József Egyiptomba megy – Bibliai mesék
Szerző: Olaj Ági
Az Ádám világgá megy után megjelent a Bibliai mesék sorozat második kötete. A József Egyiptomba megy Jákob álomfejtő fiának kalandjaiból meséli el a fontosabbakat óvodások és kisiskolások számára. A könyvek könyve egyik legismertebb és az irodalomban az egyik legtöbbet feldolgozott történetét kísérhetjük végig a megszokott jól érthető, humoros formában, szép kiállítású kötetben.
Kíváncsian várjuk a folytatást – fejeztük be az előző kötet ajánlóját. József egyiptomi kalandjait kiskoromban az egyik legizgalmasabb résznek találtam a Bibliában. Ennek a történetnek más elágazásai vannak, mint Ádám és lemenőiének, de ugyanúgy érdekes lehet a kisebbeknek. E kötet 11 mesét kínál, a felosztás hasonlóképp kétcímes (például: A fáraó embere – Raktározós mese). Az elején a szerző nagyon praktikus, rövid enumerációval kezdi, hogy ha a lurkók, illetve olvasó szüleik a könyv közepén feledékenyek lennének, azonosítani lehessen a szereplőket.
Józsefé nagy történet – állapítja meg Lackfi János a könyvhöz írt ajánlójában, ezért kell újra és újra elmesélni, feldolgozni. Érdekes, mozgalmas, „vad kaland”, számos vetülettel, síkkal (sivataggal). Ezek közül biztosan megfogja a gyerekeket a testvéri szeretet témaköre, amely Jákob fiai közül nem mindegyiknek melengette a keblét, de az álom valóságossága, az emberek jósága/csalárdsága, a szegénység/gazdagság épp úgy érdekes lehet számukra. Hiába a több ezer éves történet, az emberi tulajdonságok ugyanúgy munkálnak, nem mellesleg ez teszi aktuálissá, nagyon maivá a Bibliát annak is, aki nem hívő vagy más vallású.
Amint az első részben Izsák majdnem feláldozását, úgy a szerző most is kendőzi a korhatáros sztorit: Potifárné és József sikamlós, ruhaszaggató epizódja egyszerűsítve szerepel a kötetben. A mese szövését viszont a világosság, átláthatóság jellemzi, József története jól követhető a kicsik számára.
A humorforrás kevésbé erőteljes, mint az Ádámban – nincs is rá annyi lehetőség –, de ezúttal sem apadt ki, mind a szöveget, mind a képi világot tekintve. Például az első oldalakon a seregszemle utolsó csoportja a birkáké, akik többek közt „nem szeretnek vásárra menni. Abból nekik semmi jó nem sül ki.” Vagy kicsit később olyan poén is elhangzik, ami egyértelműen mai elemeket (egy helyütt kakaós csiga, másutt divatbemutató) vetít vissza a múltba: „Talán divatbemutatón jártál álmodban az új ruhácskádban? – vihogott Áser.”
Szántói Krisztiánnak is kevesebb lehetősége van a tréfálós sziporkázásra, de amikor mód nyílik rá, él vele: Potifárné hazugságát hallgatva a gatyás ölyv sólyom lesüti a szemét, és mintha csizmában lenne. Mögötte persze egér leskel. Kisebb-nagyobb állatok – a bürgéken, tevéken kívül – szinte minden oldalon láthatók: pocok, méh, macska, kutya, kakas. Másutt a játék baba és a kocsi mellett még csúzlit is felfedezhet, aki szeret böngészni a képeken. Vagy amőbajátékot a börtön falán – és így tovább. Az élénk színek használata a figyelemfelkeltést szolgálja, s megmaradt a legutóbbi kötetnél bevált képregényszerű stílusnál is, kevés vonással jól jellemez; de olykor nagyon aprólékosan kidolgozott oldalakkal szórakoztat.
Érdekes, emberi történet, jól fazonírozott szöveggel és illusztrációkkal, a szerzők az Ádámot méltóképpen folytatták.
Szokács Eszter:
„Azért szerettem ezeket a meséket írni, mert ahogy megpróbáltam más szemszögből a történetekhez fordulni – gyerekszemmel nézni a szereplőket és az eseményeket –, egy új világ tárult a szemem elé. Az időben és térben is távoli bibliai alakok hirtelen igazi, hús-vér emberekké váltak, akik hibáznak, veszekednek, dühösek és ravaszkodnak, de akik szeretnek, segítenek, bánkódnak és vágyakoznak is, éppen úgy, ahogyan ma is, mi is tesszük. Én például most arra vágyom, hogy a gyerekek is megszeressék ezeket a meséket.”
Szántói Krisztián:
„A pécsi Művészeti Középiskolában ötvösséget tanultam. 1998-ban diplomáztam tervezőgrafikusként a budapesti Iparművészeti Főiskolán. Utána a Varga Stúdióban fázisrajzolói tanfolyamot végeztem. 2000 óta illusztrálással foglalkozom. Jelenleg Szentendrén élek. Rajzaim megjelentek többek között a Boss magazinban, Hölgyvilágban, Profiterol magazinban, Readers Digestben, Figyelőben, dolgozom a Móra Könyvkiadónak. Tagja vagyok a Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesületének. Rajzaim figyelemmel kísérhetők a napvege oldalon.”
Ismertető
A mesékben József életének fontosabb eseményei elevenednek meg a mai gyermekek nyelvéhez és gondolkodásmódjához igazított formában. A történetekből nem csupán arra kapunk választ, hogy miért és hogyan ment József Egyiptomba, hanem arra is, hogy miért jobb a fekete bárány, mint a fehér, hogy szeret-e József társasozni és mennyi datolyát eszik meg egy nap.
Szokács Eszter – Szántói Krisztián:
József Egyiptomba megy
Gólem Színház Egyesület, Budapest, 2011
Kötött, 108 oldal
Szerkesztők: Helferné Kepecs Judit, Régner Eszter
Tipográfia, grafika: Kasza Julianna, Szabó Eszter
ISBN: 9789630801584
