egy korszak kulturális lenyomata
Kocsi-út az éjszakában – „…Minden Egész eltörött” a papiruszportal.hu archívumából [2011] Forrás: Tóth Hajnal, Boldog Zoltán, Freund Emese A 12 hely-színes, Fűzfa Balázs vezette Kárpát-medencei poézismenet és konferenciasorozat a 8. állomásához („…Minden Egész eltörött”) érkezett. 2011. május 6–8. között az egyik Ady Endre-vers volt a téma (Kocsi-út az éjszakában), a hely-szín pedig: Nagykároly–Érmindszent–Nagyvárad. Az erdélyi…
Kazinczy Ferenc és Ottlik Géza – a Fogságom naplója és az Iskola a határon* a papiruszportal.hu archívumából [2009] Szerző: Sándor Imre Márk Ottlik Géza a hetvenes évek végén így nyilatkozott Kazinczyról és a Fogságom naplójáról Hornyik Miklósnak: „Megelőzte Kafkát, Orwellt, Camus-t, Graham Greene-t, Salingert, Semprunt, Malamudot, az egész »legmodernebb« regényírást, elődünk lehetne (nekem is!) a…
Tovább… “Életútban, elbeszélésben és alkotásban megjelenő párhuzamok” »
a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Czinkóczi Anita „… az életben csak egyetlen dologvolna igazán természetes: a csoda.” (Karel Capek) Mészöly Miklós első regényének, Az atléta halálának kalandos körülményeit még ma is gyakran emlegetik a kortársak. Sokat dicsérik stilisztikai érdemei, szerkesztési sajátságai miatt, természetesen jogosan. Emellett keveset írnak filozófiai mélyrétegéről, születésének igazi okáról. „A mesterségről” című írásában…
a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Merenics Éva Álom a Tóték először is azért, mert az író – saját bevallása szerint – teljes egészében megálmodta a meglehetősen furcsa történetet. Aztán a (rém)álomszerű születést ugyanilyen kiszámíthatatlan publikációs kísérlet követte, amely minden kisebb-nagyobb „baleset” ellenére sikerrel végződött. Örkény még 1964 februárjában megállapodást kötött a filmgyárral, márciusban pedig elkészült a…
Tovább… “Olvas(s)atok – Álomművek, avagy a Tóték változatai és Örkény” »
Mikszáth Kálmán prózájának helye a XXI. században* a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Csiszár Éva Elfogadott tény az irodalomtudományban, hogy az olvasók nem ugyanolyan módon fogadják be az egyes irodalmi alkotásokat. A befogadás többek között függhet az egyén korától, nemétől, tudásától, annak fejlődésétől, világszemléletétől, magától a korszaktól, melyben él. Minden időszaknak megvannak a maga stílusirányzatai, divatjai írásban…
a papiruszportal.hu archívumából [2009] Szerző: Rozmán Zoltán Gyerekkori „legendák”, színház és irodalom, dilettantizmus – na és a galambok. Beszélgetés egy íróról, az alkotás hogyanjáról és a Hősöm tere című regényről. Parti Nagy Lajos volt a vendég a szombathelyi Weöres Sándor Színház által szervezett Kötelező olvasmány címet viselő beszélgetéssorozat második állomásán, november 23-án a színház kamaratermében….
Tovább… “Galambok, hősök, terek – Parti Nagy Lajos Szombathelyen” »
a papiruszportal.hu archívumából [2005] Szerző: Bogár Edit [†] Miért is fontos erről beszélnünk? A nyelv a nemzeti identitás egyik fő összetevője; ha nem vagyunk tisztában nyelvünk történetével és jelenével, akkor csorbul nemzeti azonosságtudatunk. Manapság a médiában szinte csak az ún. „nem hivatalos” álláspont kap helyet; a könyvesboltok tele vannak olyan kiadványokkal, amelyek ezt tárgyalják. Ám…
Tovább… “Törökök, sumerok, japánok vagy finnugorok? – A magyar nyelv rokonságáról” »
a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Varga Balázs Jaroslav Hašek leghíresebb regénye a Švejk – egy derék katona kalandjai a világháborúban”, melynek főhőse egy látszólag – és hivatalosan is – bolond katona, aki azonban mindenkinél bölcsebben éli túl az első világháborút, és kalandjai révén épp ennek értelmetlenségére mutat rá. Nem kevésbé kalandos a szerző élete sem, ezért…
Tovább… “Olvas(s)atok – Švejk, a derék katona, és Hašek, a bohém” »
Szeretett és nagyszerű munkatársunk emlékére. (a papiruszportal.hu archívumából – a cikk első megjelenése elődünk, az Irodalmi Vademecumban történt) Szerző: Bogár Edit (1963-2022) E cikknek – és a remélhetőleg következő újabbaknak – a célja, hogy segítséget nyújtsak olyan nyelvi, nyelvtani és helyesírási kérdésekben, melyek gyakran okoznak gondot az írással akár alkotóként, akár végrehajtóként foglalkozó legtapasztaltabb embereknek…
Tovább… “Nyelvelek és bogarászok – Mikor ami, mikor amely?” »
Szerző: Pfening Dóra A -ban/-ben határozórag használatáról a Nyelvművelő kéziszótár a következőket írja: Választott témám a napjainkban is sokat emlegetett „-ban/-ben és -ba/-be kérdés”. Nem mindegy, hogy mikor használunk -ban/-ben, mikor pedig -ba/be határozóragot egyes szavaink végén. Írásom rövid kalauzként kíván szolgálni az eligazodáshoz. A -ban/-ben határozórag használatáról a Nyelvművelő kéziszótár [1] a következőket írja:…
