Születtem Magyarországon…
a papiruszportal.hu archívumából [2013]
Szerző, fotó: leho
…70 éves vagyok. Fejemben összekeveredtek féldecik és kormányzatok.
Január 19-én kulturális találkozót szervezett a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ. Amatőr előadók, együttesek, alkotóművészek a „De mi most itt vagyunk, éneket hallgatunk…” és az „Egy képre gondolok, tudod…” zenei, illetve fotó- és videópályázaton mutathatták meg, mit jelent nekik a dalnok és életműve 2013-ban. Nagyon sokat – a fellépők betonkemények voltak.
Háromnegyed kettőkor bele a Cseh Tamás-napba: szolid pangás a Patakyban. Büfé, ha az információs pultnál nem is feltétlenül, itt mindig kiderül a frankó, és vörösbort akartam inni. Száraz vöröset, a megszokás és Cs. T. miatt is, de csupán édessel (?) akartak szolgálni. Ellenben a vodka 34280 forint, és lapos tévékből szól a dal. Visszafogott felhozatal a pályázatra készült fotókból, a videomunkák folyamatosan láthatók a képernyőn, és jelzésértékű kiállításdarabok csak úgy az előtérben.
N. Attila nagykorúval igazából Borteleki Gábor miatt mentünk el Kőbányára, őt már láttuk, s biztosak lehettünk abban, hogy legalább egy hiteles előadást hallhatunk. Úgy gondoltam, ha gyenge az átlag, akkor a gálát kihagyom. Ám a sors nem bona, Gábort, tűzoltó lévén, a katasztrófavédelem szombaton keresztbe jégeső miatt berendelte, s így lemaradt a versenyről. A többiek azonban a ’74-es év – a zeneszerző Novák János játszotta el az Ad Libitummal a gálán (a zsűritag Kecskeméti Tamás furulyázott) – helyett az egész 2012-esért kárpótoltak.
Joós Tamás intézményvezető és pályázatkiíró végig szellemesen vezette a napot, amely a szó szoros és tág értelmében szeretetteljes légkörben zajlott, kezdve attól, hogy a kiállítási tárgy apa kalapjából húzták ki a fellépők nevét a sorrendhez. A harmincnál több jelentkezőből 11 szólistát és 5 zenekart hívott meg a zsűri a beküldött egy–három szám alapján. Az egész rendezvény alatt mindössze két pályázó (együttes) nem tűnt nekem eléggé felkészültnek, illetve előadásuk hitelesnek, a többiek előtt le apa kalapjával!
Két terem közt ingáztunk egész délután, mint a bejáró Bea Pest és Pomáz között, akiről a végül második helyezést elért Fodor Shodor Balázs énekelt meggyőzően. Az egyik teremben a szóló/duó produkciókat hallhattuk, a másikban az együttesek, triók játszottak. Gördülékenyen ment minden, a technikai rész is, mindössze egy kínos eset történt, persze a gálán, a Csönded vagyok díjazott videofilmje alatt a zene úgy szólt, mint azon a bizonyos magnószalagon.
Kicsivel kettő után a Ten years afterrel kezdődött (Szabó Mátyás). Aztán másodikként a tárnoki Mülhauser Martina kiverte a biztosítékot a Meztelen emberrel és A jobbik részem-mel. Tudta ezt remekül, végtére is macsó számokat nő létére adott elő úgy, hogy ütött-vert.
A szívem üt, üt-ver ütemre,
mit akarsz, te éjszaka csendje,
megteszem, el vagyok veszve,
mit akarsz, űrből üzenve.
Meztelen, meztelen ember,
énekel szemben a csenddel,
meztelen, meztelen ember,
mit akarsz, szemben a csenddel. (Meztelen ember)
Bár Mester Csaba grafikus, aki egy Tamás-dévédéborítót is tervezett, ám itt Lee van Cleefről és József Attiláról énekelt, egyedien. Egy építész meg a vasutasokról. Még egy nő: Fehér Zsuzsanna is tipikus férfidalt, a Csönded vagyok-at mutatta be (azért érdekes, hogy az egyik minisztériumban dolgozik, s nem lepedőbe bújt kísértetalak, mert ez is demonstrálja, milyen különböző korosztályokat, rétegeket stb. érintenek meg ezek a dalok). Özséb tapasztalt előadóként az Érettségi találkozót játszotta el.
A velünk nagyjából egykorú Komjáthy testvérek Szekszárdról érkeztek (jól szólt az Egy képre gondolok, tudod…), mások Pécsről jöttek. A szemtelenül fiatal trió, a Home Babel különleges feldolgozásokkal rukkolt elő (különdíjat is érdemeltek), a 21 éves Semegi Zoltán szólógitárral kísérte énekét, jólesett így is Tamás-dalt hallgatni. A szintén pimaszul fiatal Se Tamás duó (tavaly nyáron alakult a budapesti Gang kocsma kerthelyiségében) pedig bevallottan minél autentikusabban szeretné játszani a dalnokot. A tőlük hallott Keresztbe jégeső is ütött-vert.
Aztán nagyot szólt az Asztalhoz Emberek, a Csengey-féle jegenyével (Anna). Egy zörgős-alteres rockszámot csináltak belőle, igazi mély repülés volt (még egy vodkát kellett inni). Rögtön sejtettük, alighanem az egyik díjazott, végül ők nyertek.
Három nap északi szélben,
vacogásokban, ostromokban.
Pulóveremben illatod.
Hova vezet ez!?
Na hiszen… Mi a fene lesz!?
Micsoda beteges, rákfrancos élet!
Én itt nézem, te meg ott nézed,
hogy hajol meg a szélnek
a jegenyénk,
s levele hova repül el.
Öt körül eredményhirdetés zajlott, 100, 50, 30 ezer forint járt az I–III. helyezetteknek. Bérczes László, a kaposvári színház művészeti vezetője kiemelte, az énektudáson és a gitározáson kívül az előadást is értékelték, ami Tamásnál legalább olyan fontosnak számított, ő ezért került a zenészek mellé a zsűribe (meg ezért).
Az este hatkor kezdődő gálán megjelent a feleség, Császár Bíró Éva is. A kerületi polgármester, Kovács Róbert a neki sokat jelentő Antoine és Désiré-lemezzel a kezében érkezett, s erről is beszélt, üdítően nem hivatalosan.
Az Ad Libitum mellett más neves zenészek is tiszteletüket tették, a zsűriből Krulik Zoltán (Makám és más formációk) két saját számmal emlékezett Tamásra, Kátai Zoltán énekmondó kobozzal kísérte a ritkán hallható Széna tér című számot – talán nem píszí az „ellenség” halott katonáiról énekelni –; majd a Születtem Magyarországon hangzott fel tőle is, Fodor Shodor Balázs is ezt hozta a gálára.
Bérczes László arról beszélt a maga őszinte, kötetlen módján, hogy a kultúra valójában kézfogás, neki például az, hogy annak idején a kislánya totyogott háromévesen Cseh Tamás-dalra, ma már az ugyanilyen korú unokája. Ha lesz idén is Ördögkatlan, azaz sikeresen pályáznak az NKA-nál, akkor hat előadót meghív (gázsiért) a fesztiválra (ezt az eredményhirdetésen ígérte; a rend kedvéért: a zsűri tagja volt még Mispál Attila rendező).
Fellépett maga Joós igazgató is két számmal, a József Attila tetszett. Megígérte, hogy jövőre is megszervezik a napot, hiszen szívügyük a dalnok életművének ápolása, és az életrajzi kötődés is ezt erősíti: Cseh Tamás a kerületben tanított rajzot. A műsor zárásaként a gálán szereplők elénekelték a Budapestet, ezt már Juhász Gáboréktól, az Európa Kiadótól és másoktól is hallottam, megunhatatlan. Az egész rendezvény egyszerűen méltóképp ünnepelte Cseh Tamást. A sok kiváló/ügyes vagy épp érzékeny előadás után pedig újra megállapíthattuk, nehéz, de nemes feladat a dalnok után a húrok pengetésihez fogni.
Hazafelé az utolsó kilométeren dafke nyitott kabátban mentem az utcán lefelé, nem esett keresztbe jégeső, s eszembe jutott(ál).
Dalos kategória:
I. helyezett: Asztalhoz Emberek zenekar
II. helyezett: Fodor Balázs
III. helyezett: Mülhauser Martina
Különdíj: Home Babel zenekar
Fotó-klip kategória:
I. helyezett: Feitl Bálint
II. helyezett: Nyíri Zsolt
III. helyezett: Szemendrey István
