a papiruszportal.hu archívumából [2007]
Szerző: Lehotka Ildikó
Fanyalgunk, hogy csökkentik a zenetanításra fordítható időt az iskolákban. Teljesen jogosan. Veszélyben vannak a zeneiskolák (is), koncertre ritkán járnak az emberek, lemezeket alig vesznek, a jövő nemzedéke már úgy nő fel, hogy az Aida győzelmi indulóját sem ismeri. Szerencsére több program lát napvilágot, most egy nagyon kedves könyv jelent meg gyerekeknek a zenetörténetről a Rózsavölgyinél. Ha már csak heti egy énekóra van (rettenetesen színvonaltalan és hibás könyvből tanulhatnak a legnagyobb tankönyvkiadó jóvoltából), akkor legalább az érdeklődők utána tudnak nézni a tanult korszaknak.
Klári és Frici a szünetet a fiú nagypapájánál töltheti. A nagypapa éppen az ókor zenéjéről ír könyvet, így csendben kell lenniük. Mit ad a véletlen, a két gyerek rögtön megtalálja a padláson a zenetörténetgépet. A nagypapa egy kerek (felnőttek számára erőltetett) történettel elmeséli a masina lényegét. Elkezdődik az időutazás, hihetetlen kalandokban lesz részük a gyerekeknek, nagymamának-nagypapának, sőt a szülőknek is. A kerettörténetek gyermekek számára érthető korrajzot varázsolnak, a szokásokkal, épületekkel, ismert művészekkel kerekednek ki a korszakról korszakra átvezető történetek. A rajzok roppant szemléltetőek, humorosak, például Orfeusz vállán Eurydike (így írva) tetkó látható, a kedvencem egy stoptábla, tartalma: férfiaknak bemenni tilos!, alatta: kivéve fáraó. A rajzok mellett festmények, épületek, zeneszerzők, korabeli színlapok is láthatók, minden oldalon van néznivaló. Ami még emberközelivé hozhatja egy gyerek számára a távoli korok zenéjét, az a zeneszerzőkről szóló számos anekdota, humoros történet. Ezek a Derűs történetek… blokkban olvashatók.
A zenei korszakok bemutatása az Érdemes tudni a… cím alatt találhatóak. A cím nem a legmagyarosabb, de sebaj. Bőséges adatmennyiség szerepel, rendszerezve, nem csak gyerekek forgathatják haszonnal ezt a részt. A Nabu-kudurri-uszur helyett talán a Nabukodonozor szerencsésebb lenne, azt minden szülő megérti :). Az 53. oldal herold szava nincs magyarázva, és nem tudom, mi a különbség a legismertebb és a leghíresebb trubadúr között. A kiejtés megadása sajnos nem következetes, néha (az ismertebb zeneszerzőké) van, néha nincs.
A rendkívül hasznos kötetre – ahogy ez szinte majdnem mindegyik zenei könyvre vonatkozik – ráfért volna egy szaklektori átnézés. Csak a legsúlyosabbakat említem meg: gregorián korál nincs, van gregorián és van korál. A 48. oldalon azt találjuk, hogy négy sorba írták a kis négyszögalakzatokat, de ötvonalas sort látunk. A kottasor 3–6 vonalas is lehetett, hiszen nem volt egységes a kottaírás, a négyszögalakzatok neve pedig neuma. Aki egy kicsit is tanult zenét, annak nem probléma a prelúdium és fúga szó helyes leírása. Nincs magyarázva többek között a vokális és a polifon szó jelentése. Purcellnek 6 operát tulajdonít a könyv írója, de ő csak egyetlenegyet írt, a Dido és Aeneast, a másik öt úgynevezett semi-opera (színdarab sok zenével). A preklasszikus kifejezést a magyarban már egyáltalán nem használjuk. Schubert csak két dalciklust írt, a Schwanengesang kiadója által kapta a dalciklus megjelölést. A 128. oldalon Wagnerről megtudhatjuk, hogy „…végigkomponált összművészetet teremtett meg…”. Mendelssohn sem csak öt szimfóniát írt, legfeljebb öt nagy szimfóniát, a többi kamara-zenekari jellegű. Erkel vokalizált verbunkosa is talány számomra, Smetana Hazám-ja hattételes szimfonikus költemény (hat szimfonikus költemény, benne a Moldvával, mely a Hazám ciklusban szerepel). Prokofjev operájának a címe A három narancs szerelmese (nem szerelme). Végül sok esetben hiányzik a művek hangneme.
Ami viszont a könyv feltétlen javára szól: az összeszedett adatok, a rövid, tömör életrajzok, a legismertebb művek felsorolása. Különösen jól sikerült és egyben hiánypótló az őskor zenéjét bemutató és az ókorral foglalkozó fejezet. Az ajánlás Anne-Sophie Mutter, a csodagyerekből lett világhírű hegedűművész tollából olvasható. A könyvben található fejtörők is közelebb vihetik a gyerekeket a zene megszeretéséhez.
Fülszöveg
Ki nem ábrándozott még arról, hogy valamilyen csoda folytán időutazást tegyen, és hosszabb-rövidebb időre más korban, más városban találja magát? A kötetben egy ilyen időutazásra két zenerajongó gyereknek Klárinak és Fricinek adódik lehetősége. Találkoznak őskori barlanglakókkal, egyiptomi uralkodókkal, középkori muzsikusokkal, reneszánsz lángelmékkel, Mozarttal, Schumann-nal, Paganinivel, még Fred Astaire-rel is. Megismerkednek az egyes korszakok jellegzetességeivel és a korabeli zenélés sajátosságaival – a kőkorszaki zenélő íjtól kezdve a klasszikus mesterek muzsikáján át egészen a Beatlesig. A modern mesét bőséges zenei tényanyag színesíti. De a gyerekek olvashatnak érdekes vicces történeteket is nagy zeneszerzőkről, és kvízkérdésekkel ellenőrizhetik a már megszerzett tudásukat a zene világából.
Heumann, Hans-Günter – Heumann, Monika:
Zenetörténet gyerekeknek
Varázslatos időutazás a zene világában
Rózsavölgyi és Társa [Budapest, 2007]
Kötött, 176 oldal
Illusztráció: Andreas Schürmann
Fordító: R. Keresztény Györgyi és Reviczky Béla
ISBN: 9789638700759
