Richter in Hungary (1954–1993) a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Lehotka Ildikó Szvjatoszlav Richter kétségtelenül a legnagyobb zongoristák egyike, aki rengeteg koncertet adott élete során, 3589-et, évente körülbelül nyolcvanat-százat. Nem ragaszkodott a legfrekventáltabb koncerttermekhez, szeretett egészen kis helységekben is játszani. Zárkózott személyisége miatt vagy éppen ennek ellenére legendák keringtek róla, mely idősebb korára nagyon zavarta, ezért is…

Tovább… “Richter Magyarországon, 1954 és 1993 közt” »

a papiruszportal.hu archívumából [2015] Szerző: Lehotka Ildikó Az Operaház Faust225 sorozatának két premierje egy alig ismert, és egy annál inkább kedvelt (de nem túljátszott) darabja volt, Ferruccio Busoni Doktor Faustja mellett Gounod Faustja is színpadra került, ráadásul imponáló szereplőkkel – Rost Andreával és Bretz Gáborral. A rendezés Micha³ Znaniecki munkája, aki nem akart mindenáron rendezői…

Tovább… “Az ördög és a részletek – Gounod: Faust” »

Zenekari szvitek a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Lehotka Ildikó Igazán izgalmas az orosz zene fejlődése, berobbanása az egyetemes zenetörténetbe, majd jobbnál jobb művek megjelenése, ez utóbbi töretlenül zajlik. Az orosz romantika első fecskéi, a XIX. század elején alkotó Mihail Ivanovics Glinka és Alekszandr Szergejevics Dargomizsszkij után az orosz Ötök időszaka következett, már az európai és orosz…

Tovább… “Rimszkij-Korszakov mesél” »

a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Lehotka Ildikó Nevét elsősorban filmzeneírói munkássága miatt ismerjük, nem ő az egyetlen, akinek a karrierje ezzel forrt össze, holott művei nagyobb figyelmet érdemelnének. Talán Korngold a másik jó példa erre a kettősségre, ő is megmaradt a filmzeneírók skatulyájában. Rózsa 1907-ben született, a lipcsei tanulóévek után Párizsban, majd Londonban élt. 1940-től Hollywoodba…

Tovább… “Magyaros Hollywood – Rózsa Miklós” »

a papiruszportal.hu archívumából [2013] Szerző: szabói A Nemzeti Filharmonikusok és a Művészetek Palotája közös produkciójaként szólalt meg Giuseppe Verdi A kalóz című operája április 25-én a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A művet először hallhattuk Magyarországon, bár a szerző 1848-ban fejezte be 13. operáját, a bemutató is ebben az évben volt Triesztben. A műnek nem volt…

Tovább… “Kalózok pedig vannak” »

Keith Emerson emlékére a papiruszportal.hu archívumából [2006] Szerző: Mika Róbert Szép nyári estén újra találkozhattunk a legendás Emerson, Lake & Palmer trió egyik tagjával a Jövő Háza Teátrumában. A tavalyi Carl Palmer-koncert után ezúttal Emerson és csapata látogatott Magyarországra. A paksi Gastroblues fesztivál után most Budapesten, 140 percnyi játékkal mutatta meg, hogy a több évtizedes…

Tovább… “Fiatalos lendület a progresszív rock nagy öregje, Keith Emerson koncertjén” »

a papiruszportal.hu archívumából [2006] Szerző: Lehotka Ildikó A Művészetek Palotájának Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében tartott koncertnek szokatlan volt a műsorválasztása. Az egyik legismertebb gyászzenét, Mozart Requiemjét Arthur Honegger Karácsonyi kantátája követte. Mindkét gyönyörű, áhítatos mű a zeneszerzők utolsó alkotása. Míg Mozart művét szinte mindenki ismeri, legalábbis – a média jóvoltából – a Lacrymosa tételt, addig…

Tovább… “Hattyúdalok – Mozart, Honegger” »

Szerző: Lehotka Ildikó A szerelmi történetek közül talán Shakespeare Rómeó és Júliája az, melyet mindenki ismer, korábban vándormotívumként át- és átjárta Európát. A dráma, illetve a történet alapján számos zenemű is készült, a legismertebb Csajkovszkij nyitányfantáziája, hallhattuk egy-egy részletét reklámban, filmekben, a másik egy balett, Prokofjevé. Sajnos, kevéssé ismert Bellini (I Capuleti e i Montecchi…

Tovább… “Az ismeretlen Berlioz
Roméo et Juliette, Les Nuits d’été” »

a papiruszportal.hu archívumából [2008] Szerző: szabói Maurice Ravel egyike azoknak a zeneszerzőknek, akik többféle zenei hatást ötvöztek műveikben. Emmanuel Chabrier-től a dzsesszig rendkívül sok elemet bevont műveibe, mégsem érezzük zavarónak, jól ötvözte, emelte át stílusába Fauré, Debussy, Couperin, Chopin, Satie, Liszt néhány fordulatát, úgy, hogy az egyéni hang nem veszett el. Nem epigonként, hanem újítóként…

Tovább… “Impressziók – Ravel kamarazenei művei” »