Névnapok: Dalma, Izabella, Abony, Eleonóra, Erneszt, Ernő, Fedor, Félix, Fortunát, Gerzson, János, Jázmin, Leonóra, Nóra, Uzonka
Események:
1493 – megjelenik Hartmann Schedel német orvos, polihisztor és történetíró Nürnbergi krónikája. Az 1.800 
példányban megjelent Schedel Világkrónika (Liber Chronicarum) a korai könyvnyomdászat egyik leghíresebb, legpompásabb műve, 1.809 fametszettel. A latin nyelvű krónikából Magyarországon 23-at, míg a német változatból 22 darabot őriznek.
1561 – felszentelik a IV. Iván orosz cár parancsára épült, jellegzetes hagymakupolájú Boldog Vazul-székesegyházat (Vaszilij Blazsennij) Moszkvában (Oroszországban). A cár isten iránti háláját akarta kifejezni a monumentális székesegyház felépítésével, ugyanis az oroszok 1552-ben győzelmet arattak a kazanyi tatár kánság fölött.
1561 – Diego de Landa, Yucatan püspöke máglyán elégeti a maja (Mayapán) vallási tárgyakat és az utolsó még fennmaradt fatáblák (kéregkönyvek) nagy részét a maní ferences kolostor közelében.
1580 – megjelenik az Ostrog Biblia, az első szláv nyelvű nyomtatott Biblia.
1946 – Benjamin Britten Lucretia meggyalázása kétfelvonásos operájának (op. 37) premierje a Glyndebourne-i Operafesztiválon, Ernest Ansermet vezényletével. A mű az újonnan alakult English Opera Groupnak készült.
1954 – Elvis Presley aláírja első lemezszerződését a Sun Recordsszal. A cég tulajdonosa, Sam Philips az afroamerikaiak zenéjét szerette volna népszerűsíteni, és Elvisben megtalálta az erre a célra megfelelő előadót.
1962 – a Rolling Stones együttes első hivatalos fellépése a londoni Marquee Klubban.
1970 – Thor Heyerdahl norvég utazó, amatőr tengerbiológus és antropológus a Ra II papiruszból készült 
nádhajóval átkel az Atlanti-óceánon és 57 nap alatt az afrikai Marokkóból az amerikai Barbados szigetére érkezik (Kis-Antillák). Ezzel bizonyította az ősi kultúrákkal kapcsolatos hiperdiffúziós elképzeléseit.
1982 – az E. T., a földönkívüli című amerikai sci-fi film (4 Oscar-, 2 Golden Globe és Grammy-díj) megdöntötte a jegyeladási rekordot, 31 nap alatt 100 millió belépőt vettek meg a nézők (rendezője Steven Spielberg, zenéjét John Williams szerezte).
1993 – Andrew Lloyd Webber Alkony sugárút (Sunset Boulevard) című musicaljének (Billy Wilder 1950-es filmje alapján) bemutatója a londoni Adelphi Színházban. A West End produkciót Trevor Nunn rendezte, Bob Avian koreográfiájával, Anthony Powell jelmezeivel.
Megszületett Pablo Neruda (Neftalí Ricardo Reyes Basoalto, 1904–1973) Nobel-díjas chilei költő.
Versei nagyon korán megjelentek a temucói lapokban, már 1919-ben díjat nyert velük. 1921-ben Santiagóba költözött, ahol az egyetemen francia nyelvet és irodalmat tanult, de csak három évfolyamot végzett el. Ekkoriban vette fel a Pablo Neruda nevet, a cseh író, Jan Neruda tiszteletére. Elkezdett tanítani, diplomáciai küldetéseket vállalt. Számos országban megfordult, köztük a Szovjetunióban és Magyarországon is. A spanyol polgárháború kitörése után, 1936-ban hazatért. 1939-ben párizsi, 1940-1943 között mexikói konzul volt. 1945-ben a kommunista párt jelöltjeként beválasztották a szenátusba. 1948-ban – a jobboldali fordulat után – külföldre menekült. 1971-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Lelkesen támogatta a chilei Népi Egység kormányát. Allende elnök baráti körébe tartozott. A jobboldali katonai puccs napjaiban halt meg (Elemi ódák, Gondolatok az ólombetűről, Óda a költészethez).
Megszületett Sass Sylvia (1951) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő (szoprán), érdemes 
művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Zenei tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte 1970 és 1972 között. A Magyar Állami Operaház színpadán 1971-ben debütált, 1972 és 1979 között az Operaház magánénekese volt. Több nemzetközi énekversenyen vett részt, 1972-ben a Magyar Televízió Kodály Énekversenyén első díjat nyert, 1973-ban a szófiai énekverseny nagydíját kapta, valamint a legjobb kamaraénekesnek járó különdíjat. 1974-ben Moszkvában a Csajkovszkij Énekversenyen második díjat nyert (az első díjat nem adták ki). 1975-től egyre többet vendégszerepelt külföldön. 1995-től koncerteken lép fel. 1996-tól 2000-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán dalirodalmat tanított. 1996-tól mesterkurzusokat tart, többek között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, Budapest, Tokyóban, Jeruzsálemben, Santiago de Chilében, Londonban, a Párizsi Magyar Intézetben, 2011-ben a Római Magyar Akadémián és Nantes-ban az Art’ Scènes fesztivál keretében. Számos nemzetközi énekverseny zsűrijébe kapott meghívást. Több mint harminc lemeze jelent meg, melyek között teljes operafelvételek és szólóalbumok egyaránt megtalálhatók. ––> Sass Sylvia: Operaáriák
Ezen a napon született:
Henry David Thoreau (1817-1862)
amerikai író, filozófus, a polgári engedetlenség filozófiai megalapozója. Emerson gondolatait továbbvíve a természettel való összeolvadást hirdette, illetve a demokratikus eszmék valóra váltását követelte. Az új-angliai transzcendentalista irodalmi-filozófiai mozgalomnak volt tagja. Természethez fűződő viszonyáról jelent meg 1854-ben Walden című kötete. Az 1849-ben megjelent A polgári engedetlenség iránti kötelességről című művében rámutat, hogy szerinte egy magasabb rendű törvény alapján minden embernek kötelessége megtagadni az együttműködést és elviselni az ezzel járó büntetést, ha az állam igazságtalan politikát folytat.
Eugéne Boudin (1824–1898)
francia festő. Képein leginkább a francia tengerparti tájakat örökítette meg. A plein-air festészet úttörője volt, az impresszionizmus egyik előfutárának tartják. 22 évesen Párizsba utazott, és teljes munkaidőben kezdett festeni. 1850-ben ösztöndíjjal a párizsi Képzőművészeti Akadémián tanult (Apály napnyugtakor, Tengerparti jelenet, A fourmis-i öböl).
Johann Baptist von Schweitzer (1833-1875)
német szocialista politikus és vígjátékköltő. 1864-ben az általános német munkásegylet elnöke lett, kiadta a Socialdemokrat című lapot és 1867 és 1871 között az északnémet birodalmi gyűlés tagja volt. Vígjátékai közül egyesek nagy sikert arattak (Canossa, A gyík, Az állami bűnözők).
Hermann Conradi (1862-1890)
német naturalista író (A bűnös dalai, Adam Mensch, Brutalitások).
Szekrényessy Kálmán (1864-1923)
dzsidáskapitány, a Balaton és a Boden-tó első átúszója, az első magyar sportlap-alapító, szerkesztő, író, több sportág hazai meghonosítója, a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) és számos sportklub alapítója, dísztagja és elnöke.
Stefan George (1868–1933)
német költő, műfordító, a modern német líra képviselője. Művészetére a francia szimbolisták voltak hatással. Művészetét a szimbólumhasználat és az impresszionista hangulatok jellemzik. Elutasította azon felfogást, miszerint a művészetnek közvetlen társadalomformáló szerepe lenne, és véleménye szerint a művészet csak a kiválasztottakhoz és beavatottakhoz szól. Jelentős hatást gyakorolt a német és az európai irodalom lírájára, Magyarországon elsősorban a fiatal Szabó Lőrinc költészetére.
Max Jacob (1876–1944)
francia író, költő, festő és kritikus. A Párizsi iskola tagjainak baráti köréhez tartozott. Felsőfokú tanulmányait Párizsban végezte, s innen indult művészeti karrierje. 1897-től Pablo Picassóval lakott együtt, a baráti társasághoz tartozott még számos művész. 1913-tól Céret-ben telepedett meg, Dél-Franciaországban a spanyol-katalán határ közelében, ekkor tájképeket festett. Max Jacob zsidó származású volt, 1944-ben letartóztatta a Gestapo, a drancyi gyűjtőtáborba került, ahol két hét múlva meghalt.
Csillag István (Stern, 1881–1968)
szobrász- és éremművész. 1896–97-ben az Iparművészeti Iskolában tanult, tanulmányai befejeztével Telcs Ede műtermében dolgozott. Németországban járt hosszabb tanulmányúton. 1906-tól rendszeresen szerepelt hazai és külföldi kiállításokon. Több mint négyszáz érmet, illetve plakettet készített. Számos művét őrzik hazai és külföldi múzeumokban.
Amedeo Modigliani (1884-1920)
olasz festő és szobrász. A 20. századi avantgárd jellegzetes képviselője, a párizsi iskola tagja. 1898-ban kezdte művészeti tanulmányait, Firenzébe utazott 1902-ben. 1906-ban Párizsban, a Montmartre-on bérelt lakást és az ifjú párizsi művészek bohém életét élte. Betagozódott a párizsi iskolába, azon ott élő külföldi művészek egyik fő alakjává vált, akik ismertségre a francia fővárosban akartak szert tenni, de soha nem váltak igazi franciákká (Kis tájkép, Kariatida, Akt korall nyaklánccal).
Paula Grogger (1892-1984)
osztrák írónő, költőnő. 1926-ban megjelent A Grimming-kapu című családregénye hozta meg számára a sikert, a könyvet több nyelvre is lefordították. János főhercegről szóló drámáját, Az esküvőt 1937-ben mutatták be először. Professzori címet kapott, író munkásságát 88 éves koráig folytatta (A csillagok dalnokai, Rablólegenda, A dicséret).
Buckminster Fuller (1895-1983)
amerikai autodidakta formatervező, építész, író, feltaláló. Több mint 30 könyv szerzője, feltalálóként 28 fejlesztést szabadalmaztatott és munkássága elismeréseként 47 tiszteletbeli doktori címet adományoztak neki. Életében egyetlen központi kérdés foglalkoztatta: „Van-e esélye az emberiségnek arra, hogy hosszú ideig és sikeresen fennmaradjon a Földön, és ha igen, hogyan?”
Urbán Gábor (1901-1984)
zenetanár, zeneszerző. 1923-ban polgári iskolai énektanári, 1948-ban pedig földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát kapott. 1926–1948 között a makói polgári leányiskolában oktatott. A Makói Dalárdában és a Makói Petőfi Dalkörben tevékenykedett. Zeneszerzőként főleg szimfóniákat és a színpadi műveket alkotott. Zóra és Erzsébet királyné címmel operákat is írt. Zenetudományi munkát is készített, ami a Hangzatok világa címet viselte.
Andrew Wyeth (Andrew Newell Wyeth, 1917–2009)
amerikai realista festő. Élete során Chadss Fordban és Chushingban lakott. Ez a két hely és az itt élő emberek és itteni épületek határozták meg festészetét. Első szóló kiállítását New Yorkban a Machbett Galleryben rendezték, minden kiállított művét 24 órán belül megvették. Művei számos galériában és múzeumban megtekinthetőek.
Megyeri Barna (1920–1966)
Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész. Az avantgárd törekvések és a természetelvű plasztika közötti átmenetet képviselte. 1937-1942 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Az 1940-es években már érdeklődési körébe kerültek a síkformák mozgatásában rejlő lehetőségek, azok téralakító hatása. Műveire hatással volt Medgyessy művészete. 1960-1961-ben a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított.
Van Cliburn (1934-2013)
amerikai zongoraművész. A Juilliard Scool of Music hallgatója volt. Tizennyolc évesen debütált Houstonban, két év múlva bemutatkozott a Carnegie Hallban is. A nemzetközi zenei életbe akkor robbant be, amikor 1958-ban Moszkvában megnyerte az első nemzetközi Csajkovszkij-verseny zongora kategóriáját.
Margitai Ági (1937-2014)
Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Érettségi nélkül vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára. 1958-ban a főiskola elvégzése után Pécsre került a Pécsi Nemzeti Színházba, ahol 1962-ig játszott. Érdekes, energikus, színes egyénisége, jellegzetes hangja drámai és vígjátéki szerepekben is kitűnően érvényesült (Szent Péter esernyője, Herkulesfürdői emlék, Szőke kóla).
Kenedi János (1947)
történész, író, újságíró, kritikus. 1969–1970 között a Magvető Könyvkiadónál szerkesztő, később szabadfoglalkozású, majd a Magyar Tudományos Akadémia 1956-os Dokumentációs és Kutató Intézetének kézirattárosa volt. Közben az illegális demokratikus ellenzék egyik vezető alakja is volt. 1989 óta a Holmi alapító szerkesztője, a 2000 és a Századvég munkatársa. 1990 óta az 1956-os Intézet tudományos munkatársa.
Orbán György (1947)
Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. 1968-tól a kolozsvári zeneakadémián zeneszerzést és zeneelméletet tanult. 1973-ban ugyanitt zeneelméletet és ellenpontot tanított. 1979 óta Magyarországon él. A Budapesti Zeneműkiadónál 1990-ig zenei szerkesztő volt, közben 1982 és 2009 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zeneelméletet és zeneszerzést tanított.
Gáspár Imola (1955)
romániai magyar színésznő. Színészi diplomáját 1979-ben vehette át Marosvásárhelyen, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Pályáját Sepsiszentgyörgyön az Állami Magyar Színháznál kezdte. 1981–től a Temesvári Állami Magyar Színház tagja, 1986-tól a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésze volt. Gazdag érzelemvilága lírai és karakterszerepek megelevenítésére egyaránt alkalmassá teszi. 1993-tól Magyarországon, szabadafoglakozású művészként szerepelt. 2010 óta Londonban él (Amerikai rapszódia, Kontroll, Fekete kefe).
Huszár Zsolt (1971-2001)
színész. 1996-97 között a kecskeméti Katona József Színház, 1997-től 2000-ig a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, 2000-2002 között a tatabányai Jászai Mari Színház, 2003-tól haláláig az Új Színház társulatának tagja volt. Gyakran szinkronizált is. 2011. szeptember 17-én hajnalban, kerékpározás közben gázolta el egy villamos Budapesten.
Omid Abtahi (1979)
iráni születésű amerikai színész. Elsősorban ismert televíziós sorozatokban szerepel, de színházban is játszik (A Grace klinika, Castle, Feketelista), számos ismert Broadway produkcióban is részt vett.
Petra Hůlová (1979)
cseh írónő. 2002-ben egyik pillanatról a másikra robbant be az irodalmi köztudatba Nagyanyám emlékezete című regényével, amely az évtized egyik legolvasottabb cseh könyve lett. A regény elnyerte a 2002-ben alapított cseh Magnesia Litera irodalmi díjat a legjobb elsőkönyves író kategóriában. Huszonhét éves korára már négy regényt publikált.
Ezen a napon halt meg:
Rotterdami Erasmus (Desiderius Erasmus, 1466-1536)
németalföldi író, filozófus, nagy hatású németalföldi humanista tudós, Ágoston-rendi szerzetes, teológus. A reformáció szellemi előfutára. Vérbeli tudós volt, akinek megvoltak a maga elképzelései a „tiszta” latin stílusról. Bár egész életében megtartotta római katolikus hitét, műveiben bírálta a skolasztikát, a római egyház mértéktelen hatalmát, intézményrendszerét. Átdolgozta a latin Újszövetséget, és sajtó alá rendezte a saját görög Újszövetség-kiadását (A balgaság dicsérete, A keresztény fejedelem neveltetése, A béke panasza).
Johann Joachim Quantz (1697-1773)
18. századi zeneszerző és híres fuvolaművész. II. Frigyes porosz király fuvolatanára. 1716 márciusában a drezdai zenekar tagja lett, Bécsben és Rómában képezte tovább magát. 1728-ban már mint fuvolást alkalmazták a királyi kápolna zenekarában. Egy berlini fellépésén figyelt fel rá a leendő II. Frigyes porosz király. A herceget annyira lenyűgözte Quantz fuvolajátéka, hogy elhatározta: fuvola leckéket fog tőle venni.
Pünkösti Andor (1892-1944)
színikritkus, rendező, színházigazgató. 1914–1918 között katonatiszt volt, maradandó sérüléseket szerzett. 1918–1941 között Az Újság című napilap munkatársa volt, 1934-ben az Új Thália alapító tagja volt. 1935-től az Országos Színészegyesület színiiskolájában tanított. 1939-től a Művész Színház igazgatója lett, 1939–1944 között a Magyar Színpad című műsorújság szerkesztője (Három narancs szerelme, Elkésett levél, Bűnös vagyok).
Makláry Zoltán (1896-1978)
Kossuth-díjas színész, érdemes és kiváló művész. Gimnáziumi évei után iratkozott be Rákosi Szidi Színitanodájába, 1914-ben. Hajlékonyságát látva Szidi néni táncoskomikus szerepekre szánta. 1915 tavaszán azonban besorozták és az olasz frontra vitték, ahol hadifogságba esett. A fogolytáborban tábori színházat alapított, 1919-ben került csak haza. Amint felépült, visszament az iskolába, és befejezte tanulmányait. 1925–26-ban a Belvárosi színházban, 1926 és 1935 között a Vígszínházban játszott, majd és 1969-ig a Nemzeti Színház tagja volt (A kölcsönkért kastély, Rákóczi hadnagya, Egy magyar nábob).
Sós Endre (1905-1969)
író, újságíró. Számos könyvet és tanulmányt írt. Tagja volt a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. Autóbaleset áldozata lett (A szimbolizmus az irodalomban, Zsidók a magyar városokban, Európai fasizmus és antiszemitizmus).
Szeleczky Zita (1915-1999)
színésznő, filmszínésznő. 1936-tól 1944-ig 26 magyar és egy olasz–magyar film női főszerepét alakította. 1937-ben diplomázott a Színművészeti Akadémián. A Nemzeti Színház ösztöndíjas, majd rendes tagja lett. 1945-ben elhagyta az országot, a népbíróság távollétében elítélte háborús magatartása miatt (1993-ban a Legfelsőbb Bíróság felmentette). Előbb Ausztriában és Olaszországban élt, majd 1948-ban Argentínába költözött, ahol kezdetben a Magyar Színjátszó Társaság előadásain szerepelt. 1951-ben megalapította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat (Méltóságos kisasszony, Leányvásár, Nászinduló).
François Furet (1927-1997)
francia történész. Magyarországon a francia forradalomról, illetve a kommunista ideológiáról írt művei miatt ismerik. Részt vett A kommunizmus fekete könyve című tanulmánykötet összeállításában is, de halála megakadályozta, hogy komolyabb tanulmányt publikáljon benne (A francia forradalom, Egy illúzió múltja, Az amerikai demokrácia).
Nemcsics Antal (1927–2019)
színtervező, festőművész, környezettervező, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa, doktora. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett 1950-ben, 1951-től a Budapesti Műszaki Egyetem tanára. Ő dolgozta ki a Coloroid színrendszert, a komplex színharmónia-elméletet és a színdinamikai környezetelméletet, valamint a színreferencia indexszámrendszert.
Beney Zsuzsa (1930-2006)
költő, író, esszéista, tüdőgyógyász szakorvos. első verseskötete, a Tűzföld 1972-ben jelent meg, Weöres Sándor bevezetőjével. Írt verselemzést gyerekeknek, Nyitva van az aranykapu címmel, első esszékötete Ikertanulmányok címmel látott napvilágot, későbbi tanulmányai sokat segítettek József Attila művészetének mélyebb megértésében. 1987-ben megjelent Napló, előtte és utána című regénye a biztos halál tudatában átélt élet lélektanát kutatja. 1993-tól az irodalomtudományok kandidátusa. Szerteágazó irodalmi munkássága mellett 70 éves koráig tüdőgyógyász szakorvosként dolgozott. Lírájának központi témája a fájdalom, foglalkoztatta a tükröződés, a lét és nemlét, a paradoxonok működésmódja, versbe ágyazhatósága (Cérnahangra, Két parton, Möbius-szalag). ––> Zsuzsa néni
Bocz Gyula (1937–2003)
Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész. Autodidakta módszerrel tanulta ki a művészetet, kezdetben gyári munkásként dolgozott. Az 1960-as évek elejétől organikus-nonfiguratív szobrokat alkotott, illetve elsősorban kő, ritkábban fém kisplasztikákat. Először 1963-ban állította ki a műveit. Az 1980-as évek közepétől festett, szögekkel kivert faszobrokat is alkotott (Spirál, Siklós-Villány obeliszk, Jégvirág).
André Watts (1946-2023)
amerikai zongoraművész, a 20. század egyik legkiemelkedőbb zongoristája. Nürnbergben született a magyar zongoraművész, Maria Alexandra Gusmitsnak és az afroamerikai Herman Wattsnak gyermekeként. Először hegedülni tanult, majd 8 éves korában kezdett el a zongorázni, miután az Egyesült Államokba költöztek. Philadelphiában beiratkozott a Zenei Akadémiára, tizenhat évesen debütált a Carnegie Hall-ban. Több ízben is járt Magyarországon, a Zeneakadémia nagytermében adott koncerteket. Fizikai adottságainak, valamint energikus játékstílusának köszönhetően olyan műveket is játszik, mint Liszt Ferenc h-moll szonátája.
Kelly Preston (Kelly Kamalelehua Smith, 1962–2020)
amerikai modell, színésznő. Első jelentősebb filmes szerepeit 1985-ben szerezte meg. 1987-ben ismerte meg John Travoltát, több filmben is együtt játszottak. Fiatalon, mindössze 57 éves korában rákban halt meg (Nekem 8, A szentfazék, Halálos ítélet).
