A Pannon Filharmonikusok koncertjei
a papiruszportal.hu archívumából [2014]
Szerző: Papiruszportál
A zöld szín árnyalatait idézi meg a PFZ budapesti koncertsorozatának harmadik állomása a Müpában. A sokszínű hárfa most „más” szerepben tűnik fel. Dzsessz és hárfa kettőse különös és szokatlan páros, de jól megférnek Terényi Ede „Jazz” hárfaversenyében. A különleges kompozícióval Gershwin előtt tiszteleg a komponista. A hárfaversenyt Mozart és Schumann szimfóniája keretezi. A hárfaversenyben az orosz származású Razvaljajeva Anasztázia, Junior Prima díjas hárfaművész lesz a zenekar partnere. A koncerten Ola Rudner dirigálja a társulatot.
Öt szín: üvegzöld
2014. március 7., péntek, 19.30, Művészetek Palotája, Bartók Béla Hangversenyterem
Wolfgang Amadeus Mozart: g-moll szimfónia K. 183
Terényi Ede: „Jazz” – hárfaverseny
Robert Schumann: III. Esz-dúr „Rajnai” szimfónia, op. 97
Közreműködik: Razvaljajeva Anasztázia – hárfa
Vezényel: Ola Rudner
A Pannon Filharmonikusok idei budapesti koncertsorozatát végigkíséri a Kovács Gábor Művészeti Alapítvánnyal történő együttműködés, mely a művészetekről való közös gondolkodás igényének talaján fogant, zene és képzőművészet inspiratív kapcsolatán alapul. Az alapítvány a zenekar budapesti koncertsorozatának minden állomásához rendelkezésre bocsátja saját festménygyűjteményének egy darabját, melyet a kapcsolódó hangversenyek estéjén kiállítanak a Művészetek Palotájában, így a közönség is megérezheti képzőművészet és zene szoros kapcsolatát.
Jegyek még kaphatók a Művészetek Palotája jegyirodáiban, a jegymester.hu webáruházában és a Ticket Expressz jegyirodáiban országszerte.
A Pannon Filharmonikusok 11. évadát tölti a Művészetek Palotájában, idén az Öt szín címet viselő koncertsorozatán a közönség öt alkalommal találkozhat a zenekarral.
A budapesti bérletsorozat következő koncertje:
Öt szín: tűzvörös
2014. április 11., péntek, 19.30
Műsor:
Muszorgszkij: Éj a kopár hegyen
Beethoven: Hármasverseny
Dvoøák: Klid (Csendes erdők)
Sztravinszkij: A tűzmadár – szvit (1919)
Közreműködik: Baráti Kristóf – hegedű, Várdai István – gordonka, Várjon Dénes – zongora
Vezényel: Vass András
Muszorgszkij az első komoly zenekari kompozíciójának tartotta az Éj a kopár hegyen című művét, azonban tanárának, Balakirevnek kifogásai voltak, így sokáig fiókja mélyén hevert, mostoha sorsra száműzve, és napjainkban sem hallható az eredeti verziójában. Rimszkij-Korszakov átdolgozásában vált ismertté, aki nemcsak újrahangszerelte, hanem formai változtatásokat is alkalmazott. A boszorkányszombat látomásos világa a fiatal Muszorgszkijnál sokkal hátborzongatóbb, és az első megfogalmazás sokkal merészebb zenei újításokat tartalmaz, mint az ismert változat. Szerencsésebb sorsú volt Sztravinszkij baletthez írt kísérőzenéje, A tűzmadár. Fiatal szerzőjének meghozta a nagy sikert és áttörést, egy csapásra ismertté vált. Akárcsak Muszorgszkij boszorkái, A tűzmadár története is a népi mondavilágból ered, szláv mese a csodamadárról, varázslóról, hercegről és hercegkisasszonyokról. Beethoven Hármasversenye, de különösen Dvoøák Csendes erdők című műve csellóra és zenekarra a klasszikus harmóniát, nyugvópontot képviseli a műsorban, mintegy ellenpontjaként a két másik kompozíciónak.