Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • A nagy modulátor Archívum
  • Ludwig Múzeum: Maurer Dóra – Szűkített életmű Archívum
  • Interjú Vajda Gergellyel Archívum
  • Baráti és Pace szonátaestje Archívum
  • Harmincmillió magyarból egy Archívum
  • Sol Gabetta és Alekszej Vologyin szonátaestje Archívum
  • Cry Free: a hokitól Jon Lordig Archívum
  • Olvas(s)atok – Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio Archívum

„Színház az egész világ” – színházi világnap

Posted on 2023.03.27.2026.03.28. By admin 2 hozzászólás „Színház az egész világ” – színházi világnap című bejegyzéshez

Thália templomának ünnepére

a papiruszportal.hu archívumából [2006-2007]

Szerző: Mika Róbert

1961-ben a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlésén 40 ország küldötte határozata alapján tartjuk 1962 óta annak emlékére, hogy 1957. március 27-én volt Párizsban az ott működő Nemzetek Színházának évadnyitója. Ezen a napon köszöntik a színészeket. A Nemzetközi Színházi Intézet 1975. évi kongresszusa úgy határozott, hogy 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntsék e napot. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. Azóta minden esztendőben egy-egy neves színházi szakember vagy drámaíró fogalmazza meg az ünnepi köszöntőt, amelyet március 27-én a magyar színházak előadásai előtt is felolvasnak.

„…bár óriási erőfeszítések történtek s történnek arra, hogy rekonstruálják Shakespeare korának s a későbbi koroknak színházi világát, színházi közösségét, a Shakespeare-darabok előadásának körülményeit, a nézők reakcióit stb., de a gazdag szakirodalom egésze sem elegendő ahhoz, hogy ezekből a mozzanatokból csak valamelyest is hitelt érdemlően föl lehessen tárni a Hamlet-élmény történeti színeváltozásait.”*

Nemcsak Hamlet vonatkozásában kell igazat adnunk Hankiss Elemérnek. Reménytelen vállalkozás lenne akár az idő, akár a tér keresztmetszetében reális képet alkotni a világ színjátszásáról nemhogy vaskos kötetekben, hanem egy cikkben. Március 27-én, a színházi világnapon csak arra vállalkozhatunk, hogy elnagyolt vázlattal emlékezzünk meg Thália templomának ünnepéről.

Mert játszani, színjátszani már régen is szerettek. Például az ókori Egyiptomban Osiris és Széth mitológiai történeteit, de a kínai színjátszás gyökerei is az ókorban alakultak ki, s a szertartásokhoz nyúlnak vissza. A görögök már erre az alkalomra készült kőszínházaikban játszották saját szerzőik által írt darabjaikat, sőt, drámaíró versenyeket rendeztek. A rómaiak folytatták a hagyományt. A középkor elején Európában némileg hanyatlásnak indult a liturgikus színjátszás. Japánban a 14. században alakul ki a nogaku (NO). Európában a reneszánsz korban szerencsére újra erőre kapott a színjátszás, s a nyomtatás fejlődésével párhuzamosan a 20. század közepére a csúcsokig jutott. Siker az Erzsébet-kori színháztörténet, de a spanyol barokk sem szűkölködik nagyszerű darabokban. A francia klasszicista drámák és jellemvígjátékok ma is állandó szereplői a színházaknak. A felvilágosult német művek, az orosz és északi országok naturalista, szimbolista darabjai nemkülönben. És persze jelentkeztek az amerikai, különleges kettős hatású drámai jelenségek. Avantgárd, abszurd, groteszk művek kavalkádja biztosította a színházi élet lüktetését egészen a mai napig.

A színház az előadóművészet egyik legösszetettebb ága. Itt nem lehet megismételni a hanghordozást, a gesztusokat, mint egy filmforgatás esetében. Nem lehet elfelejteni a szöveget, nem lehet elkalandozni vagy rosszkedvűen játszani. Ez a szórakoztatás csapatmunka, ahol a színész mindazt adja elő, amit a háttérben tevékenykedő társak (világosító, dramaturg, jelmez- és díszlettervező, súgó, rendező, és még ki tudja, hányan) oly szeretettel és odaadással, féltő izgalommal, próbák végelátatlan sorával megalkottak. Különös világ ez: fényes, csillogó pódiumain felvonuló egyéniségeivel vagy éppen a kultúrházak, fészerek hakniparádésaival, csepűrágóival. Mindenki tehetsége szerint, de egy célt szolgálva: szórakoztatni a közönséget. Thália templomát köszöntjük, mi, nézők e március végi napon, ahogy papjai, szolgái köszöntenek minket. Ez a találkozás erősít meg bennünket abban, hogy szükségünk van a színházra még a mai kor technikai vívmányai mellett is.

A magyar dráma kialakulása a török uralom megszűnésétől kezdődött. Elsősorban német felvilágosodás volt nagy hatással rá. Aránylag gyorsan megszülettek a nemzeti drámairodalom alapjai. Később a polgári szórakoztatás került előtérbe. Jelentősek a sorstragédiát megelevenítő darabok, de népszerűek a kortárs mai groteszk és társadalmi drámák is. S március közepe táján nem feledkezhetünk meg Katona Bánk bánjáról sem, hiszen többek közt 1848-ban betöltött szerepe messze túlmutat egy egyszerű drámán.

Hazánkban a színházi világnapon adják át a Hevesi Sándor, Soós Imre és Gobbi Hilda nevét viselő elismeréseket.

* Hankiss Elemér: Hamlet színeváltozásai, SUP, 1995

Archívum Tags:Színes papiruszok

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Fesztiválzenekar nagyban és kicsiben
Next Post: Március 28.

Related Posts

  • Úri muri Archívum
  • Nádas Péter: Saját halál – saját előadásban Archívum
  • A Kalevala napja Archívum
  • Keresztes lovagok a láthatáron Archívum
  • Ókori Nyelvöltögető V. Archívum
  • Vót, de elvütte az ürdög Archívum

Comments (2) on “„Színház az egész világ” – színházi világnap”

  1. Visszajelzés: Heti papiruszok (2313) – papiruszportal.hu
  2. Visszajelzés: Március 27. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2026. július
  • 2026. április
  • 2026. március
  • 2026. február
  • 2026. január
  • 2025. december
  • 2025. november
  • 2025. október
  • 2025. szeptember
  • 2025. augusztus
  • 2025. július
  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Körner80
  • A nap körül a csillagok
  • Két este világsztárokkal
  • Zenekari est és kamarakoncert
  • Lucia, kétszer, avagy a két Lucia

Legutóbbi hozzászólások

  1. Két koncert, két hegedűművész a Zeneakadémián szerzője Két este világsztárokkal – papiruszportal.hu
  2. Foster, Várdai és a Nemzeti Filharmonikusok szerzője Két este világsztárokkal – papiruszportal.hu
  3. Az elfeledett Jean szerzője Vérbeli Armide a Müpában – papiruszportal.hu
  4. Kurtág100 – az 5. koncert. Ősbemutató a Müpában szerzője Kurtág100 – a két utolsó koncert – papiruszportal.hu
  5. Kurtág és Beckett szerzője Kurtág100 – a 13. koncert. Rados Ferenc emlékére – papiruszportal.hu
  • Bari Károly Archívum
  • Március 18. Naptár
  • Olvas(s)atok – Sławomir Mrożek: Tangó Archívum
  • A jóslat – a sztárkultusz előzményei Archívum
  • Heti papiruszok (2305) Egyéb kategória
  • A semmi regénye
    Grendel Lajos: Négy hét az élet
    Archívum
  • Heti papiruszok (2313) Egyéb kategória
  • James Herriot: Az állatorvos is ember Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme