az Irodalmi Vademecum archívumából
Szerző: leho
„Az ég és a Balaton együtt sír és együtt nevet”
A könyv két nagyobb szerkezeti egységből áll. A második szokványos, de elkerülhetetlen minden balatoni turisztikai kiadványban: a látogatók számára nélkülözhetetlen tudnivalók szempontjából az északi és a déli part településeit veszi sorra. Ebből a turisták megtudhatják a legfontosabb információkat. Ezenkívül a helyi látnivalókat is felsorolja a szerző.
Az első rész első fejezetében – Általában a Balatonról – a magyar tenger (Kazinczy szóleleménye) statisztikai adataival ismerkedhetünk meg, földtörténeti, vízrajzi leírást kapunk, illetve a tó kialakulásának lehetséges változatait veszi sorra az író. Nagy figyelmet szentel a tudományos kutatás történetének, s megállapítja, hogy a Balaton Lóczy Lajos és mások évtizedes munkája (Balaton Bizottság, 1891-től) következtében a föld legalaposabban feldolgozott, legrészletesebben ismertetett területévé vált.
A természetvédelem témakörénél szó esik az itthoni első két tájvédelmi körzetről (a tihanyiról [1952] és a badacsonyiról[1978]). Végre – hosszú vajúdás után – 1997-ben létrejött a Balaton-felvidéki Nemzeti Park is mintegy 57 ezer négyzetkilométeren. Az azóta eltelt néhány év is látható javulást eredményezett (tanösvények, idegen nyelvű magyarázótáblák; ismertetőfüzetek, helyi térképek). A legszebb bemutatóhelyek: Tapolcai-medence bazalthegyei, Káli-medence, Tihanyi-félsziget. Kiemelt figyelmet kap a Kis-Balaton, itt található Európa egyik legfontosabb madárrezervátuma.
Talán még a lebilincselő első fejezetet is felülmúlja A táj és az ember a történelem sodrában című. A szerző itt „szabad kezet” kap, kedvére válogathat a Balatont övező művelődéstörténeti emlékek garmadájából. Már az ősidőkben is az egyik legnagyobb népsűrűségű vidék lehetett a Balaton partja. A római korban Lacus Pelso a neve, ez a kifejezés megtalálható a manapság nagy viharokat, tudományos és más jellegű vitákat kiváltó Seuso-kincs egy darabján. A középkori Tihany számos történeti és nyelvtörténeti érdekességgel is szolgál (alapítólevél, az eredeti helyen talált magyar királyi sír). Várai olykor bevehetetlennek bizonyultak a török számára is, s volt úgy, hogy „saját” (Habsburg-)király pusztíttatta el egyiket-másikat. Festetics György a 18. század végén Keszthelyen alapította a világ első mezőgazdasági főiskoláját. Krisztyán Tódor epizódja mellett Jókai személyes példájával – csodával határos meggyógyulása – is jó hírverést csapott a tónak.
A balatoni hajózás története, a halászat (52 ismert halfajta), a balatoni borok, a le-lejárogató betyárok, a népi építészet és a fürdőélet múltja mind-mind érdekes színfoltja a könyvnek.
A számos, Balaton ihlette irodalmi és zeneművet felsorolni lehetetlen, néhány tószerelmes szerző: Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor, Eötvös Károly, Jókai Mór, Herczeg Ferenc, Fekete István – Huszka Jenő, Kálmán Jenő. Ide kötődik Churchill és Karády Katalin románca is. A legismertebb képzőművészeti alkotások is szerepelnek az útikönyvben.
Ilyen méretű, terjedelmű – bár a betűméret igen kicsi – könyvbe több információt, érdekes adalékot, hasznos tudnivalót, művelődéstörténeti vonatkozást akarva sem lehetett volna „belegyömöszölni”. Mégsem csak adathalmaz, hanem igazi útitárs, több, mint a megszokott útikönyvek, vademecum. És ez nekünk nagyon tetszik. Annak is érdekes olvasmány, aki talán nem is tervez az idén balatoni kirándulást. Jövőre azonban biztosan.
A „száraz” tények
A tómedence hossza 77 kilométer, legnagyobb szélessége 14, a legkisebb a tihany-szántódi révnél 1,5 kilométer
Partvonala 196 kilométer
Vízfelszíne 596 négyzetméter, ezzel megelőzi Közép-Európában a Genfi-tavat is
Sekély vizű, átlagos mélysége 3,3 méter; legmélyebb a „tihanyi-kútnál” (11,5 méter)
Vízmennyisége hozzávetőlegesen 2 milliárd köbméter – a Comói-tóé pl. (vízfelszín 146 négyzetkilométer) 27 milliárd köbméter
Vízgyűjtő területe 5774 négyzetkilométer, átlagosa 17 köbméternyi víz ömlik a Balatonba
Legjelentősebb utánpótlását az évi átlag 600 milliméteres csapadék biztosítja
Vízszintingadozás 120-150 milliméter, de 2000-ben 600 millimétert ért el; soha nem volt ilyen alacsony a tó
Vízmennyiségét a Sió-csatorna szabályozza
Tengerszint feletti magassága 104,5 méter
Dr. Kubassek János: Balaton és a Balaton-felvidék
Cartographia, Budapest, é. n.
Magyar tájak sorozat
Kartonált, 105×190 mm, 192 oldal
Nyomás és a kötés: Mesterprint Kft
Szedés és színes feldolgozás: Cartographia Kft.
Felelős szerkesztő: Turcsánné Tóth Zsuzsa, Horváth Zsuzsa
Műszaki szerkesztő: Horváth Tibor
Térképek: Cartographia Kft.
Borító-sorozatterv: Nádai Stúdió Kft.
Fotók: Kubassek János, Horváth Tibor, Kalotás Zsolt, Mánfai György, Martinovich Sándor
A borítón Vitorlás, Tihany előtt
ISBN 963 353 184 5
