Névnapok: Regina, Admira, Begónia, Dumáta, Dusán, Dusánka, István, Ivor, Kósa, Lél, Mábel, Mabella, Márkus, Menyhért, Pszihé, Rea, Rege, Stefán
Események:
1901 – Budapesten, a Kertész utcában megnyílik a Fészek klub (Festőművészek, Építőművészek, Szobrászok, Zenészek, 
Énekesek és Komédiások klubja), Magyarország és Európa egyik legjellegzetesebb művészklubja. 2021-ben Pro Urbe Budapest díjat kapott „Budapest szellemi centrumaként 120 éve betöltött egyedülálló szerepéért, a kulturális örökség továbbvitele, a kortárs művészeti alkotások bemutatása érdekében folytatott pártfogó tevékenységéért”.
1941 – Borsos József tervei alapján, Szegeden elkezdődik a honvéd téri református templom építése. A templomot 1949. december 26-án szentelték föl.
1950 – Magyarországon bezárják a kolostorokat, megszüntetik a szerzetesrendeket, amivel együtt járt a szerzetesek és papok elleni koholt vádak alapján indított perek, a halálos ítéletek és a sokéves börtönbüntetés.
1968 – Jimmy Page, Robert Plant, John Paul Jones és John Bonham először lép fel The New Yardbirds néven a dániai Gladsaxe-i Egegard School „Teen Club”-jában, mintegy 1200 diák előtt. A Led Zeppelin név már akkor megvolt, amikor Page még a Beck közreműködésével létrehozandó supergroup terveivel volt elfoglalva. A névválasztásról szóló egyik történet mára már legendává vált: Keith Moon azt mondta, hogy egy supergroup, amiben Page és Beck társak lennének, úgy zuhanna le, mint egy ólom léghajó (lead zeppelin).
2018 – Eminem megdöntötte tizedik, Kamikaze című stúdióalbumával a 36 éves brit hivatalos albumlista rekordját, amit az Abba együttes és a Led Zeppelin közösen tartott 8 albummal, az egymást követő első helyezett albumok között.
Meghalt Karen Blixen (Karen Christence Dinesen, 1885-1962) dán írónő, a huszadik századi dán irodalom kiemelkedő 
képviselője.
Meghatározó élmény volt számára a Kenyában töltött 17 év, amelyről könyveiben is ír. Már kislány korában kifinomult írói stílussal rendelkezett, szórakoztató elmélkedéseket, meséket, történeteket, verseket és rövid színdarabokat írogatott, amiket saját otthonukban testvéreivel és barátaival adott elő. Egy-két oldalas elbeszéléseit a keleti mesélési hagyomány szerint a minden történetben szereplő Nisse nevű kis manó segítségével kötötte össze. A rajzolás is érdekelte: füzetei tele voltak vázlatokkal, tükörírással vagy titkos írással leírt üzenetekkel, barátainak írt levelekkel, rajzokkal, tájképekkel, női portrékkal és akkori kedvenc olvasmányaihoz készített illusztrációkkal (Volt egy farmom Afrikában, Téli regék, Angyalok bosszúja).
Meghalt Vajda Lajos (1908-1941) festőművész, grafikus.
Életműve a 20. századi magyar képzőművészet egyik legösszetettebb és legmagasabb színvonalú teljesítménye. Stílusában a népművészet, valamint az ortodox keresztény, római katolikus és zsidó szimbólumok absztrakt és szürrealista elemekkel ötvöződtek. A transzparens rajzmontázsok technikáját alkalmazta, és módszerét „konstruktív-szürrealista tematikának” nevezte. A mindössze 33 évet élt művész a szentendrei fiatalok körében vált példaadó mesterré, az 1945 utáni progresszív művészeti irányzatokat képviselő Európai Iskola a magyar avantgárd egyik legendás alkotójaként tisztelte, a művészettörténész szakma pedig egyértelműen a modern magyar művészet egyik vezéregyéniségének tekintette (Párduc és liliom, Barátok, Tolsztoj és Gandhi).
Megszületett Csernus Tibor (1927–2007) Kossuth- és Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész.
1943-ban elkezdte az Iparrajziskola grafika szakát. Tanulmányaival párhuzamosan a Posner-nyomdában dolgozott litográfus tanoncként. 1944-ben beiratkozott az Iparművészeti Iskolába. 1945-ben hadifogságba esett. A II. világháború után az Iparművészeti Iskolában folytatta a grafika szakot, majd átment a Képzőművészeti Főiskola festő szakjára. Első portréját 1954-ben Juhász Ferenc költőről készítette, akivel jó barátságban volt. Tájképei szocreál stílusban készülnek egészen 1956-ig. Egyéni útkeresés jellemezte, a kubizmus és a francia festészet más XX. századi stílusirányzatait tanulmányozta. Kijutott Párizsba, ott megismerkedett a két világháború közti francia festészettel, az automatista kalligráfiával és a szürrealizmussal. Nyaranként a szigligeti művésztelepen dolgozott, könyvillusztrátorként is jelentős volt tevékenysége (Sashegyi látkép, Újpesti Dunapart, Izsák feláldozása).
Ezen a napon született:
Georges-Louis Leclerc de Buffon (1707-1788)
francia természettudós, író, matematikus, biológus, részt vett egy 44 kötetes, összefoglaló természetrajz összeállításában. Úgy vélte, hogy a stílus a személyiség közvetlen megnyilvánulása: nem díszítő kellék, hanem a gondolat tükre. Híres mondása: A stílus maga az ember akadémiai székfoglalójában hangzott el. A francia forradalom alatt lefejezték.
Grandma Moses (Anna Mary Robertson, 1860-1961)
amerikai nép- és képzőművész. A világ szinte minden részében megtalálható naiv művészeti irányzat (neo-primitív) képviselője volt. 78 évesen kezdett el komolyan festeni, az 1950-es években tett szert népszerűségre, miután 1953-ban a Time Magazine címlapján szerepelt. Még 100 éves kora után is 25 képet festett és készített illusztrációkat.
Alekszandr Ivanovics Kuprin („az orosz Kipling”, 1870–1938)
orosz realista író, az orosz naturalista próza képviselője. Írásainak tematikája változatos, gyakran megjelennek nála a távoli tájak és az egzotikus valamint fantasztikus témák. A századforduló legjellegzetesebb és legellentmondásosabb írójának tartják (A boszorkány, Párbaj, A fehér kutyus és más mesék).
Tomcsányi János (1873-1935)
műfordító, publicista, tanár. Írásai többnyire a Magyarság és a Századok című lapban jelentek meg. Tagja volt az irodalmi, kulturális kapcsolatok ápolásával foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak. Legfontosabb munkája az irodalmi Nobel-díjas Władisław Reymont Parasztok című regényének a magyarra fordítása volt.
Karácsony Benő (Klärmann Bernát, 1888-1944)
erdélyi magyar író. Egyaránt otthonos városi és falusi környezetben, figurái jól egyénítettek, egyik-másik női alakja költői ihletettséggel megrajzolt. A természet szépségét, a társadalmi bajok elől menedéket nyújtó vigaszát is lehelik művei. Fő erőssége és vonzereje: a stílus. Ennek könnyedsége a gondolatok kötetlen csapongásából, humoros ötletek sziporkázásából adódik, ami mögött azonban líraiság húzódik meg. 1944-ben deportálták, a nemzetiszocializmus végzett vele (Tavaszi ballada, Rút kiskacsa, Dinnyebefőtt).
Mollináry Gizella (Gebauer Gusztávné, 1896-1978)
macedón-horvát származású író, költő. Verseit Magyarországra küldte, melyek többek között a Nyugatban jelentek meg, sok elismerő kritikát kapott. Önéletrajzi ihletésű regényeket írt gyermek-, és ifjúkora változatos élményeiből, amelyek nagy népszerűségre tettek szert, mint például a gyermekéveit megörökítő Betévedt Európába című, amely tizennyolc kiadást ért meg. Sorra születtek bestseller művei, melyeket olaszra fordítva is kiadtak. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, később a kommunista hatalomátvétel teljesen háttérbe szorította (Földet érint homlokunk, Betévedt Európába, Az Isten hallgat).
Balogh Edgár (1906-1996)
romániai magyar író, újságíró, publicista. Közvetlenül a felszabadulás után, kezdeményezésére jelent meg Kolozsvárt a Világosság című napilap, melynek 1948-ig főszerkesztője. Részt a romániai magyarság új művelődési intézményeinek megszervezésében, illetve a régiek demokratizálásában (Íratlan történelem, Intelmek, Romániai magyar irodalmi lexikon).
Elia Kazan (Elia Kazanjoglou, 1909-2003)
háromszoros Oscar-díjas török származású amerikai filmrendező és színházi rendező. 1911–1913 között Németországban, 1913-tól az Egyesült Államokban élt. 1940–1941 között filmszínész volt, 1945-től játékfilmrendező volt. 1947-ben Lee Strasberggel megalapította az Actor’s Studio Színiiskolát, amelynek 1962-ig vezetője volt (A vágy villamosa, A rakparton, Édentől keletre).
Járay József (1913-1970)
operaénekes (tenor), a Világ Igaza-díj birtokosa, a Magyar Állami Operaház örökös tagja. Igazi olaszos spinto tenor volt, ezért legemlékezetesebb alakításait Puccini operáiban nyújtotta. Az októberi nyilas hatalomátvétel után a lakásában rejtette el három üldözött ismerősét. Ő az Operaház óvóhellyé alakult pincerendszerében vészelte át Budapest ostromát.
Anthony Quayle (1913-1989)
brit (angol) színpadi, film- és televíziós színész, színházi rendező, színházigazgató, író. 1932-ben a londoni Old Vic társulatában kezdett dolgozni, közben kijárta a londoni Royal Academy of Dramatic Art (RADA) színiakadémiát, ahol 1933-ban diplomát szerzett. 1948–1956 között a Shakespeare Memorial Theatre (ma Royal Shakespeare Theatre) igazgatója volt. Az 1950-es évek elejétől komolyabb filmszerepeket kapott (Anna ezer napja, A sas leszállt, Törvényes gyilkosság).
Szemerényi Oszvald (1913-1996)
angol születésű magyar nyelvész, etimológus, az MTA tagja, a balti-szláv hipotézis megteremtője. Nagy hatással volt rá Laciczius Gyula. 1944-ben nevezték ki az Pázmány Péter Tudományegyetem magántárának. 1947-től az indoeurópai összehasonlító nyelvészet tanszékvezető professzora. 1948-ban Angliába emigrált. 1960-ig a londoni Bedford College tanára.
Hanzó Lajos (1915-1964)
Kossuth-díjas tanítóképzői, gimnáziumi és óvónőképzői tanár. Szerkesztő, hely- és tudománytörténeti szakíró. Kutatási területe környezete szűkebb és a tágabb régiójának helytörténete (Szarvas, Békés megye, Erdély), valamint Tessedik Sámuel és Vajda Péter munkássága volt (Az erdélyi szász önkormányzat kialakulása, Vajda Péter : 1808-1846, Tessedik Sámuel kisebb írásai).
Papp Iván (1918–1982)
festő. 1936 és 1941 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Az 1970-es évektől a soproni, zsennyei és sárospataki művésztelepeken dolgozott. Művei elsősorban akvarellek, rajzok, fa- és linómetszetek, figurális tanulmányok, városlátképek és tájképek. Emellett könyvillusztrációkat is készített.
Papi Lajos (1921–1987)
ács, népművelő, szobrász. Hosszú ideig mostoha körülmények között, művészi közeg és műterem nélkül dolgozott. Nyaranta jelentős művei születtek Hajdúböszörményben, a Tokaji Művésztelepen, a Siklós-Villány Nemzetközi Szobrász Alkotótelepen. 1953-ban vett részt először csoportos kiállításon, első önálló kiállítását 1968-ban rendezte, ezt életében még 48 követte.
Bitó László (1934-2021)
orvoskutató, író. Az 1956-os forradalom egyik helyi vezetőjeként fogságba esik, szökése után az Egyesült Államokba menekül. Az 1990-es években hazatelepült szülővárosába, Budapestre, és visszavonult a tudományos kutatástól, azóta elsősorban irodalmi és közéleti tevékenységet folytat (Istenjárás, Az ötödik lovas, Newton kutyája).
Buddy Holly (Charles Hardin Holley, 1936–1959)
amerikai énekes, dalszerző, a rock and roll úttörője. zenéje hatással volt kortársaira, dalait sokan feldolgozták. Légi-szerencsétlenségben vesztette életét.
Vásárhelyi Géza (1939-1988)
orvos, költő. Önboncoló verseiben költészetének legjavában felszínre jön a közösségi érzés. Az 1970-es évektől gyakran közölt elemző kritikákat kortársairól (Viaskodás az angyallal; A tébolyult kalmár; Ne félj, az álom úgyis szertehordoz).
Osztovits Levente (1940-2006)
műfordító, irodalomtörténész, egyetemi tanár. 1965-től az Európa Könyvkiadó szerkesztője, 1973-tól az angolszász csoportjának főszerkesztője, 1988-tól haláláig igazgatója. 1965–1967 között és 1973–1977 között a veszprémi Petőfi Színháznál, 1967–1973 között a kecskeméti Katona József Színháznál is dolgozott dramaturgként. 1972-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola drámatörténeti tanára, 1990-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelméleti tanszékének vezetője.
Szűcs Márta (1952)
Liszt Ferenc- és Bartók-Pásztory-díjas opera-énekesnő (drámai koloratúrszoprán). 1981-ben diplomázott a Zeneakadémia Opera tanszakán. 1996-ban néhány kollégájával együtt létrehozta az Opera Historica Alapítványt a méltánytalanul mellőzött belcanto operák bemutatására – kezdő és pályájuk csúcsán lévő énekesek, karmesterek lehetőségeinek bővítésére.
Bacsa Ildikó (1969)
színésznő. 1987-1991 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1991-1993 között a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. 1993-1995 között szabadúszó volt. 1995-1996 között a Radnóti Színház, 1996-2000 között a Szegedi Nemzeti Színház színésznője volt. 2000-2009 között a Budapesti Kamaraszínház tagja. 2009-2015 között családjával a dániai Thisted városában élt, ahol pedagógus diplomát szerzett. 2015-től szabadúszóként dolgozik.
Fullajtár Andrea (1973)
Jászai Mari-díjas színésznő. Elsősorban tragikus szerepek megformálója, de a számos tragikus szerep megformálása mellett lehetőséget kapott komikai vénájának megcsillantására is. Eredetileg magyar–francia szakos tanárnak készült, majd két évet töltött a Nemzeti Színiakadémián. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen osztályvezető tanár volt, 2012-ben abszolutóriumot szerzett az intézmény doktori iskolájában. 2021-ben távozott az intézményből (Valami Amerika, Nyócker!, Le a fejjel!).
Lengyel Tamás (1977)
Jászai Mari-díjas színész. 1997 és 2001 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója. 2001-től 2007-ig a Radnóti Miklós Színház tagja volt. 2008-ban csatlakozott a Budapesti Kamaraszínházhoz. 2011-2017 között a Vígszínház tagja, 2017-től szabadúszó (Megdönteni Hajnal Tímeát, Kossuthkifli, Víkend).
Szőcs Petra (1981)
erdélyi származású magyar költő, filmrendező, forgatókönyvíró, apja Szőcs Géza költő, író. Egyetemi tanulmányai alatt több kisjátékfilm elkészítésében közreműködött: forgatókönyvet írt, asszisztensként, operatőrként, színészként dolgozott, és rendezett. Elbeszéléseket, regényeket fordított németből és hollandból. Írásai különböző folyóiratokban jelentek meg. 2009-től rendszeresen közölte verseit az Élet és Irodalom. 2013-ban jelent meg első verseskötete (Kétvízköz, A Drakula-történetek kezdetei: Drakula kényúr, Szívlapát).
Ezen a napon halt meg:
Görög Demeter (1760–1833)
polihisztor, író, szerkesztő, udvari tanácsos, kultúrpolitikus, nevelő, a magyar irodalom szervezője és mecénása, mezőgazdász és kartográfus volt, akadémikus. A császári fővárosban a magyarság fejlődését, felemelkedését igyekezett támogatni. Országos terjesztésű lapjaiban igyekezett felkarolni a magyar nyelv, a magyar tánc és a magyar öltözködés ügyét, Magyarországról elsőként közölt a kor színvonalának megfelelő térképeket, és tanító leírásaival, cikkeivel a mezőgazdaságot is igyekezett felpezsdíteni. Munkássága mindenképpen fontos szerepet töltött be a magyar felvilágosodás kori művelődésében, és a reformkor előkészítésében.
(Alsószelestei) Szelestey László (1821–1875)
lírikus és népies költő, ügyvéd, tanfelügyelő, királyi tanácsos, országgyűlési képviselő. Petőfi Sándor hatására elkezdett népies verseket, költeményeket írni. Pályafutásának csúcspontjának számító a Falu pacsirtája című kötetet, melynek dalaival a hazai tájköltészet legnevezetesebb személyei közé került (Kemenesi czimbalom, Falu pacsirtája, Pásztorórák).
Góth Sándor (Gutfreund, 1869–1946)
színész, rendező, műfordító, színészpedagógus. A Színművészeti Akadémiát 1887–1891 között végezte el. A tragikus szerepektől a karakterszerepekig mindent el tudott játszani. Öntudatos volt minden alakítása, színpadi figurái egy-egy tanulmány eredményei voltak, amelyek eredetinek, újnak és meglepőnek hatottak.
José Clemente Orozco (1883-1949)
mexikói szocreál-szimbolista festő, falfestő, illusztrátor. Diego Riverával és David Alfaro Siqueirosszal a mexikói muralizmus vezéralakja. A mexikói forradalom (1910-1917), az erőszak, amelynek tanúja volt, mélyen befolyásolta életét és művészetét. Erről mesélnek sötét tónusú képei. Festményei és falfestményei világszerte megtalálhatók, különösen Mexikóban és az Egyesült Államokban.
Josikava Eidzsi (Hidecugu, 1892-1962)
japán író. Ifjúkorában szenrjú-kat, tréfás alkalmi verseket írt, majd több átlagos kalandregény publikálása után megírta és az Aszahi simbunban folytatásokban közölte hatalmas történelmi regényét, a Mijamoto Muszasi-t, amely a neves 17. századi kardforgatóról és íróról szól. Magyar nyelven megjelent még a Taiko című két kötetes krónikái.
Andorffy Mária (1896-1918)
költő, regényíró, gördülékeny szerkezetű, megkapó hangulatú verseket írt, amelyek az A Hét-ben, az Új Idők-ben és más korabeli lapokban jelentek meg. Két regényét még életében kiadták: Tavasz után, Szivárvány. A spanyolnátha-járvány áldozata lett.
Bartha Dénes (1908-1993)
zenetörténész, a Zenei lexikon második kiadásának főszerkesztője. Kutatási területe a középkori és újkori magyar és egyetemes zenetörténet, valamint Joseph Haydn művészete (Egyetemes zenetörténet. Stílustörténeti összefoglalás; Magyar zenekultúra a török hódoltság korában; Joseph Haydn élete dokumentumokban).
Csorvássy István (1912-1986)
erdélyi magyar szobrász, fafaragó művész, román Állami díjas. Keresztesi Sámuel tasnádi műhelyében tanulta a fafaragás mesterségére, 1929–30. között a kolozsvári Szépművészeti Iskolában tanult, 1931-ben végzett. Marosvásárhelyen telepedett le, első szobrát is itt állították ki. Ettől kezdve több erdélyi városban kiállításokon mutatta be népi ihletésű, kifejező erejű fafaragásait, realista portréit, több alakos szoborcsoportjait (A két Bolyai szobra, Román katonaszobor, Budai Ilona balladája).
Végh György (1919–1982)
író, költő, műfordító, a nyugatosok egyik szinte elfeledett tagja. Számos mese és gyermekvers szerzője is volt. 1941-ben jelent meg első verseskötete: a Havas éjszakák. Ezek után két prózakötetet adott ki. Főleg műfordításokból élt (Havas éjszakák, Két őszi csillag, A Nyugalmazott Elefánt Úr Birodalma).
Fáy László (1919-1998)
színész, a Győri Nemzeti Színház Örökös Tagja. Színi tanulmányait Bognár Elek színiiskolájában végezte, 1942-ben kapott színészi oklevelet. Pályáját vidéki színházaknál Ungváron és Munkácson kezdte. 1948-tól a Pódium Kabaré, az Állami Bányász Színház, a Madách Színház és a Fővárosi Víg Színház foglalkoztatta. 1955-től a kecskeméti Katona József Színházban szerepelt, majd 1959-től egy évadot a szolnoki Szigligeti Színháznál töltött. 1960-tól nyugdíjba vonulásáig, 1987-ig Győrben játszott, a Kisfaludy Színház művésze volt (Pista tekintetes úr, Ideiglenes paradicsom, A vörös grófnő).
Bencze Ferenc (1924–1990)
Balázs Béla-díjas színész. 1958-tól a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja volt. 1976-ban játszott Az ötödik pecsét című filmben, 1978-ban a kairói filmfesztiválon elnyerte a legjobb férfi alakítás díját. 1977-ben költözött át Magyarországra és a MAFILM színésztársulatának tagja lett. A veszprémi Petőfi Színház 1984-ben szerződtette (Akasztottak erdeje, Kitörés, Sortűz egy fekete bivalyért).
Karai József (1927-2013)
Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karnagy. 1947 és 1955 között a Zeneakadémián zeneszerzést és vezénylést tanult. 1969-től szabadúszó zeneszerző, főként kórusművek alkotójaként tevékenykedett, hivatalosan nem kötődött egyik énekkarhoz sem, de a hazai kóruséletben aktívan jelen volt (Estéli nótázás, A fonóban tánc jár, Salve Regina).
Miklós Tibor (1947-2013)
író, műfordító, eMeRTon-díjas dalszövegíró, rendező, színházvezető. 1980-1996 között a Rock Színház alapító művészeti vezetője, 1996-tól a Budapesti Operettszínházban a musicalek és rockoperák irodalmi vezetője volt. A Sakk Matt, a Korong, majd a Generál, Cserháti Zsuzsa, Vikidál Gyula, Homonyik Sándor, Nagy Anikó, Szűcs Judith, a Crystal szövegírója (Sztárcsinálók, Boldogság gyere haza, Egy elfelejtett dal).
