Névnapok: Bálint, Valentin, Brúnó, Jozefa, Jozefin, Jozefina, Kirill, Konor, Konrád, Kurt, Kürt, Metód
Események:
Bálint-nap, Szent Bálint, a szerelmesek védőszentjének ünnepe („Valentin-nap”, a szerelmesek ünnepe).
1831 – a Magyar Tudós Társaság (Magyar Tudományos Akadémia) megtartja első közgyűlését.
1895 – bemutatják Oscar Wilde Bunbury (Importance of Being Earnest) című drámáját a londoni St James’s Theatre-ben.
1931 – ezen a napon mutatták be a Lugosi Béla által játszott Dracula filmet.
1963 – Federico Fellini 8½ című filmjének bemutatója, Marcello Mastroianni és Claudia Cardinale főszereplésével.
1966 – Andrej Szinyavszkij és Joey Daniel orosz írókat szovjetellenes agitáció és propaganda vétségében találták bűnösnek, mert szatirikus írásaikat külföldön tették közzé.
1967 – Aretha Franklin felveszi a Respect című kislemezét a NYC-i Atlantic Studio-ban (szerző: Otis Redding).
1985 – megjelenik Whitney Houston debütáló albuma.
1989 – Irán legfelsőbb vezetője, Khomeini ajatollah fatvát bocsát ki, amelyben Salman Rushdie és kiadója halálát követeli a „Sátáni versek” című regénye miatt.
1991 – bemutatják A bárányok hallgatnak című filmet (Thomas Harris könyve alapján, Jonathan Demme rendezésében, Jodie Foster és Anthony Hopkins főszereplésével).
1997 – a Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díj átadásának napja.
2005 – főiskolai hallgatók egy csoportja elindítja a YouTube-ot, amely végül a világ legnagyobb videómegosztó webhelyévé válik.
Megszületett Francesco Cavalli (Francesco Caletti Bruni, 1602-1676) velencei barokk zeneszerző, a velencei operaiskola Claudio Monteverdi mellett legkiemelkedőbb alakja.
Első operája a Le nozza di Teti e di Peleo a legrégebbi fennmaradt velencei opera. A római opera mintáját követi, bővelkedik rövidebb hangszeres részekben, kórusokban és együttesekben, amelyek a cselekmény menetébe illeszkednek. A zenekar és a kórus létszáma Monteverdihez képest lecsökkent operáiban, ennek okai elsősorban a szűk anyagi lehetőségekben keresendők. Kezei alatt az opera énekhangra és a basso continuóra korlátozódik, a kórus csak közbeszúrva kap helyet. L’Ercole amante című darabjában stílusát megpróbálja a francia opera stílusához igazítani. A darab jó lehetőséget nyújt tömegjelenetekre, pompára, hatalmas színpadi gépezet működtetésére. A műben számos önálló zenekari rész található. Cavalli operái mellett írt egyházzenei műveket, miséket, kantátákat, zsoltár és himnusz megzenésítéseket is. Nyugaton több operáját is elővették az elmúlt években (Heléna elrablása, Herkules, Nagy Pompeius).
Meghalt P. G. Wodehouse (Sir Pelham Grenville Wodehouse, 1881–1975) brit író.
Elismert mestere volt az angol prózának, tiszteletnek örvendett mind a kortársak körében, mind a modern írók körében. Seán O’Casey találóan „az angol irodalom cirkuszi bolhájá”-nak nevezte, ezt a lekicsinylő meghatározást megkedvelte, és egyik önéletrajzi jellegű kötetének ezt a címet adta. A The Times így írt róla: „tréfás zseni, akit az ő korában elismertek, mint a komédia klasszikus és vén mesterét”. Számos novellájából sorozatot csináltak és leközölték magazinokban, könyvei állítólag ott vannak az angol királynő éjjeliszekrényén (Hübele Sámuel, Nyári zivatar, Az életművész).
Meghalt Kallós Zoltán (1926-2018) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő; a Magyar Corvin-lánc tulajdonosa.
A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti, Néprajzi Tagozatának tagja. Népzenei gyűjtőmunkájának eredményeként mintegy 15 ezer dallamot jegyzett le, valamint 26 kazettát és számos CD-t jelentetett meg. Nagy szerepet játszott az erdélyi és a magyarországi táncházmozgalom létrejöttében és elterjedésében. 1958-ban rövid időre bebörtönözték politikai nézetei miatt, újra tanító, majd faipari vállalati alkalmazott Gyimesben. Szabad művészi pályára lépve a kolozsvári ifjúsági táncház mozgalom egyik tanácsadója lett. A Mezőségen, Kalotaszegen, Moldvában és Gyimesben gyűjtötte a folklórnak úgyszólván minden műfaját, különösen az énekes és hangszeres zenét, a népszokásokat és a szokásköltészetet. Nagy sikert aratott gyűjteménye, a Balladák könyve (Szabó T. Attila gondozásában és bevezető tanulmányával, 1970) Budapesten három kiadást ért meg. 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amelynek keretében szórványvidékeken élő magyar gyermekek anyanyelvi oktatását szervezik meg Válaszúton bentlakásos rendszerben, s ezen kívül foglalkozásokat tartanak számukra, megismertetik velük a hagyományos eszközöket, mesterségeket, népdalokat, néptáncokat. ––> Kallós Zoltán moldvai gyűjtése: Uram, irgalmazz nékünk
Megszületett Sztankay István (1936-2014) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész, a József Attila Színház örökös tagja.
Gyermekkorában Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába járt. Harmadik felvételijén, 1957-ben arra a kérdésre, hogy mi az édesapja, azt felelte, hogy pásztor. Később kiszedték belőle, hogy az apja lelkipásztorként tevékenykedik, ennek ellenére felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1961-ben diplomázott, és Miskolcra szerződött. 1963 és 1974 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt, majd 1990-ig a Madách Színház társulatához tartozott. Rövid szabadúszás után, 1991-től nyugdíjba vonulásáig a József Attila Színház tagja volt. A filmszerepei hozták meg országos ismertségét. Az 1963-ban készített Hattyúdal és az 1968–71 között vetített Bors című tévésorozat címszerepének köszönhetően az egyik legnépszerűbb magyar színművész lett (Egy szerelem három éjszakája, Bolondos vakáció, Kapaszkodj a fellegekbe!).
Ezen a napon született:
Leon Battista Alberti (1404-1472)
itáliai humanista, építész, író, költő, filozófus, kriptográfus, nyelvész, reneszánsz polihisztor. Gazdag firenzei kereskedő- és bankárcsaládban született. Tanulmányait Velencében kezdte meg, majd Padovában folytatta. Kortársai nagy műveltségéért enciklopédikus embernek nevezeték. Festményeit a perspektíva teszi kiválókká. Az építészetben az a fő érdeme, hogy az antik építészetet és különösen a római stílust eredeti tisztaságában emelte érvényre, nem úgy mint kortársai, a kora reneszánsz művészei. Írt vígjátékot is (A festészetről, Rucellai-palota Firenzében, Philodoxios).
Aszalay József (Szendrői ~; 1798-1874)
térképész, író. A rendes tanulmányokon kívül különösen a nyelvekben és szépművészetekben képezte magát. 1819-ben udvari fogalmazó lett, és az maradt hét éven át. Ezidő alatt készítette el Magyarország nagy térképét. Anekdotagyűjteményeket készített, cikkeket írt a Hölgyfutár, a Vasárnapi Ujság, a Napkelet számára (Szellemi omnibus, Szellemi röppentyűk, Pikánt vázlatok az élet és történelemből).
Alekszandr Szergejevics Dargomizsszkij (1813-1869)
orosz zeneszerző, akinek munkássága jelentős hatással volt a 19. század orosz zeneművészetére. A Glinka és az Orosz ötök közötti időszak legfontosabb zeneszerzői között Dargomizsszkijt tekintik a zenei realizmus megteremtőjének, aki számos követőre talált. Hosszú időn keresztül Dargomizsszkij neve összefonódott A kővendég-gel, azzal a művel, amely erős hatással volt az orosz opera fejlődésére. A mű erősen innovatív stílusban íródott: nincsenek benne áriák és együttesek, teljes egészében „dallamos recitativókból” és a zenére támaszkodó deklamációkból épül fel (Ruszalka, A szolgalegény, Dohányszelence keringő).
Barta Ernő (1878-1956)
festő, grafikus. 1900-ban bekapcsolódott a müncheni szecesszió mozgalmába, 1912-től Budapesten sokszorosító grafikáival és plakátjaival vált ismertté. Első világháborús élményeit az „Elnémult csataterek”, a második világháborút a „Dance Macabre” című litográfia, illetve grafikai mappában dolgozta fel. Élete utolsó évtizedében tájpasztelleket készített, különösen a tónusos szén- és krétarajzban, s a litográfiában érvényesülnek finom, kissé stilizált naturalizmusának erényei. (Éjszakai csók, Danse Macabre, Lány népviseletben).
Lux Kálmán (1880-1961)
műépítész, restaurátor. 1901-től 1914-ig önállóan végezte a kecskeméti római katolikus nagytemplom, a kolozsvári Ferenc-rendi kolostor helyreállítási munkáját, és a selmecbányai óvár munkálatait. 1914-ben doktori címet nyert, 1917-ben magántanár lett. 1919-ben a Műemlékek Országos Bizottságának vezető építésze. 1919-től magánépítészként működött. Ebben az időben több bérház illetve középület tervezésén kívül a gellérthegyi Sziklatemplom munkálatait vezette. 1935-től a Műemlékek Országos Bizottságának műszaki főtanácsosa. Ekkor folytatta a margitszigeti domonkos apácakolostor és az esztergomi vár ásatásait.
Nádory Margit (1920-1991)
színésznő. 1941-ben kapott előadóművészi engedélyt. Pályáját Szatmárnémetiben kezdte, majd 1945-től Sopronban, Győrben és Kecskeméten játszott. 1947-től a Budai Kamaraszínház, 1948-tól a Józsefvárosi, egy évvel később a Bányász Színház tagja volt. 1959 és 1965 között az Állami Déryné Színház, majd az Országos Rendező Iroda (ORI) társulatának tagja volt. Primadonna- és szubrettszerepekben egyaránt fellépett.
Szöllősy Irén (1920-2011)
bábművész, a Állami Bábszínház alapító tagja. Magánúton tanulta a színészmesterséget. A pályát 1946-ban a Nemzeti Színházban kezdte. Az országos ismertséget a televízió biztosította számára. Generációk ismerhették meg bábművészetét és hangját is, többek között Cicamicaként a Futrinka utca, a Cicavízió, és Takács Bálintként a Zsebtévé sorozatokban.
Buss Gyula (1927-2008)
színművész. 1948-1952 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. 1964–1985 között a Thália, 1985-től a Vidám Színpad társulatánál játszott. Népszerű hősszerelmes, majd karakter- és szinkronszínész. A hatvanas évek elején büntetőeljárás folyt ellene, amiért élete végéig kitüntetés nélkül maradt, művészi kvalitásai ellenére (A veréb is madár, Hét tonna dollár, Három kövér).
Kézdy György (1936-2013)
Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész. Klasszikus tragédiák és modern művek jelentős karakterszerepeit játszotta el, felhasználva a groteszk ábrázolásmód eszközeit is. Érettségi után könyvkötészetet tanult, majd 1962-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. A Debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, majd 1967-ben a Pécsi Nemzeti Színházhoz. 1987-től 1993-ig a Szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 1993-ban került a Veszprémi Petőfi Színházhoz. Pályája végén szabadfoglalkozású színészként dolgozott (Tűzoltó utca 25., Defekt, Hatásvadászok).
Sir Alan William Parker (1944-2020)
brit forgatókönyvíró, színész, filmrendező, producer. Szövegíróként kezdte pályáját egy londoni reklámcégnél, ám később kipróbálhatta rendezői tehetségét is. Mindkét téren sikeressé vált. Később mint rendező együtt dolgozott David Puttnammel (a nyolcvanas évek elején a Columbia filmstúdió vezetője), akivel közös vállalkozásba is kezdett. Eleinte reklámfilmeket forgatott, ám 1976-ban elkészült első játékfilmje is. Akármilyen műfajjal is kísérletezett, következetesen megmaradt saját látásmódjához ragaszkodó filmművésznek (Hírnév, Pink Floyd: A fal, Lángoló Mississippi).
Sir Kati (1950)
színésznő. Gimnáziumi tanulmányai alatt került kapcsolatba a filmmel. Mészáros Márta választotta ki Szép lányok ne sírjatok című filmjéhez szereplőnek. 1972-ben kapott diplomát a Színház-és Filmművészeti Főiskolán. 1972 és 1975 között Londonban élt. 1975-ben a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1979–1986 között a Mafilm egyesületének tagja volt. 1986-tól szabadfoglalkozású (Fuss, hogy utolérjenek!, A kenguru, Napló gyermekeimnek).
Bartal Zsuzsa (Horváth Zsuzsanna, 1958)
Déryné-díjas színésznő. 1981-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pályáját a Veszprémi Petőfi Színházban kezdte. 1984-től a Madách Színház tagja lett. 1990-ben egy évadot újra Veszprémben töltött. 1991-től a Nemzeti Színház művésznője volt (Fanni hagyományai, Szamárköhögés, Miss Arizona).
Renée Fleming (1959)
amerikai opera-énekesnő (lírai szoprán). A New York-i Állami Egyetemen való tanulmányai idején többször is fellépett kisebb szerepekben a New Harlem Szimfonikus Zenekar kíséretében. Az egyetem elvégzése után a Juilliard iskolában folytatta tanulmányait. Többször is fellépett a houstoni operaházban, majd egy Fulbright-ösztöndíjjal Európába utazott, ahol Arleen Augér majd Elisabeth Schwarzkopf tanítványa lett. 1986-ban énekelte első operai főszerepét.
Bölöni Réka (1972)
színésznő. A nagyváradi Kortárs Színpad-on kezdett színészettel foglalkozni. 19 éves korában áttelepült Magyarországra. A Hangár Színiakadémián végzett. 1997-ben alapító tagja volt a Napszínháznak, ahol három évig játszott. 1998-tól 2005-ig a Holló Színház tagja volt. Szabadfoglalkozású színművésznő (Hamvadó cigarettavég; Csocsó, avagy éljen május elseje!; Meglepetés).
Ezen a napon halt meg:
Kótsi Patkó János (Pákodi Kotsi János, 1763–1842)
színész, színigazgató, drámaíró, fordító, szakíró, zeneszerző. Az erdélyi magyar színészet hőskorában, 1793 és 1808 között katonás szigorral vezette a kolozsvári színtársulatot, és színjátszó tehetségével, műveltségével tanítója volt társainak. A magyar nyelvterületen elsőként honosította meg a Shakespeare-kultuszt, az ő nevéhez fűződik az első magyar nyelvű Hamlet-előadás. Ruzitska „Béla futása” című operájához ő írta az első magyar nyelvű operaszöveget.
Waldapfel József (1904-1968)
irodalomtörténész, akadémikus. A reneszánsz és felvilágosodás korabeli magyar irodalom egyik legjelentősebb 20. századi kutatója volt. Elsősorban összehasonlító filológiai kutatásokon alapuló monografikus korszakvizsgálatai jelentősek, illetve mások mellett Heltai Gáspár, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály és Katona József munkásságának, irodalomtörténeti kapcsolatainak és műveik beágyazottságának átfogó kutatása fűződik a nevéhez (Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből (1780–1830), A magyar irodalom a felvilágosodás korában, Irodalmi tanulmányok).
Bencze László (1907–1992)
Kossuth-díjas festőművész, grafikus. Ipar- és képzőművészeti tanulmányokat 1925-28-ig az Iparművészeti Iskolában, 1928-30 között a Képzőművészeti Főiskolán folytatott. elváltva Szadán, Dudaron és Budapesten alkotott 1939-ig. Az 1930-as években tanulmányutakat tett európai országokba. 1945-től Budapesten élt, 1948 és 1957 között a Képzőművészeti Főiskolán tanított. Tájképeket, városképeket, figurális műveket alkotott. Előszeretettel ábrázolta a periférián élő magányos embereket, s a magányosságból kitörni vágyó egyéniségeket, töprengő nőalakokat és önarcképeket.
Dick Francis (Richard Stanley Francis, 1920-2010)
walesi születésű brit sampion zsoké és krimiíró. A háború után – apja nyomdokaiba lépve – maga is híres akadályzsoké lett. Egy irodalmi ügynökség felkérte egy önéletrajzi könyvnek a megírására és kiadták a „Királynők sportja” című önéletrajzi írását. Eljutott a regényműfajig, ahol máig is a sikerkönyvek hosszú sorát produkálta. Bár könyveiben mindenütt a lóversenyzés szolgáltatja a hátteret, de a főhőseinek a foglalkozása nagyon széles skálán mozog: a magándetektívtől az építészen és a könyvelőn át egészen a művészig vagy ügyvédig terjed a tevékenységük. Így az olvasók hihetetlenül sokrétű és izgalmas életekbe nyerhetnek bepillantást (Csonttörés, Visszatérés, Összetörve).
Kusztos Endre (1925-2015)
erdélyi magyar festő és grafikus. A Román Képzőművészek Szövetsége és a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Szaktanulmányait a kolozsvári Magyar Művészeti Intézetben kezdte, ugyanitt a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett oklevelet. Tónusos szénrajzain legtöbbször a szülőföld, a Kis-Küküllő mente és az erdélyi Sóvidék tájait örökíti meg. Faluképeiben, csonkult ágú, sziklába kapaszkodó fáiban a kisebbségi lét jelképeit teremti meg. Állandó tárlata 1976 óta látogatható Makfalván (Űzött szarvas, Dráma, Székely házak).
Angelique Pettyjohn (Dorothy Lee Perrins, 1943-1992)
amerikai filmszínésznő. Számos vígjátékban és akciófilmben játszott kisebb-nagyobb mellékszerepet. Szinte egész pályája során rendszeresen fellépett szólótáncosnőként, filmszerepeinek egy részében is táncosnőt vagy harcos verekedő amazont vagy „dögös” pincérlányt alakított, ahol testi adottságai és mozgáskultúrája megmutatkozhatott.
Gulyás Gyula (1944–2008)
Kossuth-díjas szobrász. Autodidakta művészként indult, csak képzőművészeti köröket látogatott. Korai művei a minimal art a koncept art és a konstruktivizmus jegyében születtek. 1968-ban készítette első jelentős nonfiguratív, az organikus és a minimalista formavilágot a kocka geometrikus alakjában egyesítő tekervény című kisplasztikáját. Az 1970-es években szobrász alkotótelepeken dolgozott, itt születtek első monumentális munkái. Római utazásai a 90-es évek derekától új színekkel gazdagítják művészetét.
Erdőss Pál (1947–2007)
Balázs Béla-díjas filmrendező. Pályáját a Magyar Televízióban kezdte. 1967-től 1972-ig a Mafilm-nél rendezőasszisztensként dolgozott. 1972–1980 között a Magyar Televízió, 1980–1986 között a Társulás Filmstúdió rendezője, majd a Hétfői Műhely Stúdió igazgató-helyettese volt. Számos tv-filmet rendezett és irányításával készültek a televízió Megidézett történelem és A 20. század vitatott személyei című történelmi sorozatai is (Én vagyok Jeromos, Utazás Jakabbal, Üvegfal).
