Névnapok: Aranka, Arina, Bagamér, Effi, Elfrida, Jáhel, Jakobina, Janek, János, Jeromos, Jutas, Jutocsa, Salamon, Salvador, Szelemér, Zsaklin
Események:
1776 – Hamburgban bemutatják Johann Wolfgang von Goethe Stella című drámáját.
1874 – Bemutatják Muszorgszkij Borisz Godunov című négyfelvonásos operáját.
1896 – Georges Feydeau francia drámaíró és vígjátékszerző, A tökfilkó című művének premierje Párizsban.
1942 – Igor Sztravinszkij Danses Concertantes című zenekari darabjának ősbemutatója Los Angelesben, Kaliforniában.
1946 – bemutatják Bartók Béla 3. zongoraversenyét Philadelphiában, Pennsylvaniában (Philadelphia Orchestra, Ormándy Jenő vezényletével, Sándor György zongoraművésszel).
1968 – a Majmok bolygója premierje New Yorkban.
1976 – A taxisofőr című Martin Scorsese rendezte film premierje New Yorkban (Robert De Niro, Jodie Foster).
1994 – bemutatják a Sátántangó című fekete-fehér magyar(-német-svájci) kultuszfilmet, Tarr Béla rendezésében.
2017 – a Jeruzsálemi Héber Egyetem régészei egy másik barlang felfedezését jelentették be, amelyben korábban Holt-tengeri tekercsek voltak.
Meghalt Giuseppe Torelli (1658-1709) olasz barokk zeneszerző, viola d’amore és hegedűművész, a mai értelemben vett hegedűverseny atyja.
Pályájáról az első biztos adat 1686-ból származik: ekkor lett a bolognai San Petronio székesegyház violajátékosa. Legnagyobb érdeme, hogy megteremtette a mai értelemben vett hegedűversenyt, ahol a szólóhangszer jelentékeny mértékben kiválik az együttesből. A lassú tételekben a hegedű kap központi szerepet, virtuóz szólamokat. Több alkotása igen dallamos és gyakran játszott. Ezek közül érdemes megemlíteni a D-dúr trombitaversenyt és a Karácsonyi koncertót.
Megszületett Jules Verne (Jules Gabriel Verne, 1828-1905) francia író. francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja.
A könyveiben említett száznyolc terv és találmány döntő többségét mára már megvalósították. Regényei témáját sokszor az életből merítette, csak tovább gondolta a felfedezések, találmányok életét, így született meg az ő segítségével a modern tudományos-fantasztikus irodalom. Szívesebben foglalkozott a természettudományokkal, és ezeknek eredménye volt, hogy írói tehetségét, ezáltal egy egészen új irányt teremtve, a természettudományoknak regényalakban való népszerűsítésére használta. Eleinte sokat nélkülözött, és mindenféle munkát elvállalt, a maradék idejében pedig színműveket és operaszövegeket is írt, kevés sikerrel. A magyarokat is kedvelő, de Magyarországon sohasem járt író hazánkhoz kapcsolódó művei: a Sándor Mátyás, A dunai hajós, a Várkastély a Kárpátokban (Kolcvár) és a Storitz Vilmos titka, amelyek közül vitathatatlanul az első két mű a legnépszerűbb. Ezekben is a szabadságjogokért harcoló hősöket mutatja be, ahogyan életében is harcolt a gyarmatosítás, a rabszolgaság ellen. Műveiből közel 200 filmfeldolgozás készült, amelyek között éppúgy találhatóak néhány perces némafilmek, mint százmillió dolláros szuperprodukciók. Az UNESCO nyilvántartása szerint évtizedek óta a legtöbbet fordított szerzők közé tartozik, művei már 148 nyelven jelentek meg (Utazás a Föld középpontja felé, Utazás a Holdba, 80 nap alatt a Föld körül).
Meghalt Max Liebermann (1847–1935) német festő és grafikus, a német impresszionizmus egyik legjelentősebb képviselője.
Először jogi és filozófiai tanulmányokat folytatott a Berlini Egyetemen, majd később festészetet és rajzot tanult Weimarban 1869-ben, Párizsban 1872-ben és Hollandiában 1876-1877 között. Örökségét arra használta fel, hogy egy lenyűgöző kollekciót állítson össze a francia impresszionisták munkáiból, hiszen csodálta e teljesítményeket. Idővel maga is elkezdte festeni a tehetősebb körökből való emberek hétköznapjait, majd – bár csak az 1910-es évektől – motívumokat merített a későbbi Wannsee-tóhoz közeli kertjéből is. Berlinben azonban rengeteg portrét is festett, már-már a Manet-éhoz hasonló felfogásban. Készített vallásos tárgyú képeket is. Ötvenedik születésnapja alkalmából Liebermann önálló kiállítást adott a Porosz Művészeti Akadémián Berlinben, s a következő évben akadémiai taggá választották. Ő vezette a Berlini Szecesszió nevű csoportot 1899-től 1911-ig. Kiállt a művészi szabadságért, s azért, hogy a művészet semleges maradhasson a politikától vagy az ideológiától (Varró lány macskával, Fiú tehenekkel, Úton az iskolába Edamban).
Megszületett Ferenczy Károly (Freund, 1862-1917) festőművész, a nagybányai művésztelep első nemzedékének kiemelkedő képviselője, a magyarországi impresszionizmus legjobb mestere.
Fialka Olga festőnő iránt érzett szerelme mind fontosabbá vált életében, felhagyott birtoka irányításával, ő is elkezdett csak a festészettel foglalkozni. 1884-ben Rómába utaztak tanulmányútra, majd 1885 őszén néhány hónapig Münchenben tanult képzőművészetet. 1903 őszén művészeti magániskolát nyitott Pesten, az Andrássy út 67-ben. Első gyűjteményes kiállításán, a Nemzeti Szalonban nyolcvanhat képet vonultatott fel. 1906-ban a Magyar Királyi Mintarajztanoda tanárává, a tanodában alakrajzot és festést tanított. Az első korszaka inkább „finom naturalistának” mondható, műveire a leíró ábrázolásmód jellemző. Eleinte zsánertémákat dolgoz fel, dekoratív stíluselemekkel kombinálva. Később megjelentek a szimbolizmussal és szecesszióval érintkező panteista elemek. Nagybányai éveinek kezdetén monumentális bibliai kompozíciókat festett, képein ekkor már egyre inkább megjelent az impresszionistákra jellemző színgazdagság. A napfény festése kötötte le érdeklődését, ugyanakkor lényeges maradt számára az emberalak és arc kifejezése is. Késői korszakában a posztimpresszionizmus formaproblémái foglalkoztatták. Művészete rendkívül nagy hatással volt, a kortárs és az utána következő festőnemzedékre (Október, Gesztenyefák, Keresztlevétel).
Meghalt Móra Ferenc (1879-1934) író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
A század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. Pályáját versírással kezdte. Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója volt. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos stílus jellemzi. Mint publicista játékosan, ironikus irányban is bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. 1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, aki az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését. 1905-től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták a magyar ifjúsági irodalom klasszikusává tették. Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai. Múzeumi évei alatt 104 lelőhelyen ásott, és 12 régészeti témájú cikke jelent meg (Rab ember fiai, Zengő ÁBC, Aranykoporsó). ––> Móra Ferenc: Rab ember fiai
Megszületett Jack Lemmon (1925-2001) kétszeres Oscar-díjas és többszörös Golden Globe-díjas amerikai színész, rendező.
Pályafutása alatt számos legendássá vált szereppel gazdagította Hollywoodot, de elsősorban örök barátjával, Walter Matthauval alakított párosának köszönhette sikereit. Olyan ismert komédiákban szerepelt a híres duó, mint A szomszéd nője mindig zöldebb, a Még zöldebb a szomszéd nője, a Szenzáció!, a Sógorom, a zugügyvéd, a Furcsa pár vagy a Haver, Haver. 1953-ban jutott el a Broadwayre, ahol feltűnően nagy sikereket aratott. 1954-ben kapta meg első filmszerepét, azonban már rá egy évre Oscar-díjasnak mondhatta magát, a Mr. Roberts című filmben nyújtott mellékszerepéért. 1959-ben fergeteges sikert aratott a Van, aki forrón szereti című Billy Wilder moziban, Marilyn Monroe és Tony Curtis partnereként. A falrengetően humoros komédiáért mind a kritikusok, mind a közönség egyaránt lelkesedtek, nem mellékesen második Oscar-jelölését is begyűjtötte. 1971-ben a rendezői székben is kipróbálta magát és ki mást kérhetett volna fel a Csakazértis nagypapa című alkotásának főszerepére, mint legjobb barátját, Matthaut. 1974-ben újra beírta magát a filmtörténelem nagykönyvébe, hiszen a Mentsük meg a tigrist! című filmdrámában nyújtott alakításáért másodjára nyerte el az Oscar-díjat. Lelkesedett a zongoráért és később meg is tanult játszani a hangszeren, emellett remekül tudott játszani harmonikán és hegedűn. Miután barátja, Walter Matthau elhunyt, Lemmon többé nem állt a kamerák elé (Legénylakás; Verseny a javából; Tengerre, tata!).
Megszületett Szinetár Miklós (1932) Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színházi, opera-, televíziós- és filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész.
A Magyar Állami Operaház korábbi főigazgatója, a Magyar Televízió egykori elnökhelyettese, a Halhatatlanok Társulata kuratóriumának elnöke, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. 1949–1952 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán tanult. 1953–1960 között a Budapesti Operettszínház rendezője, majd főrendezője, 1953–2004 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt 51 évig. 1960–1962 között a budapesti Petőfi Színház művészeti vezetője. 1962–1971 között az MTV főrendezője, 1971–1974 között művészeti vezetője, 1974–1979 között művészeti igazgatója, 1979–1986 között elnökhelyettese, 1986–1990 között főrendezője. 1987–1990 között a Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosa. 1993–1996 között a Fővárosi Operettszínház igazgatója, 1996–2001 között, valamint 2002–2005 között az Operaház főigazgatója. 2000 óta az Operaház örökös tagja.
Ezen a napon született:
Moritz Gottlieb Saphir (Saphir Móric, 1795-1858)
osztrák humorista, író, lapszerkesztő. Vándorlásaiból visszatérve Pestre jött, ahol a nyelvismereteihez még a latint és görögöt is megtanulta és csaknem kizárólag az irodalommal foglalkozott. 1822-ben meghívására Bécsbe utazott. Összegyűjtött művei 12 kötetben 1884-ben Brünnben, 26 kötetben ugyanott 1890-ben jelentek meg (Teljes végeladás, Töredékek Saphir műveiből, Humoros felolvasások).
Alexy Károly (1816-1880)
szobrász. A bécsi akadémia növendéke volt. 1840-től szerepelt kiállításokon. 1841-től készített kisbronzokat. 1844-ben kezdte el híres hadvezérekről készített kisbronz-sorozatát. 1848-ban Batthyány Lajos mellszobrát mintázta meg. Az 1848–49-es szabadságharcban való részvételéért hosszabb várfogságot szenvedett. Kiszabadulása után 1852-ben Londonba emigrált. 1861-ben tért haza és Pesten dolgozott mint szobrász és rajztanár. Stílusa átmenetet képvisel a klasszicizmus és a romantika között.
John Ruskin (1819-1900)
angol művészeti író, festő és esztéta. A modern kortárs művészek pártfogója. Pályája első szakaszán kora modern festőiről írt többkötetes tanulmányaiban az akadémikus felfogással szemben az új művészeti irányok mellett tört lándzsát. Támogatta a preraffaeliták és a modern iparművészek törekvéseit. Kiállt a régi értékek megőrzése mellett, a középkori kézművesség visszaállítását, művészi ipari műhelyek szervezését propagálta.
Lechner Lajos (1833-1897)
építészmérnök, az 1879-es árvíz által elpusztított Szeged városa Lechner tervei alapján épült újjá. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején 1849 tavaszán honvédként belépett az 52. honvédzászlóaljba és a világosi fegyverletételig Görgey Artúr hadtestében szolgált. 1854-től a budai Műegyetemen tanult, s mérnöki oklevelet szerzett, majd a budai építészeti igazgatóság szolgálatába lépett. Az 1879-es szegedi nagy árvízkatasztrófa után Tisza Lajos kormánybiztos hívta meg az elpusztult város újjáépítési terveinek elkészítésére.
Borsos István (1863-1918)
református lelkész, főiskolai tanár, klasszika-filológus, könyvtáros, numizmatikus. A Pápai Református Kollégiumnak klasszika-filológia tanáraként oktatott, tisztségében 1892-ben ismét megerősítették. 1896-ban rábízták a Főiskolai Régiségtár és Történet-Philologiai Múzeum kezelését. 1897 és 1918 között a Pápai Református Főiskolai Könyvtár igazgatója. Korszerű nyilvántartásokkal látta el, katalogizálta először a régiségtár, majd a könyvtárban található anyagot. Több történeti és egyéb mű szerzője, amelyek részben önállóan, részben egyházi és tudományos folyóiratokban jelentek meg.
Szeghő Sándor (1874–1956)
karmester, zeneszerző. Budapesten végezte tanulmányait a Nemzeti Zenedében. 1904-től katonakarmesterként működött, 1905-ben a budapesti Mátyás-templom orgonistája volt. 1919-től a Budai Dalárda karnagya lett. Művei vonósnégyesek, dalok, kórusballadák.
Franz Marc (1880-1916)
a német expresszionizmus egyik legjelentősebb festője, a spirituális absztrakt művészet úttörője. Első képein érződik még a Müncheni Képzőművészeti Akadémia hatása, bár gyorsan hátat fordított az akadémikus naturalizmus ábrázolásmódjának, szomorú színvilágának és az impresszionizmus hatására ragyogó színeket kezdett használni, s hamarosan megtalálta saját egyéni stílusát. A legismertebb művei közé tartoznak az állatfigurákat megjelenítő festményei. Stílusa fokozatosan változott meg: vonalvezetését egyre jobban leegyszerűsítette, a háttérben ábrázolt tájakat színhalmazokká alakította át, majd az utolsó korszakában festményei tárgyát színes geometrikus formákkal helyettesítette (Esőben, Kék ló, Küzdő formák).
Korach Mór (Maurizio Korach, 1888–1975)
1912–1952 között Olaszországban élt Kossuth-díjas vegyészmérnök, a műszaki tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, eszperantista. Saját kedvtelésére ifjúkorától kezdve foglalkozott versírással, műfordítással, eszperantó nyelvészettel és festészettel is, olaszországi évei alatt Marcello Cora néven jelentek meg olasz nyelvű szépirodalmi művei, főként novellái és meséi (magyar nyelvű válogatásuk 1982-ben jelent meg Emberarc címen).
King Vidor (King Wallis Vidor, 1894-1982)
magyar származású amerikai filmrendező. Nagyapja Vidor Károly az 1848-as szabadságharc után menekült Amerikába. Mint filmrendező 1913-ban debütált első filmjével Hurrikán Galvestonban, melyet személyes élményei alapján készített. 1915-ben, 21 évesen költözött Hollywoodba. 1928-ban jelölték először Oscar-díjra majd ezt követően még négyszer került a jelöltek közé, de egyetlen alkalommal sem kapta meg a díjat. Munkásságát 1979 kapott életműdíjjal ismerték el (Óz, a csodák csodája, Északnyugati átjáró, Háború és béke).
Lana Turner (1921-1995)
amerikai színésznő. Legjelentősebb szerepeit az 1940-es és 1950-es évek filmjeiben játszotta. Legismertebb filmszerepe a gyilkos Cora Smith megformálása volt a Postás mindig kétszer csenget című filmben 1946-ban. Legsikeresebb filmje az 1959-es Látszatélet volt. Az 1957-ben forgatott Peyton Place című filmben Constance MacKenzie szerepéért Oscar-díj jelölést kapott a legjobb női főszereplő kategóriában.
Vjacseszlav Tyihonov (1928-2009)
szovjet színész. Egyik leghíresebb szerepét A tavasz tizenhét pillanata című 12 részes orosz tévéfilmsorozatban játszotta (Háború és béke, A hazáért harcoltak, Optimista tragédia).
James Dean (1931-1955)
amerikai színész. Hollywoodban szerepelt néhány filmkockán felejthető filmekben, de az 1955-ös év igazi áttörést hozott számára: megkapta Cal Trask szerepét az Édentől keletre című filmben, amelyet Elia Kazan rendezett. Habár mindössze három nagy mozifilmben szerepelt, melyek révén két Oscar-díj-jelölést kapott (azt is halála után), halálakor mégis legenda lett: a fiatalok problémáit azóta sem tudta senki úgy megformálni, mint ő a Haragban a világgal című filmben, a farmert és piros dzsekit viselő, szomorú tekintetű Jim Stark szerepében.
John Williams (1932)
amerikai, ötszörös Oscar-, négyszeres Golden Globe- és 23 Grammy-díjas zeneszerző és karmester. Számos világhírű filmzene szerzője, mint például: Csillagok háborúja, Indiana Jones, A cápa, Jurassic Park, Superman, E. T., a földönkívüli, Schindler listája, Ryan közlegény megmentése, Harry Potter I.-III. Ezenkívül négy alkalommal ő írta meg az olimpiai játékok zenéjének főtémáját. Jelenleg, 51 Oscar-díjas jelöléssel, Walt Disney után ő a második legtöbb ilyen jelölést elért személy.
Nick Nolte (1941)
Golden Globe-díjas amerikai színész. A kritikusok az 1976-os tévésorozatban, a Gazdag ember, szegény emberben figyeltek fel. Első jelentős filmszerepe 1977-ben A mélységben volt, ahol olyan nagy csillagokkal szerepelt együtt, mint Jacqueline Bisset és Robert Shaw. Az 1980-as évek folyamán több főszerepet is kapott. Talán a legnagyobb filmsikere az 1991-es Hullámok hercegében érte el, melyben Barbra Streisanddal játszott. Alakításáért Golden Globe-díjat kapott, és jelölték Oscar-díjra jelölték a legjobb főszereplő kategóriában, majd újra jelölték a a Kisvárosi gyilkosság című filmért. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán (48 óra, Tűzvonalban, Az őrület határán).
Osztojkán Béla (1948-2008)
magyarországi roma író. 1977-től szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett, emellett újságíróként is publikált. Első generációs cigány értelmiségiként részt vett a roma civil önszerveződés első, máig meghatározó szervezete, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége megszervezésében. 1995-től az ország egyetlen cigány nemzetiségi középiskoláját, a pécsi Gandhi Gimnáziumot működtető Gandhi Közalapítvány titkára volt. Osztojkán alapító főszerkesztője volt a Világunk, az Amaro Drom és a Phralipe című lapnak, amelyekbe haláláig rendszeresen publikált. Verseiben a cigány és a magyar hagyományok, legendák, mítoszok keveredtek (Halak a fekete citerában, Nincs itthon az Isten, Békeváros).
John Grisham (Jonathan Bommes, 1955)
amerikai regényíró, egykori jogász. 1977-ben könyvelői diplomát szerzett a Mississippi Állami Egyetemen, majd 1981-ben jogi doktori diplomát a Mississippi Egyetemen. Szabadidejében kezdett dolgozni első regényén, 1987-ben fejezte be (Ha ölni kell). A Publishers Weekly című szaklap a „90-es évek legsikeresebb írójának” titulálta. Csak abban az évtizedben több mint 60 millió példány fogyott könyveiből (A cég, A Pelikán ügyirat, Az ítélet eladó).
Nyakó Júlia (1963)
Aase-díjas színésznő. 1982-1987 között a Mafilm színtársulatának tagja volt. 1987-1991 között a győri Kisfaludy Színház művésze volt. 1992-1994 között a szolnoki Szigligeti Színházban lépett fel és vendégként játszott Szabadkán. 1994 óta a kecskeméti Katona József Színház tagja, majd szabadúszó lett. 1997 óta a Stúdió K-val dolgozik (Az elvarázsolt dollár, Szerelem utolsó vérig, Tabló).
Badár Sándor (1964)
Karinthy-gyűrűs színész, humorista. Sajátos humora, rögtönzései és nem utolsósorban jellegzetes figurája a kortárs magyar film izgalmas alakjává tette. Szöveget nem szeret tanulni, a felvételeken legtöbbször improvizál. A stand-up comedy művelője, 2003 óta fellép a Dumaszínházban (Roncsfilm, Nyócker!, Papírkutyák).
Szulák Andrea (1964)
EMeRTon-díjas énekesnő, színésznő, műsorvezető. A Neoton Família kettészakadása utáni új Neoton együttes énekesnője. Gyakran lép fel musicalekben és zenés darabokban. 1993-ban elsőként képviselte volna Magyarországot az 1993-as Eurovíziós Dalfesztiválon (Ballagás; Űrgammák; Na végre, itt a nyár!).
Cziczó Attila (1970)
író, drámaíró, színházi rendező, újságíró, drámatanár, zeneszerző, zenész. Drámák, mini-drámák, zenés darabok, dalok, versek, novellák, egy drámakötet és három kisregény szerzője, a Fészek Színház alapítója, rendezője. Drámái, novellái, regényei a társadalom valóságát ábrázolják. Szókimondó, őszinte, realista írásai a mai Magyarország kordokumentumainak is felfoghatók (Dzson Meklén vagyok, Műköröm, Népmesécske).
Seth Green (1974)
Emmy-díjas amerikai színész, komikus, népszerű szinkronszínész és producer. 2019-ben forgatókönyv írója és rendezője a Changeland című filmnek, Brenda Song és Macaulay Culkin főszereplésével (Family Guy, Howard a kacsa, Austin Powers).
Ezen a napon halt meg:
Baldassare Castiglione (1478-1529)
itáliai író, diplomata, a reneszánsz nevezetes prózaírója. „A boldog európai intermezzó, a renaissance utolsó, XV. századvégi nemzedékének tagja. Számos diplomáciai küldetést bíztak rá, melyek alkalmat adtak neki kora legjelesebb férfiaival való megismerkedésre. Legfontosabb munkája Az udvari ember, egy négy részre osztott, beszélgetés formájába öltöztetett értekezés. Először Velencében, 1528-ban jelent meg. Írt még egy 55 stanzából álló eklogát is, néhány lírai verset és számos költői levelet is.
Aachs Mihály (Ács, 1672-1711)
író, iskolaigazgató. Akadémiai tanulmányait Wittenbergben, Tübingenben és Strasbourgban végezte. Hazájába való visszatérése után Győrött iskolaigazgatóvá választották, később Bártfán működött hasonló tisztségben. Irodalomtörténeti jelentősége abban áll, hogy édesapja, id. Ács Mihály halála után az ő kiadásában jelent meg Lőcsén annak „Boldog halál szekere” című fontos könyvének második kiadása.
Tadeusz Czacki (1765-1813)
lengyel író, tanár, a Kremenyeci Líceum egyik megalapítója. Élénken részt vett a népnevelésügyi mozgalmakban (A zsidók általában és különösen Lengyelországban, A mazoviai hercegség jogairól, Lengyelország és Litvánia jogairól).
France Prešeren (1800-1849)
szlovén költő és jogász. A szlovén irodalom egyik legnagyobb költőjének tartják. A szülei fiúkat papi pályára szánták, ám ő, a gimnázium elvégzése után a bécsi jogikarra iratkozott be, első verseit is itt írta. Egyik legfontosabb alkotása a Pohárköszöntő, mely Szlovénia himnusza lett.
Bartalus István (1821-1899)
zenetörténész, népdalgyűjtő, az MTA levelező tagja. A magyar zenetörténeti kutatás egyik megindítója volt, s munkássága alapvető a magyar zenetudomány történetében. Mint népdalgyűjtő és kutató korának legjelesebb úttörője. Számos zenetörténeti, zenepedagógiai művet írt, és zenetörténeti forráskutatásokat is végzett. Nevezetes a népdalgyűjteménye.
Rákosi Jenő (Kremsner, 1842–1929)
író, újságíró, színházigazgató, lapszerkesztő, főrendiházi tag, akadémikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja. Folytonosan tanult és írt apróbb színdarabokat. Már Pesten, 1864 első felében írta meg V. László című drámáját, második felében az Aesopus-t, ami a Nemzeti Színházban sikert aratott. Drámaírói pályája folyton emelkedőben volt. Akkoriban készült a Népszínház, és létrejötte érdekében igen sokat tett. Az ország megmagyarosodását a jog és a kultúra alkotmányos eszközeivel kívánta elérni. Álma a harmincmillió magyar által lakott magyar birodalom gondolata volt (Tempefői, A szerelem iskolája, Éjjel az erdőn).
Maticska Jenő (1885-1906)
festőművész. Nagybányán végezte az elemi iskola első öt osztályát. Thorma János fedezte fel tehetségét, 1898-ban Iványi-Grünwald Béla vette fel a nagybányai festőiskolába, ahol Hollósy Simon tanítványa lett. Mind tanárai, mind a műértő közönség körében a nagybányai festők második nemzedéke legígéretesebb tehetségének tartották. Ösztönösen kialakult dinamikus természetlátása és színérzékenysége tette lehetővé, hogy már fiatalon művészi színvonalú képeket alkotott. Csaknem száz képből álló életművében tájkép, portré, csendélet és csatakép is megtalálható (Nagybányai domboldal, A Híd utcai református templom, Nagybányai táj).
Halldór Laxness (1902-1998)
Nobel-díjas izlandi író, költő, esszéista. A modern izlandi regényirodalom újító egyénisége, legjelentősebb, világszerte elismert alakja. Népszerűségét társadalmi érzékenységgel megírt, az izlandi sagairodalom epikus szövegszerkesztési hagyományaira épülő, expresszionista regényeinek köszönheti, de újszerű szemléletű esszéivel is elismerést vívott ki magának. Kamaszkori irodalmi zsengéi csekély irodalmi értékkel bírtak. Neve egy csapásra 1927-ben lett ismert hazájában, amikor megjelent A nagy kasmíri takács című regénye. Ezt az expresszionista stílusú, saját útkereséséről szóló önéletrajzi regényét ifjú kora dacára kiérlelt eszmei mondanivaló, kiforrott szerkesztésmód jellemzi. Az ezt követő negyedszázadban születtek legjelentősebb prózai alkotásai, amelyeket költői nyelvezet, már-már eposzi, képzelet gazdag történetfűzés és plasztikus jellemábrázolás jellemez.
Rideg Sándor (1903-1966)
Kossuth- és József Attila-díjas író. Öt elemit végzett, csikós volt. 1919-ben vöröskatonának állt. A Tanácsköztársaság bukása után Budapesten gyári munkás. 1944-ig állandó rendőri felügyelet alatt állt, majd koncentrációs táborba hurcolták. Első regényében, az Indul a bakterházban, amelyet 1939-ben a Népszava közölt folytatásokban, már megmutatkozott írói egyénisége. Író tehetsége csak 1945 után bontakozott ki teljesen (Urak országában; Tűzpróba; Bakterház előtt, bakterház után).
Iris Murdoch (Dame Jean Iris Murdoch, 1919-1999)
brit írónő és filozófus, legismertebb munkái egytől egyig morális, szexuális és pszichológiai jellegű témákat feszegetnek. Első regényét, A háló alatt címűt 2001-ben az American Modern Library a 20. század 100 legkiválóbb angol nyelvű regénye közé választotta. Neve a mai napig etalonnak számít a modern angol irodalomban. Hatással volt egyebek között Margaret Atwood, Margaret Drabble és A.S. Byatt műveire és irodalmi nézőpontjára. Életéről 2001-ben Oscar-díjas film is készült Iris címmel.
Banovich Tamás (1925-2015)
Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, díszlet- és jelmeztervező. 1945-1949 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. Mintegy 60, zömmel rövidfilmek rendezője. 1965-től díszlettervező körülbelül 110 magyar, francia, amerikai filmben és 15 tévéfilmben.
Burt Freeman Bacharach (1928–2023)
Hatszoros Grammy- és háromszoros Oscar-díjas amerikai zeneszerző, dalszerző, lemezproducer és zongorista. Több száz popdalt szerzett, dalait több mint 1000 előadó dolgozta fel. Egyike a huszadik század legfontosabb zeneszerzőinek. 2012-ben elnyerte a Gershwin-díjat is.
Komlós Róbert (1929-1989)
színész. Színészi pályáját Kecskeméten kezdte, 1956-tól a Katona József Színház tagjaként. 1958-tól az Állami Déryné Színház, majd 1978-tól 1988-ig, nyugdíjba vonulásáig a jogutód Népszínház színművésze volt. 1989. február 8-án halálos baleset áldozata lett.
Nádas Gábor (1932-1987)
zeneszerző, zongorista. Tanulmányait a budapesti Nemzeti Zenedében és a Fodor Zeneiskolában végezte. Több mint 400 táncdala jelent meg hanglemezen Magyarországon, Dániában, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Svédországban és Finnországban (Kicsit szomorkás, Engem nem lehet elfelejteni, Jamaikai trombitás).
Del Shannon (1934-1990)
amerikai rock and roll zenész, énekes. Legismertebb száma az 1961-es Runaway.
Kézdy György (1936-2013)
Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész. Klasszikus tragédiák és modern művek jelentős karakterszerepeit játszotta el, felhasználva a groteszk ábrázolásmód eszközeit is. Érettségi után könyvkötészetet tanult, majd 1962-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. A Debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, majd 1967-ben a Pécsi Nemzeti Színházhoz. 1987-től 1993-ig a Szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 1993-ban került a Veszprémi Petőfi Színházhoz. Pályája végén szabadfoglalkozású színészként dolgozott (Tűzoltó utca 25., Defekt, Hatásvadászok).
Zimre Péter (1938-2006)
író, forgatókönyvíró, filmproducer. 1967–1968 között a Mafilm rendezőasszisztense volt. 1968–1989 között szabadfoglalkozású író volt, 1993-ban megalapította saját cégét, a Tv-Terra Bt.-t, melynek filmproducere volt (Fejlövés, Talpuk alatt fütyül a szél, Kezdők).
Csikós Attila (1942-2017)
Kossuth- és Jászai Mari-díjas építész, jelmez- és díszlettervező. 1962 és 1967 között végezte építészeti tanulmányait Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán. Dolgozott a József Attila Színházban, az Állami Operaházban, a Népszínház és a Nemzeti Színházban. 1965-től tíz éven át volt a Bayreuthi Ünnepi Játékok díszlettervező-asszisztense.
Anna Nicole Smith (Vickie Lynn Marshall, 1967-2007)
amerikai szexszimbólium, modell és színésznő. Népszerűségét nagyban köszönheti annak, hogy 1993-ban ő volt a Playboy magazinban az év Playmate-je. Dolgozott modellként is ruhacégeknek, köztük a Guess farmergyártónak. Saját TV-műsora is volt (Csupasz pisztoly 33 1/3, A nagy ugrás, Űrbombázók).
