Beethoven-koncert a hagyományok jegyében
a papiruszportal.hu archívumából [2006]
Szerző: Lehotka Ildikó
Ritka, különleges alkalom, amikor a koncerttermek után a szabadban szólal meg egy nagyzenekar. Ilyen különleges alkalmak minden nyáron a Nemzeti Filharmonikus Zenekar hagyományos Beethoven-koncertjei. Az idén három előadásból álló sorozat első koncertjén a D-dúr hegedűverseny és a II. (D-dúr) szimfónia hangzott fel, közreműködött: Koppándi Jenő (hegedű), vezényelt: Berkes Kálmán.
Idén nyáron, folytatva a hagyományokat, Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének Parkjában hallhatta a nagy számban megjelent közönség a beethoveni életmű két darabját. A rekkenő hőség ellenére alig maradt üres hely az ősfák árnyéka alatt elhelyezett alkalmi széksorokon. Ezek a műanyag székek igen labilisak, hiába vannak egymáshoz illesztve, de nemcsak labilisak, hanem igen szűkek is. Az átlagos méretű ember még csak-csak elfér, de aki nem Norbi-diétát tart, esetleg nehézatléta, az bizony nehezen.
Nemcsak az ülések voltak tavalyiak, de a gyönyörű, ősöreg fák törzsébe vert szögek is, amelyek a szektorokat jelölték. A bejárat közelében lévő pavilon is ismerős volt, kék fehér csíkos, ami igazán nem illett az ünnepi hangulathoz, leginkább csak italt mértek benne.
A park most is gyönyörű, ápolt a pázsit, a virágok gondozottak, a fák látványa is mindent megér. Ahogy sétáltunk a koncert helyszínére, volt idő arra, hogy a pikareszk környezet felkészítse a lelkünket a zeneművekre. Egészen más a ráhangolódás, mint a budapesti dugóból beesni a mélygarázsba, majd onnan liften a koncertterembe.
Az estét Petrányi Judit vezette be, ismét magyar és angol nyelven mondta el a két műről a nagyon rövid, de tartalmas ismertetőt, végül felhívta a nagyérdemű figyelmét – nem arra, amit a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben hallhatunk tőle –, hogy ne felejtse el koncert után visszakapcsolni a mobiltelefonját.
Először a D-dúr hegedűverseny hangzott fel, Koppándi Jenő szólójával. Beethoven egyetlen hegedűversenye máig az egyik legnépszerűbb az e hangszerre írtak közül. Az opus 61. versenymű keletkezése Koppándi Jenőévében, 1806-ban a nagy zeneszerző megírta a G-dúr zongoraversenyt, a IV. szimfóniát, a 32 zongoravariációt és átdolgozta a Fideliót.
Beethoven, mint szinte minden művében, itt is rendhagyó megoldásokat választott. Ilyen a darabot indító négy timpaniütés, valamint az első tétel hosszúsága. A hegedűverseny az a Beethoven-mű, amit mindenkor szívesen hallgatunk, s különösen illett a kutatóintézet környezetébe. Lágyan omló-ömlő dallamok az első két tételben, vidámak, önfeledtek a rondóban, nagyszerű nyitószám volt. Koppándi Jenő, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertmestere ezúttal a szólista szerepében mutatkozott be. Hallhatta a közönség az MTA Dísztermében tartott kamarazenekari koncerteken is. A fiatal művész értően tolmácsolta a versenyművet, bár vonókezelésére az izgalom rányomta a bélyegét. Hegedűjének hangja kristálytiszta, a magas régiókban éteri, a két kadenciában meggyőződhettünk technikai tudásáról is.
Beethoven II. szimfóniája tulajdonképpen az útkeresés jegyében íródott, 1803-ban. Akkoriban derült ki, hogy Beethovenre a teljes süketség vár, azonban ebben a szimfóniában szinte alig akad Berkes Kálmánborongós pillanat. A szimfónia még a haydni hagyományokat követi, megspékelve a gáláns stílus jellemzőivel. Természetesen itt is él a hagyománytöréssel. A harmadik tétel már nem menüett, hanem scherzo. A D-dúr szimfónia sajnos ritkán hallható, pedig megérdemelné, hogy a „nagy”, de inkább ismertebb szimfóniák mellett ezt is folyamatosan műsoron tartsák. Az első tétel lassú bevezetésének már az első hangjai meggyőztek, hogy jó előadást fogunk hallani. Mindegyik tétel nagyszerűen szólt, bár a két utolsóban néha nem volt együtt a zenekar. Külön meg kell említeni a fafúvósokat, a hegedűverseny második ütemétől kezdve végig kimagaslóan játszottak. A vonóskar is a legjobbat nyújtotta, a hangzásarányok kiegyenlítettek voltak, a hegedűszólót nem nyomták el. A zenekar most is, a hőség ellenére kiválóan szólt Berkes Kálmán vezetésével.
Még két koncertet láthatnak-hallhatnak Martonvásáron az érdeklődők, július 29-én és augusztus 5-én.
Martonvásár, Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének Parkja, 2006. július 22., 19.00
Beethoven:
D-dúr hegedűverseny
II. (D-dúr) szimfónia
Közreműködött:
Koppándi Jenő – hegedű
Vezényelt:
Berkes Kálmán
