Szerző: Papiruszportál
Románia északkeleti sávja (Besszarábia), illetve a Románia és Ukrajna között elterülő Moldova csángó magyarjai nem csak azért „különlegesek” a magyar kisebbségek között, mert ők szakadtak legmesszebb önálló, hagyományos népcsoportként az anyaországtól. Sajátos elszigeteltségük miatt számos népszokásukat megőrizték. Mély átéléssel ünnepelt karácsonyukról Csoma Gergely számolt be pár évvel ezelőtt.
Kosztolányi Dezső
Karácsony
Ezüst esőben száll le a karácsony,
a kályha zúg, a hóesés sűrű;
a lámpafény aranylik a kalácson,
a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.
Kik messze voltak, most mind összejönnek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.
Fenyőszagú a lég és a sarokba
ezüst tükörből bókol a rakott fa,
a jó barát boros korsóihoz von,
És zsong az ének áhítatba zöngve…
Csak a havas pusztán a néma csöndbe
sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony.
Karácsony a csángó magyaroknál
Románia északkeleti sávja (Besszarábia), illetve a Románia és Ukrajna között elterülő Moldova csángó magyarjai nem csak azért „különlegesek” a magyar kisebbségek között, mert ők szakadtak legmesszebb önálló, hagyományos népcsoportként az anyaországtól. Sajátos elszigeteltségük miatt számos népszokásukat megőrizték. Mély átéléssel ünnepelt karácsonyukról Csoma Gergely számolt be pár évvel ezelőtt.
Karácsonykor a városban is élő szokáshoz hasonlóan kenyeret és kalácsot sütnek, kicsit, kereket, perec formájút, ízesítés nélkülit, nyolcvanat-százat, hogy ne hozzanak szégyent a fejükre. A Bukilán és Bogdánfalván látott szokás szerint ugyanis a karácsonyi szürkületkor kettesével-hármasával elinduló gyerekek ezt kapják ajándékba.
A „megéneklőknek”, „kolindálóknak” nevezett fiúk-lányok „megrikoltás”, vagyis jelzés nélkül bemennek a házak udvarára, s szenténekeket kezdenek énekelni. Ezután a falu népe az éjféli misére siet.
A négy nappal későbbi, december huszonnyolcadikai, „aprószentekelésnek” hívott szokás főszereplői megint csak gyerekek. Ekkor almavesszővel járják körbe a házakat, csapkodó mozdulatokat imitálnak, s eközben verset mondanak, amiért ismét kalács a jutalom.
Számos karácsonyi babona is él közöttük. Például a gazda, aki kíváncsi arra, hogy mit tartanak róla az állatai, az istállónál hallgatózik, mert karácsonykor megérti, mit mondanak az állatok. A gyerekeket pedig fokhagymával etették, amivel meg kívánták őket védeni a gilisztától.
László Antal gyűjtése
Klézsénről (1993)
Én nyakamba nyúlék,
Piti (kicsi) kucát fogék.
Ó, te piti kuca*
El sze velem rázba!
Akkor a hó hátára
S akkor szarkák szájikba!
Eljüve két szarka
Úgy megküzdék válik,
Mint két erős bika,
S egy bekkincs karúba.
Egy paripát lelék,
Annak a négy lábát
Retekvel patkolják,
De a zabot, s árpát
Nemigen kiálcsák.
De a cigányos táncot
Ügyesen kiállják.
Hallod-e barátom,
Mondd meg, honnat jöttél,
Hogy mertél ajtómon
Nagy bátran dörgetni?
Látod az királnak
Haragjába jöttél,
Milliós császárnak
Parancsára jöttél.
Hallod-e barátom
Szállást nem adhatok
Vendégeim vannak
Királ és Császárnak,
De még ezek után
Többeket es várok.
Hallod-e barátom:
Kösziklába es van engedelmesség,
Pogánynál es van
Sűrű nemzetség.
Hát néked
Hogy nincs kegyesség?
Szállásikra aggya Isten!
(* kuca: bolha)
Karácsonyi szokások a nagyvilágban
Európában, az amerikai és ausztrál kontinensen is a karácsony a legszentebb, legmeghittebb ünnep. Az ajándékozási és az étkezési szokások azonban országról országra különbözőek.
Franciaországban december 24-én érkezik a Mikulás, akkor kell a csizmát az ablakba tenni. Itt egyébként egyáltalán nem vallásos jellegű az ünnep, 24-e munkanap. Este vagy otthon eszik a család, vagy étterembe megy, ahol sokan táncra is perdülnek. A tulajdonképpeni ünnep 25-e, amikor a csemegének számító libamájat fogyasztják. A franciák híres karácsonyi süteménye a buche de noel, amit mi egyszerűen csokoládés fatörzsnek ismerünk.
Skandináviában akár 38 fogásos karácsonyi vacsora is elképzelhető az egyébként gasztronómiailag is puritán népeknél. Ennek eredete abba a korba nyúlik vissza, amikor a parasztok és a halászok az év minden napján heringet és bogyókat ettek. A család egyetlen libáját vagy kacsáját karácsonyra tartogatták. A történelmi múlt mai maradványa, hogy az év legnagyobb ünnepén csak a legjobb minőségű, különleges ételek és italok kerülhetnek az asztalra, leggyakrabban hideg büfé, azaz svédasztal formájában. Utána elmaradhatatlan a habos tejberizs, amibe egy szem mandulát rejtettek. Aki megtalálja, ajándékot kap. Ez a kedves és a gyerekek számára izgalmas szokás Skandinávia-szerte dívik.
Olaszországban nincs egységes menü, az ünnepi étkek tájanként, tartományonként változnak. Északon a vadat és a szárnyasokat részesítik előnyben, Veneto tartományban pulykát vágnak és polentával körítik a pecsenyét. Nápolyban elmaradhatatlan a Roccocco keksz, egy mandulából készült kemény sütemény, amit a híres vörösborba, a Lacrima de Gesuba (Jézus könnyei) mártogatnak.
Oroszországban jókorát késik a karácsony: a pravoszláv hit szerint január 7-én ünnepelnek. A nem vallásos oroszok a karácsonyt a szilveszterrel együtt, december 31-én ünneplik meg, ilyenkor a fenyőfa mellett durran éjfélkor a pezsgősdugó.
József Attila
A betlehemi királyok
Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta – biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem.
Segíts, édes Istenem.
Istenfia, jónapot, jónapot!
Nem vagyunk mi vén papok.
Úgy hallottuk, megszülettél:
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád.
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.
Adjonisten, Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.
Főtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
aki szerecseny király.
Irul-pirul Mária, Mária,
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jóéjszakát kívánok!
