egy korszak kulturális lenyomata
a papiruszportal.hu archívumából [2011] Szerző: szabói Pócs Katalin szerzői estjét hallgathatta meg az érdeklődő közönség április 16-án a Nádor Teremben megtartott koncerten. Kevés a szerzői est, de szerencsére még létezik, és ha nem is tömegesen, de szép számban voltak érdeklődők. A kortárs zene még mindig nem tartozik a népszerű kategóriába, de talán kinevelődött egy olyan…
Tovább… “A szulák, a szúnyogok, a nyuszi, és komoly dolgok” »
A paszabi Fehér Ló a papiruszportal.hu archívumából [2004] Szerző: Nagylóczi A Parno Graszt egy roma zenekar, ami lovári nyelven fehér lovat jelent. A zenekar tagjai egy Szabolcs megyei településről, Paszabról érkeztek. Céljuk az autentikus cigányzene és tánc megőrzése és bemutatása. Aki az idén (is) volt a Szigeten, az láthatta őket. Zenéjük vérpezsdítő, élettel teli. Test…
a papiruszportal.hu archívumából [2007] Szerző: macskássy Donizetti Szerelmi bájitala könnyed vígopera, ezúttal a z EMI Virgin classics sorozatában hallhatjuk. Van benne minden, ami felhőtlen kikapcsolódást nyújt a hallgatónak – az énekeseknek persze kevésbé. A librettista, Felice Romani valószínűleg Auber és Scribe munkáját, valamint a Trisztán-mondát is ismerte, ebből táplálkozott a Szerelmi bájital története. Donizetti, a…
a papiruszportal.hu archívumából [2014] Szerző: szabói Bach két passiója maradt fenn, a Máté- és a János-passió, a Lukács-passiót valószínűleg nem ő írta. A Márkus-passiónak csak kis része maradt fenn, a szöveg (Picander munkája) azonban létezik, egyes passzusai más Bach-művekben is fellelhetők. A 247-es jegyzékszámú darabot 1731. március 23-án adták elő Lipcsében, majd 1744 nagypéntekén a…
Igor Sztravinszkij az Erkel Színház karmesteri pulpitusán a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Szekeres István, a Népsport/Nemzeti Sport egykori főszerkesztője Negyvenöt éve, 1963. május 8-án emlékezetes koncertnek adott otthont az Erkel Színház. Igor Sztravinszkij négy műve hangzott el, kettőt maga a – nyolcvanegy éves – szerző vezényelt. A Szentpétervár melletti Oranienbaumban látta meg a napvilágot, de 1971-ig…
a papiruszportal.hu archívumából [2005] Szerző: szabói Miért van az, hogy nem ismerjük az operák tartalmát? Ha ismerjük, miért tartjuk sokszor értelmetlennek? Miért gondoljuk, hogy a komolyzene, azon belül az opera egy érthetetlen, misztikus műfaj, melyet lila köd borít, és csak néhány ember kiváltsága az operák átfogó ismerete? Az Operamesék című könyv Tótfalusi István tollából annak…
a papiruszportal.hu archívumából [2007] Szerző: Lehotka Ildikó Nagy fába vágta a fejszéjét a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar, mikor Brahms két vokális művét is műsorára tűzte, ráadásul egy szintén nem igazán vidám nyitánnyal vezették be az estét. Brahms művei nem tartoznak a könnyen emészthetők közé, e három darab, a nyitány, az Altrapszódia és…
a papiruszportal.hu archívumából [2007] Szerző: Lehotka Ildikó Csajkovszkijt manapság divat nem szeretni. Negédesnek, túlcsordulónak tartja még a szakmabeliek egy része is. Szeretjük-e vagy nem, műveit gyakran játsszák a balettoktól a nagy szimfóniákig. Némelyik darabjának egy-egy taktusa a komolyzenét legjobban elutasítóknak is ismerős. A március 8-i koncerten az egyik mű kezdő ütemei is ebbe a kategóriába…
Tovább… “Csajkovszkij kétszer a Nemzeti Filharmonikusokkal” »
a papiruszportal.hu archívumából [2015] Szerző: Lehotka Ildikó Az idei év tematikus sorozata a Faust-témakör egy szeletét mutatta be, az Operaház sorozata három repertoárdarabja mellett két bemutatóval is vonzóvá tette a kínálatot, Schumann: Jelenetek Goethe Faustjából című műve is a program része. Az „Ördögfesztivál” a Goethe mű első, töredékes változatának 225. évfordulóját ünnepli, Faust225 címmel a…
[Eisenach, 1685. március 21./március 31. – Lipcse, 1750. július 28.] a papiruszportal.hu archívumából Szerzők: Bogár Edit, Lehotka Ildikó, Gusztáv András A barokk zene talán legnagyobb mestere. Már gyermekkorában kitűnt zenei tehetségével. Először édesapjától, a szintén neves Johann Ambrosius Bachtól, majd szülei halála után bátyjától, Johann Christoph Bachtól tanult. Első állása 1703-ban Weimarban volt, ahonnan később…
