Névnapok: Ádám, Gara, Gorgiás, Omár, Orgona, Péter, Pető, Szergiusz, Sziringa, Vulfia
Események:
1553 – a római inkvizítorok elkobozták a Talmud összes példányát és elégetik más zsidó szövegekkel együtt a római Campo de Fioriban. Ugyanitt áll Giordano Bruno szobra, akit eretnekséggel vádolva szintén az inkvizíció áldozata lett 1600-ban (máglyán végezte).
1767 – Mexikó legrégebbi folyamatosan működő oktatási intézménye, a Colegio de San Ignacio de Loyola Vizcaínas 
megnyílik a lányok és nők oktatására Mexikóvárosban. Ma már koedukált, nevelést és oktatást kínál az óvodától a középiskoláig.
1875 – felszentelik a Lotta szökőkútját San Francisco belvárosában. Az öntöttvas szökőkutat, amelyet Lotta Crabtree színésznő rendelt meg a városnak ajándékba, az Egyesült Államok nemzeti történelmi helynek nyilvánította.
1886 – az irodalmi és művészeti alkotások védelméről szóló Berni Egyezmény véglegesítése. A szerződés lehetőséget biztosít a szerzőknek, zenészeknek, költőknek, festőknek és más alkotóknak, hogy ellenőrizzék, hogyan, kik és milyen feltételekkel használják fel műveiket.
1909 – a Csing-dinasztia magasrangú tisztségviselői (Kuang-hszü császár halála után) elrendelik a nyugati nyilvános könyvtár mintájára működő Kínai Fővárosi Könyvtár alapítását (ma Kínai Nemzeti Könyvtár) a pekingi Guanghua templomban. A könyvtár egy rézérmét számított fel olvasási díjként.
1943 – Bertolt Brecht német drámaíró Galileo élete (Leben des Galilei) című drámájának premierje a zürichi Schauspielhausban. A darab olyan témákat ölel fel, mint a dogmatizmus és a tudományos bizonyítékok konfliktusa, valamint értékek és az elnyomás viszonya.
1945 – az első számítógépes bug (hiba) egy program futása közben, amelyet a számítógép úttörője Grace Hopper (ellentengernagy) fedezett fel: egy lepkét csipesszel távolított el egy reléről, és beragasztották a rendszernaplóba. Bár a kifejezés régebbről származik, az informatikában ez az eset tette népszerűvé.
1971 – megjelenik az Egyesült Államokban John Lennon Imagine című nagylemeze (Apple Records) és azonnal a világ slágerlistái élére kerül. A lemez október 8-án jelenik meg Nagy-Britanniában.
2001 – a Stephen E. Ambrose könyve alapján forgatott, Steven Spielberg és Tom Hanks nevével fémjelzett Az elit alakulat (Band of Brothers) háborús filmdráma, tízrészes minisorozat premierje. Akkoriban a valaha készült legdrágább minisorozat volt.
2017 – egyiptomi régészek bejelentik, hogy az ókori Egyiptom egyik legrégebbi nekropoliszában, Dra’ Abu el-Nagában egy ötvös és családja 3500 éves sírját fedezték fel.
Meghalt Idősebb Pieter Bruegel (1525?-1569) a neves flamand festőcsalád első, legjelentősebb tagja, a 16. század legnagyszerűbb flamand festője.
Bár ma már szinte csak paraszti életképek művészeként ismerjük, kortársainak elismerését elsősorban rajzolóként vívta ki. Ő fedezte fel Hieronymus Bosch művészetét, akinek stílusa erősen hatott rá. Brüsszelben bontakozott ki festészete, s az ösztönzést Bosch festményeinek tanulmányozásából merítette. Eredeti művészeti stílust fejlesztett ki, témái változatosak, a hagyományos bibliai jelenetektől és Krisztus példabeszédeitől a mitológiai ábrázolásokig terjednek. Képein az ember és a táj megbonthatatlan egységet alkot (Parasztlakodalom, Vadászok a hóban, A halál diadala).
Meghalt Czuczor Gergely (Ete, 1800–1866) szerzetes, költő, nyelvtudós, akadémikus.
Költőként a népdal formakészletének egyike legfontosabb elterjesztőjeként, hazafias versek szerzőjeként ismert. Magas színvonalra fejlesztette a nemzeti eposz és a ballada műfajokat. Czuczor Gergely sok verse népdallá vált. Nyelvészként fő műve a hatkötetes mű, A magyar nyelv szótára (Fogarasi János fejezte be), életében négy kötet jelent meg. Százhetvenezer szócikkével majd száz évig nem volt párja. Az 1848-as forradalomban való részvételéért, illetve a forradalomra felhívó Riadó című verséért két évet kellett várfogságban töltenie. ––> A szavak eredetére feleletet adó Biblia, vagy délibábos etimológiák gyűjteménye?
Megszületett Lev Tolsztoj (gróf Lev Nyikolajevics Tolsztoj, 1828–1910) orosz író, filozófus, az orosz irodalom és a 
világirodalom egyik legnagyobb szerzője, a realista orosz próza mestere.
Minden idők egyik legnagyobb regényírójának tekintik a Háború és béke és az Anna Karenina című művei miatt, melyeknek középpontjában az orosz élet realista ábrázolása áll. Olyan ékesszólóan dicsőítette a paraszti élet egyszerű értékeit, hogy követői az 1890-es évektől létrehozták saját mezőgazdasági közösségeiket, különösen miután megjelent fő filozófiai műve, az Isten országa benned van. A tolsztojánizmus, azaz az író vallási és erkölcsi világszemlélete nem egyik pillanatról a másikra alakult ki, hanem hosszú fejlődés, gondolkodás eredményeképpen született meg. Ő vezette be a békés ellenállás elvét, amely később Gandhit is megihlette (Feltámadás, Ivan Iljics halála, Az újkor vége).
Megszületett Izsó Miklós (1831–1875) szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat egyik legnagyobb alakja.
Az 1848-1849-es szabadságharcban megsebesült, a világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült. Ferenczy István tanítványa volt. 1856-ban költözött Pestre, majd rá egy évre már Bécsben dolgozott. 1859-től a müncheni Akadémia növendéke volt. Első nagy sikerét a még Münchenben alkotott Búsuló juhász című szobrával aratta. 1870 és 1872 között a Budai Főreáltanoda, 1871-től a Mintarajztanoda tanára volt. A népéletet ábrázoló remek terrakotta-szobrok mellett számos híres kortársa mellszobrát is elkészítette. (Puszták furulyása, Ételhordó parasztasszony, Dugonics-emlékmű).
Meghalt Henri de Toulouse-Lautrec (Henri Marie Raymond de Toulouse-Lautrec Monfa, 1864–1901) francia festőművész, grafikus, a posztimpresszionizmus mestere.
Munkásságát nem lehet skatulyába szorítani. Festészetének eredetisége megfelelt kivételes egyéniségének. Különféle forrásokból merített inspirációt, a barokk mesterektől éppúgy, mint a japán festőktől vagy a gótikus művészetből. Nem szakított a naturalista témákkal, de következetesen alkalmazta az ironikus látásmódjához oly közel álló szintetikus formát. Rajzai közel állnak a karikatúrákhoz, de szatirikus kommentárjai mindig tele vannak szimpátiával (A Moulin Rouge-ban, Párizsi nők, Nő esernyővel).
Megszületett Latinovits Zoltán (1931–1976) Jászai Mari-, Balázs Béla- és posztumusz Kossuth-díjas színész.
A legnépszerűbb magyar színészek egyike, sokan úgy emlegetik: a színészkirály. 1956-ban építészmérnökként vörös diplomát kapott. Az egyetemi évek alatt is folyamatosan szavalt, a MÁVAG színjátszó csoportjának tagjaként ismerkedett a színészmesterség fortélyaival. 1956-ban szerződtették Debrecenbe segédszínésznek. Színészként a magyar előadó-művészet talán legnagyobb alakjává vált, összetéveszthetetlen, fülsimogató baritonján senki máshoz sem fogható művészi elevenséggel élte meg a magyar sors minden aspektusát. Modern játékstílusát intellektuális szerepértelmezés, az indulatok aprólékos ábrázolása, kivételes ironizáló hajlam jellemezte. Művészi pályáján elsősorban klasszikus hősöket, valamint torz lelkű gonoszokat formált meg kivételes találékonysággal, alázatos, tiszta alakításokkal. Bár a színházi színészetet sokkal előbbre sorolta, a magyar filmművészet számára is maradandót alkotott (Isten hozta, őrnagy úr!; Szindbád; Az ötödik pecsét).
Meghalt Máté Péter (1947-1984) énekes, zeneszerző és zongorista.
Közel 150 dal szerzője és előadója. Első dalait a Magyar Rádió Könnyűzenei Stúdiójában, az Illés-együttes kíséretével készítette. 1967-ben készítette el első saját felvételeit. 1973-ban a „Hull az elsárgult levél” című dala első lett a Made In Hungary rádiós vetélkedőn. 1979-ben megkapta a Magyar Rádió nívódíját, 1981-ben a legjobb hangszerelés díjával jutalmazták a táncdalfesztiválon. „Elmegyek” című dala „Nicolas” címmel, Sylvie Vartan előadásában világsláger lett. Hangszerelt musicalt, írt színházi kísérőzenét is. Dalai évtizedekkel halála után is nagy népszerűségnek örvendenek (Hull az elsárgult levél, Elmegyek, Zene nélkül mit érek én).
Ezen a napon született:
Clemens Brentano (1778-1842)
német író és költő, az úgynevezett heidelbergi romantika fontos képviselője. 1798-tól az orvosi szakom tanult a jénai egyetemen. Tanulmányait azonban nem fejezte be, hanem egyre több időt szentelt írói tevékenységének. Jénában ismerkedett meg a korszak sok jelentős irodalmi alakjával (Rózsafüzér románcai, A keserű szenvedés, Jézus Krisztus urunk kínszenvedése).
Acsády Ignác (Adler, 1845-1906)
zsidó származású magyar történész, az MTA levelező tagja. Több önálló monográfiáján kívül szerkesztőségi tagja volt a Szilágyi Sándor-féle Millenniumi történelemnek, illetve írója. A magyar birodalom története és A magyar jobbágyság története című nagy szintéziseknek.
Max Reinhardt (Goldmann, 1873-1943)
A korábbiakhoz képest hatalmas színházi technika, a színpadrendezés, a nyelv, a zene és a koreográfia összerendezésével új dimenziókat hozott a német színjátszásba. 1920-ban Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal társaságában megalapította a Salzburgi Ünnepi Játékokat.
Gulácsy Irén (Pálffy Jenőné, 1894-1945)
írónő, költő. A marosvásárhelyi Zord Idő lapvállalat pályázatára nyújtotta be első, Förgeteg című regényét, amellyel pályadíjat nyert. Ettől kezdve novellákat, regényeket, színdarabokat is írt. A Hamueső című műve volt az Erdélyi Szépmíves Céh első kiadott regénye Kós Károly illusztrációival, és Kós munkája volt a könyv grafikai kiállítása is (Förgeteg, Hamueső, Fekete vőlegények).
James Hilton (1900-1954)
Oscar-díjas angol író. Korán írni kezdett, első regénye húszéves korában jelent meg. Évekig újságoknál dolgozott Írországban és Angliában, 1935-ben Amerikába költözött. Világhírű, magyarul is megjelent regényét, az Isten vele, tanár úr! címűt állítólag négy nap alatt írta. A Kék Hold völgye című művét legjobb munkájának tartják, 1937-ben vitték filmre Frank Capra rendezésében. 1954-ben bekövetkezett haláláig számos bestsellert írt, többségükben realizmusra törekvő szentimentális regényeket.
Pogány Frigyes (1908-1976)
építész, művészettörténész, a művészettörténeti tudományok doktora. Főként építészet- és művészettörténettel, építészetelmélettel, az építészet és társművészetek kapcsolatával, a városrendezés és a műemlékvédelem problémáival foglalkozott (Terek és utcák művészete, Képzőművészetek története, Budapest műemlékei).
Heinrich László (1910-1985)
fizikus, tudománytörténész, író. Megírta az első kolozsvári csillagda történetét, ismeretterjesztő írásai és tudományos cikkei a Jóbarát, Erdélyi Iskola, 1945 után a Matematikai és Fizikai Lapok, Gazeta Matematică și Fizică, A Hét, Korunk, TETT, Vörös Lobogó, Igazság s a budapesti Élet és Tudomány hasábjain láttak napvilágot. László Tihamérral közösen négy középiskolai fizika tankönyvet írt Fizika és Kísérleti fizika címmel.
Ács Kató (Ascher, Körmendi Márta, 1917-1989)
írónő, mintegy ötven ifjúsági hangjátékot írt. 1936-ban jelentek meg első írásai. Meséi jelentek meg a Mesélő kert és a Csupa új mese címet viselő mesegyűjteményekben (Vadrózsa vagy galagonya; Tóbi, a kisautó; Bendegúz, a kölyöktigris és más történetek).
Márkus István (1920-1997)
író, szociológus. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt 1957-1961 közt ismét börtönbe került, eredetileg 10 év börtönre ítélték, amnesztiával szabadult. A forradalom bukása után már előzetes letartóztatásban volt, amikor az Írószövetség részéről vallomást kellett tennie a fő vádlottak Nagy Imre és társai 1956-os forradalomban és szabadságharcban betöltött szerepéről. Szabadulása után Sarkadi Imréről írt egy cikket a Kortárs című irodalmi folyóirat 1962-es évfolyamába, ez a cikk egy nagy vitát indított az irodalmárok körében. A továbbiakban főleg ifjúsági írói és szociográfiai munkásságot fejtett ki, a magyar valóságot vizsgálta gazdasági, politikai és szociálpszichológiai szempontból (Forradalom és szabadságharc, Mikulás a kenguruk szigetén és más mesék, Kifelé a feudalizmusból).
Darvas Magda (1922–1992)
színésznő. 1951-től az Állami Faluszínház, majd a jogutód Állami Déryné Színház társulatának tagja volt. 1961-től a Tarka Színpad szerződtette. 1964-től a Bartók Gyermekszínházban szerepelt. 1974-től 1978-ig Mikroszkóp Színpad tagja volt. Epizodistaként számos filmben szerepelt, nyugdíjas színésznőként is foglalkoztatták, utolsó éveiben a Madách Színházban játszott (Gerolsteini kaland, Abigél, Kreutzer szonáta).
Cliff Robertson (Clifford Parker „Cliff” Robertson III, 1923-2011)
Oscar-díjas amerikai színész. Pályáját az 1940-es évek elején kezdte. Először New York-i színpadi szerepekkel, majd később a filmes munkákkal folytatta. Utolsó filmszerepét 2007-ben, a Pókember-trilógia harmadik részében játszotta (Virágot Algernonnak, A Keselyű három napja, Reneszánsz ember).
Hanák Tibor (1929-1999)
újságíró, esszéíró, kritikus, filozófus és filozófiatörténész, a filozófia doktora. Az egyetemre nem vették fel, Ausztriába menekült. Egyetemi tanulmányait történelemből és filozófiából Innsbruckban végezte, 1955-ben doktorált filozófiából (Ideológiák és korunk, Az elfelejtett reneszánsz, A nélkülözhetetlen bírálat).
Hajím Topól (Topol, 1935-2023)
Golden Globe-díjas izraeli színész. Filmszínészi karrierjének kiemelkedő állomása az 1971-ben készült Hegedűs a háztetőn című film főszerepe, e szerepéért 1972-ben Golden Globe-díjat kapott (Az azték pap álma, Galilei élete, Időgép).
Berczelly István (1938-2024)
Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes (basszbariton), a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, kiváló művész. 1965-ben magánúton fejezte be a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnáziumot. 1965–1970 között a debreceni Csokonai Színház magánénekese volt. 1970 óta a Magyar Állami Operaház magánénekese, 2001 óta örökös tagja.
Fodor István (1943-2021)
régész, muzeológus. Elsősorban magyar őstörténettel és a honfoglalás kor régészetével foglalkozott. 1989-2000 között részt vett a Szovjetunióba hurcolt magyar műkincsek felkutatásában (Vázlatok a finnugor őstörténet régészetéből, A magyarság születése, Őstörténet és honfoglalás).
Fischer Ádám (1949)
Kossuth-díjas karmester. Zenész családban született. Apja, Fischer Sándor szintén karmester volt, s öccséből, Fischer Ivánból szintén karmester lett. Tanulmányait a Bartók Béla Konzervatóriumban zongora és zeneszerzés szakon végezte, majd Bécsben, Velencében és Sienában képezte tovább magát. 1983-ban pedig a kasseli Állami Színház főzeneigazgatója lett 1992-ig. 2001–2005 között a mannheimi Nemzeti Színház főzeneigazgatója volt, majd visszatért Budapestre, ahol elvállalta a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának főzeneigazgatói tisztségét (2008-ig). Közben, 2007-ben az Operaház főzeneigazgatója lett 2009-ig, majd az Opera külön e célra létrehozott Művészeti Tanácsadó Testületének elnöke lett. A köztes időszakokban szabadúszó karmesterként tevékenykedett. Máig rendszeres vendégkarmestere a világ számos neves operaházának.––> Kodály Zoltán gyermek- és vegyes karai, Fischer Ádámmal
Bor Adrienne (1950)
színésznő. Színészi diplomát szerzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1977-ben. 1977 őszétől a Népszínház társulatához szerződött. 1981-től a Szegedi Nemzeti Színházban játszott. 1985-től egy évadot Győrben töltött. 1986-tól a Debreceni Csokonai Színház, 1993-tól a szolnoki Szigligeti Színház színésznője volt (Riasztólövés; Ébredés; Csocsó, avagy éljen május elseje!).
Kőrössi P. József (Papp, 1953)
költő, kritikus. Folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben és önálló kötetben is megjelent verseit a groteszk látásmód és parabola jellemzi, de a képzettársítások ötletjátékán is átüt a költő szigorúan következetes humanista társadalomkritikája (Valami elkerülhetetlen, Elefántvadászat a gyermekszobában, Ez micsoda, János?).
Kari Györgyi (1955)
színésznő. 1977-1985 között a kaposvári Csiky Gergely Színház színésznője volt. 2001 óta a Budapesti Városi Színház tagja (Szegény Dzsoni és Árnika, Hajnali háztetők, Szerelem utolsó vérig).
Szokolay Zoltán (1956-2020)
író, versmondó-, előadóművész. Korai művei a hetvenes évek közepétől kezdődően a Mozgó Világ című irodalmi folyóirat számaiban jelentek meg. Később kiderült róla, hogy a fennmaradt dokumentumok szerint, még 1984-ben „hazafias alapon” személyét zsarolással beszervezte a titkosszolgálat Havasi Zoltán fedőnéven a progresszív irodalmárok megfigyelésére.
Mucsi Zoltán (1957)
Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 1979-1995 között a szolnoki Szigligeti Színháznál segédszínészként kezdte. A Színművészeti Főiskolára többször is jelentkezett, de nem vették fel. 1995-1997 között szabadúszó volt. 1997-ben az akkor alakuló Bárka Színházhoz szerződött, 2002-ben pedig a Krétakör Színház tagja lett. 2003-ban a Kontroll című film miatt hatalmasat nőtt a népszerűsége (Roncsfilm, Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten, Magyar vándor).
Hugh Grant (Hugh John Mungo Grant, 1960)
Golden Globe-díjas angol színész, producer. Eleinte a nyársat nyelt mintaangol szerepkörében érvényesült, sokáig úgy tűnt, hogy életfogytiglani mellékszereplésre ítélt színész marad. A világhírt a Négy esküvő és egy temetés című filmnek köszönheti, azóta, ha lökött figura szükséges egy vígjátékba, vagy egy arisztokratikusabb karakter egy drámába, a hollywoodi szereposztók mindig őt keresik meg (Négy esküvő és egy temetés, Sztárom a párom, Értelem és érzelem).
Zubornyák Zoltán (1961)
színész, rendező, producer, kulturális menedzser, színházigazgató, tanár, művészeti vezető. 1981-ben a Színművészeti Főiskola színész főtanszakán lett hallgató. 1996 és 2000 között igazgatója – művészeti vezetője -, valamint rendezője is volt a tatabányai Jászai Mari Színháznak. A Seven Arts – az első magyarországi színészügynökség – alapító tagja valamint tulajdonosa volt. 2003-2004-ben a Gazdasági Főiskolán posztgraduális képzésen EU szakdiplomáciai szakon kulturális szakdiplomáciai szakértői végzettséget szerzett (Ballagás; Eszterlánc; Kelj fel, komám, ne aludjál).
Adam Sandler (1966)
amerikai színész, humorista, forgatókönyvíró és filmproducer. Tizenhét éves kora óta lépett fel különféle klubokban stand-up komikusként. A könnyed vígjátékok mellett a drámai műfajban is kipróbálta magát. Ismertebb filmjei közé tartozik a Billy Madison – A dilidiák, a Happy, a flúgos golfos, A vizesnyolcas, a Nászok ásza, A kismenő és az Apafej. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán.
Jóna Dávid (1968)
költő, lapszerkesztő, médiatanár. Az általa indított civil kezdeményezés, volt, hogy 10 ezer példányban megjelenő lapot működtetett, kiállításokat, színházi darabokat hozott létre (Elmélkedések a webkommunikációról, Kísérletezik az életösztön, Védőháló).
Goran Višnjić (1972)
horvát–amerikai színész. 21 éves volt), amikor megkapta Hamlet szerepét (egy hónappal a bemutató előtt az eredeti főszereplő kiesett a darabból), így ő a legfiatalabb horvát színész, aki a színpadon megszemélyesítette a dán herceget. Egy amerikai ügynökség megkereste a horvát színészt, és elküldték az Átkozott boszorkák szereplőválogatására. Az illetékeseket meggyőzte, a szerepet megkapta, és az eredetileg texasi születésű karaktert kelet-európaira írták át (Pókerarcok, A tetovált lány, A jogász).
Hujber Ferenc (1974)
színész. 1995 és 1999 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán tanult. 1998–2001 között a Vígszínházban szerepelt, majd 2001 óta szabadúszó. 2014-től a Veres 1 Színház társulatának tagja (Valami Amerika, Limonádé, Állítsátok meg Terézanyut!).
Michelle Williams (Michelle Ingrid Williams, 1980)
kétszeres Golden Globe- és Emmy-díjas amerikai színésznő. Korai szerepei közül a Dawson és a haverok című tinisorozat tette ismertté. Az igazi áttörést a Brokeback Mountain – Túl a barátságon című film hozta meg számára.
Simkó Katalin (1983)
színésznő. 2002–2006 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt. 2006–2007-ben a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. Később játszott a Maladype Színházban (2007–2009), a Forte Társulatban (2009–2011) és egy évadon át a Miskolci Nemzeti Színházban (2013–2014) is. 2011–2013 között, illetve 2014-től szabadúszóként dolgozik.
Ezen a napon halt meg:
Vitkovics Mihály (Vitkovits, 1778–1829)
magyarországi szerb költő, műfordító, író, nyelvújító. Költeményei jelentek meg az Erdélyi Múzeumban és az Athenaeumban, cikkei a Tudományos Gyűjteményben (Örömversek azon gyászos hír után…, Magyar dal, Egy magyar nemes felkelőnek bútsú dala az ő mátkájátul).
Pulszky Ferenc (Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ferenc Aurél Emánuel, 1814–1897)
író, régész, politikus és műgyűjtő, az MTA tagja. 1849-ben Kossuth Londonba küldte, hogy próbáljon támogatókat szerezni a magyar függetlenségnek. Ez a küldetése ugyan sikertelen volt, de fontos szerepet játszott az emigráns magyarok támogatásában. Tevékenyen részt vett az Országos Képtár létrehozásában. A dualizmus kultúrpápájának nevezték, 25 éven át a Nemzeti Múzeum igazgatója volt (A magyar jacobinusok, A magyarországi avar leletekről, Életem és korom).
Hopp Ferenc (1833–1919)
optikus, műgyűjtő, múzeumalapító. Morvaországban született, innen költözött az 1850-es években Pestre. Az optikai műszerek, fényképezőgépek készítése, forgalmazása mellett meghonosította Magyarországon az iskolai szemléltetőeszköz-gyártást. Vagyona lehetővé tette, hogy sokat utazzon. 1882 és 1914 között öt Föld körüli utazása volt. Sok közgyűjteménynek adományozott gyűjtött tárgyaiból. Gyűjteménye lett az alapja a budapesti Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumnak. Támogatta több tudományos egyesület működését.
Stéphane Mallarmé (1842–1898)
francia költő és műfordító. Tíz éven át naponta látta Manet festőbarátját, barátságuk Manet haláláig tartott. A költészet és a festészet nagy mesterei kiválóan megértették egymást, 1876-ban Manet képen is megörökítette Mallarmét, ráadásul olyan festményen, amely az impresszionizmus egyik nyitánya. Mallarmét tekintették mesterüknek a francia szimbolista költők, de külföldiek is (Tengeri szél; E szűz, e szertelen; Kockadobás soha nem törli el a véletlent).
Tagányi Károly (1858-1924)
levéltáros, történész, etnográfus. 21 évesen fejezte be a Budapesti Tudományegyetemen bölcsész tanulmányait, s 1879-től a Magyar Királyi Országos Levéltárba került, ahol nyugdíjazásáig dolgozott. Árpád-korral kapcsolatos kutatásai az 1910-es évektől láttak napvilágot, főként a Történeti Szemle hasábjain.
Bíró Lajos (Blau Lajos, 1880-1948)
zsidó származású magyar író, újságíró, forgatókönyvíró. Számos sikeres filmforgatókönyvet írt, novellái szűkszavú, elnagyolt, gyors ütemű előadásmóddal ábrázolták az emberi szenvedélyeket, drámaíróként is sikeres volt (A mélység lakói, VIII. Henrik magánélete, A bagdadi tolvaj).
Zsirai Miklós (1892-1955)
Kossuth-díjas nyelvész, akadémikus. Számára természetes volt, hogy a nyelvészet nemcsak a nyelvi kérdések, hanem néprajzi, őstörténeti, vallástörténeti kérdések összessége is. Elsősorban „obi-ugrista” volt, de élete, tevékenysége nem választható el a finnugrisztika egyéb területeitől sem (Finnugor rokonságunk, A modern nyelvtudomány magyar úttörői, Őstörténeti csodabogarak).
Kamjén István (1907–1976)
József Attila-díjas író. 1937-ben kapcsolatba került a népi írók csoportjával. 1939-ben belépett az illegális kommunista pártba. 1947–1949 között a Nemzeti Parasztpárt országgyűlési képviselője volt (Emberpiac, Szakad a part, Hányódás).
Burgess Meredith (Oliver Burgess Meredith, 1907-1997)
amerikai színész, filmrendező, filmproducer és forgatókönyvíró. A több mint hat évtizeden át a kritikusok „virtuóz színészként”, illetve „az évszázad egyik legkiválóbb színészeként” tartották számon. Hollywoodban olyan, kritikailag elismert főszerepekkel alapozta meg szakmai hírnevét, mint az Egerek és emberek, a G.I. Joe története vagy a Séta a napsütésben. Pályafutása második felében az Alkonyzóna epizódjaiból, valamint az 1960-as években futó Batman sorozat Pingvinjeként vált ismertté (Rocky, Óvakodj a törpétől, A szomszéd nője mindig zöldebb).
Szentiványi Lajos (1909–1973)
Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész. Tájképeket, csendéleteket, enteriőröket figurális kompozíciókat, arcképeket festett posztnagybányai stílusban, ugyanekkor koloritja, könnyed lírai ecsetkezelése rokonságot mutat a Párizsi iskolával is. Festményeit az 1950-es évek első felében nem értékelték a szocreál kritikusok, de az 1950-es évek közepén megtört a jég, plein air frissessége, napfényes koloritja, inpresszionisztikusan vázlatos, könnyed rajzai meghozták a sikert, murális munkákra kapott megrendeléseket, könyvgrafikai munkásságával is kitűnt (Hajóhíd holdvilágnál, Karácsony, Balaton-part).
Móricz Virág (1909–1995)
írónő, Móricz Zsigmond legidősebb lánya. Első nagyobb terjedelmű műve, az Apám regénye, ami jelentős forrástanulmány apja életművéhez is. Apja irodalmi hagyatékának gondozójaként több drámáját vitte színpadra. Regények, novellák mellett útirajzokat is írt (Balga szüzek, Napnyugaton jártam, Nehéz az élet).
Norrie Paramor (1914-1979)
brit lemezproducer, zeneszerző, rendező és karmester, akinek nagy érdeme, hogy jelentős része volt abban, hogy az 1950-es években az Egyesült Királyságban is megjelent a rock and roll.
Garai Gábor (Ruprecht, 1929–1987)
Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, kritikus. Első verseit az 1940-es években publikálta, első kötetei (Zsúfolt napok; Ének a gyógyulásért) technikailag jól felkészült, fegyelmezett költőnek mutatják. 1956 után a kulturális politikától támogatott költő szerepét vállalta. A Tűz-tánc című versével vált ismertté, ami az avantgárd stíluselemeivel és forradalmiságával a lejáratott szocialista költészet megújítására tett kísérletet (Mozgó világ, Fő a fejünk, Villa Negra).
Hernádi Miklós (1944–2020)
művészeti író, műfordító, szociológus. 1962–1967 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának angol szakán tanult. 1998–2001 között a Magyar Tudomány felelős szerkesztője (Futószalag és kultúra, Átkelés, A zsidó vicc világképe).
Budai Katalin (1953-2013)
irodalomtörténész, színikritikus, szerkesztő, a Színházi Kritikusok Céhének tagja volt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–angol szakán végzett, majd az egyetem Esztétika Tanszékén és a Színházi Intézetben kétéves doktori képzésen vett részt. Az Akadémiai Kiadó szerkesztője lett, ezzel párhuzamosan irodalmi és művészeti írásokat publikált. Autóbalesetben halt meg.
