásáig az Állami Bábszínház művésze volt.
William Friedkin (1935-2023)
Oscar-díjas amerikai filmrendező, forgatókönyvíró és filmproducer. 1957-től rendezőként dolgozott, 1965-ben Hollywoodba költözött. 1966-tól játékfilmeket készített. 1967-ben rendezte első filmjét. Első nagy sikere az 1971-es Francia kapcsolat volt, amellyel meg is nyerte a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat (Az ördögűző, A boszorkánymester, Tizenkét dühös ember).
Balogh Edina (1938–1997)
táncművész, revütáncos, a jazzbalett korai művelője. Az Állami Balettintézetnek hét évig volt a növendéke, de nem fejezhette be, mert 1956-ban kizárták. Ezután rövid időre Szegedre ment kartáncosnőnek. A Szegedi Nemzeti Színházban kisebb színészi feladatokat is osztottak rá és énekelt is. Később, főként Nyugat-Németországban táncolt.
Joel Schumacher (Joel T. Schumacher, 1939-2020)
amerikai filmrendező, forgatókönyvíró és producer. Divattervezőként kezdett dolgozni, de figyelme hamar a filmszakma felé fordult. Los Angelesbe költözött, ahol jelmeztervezőként helyezkedett el. A hetvenes években forgatókönyvíró munkákat kapott. Legnagyobb sikereit a Batman történetek filmes adaptációjával aratta (Szent Elmo tüze, Mindörökké Batman, Túszjátszma).
Failoni Donatella (1946)
olasz, magyar származású zongoraművész. Milánóban született. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola és Gimnáziumban 1965-ben érettségizett. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendéke volt. Világszerte koncertezett többek között Lamberto Gardellivel, Carlo Zecchivel, Pinchas Steinberggel, Claudio Abbadoval, Ferencsik Jánossal, Erdélyi Miklóssal. 1981 és 1991 között négy lemeze jelent meg.
Rebecca De Mornay (1959)
amerikai színésznő. 1981-ben tűnt fel először a filmvásznon, Francis Ford Coppola Szívbéli című filmjében. Színészi tanulmányait Los Angelesben kezdte el, a Lee Strasberg Intézetben, majd Francis Ford Coppola Zoetrope Filmstúdiójában lett belőle gyakornok (Báránybőrben, Bűnben égve, Női titkok).
Bodnár Zoltán (1963)
bábművész, színész. A Bábszínészképző Tanfolyamon 1983-ban végzett és az Állami Bábszínház társulatában kezdte pályáját. 1992-től a Kolibri Színház társulatának művésze. Bábszínészi munkái mellett mesejátékok, gyermekeknek szóló darabok írásával és rendezéssel is foglalkozik (Macskabosszantó Makula, Ládafia mese, Az igazi Mikulás).
Tóth Ildikó (1966)
Prima Primissima díjas és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész. Csak második próbálkozása után vették fel a Színművészeti Főiskolára, közben stúdiós volt a Nemzeti Színháznál. 1990-ben diplomázott. Négy évig a Radnóti Miklós Színház, újabb négy évig pedig az Új Színház művésze volt. Rövid ideig a szombathelyi Weöres Sándor Színház tagja, utána szabadúszó lett. 2015-2023 között a székesfehérvári Vörösmarty Színház színésznője volt. 2023-tól ismét a Radnóti Színház tagja (Csocsó, avagy éljen május elseje!, A tökéletes gyilkos, A Viszkis).
Varga Lóránt (1969)
író, drámaíró, közösségi író. Az ELTE bölcsészkarán folytatott felsőfokú tanulmányokat (szociológia) 1989-1993 között. 1993-2001 között a Magyar Televízió munkatársa volt, majd 2002-ben szabadúszó íróvá, fordítóvá vált. Változatos műfaji keretek között alkotó író. Novellái ötvözik a sci-fi, mágikus realizmus, groteszk elemeit, melyek közös jellemzője a mélyebb tartalomra, életbölcsességre való utalás. Műveiben visszatérő elemként jelennek meg a társadalmi konfliktusok, az egyéni és közösségi élet problémái (Hétköznapok, SF Galaxis, Egykutya).
Mészáros Béla (1979)
színész. 1999-ben az Új Színház stúdiója elvégzése után felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Gyakorlatát a Katona József Színházban töltötte, majd 2003-ban, a diploma megszerzése után itt is kapott szerződést. Jelenleg is a társulat tagja.
Megszületett, illetve meghalt:
Ingrid Bergman (1915–1982)
háromszoros Oscar-díjas svéd színésznő. Legismertebb szerepe a Casablanca című filmben Ilsa Lund László megformálása Humphrey Bogart oldalán. Olyan filmtörténeti klasszikusokban szerepelt még, mint a Forgószél, a Gázláng, vagy az Őszi szonáta.
Ezen a napon halt meg:
Frans Hals (1580?–1666)
flamand barokk festő, az európai portréfestészet egyik legnagyobb alakja a holland aranykorban. Modelljei legtöbbször Haarlem lakói közül kerültek ki. Képeit gyors, könnyed technikával, kevés színt használva készítette. Festéstechnikája rokonságot mutat az impresszionistákkal (A jókedvű ivó, A Szent György lövészegylet tisztjeinek lakomája, A bohóc játéka a lanton).
Bél Mátyás (Matthias Belius, 1684–1749)
magyar–szlovák származású evangélikus lelkész, történelem- és földrajztudós, író, a 18. századi magyar tudomány kiemelkedő alakja, a korra jellemző polihisztor iskolának egyik legkiemelkedőbb képviselője. Nem sokkal halála után a Magnum decus Hungariae (Magyarország nagy ékessége) címet kapta. Fő műve a latin nyelvű Notitia Hungariae novae historico-geographica.
Ivanóczy Ferenc (1857-1913)
író, szlovén politikai vezető, Muraszombat esperese. A szlovén kisebbség máig legnagyobb hatású politikai és kulturális vezetője, többek között az autonómia-törekvések fő alakja. Munkái részben vallásos, részben politikai célzatú írások. Magyar nyelvű cikkeket is szerkesztett a Szombathelyi lapok-ba 1877-től. Ezekben a cikkben a vendvidéki lakosság mindennapi életét és helyzetét ábrázolta, illetve elemezte, s rövid történelmi értekezéseket is megjelentek a cikkekben.
Vicki Baum (Hedwig Baum, 1888–1960)
osztrák író, forgatókönyvíró. Legismertebb műve az 1924-ben megjelent Menschen im Hotel (Grand Hotel). 1932-ben film, 1989-ben musical készült belőle (Hotel Sanghai, Szerelem és halál Báli szigetén, Dorisz Hart karrierje).
Sándor Renée (Stern, 1899–1977)
zongoraművésznő, tanár, érdemes művész. A budapesti Zeneakadémián előbb Kovács Sándor, majd Dohnányi Ernő tanítványa volt. 1921-ben szerzett művészi oklevelet. 1922-től hosszabb ideig Németországban turnézott. Különösen a barokk és a bécsi mesterek, Mendelssohn és Bartók Béla muzsikáját tolmácsolta rendkívüli formaérzékkel, tiszta zeneiséggel.
Gáspár Margit (1905-1994)
Kossuth-díjas író, műfordító, színigazgató, nevéhez fűződik a magyar operettművészet tartalmi-dramaturgiai megújítása. 1948-1954 között a Színművészeti Akadémia operett tanszakát vezette. Színdarabjaiban a társadalmi problémák felvetése mellett a szórakoztató hangvétel is helyet kapott (Tűzvarázs, Égiháború, A Fekete Császár).
Schaár Erzsébet (1908–1975)
Munkácsy-díjas szobrász, érdemes művész. Számos köztéri szobra áll Budapesten, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Tihanyban és másutt. Mestere Kisfaludi Strobl Zsigmond volt. 1932-ben elnyerte a fiatal művészek Szinyei-díját. Első önálló kiállítása 1932-ben volt Budapesten. Először portréival keltett figyelmet a szakma és a műértő közönség körében. A 40-es években kisméretű fa reliefeket, a 60-as években térbe ékelődő figurákat alkotott. (Utca-Képek, Tudósok, Ablakok).
Móricz Lili (1915–1999)
színésznő, író. A színiakadémián két és fél évet végzett. Pályája kezdetén naiva szerepeket kapott, majd prózai művek jellemszerepeit alakíthatta. Édesapja legnagyobb örömére eljátszhatta a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” című darab női főszerepét is. A színpadtól – kényszerűen – visszavonulva Móricz Zsigmond hagyatékát gondozta. 1987-ben megalapította a Móricz-díjat, amellyel kiemelkedő irodalomtörténeti teljesítményeket ismernek el minden évben.
Pongrácz Imre (1926–1997)
Jászai Mari-díjas színész. 1944-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója lett. 1944–1949 között a Pódium Kabaréban volt látható. 1951–1953 között a Magyar Néphadsereg Színháza tagja volt. 1953-tól a szolnoki Szigligeti Színházban játszott. 1956 után elhagyta az országot. Az 1960-as években hazatért, a Vidám Színpadon és a győri Kisfaludy Színházban lépett fel, majd 1977-ben ismét elhagyta az országot (Állami áruház, Fel a fejjel, A törökfejes kopja).
Marton Frigyes (1928-2002)
kétszeres Jászai Mari-díjas rendező, színházigazgató. A Rádió Kabarészínháza alapító tagja, érdemes és kiváló művész. A Színművészeti Főiskola rendező szakán 1954-ben végzett, ezt követően négy évig a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. 1958 és 1959 között a Vidám Színpad, majd 1962-ig a Petőfi Színház rendezője volt. 1962-ben került a Magyar Rádió rendezői státuszába. 1970 és 1980 között a Mikroszkóp Színpad főrendezője, Komlós János váratlan halála után az igazgatója volt. Ezt a posztot 1985-ig töltötte be.
Tóth János (1930-2019)
Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező, dramaturg, a nemzet művésze. A Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója lett, 1954-ben diplomázott. A Főiskola elvégzése után a Mafilm operatőre lett, mellette a Pannónia Filmstúdióban is részt vett különböző filmek elkészítésében. Érdekelte a képi megjelenítés, az ősmozi, a némafilmek világa. Specialitása a rövidfilm, dokumentumfilm, játékfilm, animáció, bábfilm készítése és a régi filmek restaurálása (Patyolat akció, A sípoló macskakő, Egy erkölcsös éjszaka).
Kocsár Miklós (1933-2019)
Kossuth-díjas és kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a nemzet művésze, érdemes művész, életműve szorosan kötődik a költészethez, így fontos szerepet töltenek be a vokális művek, kórusművek, dalok, kantáták, oratóriumok, amelyeket többnyire magyar költők verseire írt (József Attila-dalok, Tűzciterák, Szent Márton püspök dicsérete).
Pusztai János (Pászkán, 1934-2014)
erdélyi magyar író, újságíró. 1953-ban már néhány versét közölte az Utunk és más lapok is, így nem véletlen, hogy 1957-ben a Bányavidéki Fáklyához hívják riporternek. Első kisregénye, a Meglesett élet, amely az Ösvény a világba című Forrás-kötetében jelent meg – a kritika elismeréssel fogadta (Illés szekerén, Parázs, Árpád háza).
Jobba Gabi (1947–1983)
Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő, ismert versmondó, különös, fanyar egyéniségű színésznő volt, a tragikus szerepek álltak legközelebb egyéniségéhez. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1969-ben szerzett oklevelet, és a kecskeméti pályakezdés után a 25. Színházhoz szerződött, s tagja maradt Népszínházzá történt átszervezéséig , majd annak tagjaként folytatta működését. Énekesnőként is ismert volt (Szerelmes biciklisták, Szerelmem, Elektra, Hazai történetek).
