Névnapok: Bulcsú, Kerény, Fatima, Fatime, Ferenc, Kerubina, Tormás
Események:
1784 – megtartották az első nyilvános magyarországi könyvárverést.
1917 – a Columbia Egyetemen első alkalommal adják át a Pulitzer-díjat, melyet Pulitzer József magyar születésű amerikai újságíró alapított.
2010 – A nemzeti összetartozás napja. Az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Meghalt Kovács Margit (1902–1977) Kossuth-díjas keramikusművész, szobrász, kiváló művész.
Bécsben sajátította el a keramikusi mesterség alapjait, magániskolában grafikát, az Iparművészeti Iskolában porcelánfestést tanult. Angewandte Kunst intézményében képezte tovább magát keramikusként s ugyanitt szobrászhallgatóként plasztikai formálást is tanult. A korongozás technikáját és az érzékeny plasztikai formálást egyesítve tanulmányai után Kovács Margit olyan alkotások sorát kezdte létrehozni, melyek szerencsésen oldották fel a képző- és iparművészeti tradicionális műfajhatárokat. Mintázott terrakotta kisplasztikák, reliefek és korongolt dísztárgyak alkotásával indult művészi pályája. Az 50-es években a népi, paraszti világot változatos zsánertémákkal megjelenítő kerámiákat alkotott. Élőképjellegű, epikusan mesélő reliefek, színes falképek mellett realisztikus hangvételű kisplasztikákat és bravúrosan korongozott nagyméretű figurákat kezdett készíteni. Rendkívül gazdag életműve, bensőséges emberközpontúságot sugárzó művészete egyedülálló hangot képvisel kortárs kerámiaművészetünkben (Tejivó, Szoptató, Anya és gyermeke).
Meghalt Latinovits Zoltán (1931–1976) Jászai Mari-, Balázs Béla- és posztumusz Kossuth-díjas színész.
A legnépszerűbb magyar színészek egyike, sokan úgy emlegetik: a színészkirály. 1956-ban építészmérnökként vörös diplomát kapott. Az egyetemi évek alatt is folyamatosan szavalt, a MÁVAG színjátszó csoportjának tagjaként ismerkedett a színészmesterség fortélyaival. 1956-ban szerződtették Debrecenbe segédszínésznek. Színészként a magyar előadó-művészet talán legnagyobb alakjává vált, összetéveszthetetlen, fülsimogató baritonján senki máshoz sem fogható művészi elevenséggel élte meg a magyar sors minden aspektusát. Modern játékstílusát intellektuális szerepértelmezés, az indulatok aprólékos ábrázolása, kivételes ironizáló hajlam jellemezte. Művészi pályáján elsősorban klasszikus hősöket, valamint torz lelkű gonoszokat formált meg kivételes találékonysággal, alázatos, tiszta alakításokkal. Bár a színházi színészetet sokkal előbbre sorolta, a magyar filmművészet számára is maradandót alkotott (Isten hozta, őrnagy úr!; Szindbád; Az ötödik pecsét).
Meghalt Moldova György (Reif György, 1934-2022) Kossuth-díjas, Karinthy-gyűrűs, Prima Primissima díjas és 
kétszeres József Attila-díjas író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
A legolvasottabb kortárs magyar író. Legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkot. A nyilas uralom alatt családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet. Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője. Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében, valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét. Baloldaliként kritikus a fősodrú pártokkal, de nyilatkozatai szerint szimpatizál a Vajnai Attila vezette Európai Baloldallal (Magányos pavilon, Ferencvárosi koktél, A gyávák bátorsága).
Megszületett Angelina Jolie (Angelina Jolie Voight, 1975) Oscar- és háromszoros Golden Globe-díjas amerikai 
színésznő, fotómodell, író, producer, filmrendező, és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) különmegbízottja, korábbi jószolgálati nagykövete.
Bár gyerekként játszott már mozifilmben apja, Jon Voight oldalán, igazi színészi pályafutása az 1993-as Cyborg 2 – Üvegárnyék című filmmel indult el. 1999-ben pedig Oscar-díjat kapott az Észvesztő című filmben nyújtott alakításáért. Igazán ismertté a Lara Croft videójáték filmes változatával vált. A híres Forbes magazin szerint 2008. június és 2009. június között Angelina kereste a legtöbbet a színésznők közül. 2010 őszén, szeptember és november között Jolie Budapesten és Esztergomban forgatta első rendezését a Vér és méz földjén című alkotást, melynek munkálatai miatt családjával együtt Magyarországra költözött. 2014 novemberében második rendezése, a Rendíthetetlen bemutatója alkalmából a Du Jour magazinnak adott címlapinterjújában így nyilatkozottː nem kíván a későbbiekben aktív színésznő maradni (Tolvajtempó, Mr. és Mrs. Smith, Salt ügynök).
Ezen a napon született:
Rájnis József (Reinisch, 1741–1812)
bölcseleti és teológiai doktor, tanár, költő, műfordító (A magyar Helikonra vezérlő kalauz; Pozsonyi nevendék papságnak fájdalmas érzése; Lantos vers. Mellyet egy hazáját szerető hív poéta szerzett).
Egri Lajos (1888–1967)
amerikai magyar drámaíró. 1908-ban költözött az Egyesült Államokba. Az 1930-as évek közepén megalapította az Egri-féle íróiskolát, az írástechnikáról több könyve is megjelent. A drámaírás művészete című művét máig az egyik legjobb színműírással foglalkozó könyvnek tartják, tanait pedig átvették a novella-, regény- és forgatókönyvírás elméletével foglalkozó írások is.
Gabriel Pascal (Lehel Gábor?, 1894-1954)
erdélyi magyar származású amerikai színész, filmrendező, producer, forgatókönyvíró. Bécsi színészkedés után hamarosan német és olasz némafilmekben játszott. Első ismertebb, producerként jegyzett amerikai filmje A köpenicki kapitány volt. Nevét valójában azzal írta be a filmlexikonokba, hogy sikerült meggyőznie George Bernard Shaw drámaírót, hogy műveinek megfilmesítési jogát neki adja el. Inkább életmódjából, egyéniségéből adódóan vált közismert figurává, filmjei – bár sikeresek voltak – a filmtörténet számára újat nem hoztak (Pygmalion, Így élni jó, Caesar és Kleopátra).
Illés Endre (1902-1986)
elbeszélő, drámaíró, könyvkiadó igazgató, műfordító, műkritikus. Írói tehetségére Mikes Lajos figyelt fel. A Pesti Naplóban és Az Estben jelentek meg első elbeszélései. Első novelláskötetében az érett elbeszélő biztonságával elemezte az emberi érzéseket. Ekkor már a Nyugat megbecsült kritikusai és esszéírói közé tartozott. 1957-től igényes és hozzáértő igazgatója a Szépirodalmi Könyvkiadónak (A mostoha, Árnyékrajzok, Erős fényben).
Rosalind Russell (Rosalind Russell Brisson, 1907–1976)
ötszörös Golden Globe-díjas amerikai színésznő. A negyvenes évek ünnepelt komikus filmcsillaga. Modellként kezdte a karrierjét, 1930-ban a Broadwayre került. Első filmes szerepét 1934-ben kapta. Négyszer jelölték Oscar-díjra (Réztábla a kapu alatt, Amerikai Elektra, Piknik).
Harag György (1925-1985)
erdélyi magyar színész, rendező. 1944-ben őt és családját is deportálták, a holokauszt alatt elveszítette szüleit, testvéreit. 1945 májusában tért haza Tasnádra, súlyos betegen. Miután hosszú lábadozás után felgyógyult, Kolozsvárra felvételizett a Zenei és Színművészeti Akadémiára. 1947-ben már hét szerepet játszott a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. 1948-tól az Akadémia rendező szakán is tanult, a színészképzéssel párhuzamosan. Önreflexív, tépelődő, de mindig határozott döntéseket hozó művész volt, aki nem félt a kockázattól, mindig új utakat keresett, és tudatosan megóvta magát az intellektuális elkényelmesedéstől. Egyetlen nagy szerelme a színház volt, ennek szentelte egész életét és minden energiáját.
Réz Ádám (Kupfer, 1926–1978)
műfordító, író, műkritikus, kiadói szerkesztő, publicista. Cikkei, tanulmányai jelentek meg folyóiratokban, illetve fordításainak elő- és utószavaként. Angol, cseh, francia, német és román nyelvből fordított. Egyik legismertebb munkája J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című világhírű műve első tizenegy fejezetének lefordítása (Nagy indián könyv; Švejk, a derék katona, A vadon szava).
Horváth Ádám (1930-2019)
Kossuth-, Erkel Ferenc- és Balázs Béla-díjas tévérendező, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész. Műfajteremtő, a magyar televíziózás történetének meghatározó művésze. A tévéjátékoktól a hangversenyek képernyőre viteléig szinte minden televíziós műfaj kialakításában úttörő szerepet vállalt. Jelentős szerepe volt a televíziós oktatás kialakításában, szakemberek kinevelésében is (A farkas, Szomszédok, Hofi Géza műsorok).
John Drew Barrymore (1932–2004)
amerikai színész. 1950-ben kezdte művészi pályafutását Hollywoodban. Később átköltözött Európába, ahol olasz, francia és svájci produkciókban szerepelt. 1960-ban csillagot kapott a Hollywood Walk of Fame-en. Főként kalandos történetekben szerepelt, de fellépett a televízióban is. Sokáig jellegzetes figurája volt a botránykrónikáknak (Amíg a város alszik, A trójai háború, Róma Róma ellen).
Balla Miklós (1935-2022)
színész. Színészi diplomáját Marosvásárhelyen a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán 1957-ben vehette át. Pályáját a Nagyváradi Állami Színházban kezdte. 1986-ban áttelepült Magyarországra. 1987-től a Népszínház illetve a jogutód Budapesti Kamaraszínház művésze volt.
Bruce Dern (Bruce MacLeish Dern, 1936)
amerikai színész. A New Trier High Schoolba és a Pennsylvaniai Egyetemre járt (Hazatérés, Nebraska, Volt egyszer egy Hollywood).
Béres Ilona (1942)
a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett, 1964-ben. 1967-ben az Egy szerelem három éjszakája című film forgatásán méltatlan helyzetbe hozták, amiért beperelte a Magyar Filmgyártó Vállalatot. Bár a pert megnyerte, 25 évig nem hívták filmszerepre. Dekoratív megjelenésű, kifejező, mély orgánumú, szerepeit mindig alaposan kidolgozó művész, akit már pályakezdőként Lukács Margit és Sulyok Mária utódjaként emlegettek (Az aranyember, Hattyúdal, A kőszívű ember fiai).
Kardos Sándor (1944)
a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, rendező, fotográfus, kiváló művész. A Magyar Operatőrök Társaságának vezetőségi tagja. Több mint 30 játékfilmet, s több mint száz tévéfilmet, kisjátékfilmet fényképezett (Egészséges erotika, A legényanya, A Hídember).
Halmos Béla (1946-2013)
Széchenyi-díjas népzenész, népzenekutató, hegedűtanár. A magyarországi hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, a Sebő Együttes egyik alapító tagja, 1990-től a Kalamajka zenekar prímása. A zenetudományok kandidátusaként tanított a Zeneakadémia Népzene tanszékén, a Magyar Művelődési Intézet tudományos főmunkatársa volt. Szabadidejében táncházmozgalmi, társadalmi feladatokat is vállalt. Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy 2011 novemberében a magyar táncház módszer fölkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
Cecilia Bartoli (1966)
olasz opera-énekesnő (mezzoszoprán). Napjaink egyik legismertebb énekeseként Mozart és Rossini operáiban nyújtja legemlékezetesebb alakításait, de a barokk és más klasszikus zenei hangversenyei is híresek. Kiváló színészi képességekkel rendelkezik, hangja rendkívül virtuóz, mozgékony, a díszítéseket páratlanul szépen énekli, emiatt tulajdonképpen koloratur-mezzoszoprán énekesként tartják számon. 2023-ban – első nőként – a Monte Carlói opera igazgatója lett. ––> Tiltott opera, de kötelező meghallgatni
Noah Wyle (1971)
amerikai film-, televíziós és színpadi színész, elsősorban sorozatszínészként ismert. Legismertebb televíziós szerepe Dr. John Carter a Vészhelyzet című amerikai kórházsorozatban. Alakításával három Golden Globe- és öt Primetime Emmy-jelölést szerzett. A televíziós szerepek mellett filmes és színpadi szerepeket is megformált pályafutása során (Egy becsületbeli ügy, Szving mindhalálig, Amerikai viszony).
Orosz Róbert (1972)
színész. 1991 és 1995 között a Merlin Színház Színészképző Iskolájában tanulta a színészetet. 1995-től 1999-ig a Merlin Színház, 1998-tól 1999-ig pedig a Junion Színházi Csoport tagja volt, amelynek alapító tagja is. 1999 és 2000 között a Székesfehérvári Vörösmarty Színház, 2001 és 2003 között a Merlin Színház, 2003 és 2008 között pedig a Nemzeti Színház tagja volt. 2008-tól a Szombathelyi Weöres Sándor Színház alapító tagja.
Szabó T. Anna (1972)
József Attila-díjas költő, műfordító. 1987-ben családjával áttelepült Magyarországra, a gimnáziumot Szombathelyen végezte. 1991-ben Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–angol szakos hallgatója lett, 1997-ben szerzett tanári és előadói diplomát, majd elvégezte az Angol Reneszánsz és Barokk PhD-programot. Tagja, majd később néhány félévig tanára az Eötvös József Collegiumnak. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, több napi és havilapban rendszeresen közöl verseket, esszéket, rövidprózát. Tanári és szerkesztői munkát végzett a British Councilnak és a Magyar Könyv Alapítványnak (A madárlépte hó, Rögzített mozgás, Kerített tér). ––> Szabó T. Anna: rögzített mozgás
Válóczy Szilvia (Pásztor, 1978)
költő, prózaíró. Első verseit még gyermekkorában írta. Témái között az elsők a természet, a szerelem és a lélek megnyilvánulásai. Íródtak gyermekversek, a tisztelet és a szomorúság is késztette rímes, vagy rímtelen sorokra. Körbejárta az erotika világát is, bár igazi témája a filozófiai jellegű, elmélkedős stílus maradt. Korábbi szabályokkal teli verseit, saját jelleme által diktált stílusa követte. Mint költő vagy prózaíró, a tudomány felé gyakran fordul.
Mohácsi Norbert (1984)
színművész. 2005–2008 között a Patkós Irma Művészeti Iskola tanulója volt. 2008–2013 között a Kaposvári Egyetem színművész szakos hallgatója volt. 2013–2021 között a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. 2021–2023 között a Zenthe Ferenc Színház színésze volt. 2023-tól a Karinthy Színház tagja.
Ezen a napon halt meg:
Giacomo Casanova (1725-1798)
velencei író, kalandor. Fő műve az Életem története címmel halála után kiadott emlékirata volt, amit francia nyelven írt. Önéletrajza nagyrészt szerelmi kalandjairól szól, ezért neve később a nőcsábászok, szívtiprók szinonimájává vált. Az alkotás meglehetősen hű képet ad kora társadalmáról, annyira, hogy a szereplők nagy részét más forrásokból is azonosítani lehet.
Eduard Mörike (Eduard Friedrich Mörike, 1804-1875)
német költő, író, fordító, az ókori görög és latin elégia kiváló ismerője. Kosztolányi Dezső írja róla: „Csodálatos, fojtott bensőség, arányos szépség, templomi áhítat van a verseiben.” (Peregrina-versciklus, Mozart prágai utazása, A varázscipő).
Stanisław Moniuszko (1819–1872)
lengyel romantikus zeneszerző, zongorista és orgonista. A lengyel nemzeti opera atyja. Magyar zenetörténészek gyakran illetik a „lengyel Erkel” jelzővel. A lengyel zenetörténetben ugyanis nagyjából azt a szerepet töltötte be, mint a magyar zenetörténetben Erkel Ferenc. Lengyelország határain kívül nem igazán ismert, ám dalai és zongoradarabjai ma is nagy népszerűségnek örvendenek hazájában. Jelentősek szimfonikus művei is. ––> Lengyel est, a BFZ-vel és Witt-tel
Hermann Alexander Diels (1848-1922)
német klasszika-filológus, filozófiatörténész. Elsősorban a preszókratikus filozófusok töredékeinek szöveggyűjteményéről ismerjük. Az először 1901-ben megjelent, nyolcvanhárom kötetből álló mű (Preszókratikusok töredékei) napjainkban is alapvető műnek számít a korai görög filozófiát tanulmányozók számára.
Sebők Zsigmond (Sternfeld, 1861–1916)
író, hírlapíró, a magyar gyermekirodalom klasszikusa; ő teremtette meg Maczkó úr, Dörmögő Dömötör, Zebulon és Dorka, Róka Miska, Malac Misi alakjait. Elbeszélésein Jókai és Mikszáth hatása érződik. Az 1880-as évektől kezdett a gyermek- és ifjúsági irodalommal foglalkozni. 1909-től Benedek Elekkel szerkesztette a Jó Pajtást. Több mint 30 gyerekkönyve jelent meg. Több irodalmi társaság is tagjául választotta.
Szergej Alekszandrovics Kuszevickij (1874-1951)
orosz-amerikai nagybőgős és karmester. Moszkvában tanult, kezdetben nagybőgővirtuóz volt, egészen az 1908-as berlini karmesteri debütálásáig. Az elkövetkező években megalapította saját zenekarát. 1924-ben kinevezték a Bostoni Szimfonikusok élére. Olyan nagy nevek nőttek fel irányítása alatt, mint például Leonard Bernstein. A modern zene nagy támogatója volt.
Georg Kaiser (1878-1945)
német drámaíró. Kereskedő volt Buenos Airesben, a háború alatt Dél-Amerikában hagyott vagyonát elvesztette és ezután csak az irodalomból élt. Gerhart Hauptmann után ő volt a német drámairodalom legszámottevőbb alakja. Egy évtized alatt legalább huszonöt darabot irt, azután egy sereg fantasztikus játék következett, amelyek mitikus és mondai tárgyakat dolgoztak fel, ezekkel nagy színpadi sikere volt (Reggeltől éjfélig, Tűzvész az Operaházban, Az elcserélt gyermek).
Velemir Hlebnyikov (1885-1922)
orosz, szovjet költő, író. Az orosz avantgárd (futurizmus) egyik kiemelkedő alakja. 1906-1922 között nagy formátumú, híressé vált poémákat írt, amelyek képesek voltak megjeleníteni mind a történelmi időt, mind a kor mítoszvilágát. Hlebnyikov avantgárd frissességgel újította meg az orosz költői nyelvet (Zangezi; Tükrök kacagása; Usza-gali, a vadász).
Hárs Ernő (1920-2014)
József Attila-díjas költő, műfordító. 1976-tól szabadfoglalkozású író. Halk szavú, a mindennapok világára figyelő lírikus, akit az emberi lét végső kérdései foglalkoztattak. Ő ültette magyarra Michael Ende A Végtelen Történet című világsikerű regényét. Több kötettel gazdagította a magyar gyermekvers-irodalmat is (Tisztítótűz, Hullámgyűrűk, Áldozati füst).
Nino Manfredi (Saturnino Manfredi, 1921-2004)
olasz színész, énekes. 1947-ig a Római Színművészeti Főiskola hallgatója volt. Már húszévesen Rómában amatőr színész, 1948-tól a milánói Piccolo Teatro tagja, 1949-től filmezett. Énekesként 1963 és 1991 között szerepelt (Én, én, én… és a többiek; Csúfak és gonoszak; Julianus barát).
Friederike Mayröcker (1924-2021)
osztrák író-, költőnő. Első irodalmi műveit 15 éves korában írta, alkotásai először 1946-ban jelentek meg a Plan című lapban. Bécsben él, az egyik legjelentősebb német nyelvű kortárs szerzőként tartják számon, elsősorban költőként kifejtett tevékenysége miatt.
Faragó Vera (Feuerwerker Deborah, 1937-2004)
Jászai Mari-díjas színésznő. 1953-1955 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1955-1962 között a Állami Déryné Színházban és az Irodalmi Színpadon játszott. 1962-től a Vidám Színpad tagja, majd öt évig a Mikroszkóp Színpad állandó vendégszereplője volt (Szegény gazdagok; Házasságból elégséges; Jó estét nyár, jó estét szerelem).
Illés János (1940–2009)
Balázs Béla-díjas operatőr. 1969-1973 között végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán. 1973-tól haláláig a Magyar Televíziónál dolgozott. Dokumentumfilmek, TV-filmek, elektronikus tévéjátékok, mozifilmek operatőre volt (Fogságom naplója, Kismaszat és a Gézengúzok, Julianus barát).
Ivánka Csaba (1948-1996)
Jászai Mari-díjas színész, rendező. A Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakát 1973-ban végezte el. A színházrendező szakon 1987-ben fejezte be tanulmányait. Pályáját a Bartók Színházban kezdte, majd 1974-1981 között a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja. 1982-től 1996. június 4-én bekövetkezett haláláig a Nemzeti Színház színész-rendezője volt.
Szegvári Menyhért (1949-2020)
Jászai Mari-díjas rendező, színész, az egri Gárdonyi Géza Színház örökös tagja. 1968–1972 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán tanult. 1979–1982 között színházrendező szakát is elvégezte 1972–1981 között a Pécsi Nemzeti Színház színésze, főrendezője, vezető rendezője. 1992–1994 között a József Attila Színház tagja volt. 1994 óta az egri Gárdonyi Géza Színház rendezője volt.
