Névnapok: Áron, Ferenc, Lévi, Mária, Múzsa, Ottokár, Teodózia, Tünde
Események:
1800 – Ludwig van Beethoven első, C-dúr szimfóniájának (op. 21.) ősbemutatója Bécsben.
1932 – bemutatták az első Tarzan filmet Johnny Weissmüller bánsági sváb származású olimpiai úszó főszereplésével (Tarzan, a majomember).
1944 – Dmitrij Sosztakovics 8., c-moll szimfóniájának (Op. 65) ősbemutatója New Yorkban.
1956 – Peter Ustinov Romanoff és Júlia című drámájának premierje Manchesterben.
1966 – megnyílt a Közlekedési Múzeum a Városligetben.
1967 – gyermekkönyvek nemzetközi napja, Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján. ––> ABC – Andersen, Benedek, Csukás… és a többiek
1968 – bemutatják Stanley Kubrick 2001 Űrodüsszeia című filmjét a washingtoni Uptown Theatre-ben.
1978 – a CBS elkezdi vetíteni a Dallas című filmsorozatot Larry Hagman és Barbara Bel Geddes főszereplésével (az öt részes minisorozatként induló film 13 évadot él meg).
1985 – a budavári palotában megnyílt az Országos Széchényi Könyvtár.
2008 – az autizmussal élők világnapja. ––> „Mi az, hogy autista?”
Megszületett Hans Christian Andersen (1805–1875) dán író, meseíró, költő.
11 évesen abbahagyta az iskolát, otthon az összes beszerezhető színdarabot elolvasta, köztük Ludvig Holberg és William Shakespeare műveit. Utóbbi összes színművét kívülről megtanulta és fabábuival a maga készítette játék-színházban el is játszotta őket. 14 éves korában ment Koppenhágába, hogy ott a királyi színháznál zenész legyen. Sokat utazott Európában, 1841-ben Magyarországon is járt. Dán, német és görög legendákra, történelmi tényekre, a néphitre, valamint kora irodalmi mozgalmaira támaszkodott. Történetei a biedermeier kor legjelentősebb meséi, ma szinte a világ minden országában ismertek. 1967 óta évről évre világszerte megünnepelt a Nemzetközi Gyermekkönyv Nap, amelyet születése évfordulóján tartanak. Emlékét élteti a nevét viselő kitüntetés, a Hans Christian Andersen-díj (A rendíthetetlen ólomkatona, A kis hableány, A császár új ruhája). ––>» ABC – Andersen, Benedek, Csukás… és a többiek
Megszületett Émile Zola (1840–1902) francia regényíró és művészeti kritikus.
A világirodalom jelentős alkotója, a naturalista irányzat megteremtője volt. Mint elbeszélő, legelőször egy napilap regénycsarnokában mutatkozott be. Balzac nyomán hatalmas regényciklusokba rendezte alkotásait. Legismertebb a Rougon-Macquart család. Ennek befejezése, 1894 után új ciklusokat tervezett, de közülük csak a Három város: Lourdes – Róma – Párizs befejezésére maradt ideje. Első művészileg jelentős regénye, a Thérèse Raquin második kiadásához írt előszavában fejtette ki először a naturalizmus alapelveit. Leginkább a kor híres filozófusa és esztétája, Hippolyte Taine nézetei hatottak rá (A Patkányfogó, Nana, Tisztes úriház).
Meghalt (Nagybarcsai) Barcsay Jenő (1900-1988) Kossuth-díjas festő, grafikus, művészpedagógus, tanár.
Apja katonatisztet akart belőle faragni, de ő maga inkább zenésznek készült, zongoraleckéket vett. Festőtehetségét Gulyás Károly tanár fedezte föl, aki Soófalvy Illyés Sándorhoz ajánlotta be. A jómódú erdélyi úr vállalta budapesti taníttatásának költségeit, ám csak egy éven át tudta támogatni. 1919-ben beiratkozott a tanügyi reformokat megélő Képzőművészeti Főiskolára, 1924-ben végzett. Festészetének korai szakaszát a fény-árnyék hatásokra épülő komor ábrázolásmód jellemzi. Párizsi és itáliai tapasztalatai azután teljesen alakították látásmódját, s ettől kezdve expresszionista stílusban festett. Később számos képét megsemmisítette. A festészet mellett grafikái és mozaikjai is igen jelentősek (Dombos táj házzal, Kékablakos ház, Szentendrei táj).
Megszületett Sir Alec Guinness (1914–2000) Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas angol színész, forgatókönyvíró.
A brit színjátszás egyik kiemelkedő alakja. Színpadi színészként aratta első jelentős sikereit. 1958-ban Oscar-díjjal jutalmazták a Híd a Kwai folyón Nicholson ezredesének megformálásáért. Leghíresebb szerepe azonban Obi-Wan Kenobi karaktere a Csillagok háborúja trilógiából. hirdetési cikkírással kereste kenyerét, miközben Fay Compton színiiskolájában tanult. 22 éves korában az Old Vic színházban debütált Hamlet szerepében. Első filmszerepe egy statisztaszerep volt az 1936-os Evensongban. Mint karakterszínész rengeteg szerep hiteles megformálására volt képes, így az ártatlan tudósétól kezdve, a Híd a Kwai folyón című háborús filmklasszikus őrült ezredeséig. A nyolcvanas évektől kezdve már ritkábban vállalt szerepeket, inkább csak angol tévéfilmekben volt látható (Arábiai Lawrence, Meghívás egy gyilkos vacsorára, Doktor Zsivágó).
Megszületett Konrád György (1933-2019) Kossuth-díjas író, esszéíró, szociológus.
A kortárs magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja. Szüleit az ország német megszállása után a Gestapo és a csendőrség letartóztatta, majd Ausztriába deportálta. 1953 őszén kezdhette meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar szakán, melyet 1956-ban fejezett be. Két ízben innen is kizárták ellenzéki politikai magatartás miatt, de professzorai közbenjárására folytathatta tanulmányait. 1955-ben publikált először az Új Hang című folyóiratban. Az 1956-os forradalom alatt a hallgatókból szerveződött nemzetőrség tagjaként járta a várost. Az 1960-as évek elején részt vett az akkori fiatal, nem hivatalos írók sporadikus társadalmi életében, különböző kávéházi asztalok és folyóiratok körül szerveződő társaságában. 1990 tavaszán a Nemzetközi P.E.N. Klub elnökévé választották (A városalapító, A cinkos, Az író és a város).
Megszületett Csukás István (1936-2020) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, író, ifjúsági szerző, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Vezetője volt és egyike azoknak, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját. 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, utána szabadfoglalkozású író. Verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi. Eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Több művét is megfilmesítették (Pintyőke cirkusz, világszám!; Keménykalap és krumpliorr; A Nagy Ho-ho-ho-horgász). ––> ABC – Andersen, Benedek, Csukás… és a többiek
Ezen a napon született:
Maria Sibylla Merian (1647-1717)
német természetkutató, tudományos illusztrátor. Részletes ábrákat készített az általa tanulmányozott növényekről és rovarokról. A lepkék fejlődésének megfigyelésével és dokumentálásával lényegesen hozzájárult az entomológia tudományához. Három könyvet adott ki növények metszeteivel: 1675-ben, 1677-ben és 1680-ban. Ezután a rovarokat kezdett tanulmányozni és rajzolni.
Giacomo Casanova (1725-1798)
velencei író, kalandor. Fő műve az Életem története címmel halála után kiadott emlékirata volt, amit francia nyelven írt. Önéletrajza nagyrészt szerelmi kalandjairól szól, ezért neve később a nőcsábászok, szívtiprók szinonimájává vált. Az alkotás meglehetősen hű képet ad kora társadalmáról, annyira, hogy a szereplők nagy részét más forrásokból is azonosítani lehet.
Persa Iván (1861-1935)
szlovén katolikus pap és író. 1894 májusában a Felsőszölnök lelkipásztora lett. Itt írta meg magyarból fordított művét, amit részben a skapuláré társaságnak ajánlott. A művet Szentgotthárdon adták ki.
Bárdos Artur (1882-1974)
színházi rendező, rádiós és filmrendező, esztéta, egyetemi magántanár, színházi író, költő, dramaturg, publicista. A Színjáték szakfolyóirat alapítószerkesztője, az 1932–1938 között működő Művész Színház és – 1917-től kisebb-nagyobb megszakításokkal, közel három évtizeden átalakítása – a Belvárosi Színház alapítóigazgatója. 1948-ban az USA-ba utazott a fiához. Az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió munkatársaként hangjátékokat rendezett, és színházi tárgyú írásokat olvasott fel (Két ösvény, Uralkodók és komédiások, A színház műhelytitkai).
Schönberger Armand (Ármin, 1885–1974)
festőművész, grafikus. A Magyar Képzőművészeti Főiskola szabad szellemű esti aktrajzolási tanfolyamának hallgatója volt. Később Münchenben képezte magát tovább, nyaranta megfordult a Nagybányai festőiskolában, abban az időszakban, amikor megindult a Neósok szerveződése. Műveit a kritikusok útkeresőként jellemezték. Hatott rá Cezanne, a kubisták, a német expresszionisták, illetve a fauves színei. Ezen stílusjegyeket konstruktív szemléletű kompozícióba foglalta.
Max Ernst (1891–1976)
német festő, grafikus, szobrász, költő. Nem volt hagyományos művészeti képzése. Korai művészetében a késő gótikus mesterek inspirálták, később szabadon engedte érvényesülni képein a kor nagy áramlatait.
Pártos Erzsi (Pollák Erzsébet, 1907-2000)
Aase-díjas színésznő, érdemes művész. 1926–1929 között az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolában tanult. 1929–1941 között a Vígszínház tagja volt. 1945–1955, majd 1959–1967 között a Nemzeti Színházban szerepelt. Közben 1955-től 1958-ig a Budapesti Operettszínház színművésze volt. 1956-ban az Egyesült államokba disszidált, ahonnan 1958-ban hazatért. 1958–59-ben a győri Kisfaludy Színház színésze volt (Ida regénye, Budapesti tavasz, Egy magyar nábob).
Csorvássy István (1912-1986)
erdélyi magyar szobrász, fafaragó művész, román Állami díjas. Keresztesi Sámuel tasnádi műhelyében tanulta a fafaragás mesterségére, 1929–30. között a kolozsvári Szépművészeti Iskolában tanult, 1931-ben végzett. Marosvásárhelyen telepedett le, első szobrát is itt állították ki. Ettől kezdve több erdélyi városban kiállításokon mutatta be népi ihletésű, kifejező erejű fafaragásait, realista portréit, több alakos szoborcsoportjait (A két Bolyai szobra, Román katonaszobor, Budai Ilona balladája).
Gál Péter (1918-2006)
színész, rendező, színházigazgató. Pályája elején, a második világháború előtt a Független Színpadhoz szerződött. A felszabadulás után előbb a Madách Színház, majd a Belvárosi Színház társulatának tagja volt. 1951-ben a Vidám Színpad alapítója és 1951–1957 között igazgatója. Ezt követően a Magyar Rádió rendezője lett. Ő volt a nagy népszerűségre szert tett szombat esti rádiókabaré létrehozója (Szemüvegesek, Tűzoltó utca 25., Riasztólövés).
Hubert Berchtold (1922-1983)
osztrák festőművész és grafikus. Antwerpenben tanult, később a bécsi képzőművészeti akadémián. 1975-ben műtermet rendezett be a spanyolországi andalúziában, ahol minden évben több hónapon át alkotott haláláig. Műveit erős színek használata és az absztraktba hajló ábrázolás jellemzi.
Serge Gainsbourg (Lucien Ginsburg, 1928-1991)
francia költő, zeneszerző, énekes, színész, filmrendező. Az elátkozott költő és provokátor szerepét magára öltő művész egyike volt kora legtermékenyebb énekes-dalszerzőinek, aki minden zenei stílust kipróbált, de belekóstolt a filmkészítésbe és az irodalomba is. Számos film, videóklip, és több mint negyven filmzene szerzője.
Siegfried Rauch (1932-2018)
német színész (A sas leszállt, Műgyűjtők és kalandorok előnyben, Sztrogoff Mihály).
Körtvélyessy Zsolt (1941)
Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a kecskeméti Katona József Színház örökös tagja. 1965-ben fejezte be a Filmszínészképző Stúdiót. 1969-ben szerezte meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1969–1979 között 10 évig a kecskeméti Katona József Színház, a Békés Megyei Jókai Színház, a szolnoki Szigligeti Színház és a Szegedi Nemzeti Színház színésze volt. 1979–1988 között a Miskolci Nemzeti Színházban szerepelt. 1989–2008 között a Nemzeti- illetve Pesti Magyar Színház társulatának tagja. 2008-tól a kecskeméti Katona József Színház tagja (Szerelmes biciklisták, Az erőd, A három testőr Afrikában).
Ladislav Ballek (1941-2014)
szlovák író, szerkesztő, főiskolai tanár, diplomata. Nevéhez kötődik a realizmus újjáéledése 1968 után a szlovák irodalomban. Első műveit egyetemi évei alatt írta, 1964-ben publikálta első történetét, három évvel később pedig az első regényét. Haladó gondolkodóként az egy államban élő nemzetiségek együttélésének szükségességét hirdette (Posta délen, A segéd, Akácok).
Linda Hunt (1945)
Oscar-díjas amerikai színésznő. 1980-ban debütált a filmvásznon a Popeye című filmben, majd A veszélyes élet éve című filmmel elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó Oscart – ő volt az első olyan színész, aki ellenkező nemű szereplőt alakítva átvehette a kitüntetést. 2009 óta az NCIS: Los Angeles című sorozatban ő Hetty Lange műveleti igazgató (Dűne, Ovizsaru, Felforgatókönyv).
Koltai Lajos (1946)
a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, érdemes művész. Gimnazistaként amatőr filmeket készített. 1965-ben került a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakára, 1970-ben diplomázott. 1970 óta a Mafilmnél dolgozik. Kezdetben dokumentumfilmeket készített, később 3 játékfilmben mestere, tanára kameramanja volt. 2021 szeptemberétől a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára. (Mephisto, Redl ezredes, Sorstalanság).
Pamela Reed (1949)
amerikai színésznő (Ovizsaru, Bean – Az igazi katasztrófafilm, Túszharc).
Straub Dezső (1952)
Jászai Mari-díjas színész, konferanszié. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1977-ben végezte el operett-musical szakon. 1973-ban hivatásos táncdalénekes, 1977–1982 között a József Attila Színház művésze volt. 1982-től a Vidám Színpad, majd a későbbi Centrál Színház, 2004-től a Budaörsi Játékszín tagja. 2013-tól 2021-ig volt az újjá alakult Vidám Színpad művészeti vezetője, rendezője, színésze. Jó humorú, jól éneklő és táncoló tehetséges komikus, aki gyakorta szerepel az operett területén, és a rendezés is érdekli.
Pados Gyula (1969)
Balázs Béla-díjas operatőr. Diplomamunkája a Hajnal címet kapta, mely Wim Wenders-díjat nyert, s ezen kívül még tizenhárom igen rangos elismerést. A főiskola operatőrszakát 1996-ban fejezte be. Tanulmányai elvégzése után Angliában dolgozott. Gyakorlatilag a Kontroll forgatókönyve hozta vissza szülőföldjére. Antal Nimród filmjének fényképezéséért több díjat is nyert (Állítsátok meg Terézanyut!, Sorstalanság, Ragadozók).
Adam Rodriguez (1975)
amerikai színész. 2001-ben megkapta Jesse Ramirez szerepét a Roswell című sorozatban, de 2002-ben befejezték a sorozatot. Addigra azonban Adam már megkapta Eric Delko helyszínelő szerepét a CSI: Miami sorozatban, amely fellendítette karrierjét. 2016-tól ő alakította Luke Alvez különleges ügynököt a Gyilkos elmékben.
Pedro Pascal (José Pedro Balmaceda Pascal, 1975)
chilei származású amerikai színész. Chile fővárosában, Santiagóban született. Pályafutása során több televíziós sorozatban tűnt fel. 2013 júniusában Oberyn Martell szerepét osztották rá a Trónok harca negyedik évadjában. A sorozatszerepek mellett a színpadon is veteránnak számít, színészként és rendezőként egyaránt (A Nagy Fal, A Mandalóri, A buborék).
Michael Fassbender (1977)
ír-német színész. 18 évesen összeállított a barátaival egy színdarabot Quentin Tarantino Kutyaszorítóban című filmjéből. 19 éves korában Londonba költözött, ahol a Drama Centre-ben tanult. 2001-ben Burton „Pat” Christenson őrmester szerepét alakította Tom Hanks és Steven Spielberg díjnyertes minisorozatában, Az elit alakulatban. Innentől egészen 2006-ig számos tévésorozatban szerepelt (Becstelen brigantyk, X-Men filmek, Assassin’s Creed).
Ezen a napon halt meg:
gróf Festetics György (1755-1819)
mecénás, a keszthelyi Georgikon alapítója. 1799–1801 között új épületszárnyat építtetett a kastélyhoz, itt található a Helikon Könyvtár, Magyarország legnagyobb és egyetlen épen maradt magánkönyvtára, több mint 90 ezer, főleg 18. és 19. századi kötetével és eredeti berendezésével. Neoklasszicista stílusú bútorzata iparművészeti alkotás.
Ballér István (1760-1835)
szlovén író, somogyi esperes és tanfelügyelő. 1784-ben a mai Porrogszentkirályon kezdett el lelkészkedni és tanítani. A községben somogyi szlovén kisebbség élt, amelynek anyanyelvén misézett a templomban illetve tanított. Vendül keletkeztek egyházi énekei, illetve iskolai anyagot szerkesztett. Bár egy rendelet betiltotta a vend használatát, ő azonban nem tett eleget ennek. Emiatt fel is jelentették, de haláláig őrizte a vendet Porrogon.
Samuel Morse (1791-1872)
amerikai festőművész, feltaláló (Morse-távíró, Morse-ABC). Boston közelében, Massachusetts államban született. Lehetősége volt 1811–1815 között Angliában tanulmányozni az európai festészetet, majd 1829-től a párizsi Louvre múzeumban kiállított híres festők műveit másolta. A következő tíz évet vándorművészként töltötte; különösen a portréfestészetért lelkesedett. 1832-ben tért vissza Amerikába.
Bányai Elemér (Zuboly, 1875–1915)
örmény származású magyar újságíró, író. 1896–1900 között a kolozsvári egyetem magyar-francia szakos hallgatója volt. 1904-ben Budapestre költözött, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában, 1910-től pedig a Magyar Nemzetnél dolgozott (Lisznyay Kálmán élete, Örmény anekdoták gyűjteménye, Zuboly könyve).
Tormay Cécile (Nádudvari, 1875-1937)
írónő, műfordító. Első könyvei az Apródszerelem című novelláskötet és az Apró bűnök elbeszéléskötet. Első sikeres regénye az Emberek a kövek közt, amely egy horvát pásztorlány és egy magyar vasutas fiú tragikus szerelmét beszéli el. A régi ház családregény, a biedermeier kori Pest ábrázolása. 1923-tól haláláig szerkesztette a Napkelet című folyóiratot, Bujdosó könyv című művében leírt több gondolata kifejezetten antiszemita meggyőződéséről árulkodik.
Bársony István (Braun, 1882–1956)
színész, rendező. A Budapesti Tudományegyetemen filozófiai tanulmányokat végzett, majd a Színművészeti Akadémiára járt, ahol 1902-ben vizsgázott, de diplomát nem szerzett. Az 1930-as években az Országos Filmegyesület egyik alelnöke volt. 1929-ben a Fővárosi Művész Színháznak volt a rendezője, 1931–33-ban pedig mint főrendező működött az Andrássy úti Színházban. 1934-ben a Bethlen téri Színházban rendezett, majd 1936–37-ben és 1938–39-ben a Belvárosi Színháznál volt. 1939 és 1945 között nem léphetett színpadra (Hyppolit, a lakáj; Szent Péter esernyője, Beszterce ostroma).
Füsi József (Horváth József, 1909–1960)
József Attila-díjas író, műfordító, pedagógus. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem magyar–latin–olasz szakán végezte el Eötvös-kollégistaként. 1935-től tíz éven át a fővárosi olasz középiskola oktatója, 1947-ig megbízott igazgatója volt. Utána egy évig a Vígszínház megbízott igazgatója, valamint dramaturg-lektora volt (Szárnyas farkasok, A certaldói vásár, Szüret előtt).
Csohány Kálmán (1925-1980)
kétszeres Munkácsy-díjas grafikusművész, érdemes művész. A második világháborút a csíki havasokban fakitermelőként élte át. 1947–1952 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1975-től haláláig a budapesti Képzőművészeti Szakközépiskolában tanított. Az 1960-as évek grafikus nemzedékének egyik meghatározó egyénisége volt. Rézkarcain, tusrajzain és litográfiáin a népi szimbolika érzelem-gazdag, balladai tömörségű egyéni hangvétellel jelenik meg.
Castiglione László (1927-1984)
régész, művészettörténész, a történelem-tudományok doktora. 1958-ban alapító tagja a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutató Csoportjának. 1968–1984 között szerkesztette az Acta Archaeologiát, alapítója és kiadója volt az intézet tudományos folyóiratainak. 1980–1984 között a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének tudományos tanácsadója volt (A rabszolgatartó társadalmak művészete, A régi Róma aranykora, Hellénisztikus művészet).
Révész György (1927-2003)
Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, dramaturg, érdemes művész. Tanulmányait a Szakszervezeti Filmiskolában végezte 1945 és 1948 között. 1948-tól 1950-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola, 1945 és 1950 között az ELTE BTK hallgatója volt. 1946-tól a filmszakmában dolgozott. 1954-től a Mafilm rendezője volt. 1954–1987 között 25 nagyjátékfilmet, 13 órányi tévéfilmet és sok rövidfilmet rendezett, számos forgatókönyvet írt (Egy szerelem három éjszakája, A Pendragon legenda, Akli Miklós).
Bartha Alfonz (Bartha András, 1929–2013)
Liszt Ferenc-díjas operaénekes (tenor), Réti József mellett a 20. század második felének legjelesebb magyar Mozart-énekese. 1949-től a budapesti Állami Zenekonzervatóriumban tanult. 1950-től 1953-ig a Magyar Rádió énekkarában énekelt az alapító tagok egyikeként. 1951 és 1955 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója. Több nemzetközi énekversenyen szerepelt eredményesen. 1959-ben lett a Magyar Állami Operaház magánénekese. Sokat foglalkoztatott oratóriuménekes is volt.
Jesús Franco (Jess Franco, 1930–2013)
spanyol filmrendező, zeneszerző, producer, forgatókönyvíró, író, színész. Joe D’Amato mellett az európai trashfilmek fő „gyárosa”, azonban nem egyszer adta tanújelét annak, hogy képes színvonalasan és hozzáértően filmezni. Filmjeinek száma meghaladja a 170-et. Spanyolországon kívül Franciaországban, Németországban és Olaszországban is tevékenykedett.
Tanai Bella (1930-2017)
színésznő. A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben tanult, 1950-ben szerzett diplomát. A marosvásárhelyi Székely Színház, majd az Állami Színház tagja lett. 1977-ben családjával Magyarországra települt és a Miskolci Nemzeti Színház tagja lett. Ezután a győri Kisfaludy Színház tagja volt. 1979-től, 1990-ben történt nyugdíjba vonulásáig a Vígszínház művésznője volt (Szindbád, Az erőd, Tüske a köröm alatt).
Durkó Zsolt (1934-1997)
Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, főiskolai tanár. Zenei tanulmányait Szegeden, majd a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumban folytatta. 1955-től a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult zeneszerzést, 1960-ban diplomázott. Ezt követően A római Accademia di Santa Cecilián szerzett diplomát 1963-ban. Ezután szabadfoglalkozású zeneszerzőként működött, majd 1972 és 1977 között a Zeneakadémián a 20. századi zeneszerzést oktatta.
Szabó Tünde (1945-2021)
Déryné-díjas színésznő, színműíró, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház örökös tagja. Főiskolásként és fiatal színésznőként több magyar filmben szerepelt. 1967-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1968-tól 1973-ig a Pécsi Nemzeti Színház, 1973–1981 között a Vidám Színpad színésznője volt. 1981 óta a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja. Színműíróként Nyíregyházán először a Kvantum Fantom csapdája című zenés mesejátékát mutatták be 1982-ben (Egy magyar nábob, Bolondos vakáció, Amerikai cigaretta).
Végh Ferenc (1948-2019)
színész. 1974-1976 között a békéscsabai Jókai Színház, 1976-1988 között az Állami Déryné Színház tagja volt. 1988-1991 között a győri Kisfaludy Színház színésze. 1991 óta szabadfoglalkozású volt. Szinkronizálással is foglalkozott.
