Névnapok: Bonifác, Aglája, Bekény, Bekes, Bónis, Gemma, Gyöngy, Gyöngyike, Gyöngyvirág, Juliána, Julianna, Julinka, Juliska, Kora, Korália, Korall, Násfa, Ompoly, Paszkál, Paszkália
Események:
1832 – Felix Mendelssohn Hebridák (Op. 26) című nyitányának premierje Londonban.
1897 – a világ legrégebbi, folyamatosan működő filmszínháza, a State Theatre megnyílik Washingtonban (Iowa, Guinness World Records).
1902 – Enrico Caruso olasz tenor debütál a Covent Garden-ben Nellie Melbával Giuseppe Verdi Rigoletto című operájában, Londonban.
1913 – megnyílik Frans Hals, holland barokk festőről elnevezett múzeum Haarlemben, Hollandiában.
1925 – megjelenik Virginia Woolf egyik legismertebb regénye a Mrs. Dalloway. A kötet felkerült a The Times magazin minden idők 100 legjobb regényei listájára.
1942 – Aaron Copland Oscar- és Grammy-díjas amerikai zeneszerző Lincoln portré című művének világpremierje.
1946 – Paul Hindemith Rekviem azoknak, akiket szeretünk című, Walt Whitman szövegére írott oratóriumának ősbemutatója a New York City Centerben.
1951 – a Magyar Állami Népi Együttes első bemutatója a Városi Színházban.
1967 – bemutatták Csajkovszkij Csipkerózsika című balettjét a Magyar Állami Operaházban.
1979 – bemutatják a Stalker című orosz sci-fit, amelyet Andrej Tarkovszkij rendezett.
1986 – Londonban bemutatták a Sakk című musicalt, amelynek szövegét Tim Rice írta, zenéjét a két volt ABBA-tag, Björn Ulvaeus és Benny Andersson szerezte.
2013 – megjelenik Dan Brown amerikai regényíró, művészettörténész regénye Inferno címmel (Robert Langdon sorozat) és azonnal bestsellerré válik.
2019 – a Wikipédia megerősíti, hogy Kína letiltotta minden verzióját.
Megszületett Thomas Gainsborough (1727-1788) a 18. század egyik legjelentősebb angol festője.
Különösen a portré- és tájképfestészet területén alkotott jelentőset. Már munkássága elején a túl szigorú akadémizmus ellen fordult és az ő korában kedvelt idealizáló festészet helyett szubtilisabb ábrázolásra törekedett. Portréinál feltűnik, hogy a merev reprezentációra összpontosító ábrázolással szemben a nyugodt, gyengéd hangvételű ábrázolást részesíti előnyben, ezért alakjait nem műteremben festette, hanem a természetben. Szerette volna elérni, hogy a szemlélő a képet ne csak a rendelkezésére álló információ alapján értékelje, hanem inkább a személyes benyomás alapján érzékelje, próbáljon a képbe behatolnia, abban elmerülni. A szemlélő beleérzőkészségére apellált a szegény embereket szentimentális, idillikus-vidéki környezetben bemutató ábrázolásaival is. A Joshua Reynolds vezetése alatt álló londoni Royal Academy of Artsnak ő is alapító tagja volt (Reggeli séta, Két lány macskával, Erdős táj pásztorokkal és marhákkal).
Meghalt Bulla Elma (1913–1980) Kossuth-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a színésznőt isteni 
Bullaként, vagy az egykori csodagyerekként emlegetik.
Bécsi szereplései során fellépett a bécsi Józsefvárosi Színházban (Theater in der Josefstadt), Max Reinhardt felfigyelt tehetségére, beszélt a lány szüleivel és átvette a képzését. Alig tizenhárom évesen már Puckot játszott németül a Szentivánéji álomban. Nevét lassan itthon is megtanulták, a budapesti kritikusok is lelkendezve írtak alakításáról. A háború után a Belvárosi Színház tagja lett, de fellépett a Vígszínházban és a Művész Színházban is. 1951 végén a Belvárosi Színház megszűnt, Bulla Elmát a Magyar Néphadsereg Színházához helyezték és haláláig ott játszott. Nagyon okos és kifejezetten művelt asszony volt, törékeny alkata, egyéni, kissé fátyolos hangja az intellektuális, szenvedő asszonyalakok megformálására tették alkalmassá, de még jobban állt kezében a tenyeres-talpas parasztlány kardja, mint a hódító szépasszony finom, illatos csipkelegyezője (Egy pikoló világos, Szeressétek Odor Emiliát!, Macskajáték).
Meghalt Frank Sinatra („A Hang”, 1915–1998) többszörös Grammy- és Oscar-díjas, olasz származású amerikai 
pop–dzsessz énekes és színész, akit az egyik legnépszerűbb és legnagyobb hatással bíró 20. századi zenei művésznek tartanak.
Egyike a legkelendőbb előadóknak a világszerte több mint 150 millió példányszámban elkelt lemezeinek köszönhetően. Tanulmányaival már 16 éves korában felhagyott, hogy énekelhessen. Az 1940-es évek elején-közepén lett sikeres szólóénekes. Az 1950-es években csökkent iránta az érdeklődés, de 1954-ben karrierje új lendületet kapott, amikor a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díjat ítélték oda neki a Most és mindörökké című filmben nyújtott alakításáért. Az 1970-es és 1980-as éveket javarészt koncertezéssel töltötte, de készült néhány lemeze is (80 nap alatt a Föld körül, A mandzsúriai jelölt, Halálos hajsza).
Megszületett George Lucas (1944) amerikai filmrendező, producer.
A San Franciscó-i Állami Egyetem angol szakára nyert felvételt, írói pályára készült. Később Los Angelesbe költözött és animációt tanult. Főiskolai vizsgafilmje a THX–1138: 4EB (Elektronikus Labirintus), amivel elnyerte az első díjat az 1967–68-as National Student Film Festivalon. Vizsgái után vágóként, világosítóként és segédoperatőrként vállalt munkát. 1967 nyarán bekerült azon négy diák közé, akik lehetőséget kaptak, hogy egy-egy rövidfilmet készítsenek Carl Foreman producer számára a Mackenna aranya forgatásáról. Részt vett a Francis Ford Coppola által rendezett Finian’s Rainbow című film forgatásán. Coppola és Lucas barátságot kötöttek a forgatás alatt, és megalapították az American Zoetrop nevű céget 1969-ben. 1973-ban írta és rendezte az önéletrajzi ihletésű Amerikai Graffitit, a mű elnyeri a Golden Globe-ot, és öt kategóriában jelölik Oscarra, ez és a film anyagi sikere lehetővé tette, hogy belefogjon merészebb vállalkozásaiba (Csillagok háborúja; Indiana Jones; Howard, a kacsa). ––> George Lucas és Robert Zemeckis – párhuzamos életrajz
Megszületett Robert Zemeckis (1952) litván származású Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai filmrendező, 
producer, forgatókönyvíró.
Elmondása szerint egyetlen inspirációja a televízió volt, mivel szülei nem vitték színházba, nem olvasott könyveket, nem hallgatott zenét. Egyetemi évei alatt készítette el az első filmjét társával, Bob Gale íróval közösen, amit a legendás filmrendező, Steven Spielberg is megnézett. Annyira megtetszett neki, hogy rögtön szárnyai alá vette a két bontakozó tehetséget, 1978-ban már meg is írhatták és rendezhették első igazi filmjüket, ami az Add a kezed! címre hallgatott. A Tragacsparádé és A smaragd románca megrendezése után jött meg az igazi siker: 1985-ben elkészítette a Vissza a jövőbe trilógia első részét, melynek kezdeti fázisában még nem is gondolhatta, hogy később BAFTA, Golden Globe és Oscar-díjat is nyerni fog az alkotás. Egy pillanat alatt híressé vált mind Zemeckis, mind a film, így nem volt kétséges, hogy előbb-utóbb folytatása következik. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán (Roger nyúl a pácban, Forrest Gump, Polar Expressz). ––> George Lucas és Robert Zemeckis – párhuzamos életrajz
Ezen a napon született:
Czibulka Alfonz (1842-1894)
zongoraművész, zeneszerző, császári és királyi katonakarmester. Több osztrák-magyar gyalogezred zenekarának karmestereként is szolgált. Egyik legnagyobb sikere volt, hogy a brüsszeli katonai zenekari versenyen első díjat nyert és ezért megkapta az uralkodótól a koronás arany érdemkeresztet. Nagyjából 400 művet komponált, köztük számos kedvelt tánc és zeneművet is (Stefánia-gavott, Pünkösd Firenzében, A szerencselovag).
Otto Klemperer (1885–1973)
német karmester és zeneszerző. A 20. század egyik legnagyobb karmesterének tartják. Három évig (1947–1950) a budapesti Operaház karmestere volt. Amikor 1933-ban a nácik hatalomra kerültek, a zsidó Klemperernek el kellett hagyja Németországot, az Egyesült Államokba távozott, ahol állampolgárságot kapott. A világháború után visszatért Európába. Mint zeneszerző kevéssé ismert, de hat szimfóniát és egy operát is írt.
Hegedüs Géza (1912-1999)
háromszoros József Attila-díjas író, újságíró, költő, színházi szakíró, kritikus, egyetemi tanár. 1935-ben jogi diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol történelemből és irodalomból is lediplomázott. 1939–1946 között az Anonymus Könyvkiadó lektora és irodalmi vezetője. A második világháború során zsidó származása miatt munkaszolgálatos lett, végül koncentrációs táborba lett deportálva. 1945–1973 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola művészetelméleti tanszékvezetője. 1946–1949 között Budapesten a városházán osztályvezető tanácsosként dolgozott, valamint a Pázmány Péter Tudományegyetem filozófiatörténet-tanára volt (Vergilius ifjúsága, Az írnok és a fáraó, Szatírák könyve). ––> Egy évforduló ürügyén – Hegedüs Géza: Irodalmi arcképcsarnok
Méhes György (Nagy Elek, 1916-2007)
Kossuth-díjas erdélyi magyar író, újságíró. Érettségi után a Ferdinánd Tudományegyetemen tanult jogot, de érdeklődése a színház felé fordult. 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjából több hónapot Budapesten töltött. Ezután újságoknál dolgozott, először színikritikái, majd politikai írásai jelentek meg. Pártonkívülisége miatt támadások érték, emiatt meg kellett változtatnia nevét. 1952 után kivonult a hivatalos irodalmi életből, szabadúszóként írt ifjúsági regényeket és meséket (Kárpátok kincse, Világhíres Miklós, Micsoda társaság).
Nemeskürty István (1925-2015)
Kossuth-, Széchenyi-, József Attila- és Balázs Béla-díjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár, nyugállományú dandártábornok. irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár. 1950-től 1956-ig Budapesten tanárként dolgozott. 1956–1959 között a Magvető Könyvkiadóban szerkesztőként működött. 1959 és 1963 között a Budapest Filmstúdiót vezette. 1959-től 1987-es nyugdíjazásáig a MAFILM vezetője volt. 1994-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja (Requiem egy hadseregért, Daliás idők, Magyar századok).
Fésűs Éva (1926-2019)
Kossuth-díjas írónő, meseíró, gyorsíró. Nyugdíjazásáig gyors- és gépírónőként dolgozott, ami mellett írással is foglalkozott (Csupafül, A palacsintás király, A furfangos nyuszi).
Huszárik Zoltán (1931–1981)
posztumusz Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, dramaturg, grafikus. Részt vett a városligeti Vajdahunyad várának restaurálásában, illetve közreműködött több rajzfilm elkészítésében. 1961-ben szerzett filmrendezői diplomát, első alkotásai rövidfilmek voltak. Huszárik Zoltán műveiben gyakran és nyomatékosan megjelenik az elmúlás gondolata, a halál. Asszociációkra építve vált ki erős érzelmi hatást a nézőben. Képi kultúráját, grafikus művészetét színház- és filmdíszlettervezőként is alkalmazta saját filmjeiben és könyvek illusztrátoraként is. Néha kisebb szerepeket vállalt egy-egy játékfilmben (Szindbád, Csontváry, Holnap lesz fácán).
Kovács László (1933-2007)
magyar származású, amerikai operatőr. Másodszori kísérletre felvették a Filmművészeti Akadémia dráma- és filmművészet szakára, 1956 nyarán végezte el az Akadémiát. 1957-ben érkezett az USA-ba és kapott politikai menedékjogot, 1963-ban szerzett amerikai állampolgárságot. 1958-ban Zsigmond hívására Hollywoodba költözött. Az áttörést Dennis Hopper filmje, a Szelíd motorosok hozta meg számára 1969-ben. Azóta több mint 70 film készítésében működött közre (New York, New York; Szellemirtók; Beépített szépség).
Bácskai Lauró István (1933-2020)
filmrendező, forgatókönyvíró. 1957-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1957–1967 között a MAFILM rendezője volt. 1959–1963 között a Balázs Béla Stúdióban működött, alapító tag volt. 1968-ban készült el első önálló filmje, amely A Hamis Izabella volt (Gyula vitéz télen-nyáron, Nápolyt látni és…, Keménykalap és krumpliorr).
Botár Endre (1943)
Aase-díjas romániai magyar színész. Marosvásárhelyen végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. 1961–1968 között a nagyváradi Állami Színház tagja volt. 1968-ban Magyarországra költözött. Az Állami Déryné Színház, majd amikor 1978-ban az előbbi helyén a megalakult, a Népszínház tagja lett. 1983-tól a Nemzeti Színház, annak átnevezése után 2000-től pedig a Pesti Magyar Színház színésze volt. 2012-től a József Attila Színház művésze. Művészként sokoldalú, legszívesebben táncoskomikus szerepeket és a klasszikusok hősszerelmes és karakterszerepeit játssza (Redl ezredes, Julianus barát, Ábel az országban).
Cosette (Dominique Cozette, 1946)
francia popénekes, sikereit főleg a yé-yé irányzat képviselőjeként aratta. Később a művészetek nagyon sok területén kipróbálta magát: volt dalszövegíró, próza- és színdarabíró, színész, sőt nyugdíjas éveiben festéssel és szobrászattal tölti szabadidejét.
Kállai Bori (Katona Irén, 1948)
színésznő, érdemes művész. 1966–1968 között a Miskolci Nemzeti Színházban szerepelt. 1968–69-ben a Szegedi Nemzeti Színházban játszott. 1969–1988 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház tagja volt. 1988-tól a József Attila Színház tagja. Alapító tagja az Interoperett társulatának. Remek tánc- és énektudású művész. Főleg zenés darabokban, elsősorban operettekben, opera- és dalesteken szerepel, szoprán szerepekben.
Gyabronka József (1953)
Jászai Mari-díjas színész. 1969–1971 között szerepelt a Pinceszínházban. 1975-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A Zsebtévé című gyermekműsorban vált ismertté Móka Miki megformálásával 1977-ben. Első játékfilmje az Égigérő fű című gyermekfilm volt 1979-ben. 1994–1999 között a győri Nemzeti Színház tagja volt. 1999–2002 között a Bárka Színházban játszott, 2002-2008 között a Krétakör Színház tagja volt. 2008-tól szabadfoglalkozású (Sorstalanság, Osztrigás Mici, Kincsem).
Busa Tamás (1955-2021)
operaénekes. Oboázni és zongorázni tanult, 1969-től orgonálni is. Budapesten kántorképzőt végzett, éveken keresztül különböző településeken volt egyházi szolgálatban. 1987-től a Zeneakadémia szegedi tagozatán volt Sinkó György énekesnövendéke, 1990-ben debütált a Szegedi Nemzeti Színházban. Covid19-fertőzés következtében hunyt el.
Kristóf Katalin (1956)
színésznő. A Metro Színpad tagjaként kezdett komolyabban a színészettel foglalkozni. 1978-tól 1992-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt, majd szabadfoglalkozású művésznő lett. 2004 és 2005 között a Gózon Gyula Kamaraszínházban szerepelt. Az Egészséges erotika című filmszatírában Ibike, a titkárnő szerepét játszotta.
Orth Mihály (1957-2022)
színész. A Színházművészeti Főiskolán szerezte diplomáját, majd 1981-ben a győri Kisfaludy Színházban játszott. Az 1987–88-as évadban szabadfoglalkozású művész volt, 1988-ban került a kecskeméti Katona József Színházhoz. 1992-től újra szabadfoglalkozású színművész. Gyakran formált meg fiatal hősöket.
Tim Roth (Timothy Simon Smith, 1961)
amerikai színész. Színészként a Made in Britain című tévéfilmmel debütált 1982-ben. Az 1990-es években Quentin Tarantino filmjeiben vált ismert színésszé. Az 1995-ben bemutatott Rob Roy című történelmi drámában nyújtott alakítását a legjobb férfi mellékszereplőnek járó BAFTA-díjjal honorálták, továbbá Oscar-jelölést is kapott hasonló kategóriában. Rendezőként 1999-ben jelent meg első filmje (Ponyvaregény, Az óceánjáró zongorista legendája, A majmok bolygója).
Csudai Csaba (1962)
színész. 1981-től a Békés Megyei Jókai Színházban szerepelt. 1988-ban színészként diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A diploma évében a Thália Színházhoz szerződött. 1993-tól a Győri Nemzeti Színház tagja. 1995-től szabadfoglalkozású művész.
Cate Blanchett (Catherine Elise Blanchett, 1969)
kétszeres Oscar- és háromszoros Golden Globe-díjas ausztrál színésznő és filmrendező. Az ausztráliai National Institute of Dramatic Art-on diplomázott 1992-ben, kiváló növendék volt. Jelentős filmes karrierje 1996-ban kezdődött. 2005-ben Martin Scorsese Howard Hughesről szóló Aviátor című filmjében eljátszhatta Katharine Hepburnt, amiért Golden Globe-ra jelölték, és végül 2005-ben a legjobb női mellékszereplő kategóriában Oscar-díjat kapott az egykori filmcsillag életre keltéséért (Elizabeth, Blue Jasmine, A Gyűrűk Ura-sorozat).
Sofia Coppola (1971)
amerikai filmrendező, színésznő, producer, és Oscar- és Golden Globe-díjas forgatókönyvíró, Francis Ford Coppola filmrendező lánya. 2010-ben a Somewhere című filmnek köszönhetően első amerikai nőként vehette át a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál legnagyobb díját, az Arany Oroszlánt. Filmes karrierje igen korán kezdődött, csecsemőként és kisgyerekként gyakran felbukkant apja egy-egy filmjében. Rendezőként eddigi legsikeresebb filmje az Elveszett jelentés, Bill Murray és Scarlett Johansson főszereplésével. Ez a film megkapta a legjobb eredeti forgatókönyv Oscar-díját
Pavletits Béla (1977)
színművész. 1995–1996-ban felvételt nyert a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karára, de 1996-tól már a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákjaként 2000-ben végzett a prózai színész szakon. A prózai és zenés színházi feladatokban egyaránt otthonosan szereplő fiatal művészként 2000-ben szerződött a Pesti Magyar Színház társulatához. Színházi szerepei mellett látható filmekben és szinkronizál (Coming out, Pappa Pia, Keresztanyu).
Ezen a napon halt meg:
Ludwig Bechstein (1801-1860)
német író, meseíró. Sokoldalú tehetség volt, mely a költészet és tudomány számos ágában érvényesült, de túlságos termékenysége nem engedte, hogy tartalom vagy alak tekintetében kiválóbb, maradandó becsű műveket hozzon létre. Maradandó becsűek a népköltészetre vonatkozó dolgozatai, melyek közül gyermekek számára írt két népmesegyűjteménye igen népszerű volt (A törpék sapkája, A beszélő szamár, A vitéz szabólegény).
Fanny Mendelssohn-Bartholdy (1805-1847)
német romantikus zeneszerző és zongoraművész, Felix Mendelssohn nővére. Bár szülei távol akarták tartani a zenei pályától, számos kitűnő művel gazdagította a zeneirodalmat. több mint 460 zeneművet szerzett. Kompozíciói között található egy zongoratrió, több kötet szóló zongoradarab és dal. Zongoraművei gyakran dalként csengenek (Kerti dalok. Hat dal szoprán, alt, tenor és basszus hangra; Dicsérő ének; (Az év).
Weber Henrik (1818-1866)
festőművész. 1835-től a bécsi képzőművészeti akadémia történelmi festészeti osztályán folytatta tanulmányait. Az 1830-as évek végén életképekkel jelentkezett, majd 1840-ben a müncheni képzőművészeti akadémia növendéke lett, ahol 1842-ben szerzett diplomát. Hazatérése után számos történeti képet festett. Biedermeier festészetünk jelentős alakja (Salamon király a börtönben, Mátyás bevonulása Budára, Nő olasz népviseletben).
Bagáry József (Jožef Bagari, 1840-1919)
római katolikus plébános, a magyarországi szlovének egyik 19. századi irodalmára. Az elemi iskolák részére tankönyvet írt két nyelven (vendül és magyarul) 1886-ban. A vend könyvben Gaj-betűt használ a magyar ortográfia helyett, hogy a szlovén nyelv felé orientálódjék.
August Strindberg (Johann August Strindberg, 1849-1912)
svéd dráma-, regény- és elbeszélésíró. Dolgozott a Stockholmi Királyi Könyvtárban, és az ekkor írt pamfletjei révén híressé vált. Az egyre népszerűbb író Párizsban majd Svájcban is élt, mert cikkjeivel hazájában sok ellenséget szerzett magának. Foglalkozott festészettel is, ám írói munkássága jelentősebb, összesen 58 drámát írt és elbeszélésköteteket adott ki (Hemső regénye, Haláltánc, A csöndes ház).
Gracza György (1856-1908)
újságíró, író, történetíró. Újságírói tevékenysége mellett regényeket és népszerűsítő történelmi munkákat is írt. Részt vett a Tolnai Világtörténete szerkesztésében (A halál őrültjei, A nevető Magyarország, Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története).
Jean Rhys (Ella Gwendolyn Rees Williams, 1890–1979)
brit regényíró (A sötétség utasa, Nagy mosolyt kérek!, Legyen nekik dzsessz).
Silpa Bhirasri (Corrado Feroci, 1892-1962)
olasz születésű thaiföldi szobrász. 1944-ben megváltoztatta nevét, felvette a thaiföldi állampolgárságot, nehogy a megszálló japán hadsereg mint külföldi állampolgárt kémkedés gyanújával letartóztassa. (Monument szoborcsoport – A demokrácia emlékműve, szobrok – Siriraj Hospital, Nagy Tak Sin király).
Báthy Anna (Stampf Anette Katalin, 1901–1962)
opera-énekesnő (szoprán). Apja sokáig ellenezte, hogy Budapestre színésznőnek menjen tanulni, de végül is beadta a derekát. A Zeneművészeti Főiskolán Maleczki Bianka tanítványa volt. 1927-től a budapesti Városi Színházban énekelt, majd 1929-ben az operaház szerződtette, több mint harminc éven át volt a legrangosabb énekesnője, 1955-ben a társulat örökös tagjává választották. Gyakran vendégszerepelt külföldön.
Hugh Griffith (1912-1980)
Oscar-díjas wales-i színész. Az 1930-as évek végétől filmezett. Az 1960-as években volt pályafutása csúcsán. Haláláig folyamatosan foglalkoztatták, elsősorban szórakoztató kalandfilmek és vígjátékok kisebb, de fontos szerepeiben. Pályafutása első igazi világsikere William Wyler rendezése, a Ben-Hur volt, amelyben az életvidám Ilderim sejket formálta meg. Alakításáért Oscar-díjjal jutalmazták. Folyamatosan dolgozott a televízió számára is, hollywoodi korszaka alatt pedig a Broadway-n is fellépett (Lázadás a Bountyn; Canterbury mesék; Zűrzafír, avagy hajsza a kék tapírért).
Rita Hayworth (Margarita Carmen Cansino, 1918-1987)
amerikai színésznő, díva. A 40-es évek egyik legfényesebben ragyogó filmcsillaga, aki elsősorban a könnyű műfajban alkotott nagyot. 1945-ben az ő képét ragasztották „Little Boy”-ra, a hirosimai atombombára. Orson Wellesszel kötött házassága után csillaga tovább emelkedett, s az 1946-os Gilda címszereplőjeként talán legemlékezetesebb alakítását nyújtotta (Csak az angyaloknak vannak szárnyaik, Táncoslábú rekruták, Külön asztalok).
Klaniczay Tibor (1923-1992)
Kossuth-díjas irodalomtörténész, az MTA tagja. 1947-ben bölcsészdoktor lett, Budapesten és külföldön oktatta a magyar nyelvet és a régi magyar irodalmat. 1950 és 1955 között egyik fő szervezőként részt vett az MTA Irodalomtudományi Intézetének létrehozásában, melynek kezdetben igazgatóhelyettese, majd 1984-től haláláig igazgatója volt. Számos külföldi egyetem és akadémia egyetemi professzora, vagy tiszteletbeli tagja volt (Végvári vitézek – szegénylegények, A múlt nagy korszakai, A magyarországi akadémiai mozgalom előtörténete).
Jeszenszky Endre (1925–2008)
a Magyar Érdemrend Kiskeresztjével kitüntetett táncos, koreográfus, balettmester, a dzsessztánc magyarországi műfajalapítója. A háború után, három és fél hónapos tánctanulásával, az éppen alakuló Szegedi Nemzeti Színház táncosa lett. Hihetetlen szorgalommal pótolta be tudásbeli hiányosságát. Magániskolája révén a hazai újjászülető modern táncélet egyik ösztönzője volt, a 80-as évek elejétől oktatta saját dzsessztánc-rendszerét.
B. B. King (1925-2015)
amerikai bluesgitáros. Minden idők egyik leghíresebb bluesgitárosa, aki még 89 éves korában is aktív előadó volt. Egy ültetvényen született a Mississippi állambeli Berclairben. 9 évesen kezdett gitározni, közben kórusba is járt, ahol énekelni tanult. Az évek során folyamatosan fejlődött technikája, és pár év alatt a bluesvilág egyik legjellegzetesebb gitártechnikáját tudhatta magáénak. Stílusában érződik a delta blues lüktetése, de ezt a hangzást sikerrel vegyítette a kor más gitárosaira jellemző dzsesszes motívumokkal. Munkássága elismeréseként 1984-ben beválasztották a Blues Foundation Hall Of Fame-be, 1987-ben pedig a Rock And Roll Hall Of Fame-be.
Udvaros Béla (Unger, 1925-2020)
rendező, az Evangélium Színház alapító igazgatója. 1947–1949 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1953–1954 között az Állami Déryné Színházhoz szerződött. Itt szerepelt neve először, rendezőként a színlapon. 1957-ben a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. Tizenhat szezont töltött a „hírös” városban. A társulat meghatározó, sokat vállaló, kezdeményező vezető művésze volt.
Sándor János (1933–2010)
Liszt Ferenc-díjas karmester, érdemes művész. Működésének fontos része volt az ifjúsági zenekarok létrehozása, nevelése. Irányítása idején vált hivatásos együttessé a Győri Filharmonikus Zenekar. 1991-ben áttelepült a kanadai Victoriába, 1995-től a University of Victoria „artist-in-residence”-e, zeneigazgatója, az egyetemi zenekar karmestere. 1996-tól haláláig a Greater Victoria Youth Orchestra zeneigazgatója volt.
Hetényi Pál (1935-1994)
Jászai Mari-díjas színész. 1961-ben a Mafilm Filmszínészképző Stúdiójában végzett. 1967-től Honvéd Művészegyüttes tagja volt. 1970-től a kecskeméti Katona József Színház, 1978-tól a Népszínházban, 1982-től a Nemzeti Színházban, 1985-től a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban szerepelt. 1989 óta a Vígszínház tagja volt (Megáll az idő, Viadukt, Miss Arizona).
Balassa Sándor (1935-2021)
a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, érdemes és kiváló művész. A Bartók Béla Konzervatóriumban karvezetést tanult, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést. 1964-től a Magyar Rádió munkatársa lett, ahol 1980-ig a zenei főosztályon dolgozott zenei rendezőként. 1981-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszékén tanított (Nyári intermezzo, Téli kantáta, Földindulás).
N. Szabó Sándor (1944-2011)
színész, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja. A Színművészeti Főiskolán két évig tanult. 1964-től a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt, majd az Állami Déryné Színházban játszott. 1969-1971 között a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 1971-1973 között ismét az Állami Déryné Színház színésze volt. 1973-tól haláláig a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt.
Brad Grey (1957-2017)
amerikai televíziós- és filmproducer, menedzser, a Paramount Pictures vezérigazgatója volt. Executive producere volt a Maffiózók című HBO sorozatnak, de sikeresek voltak a Nászok ásza, a Horrorra akadva, a Charlie és a csokigyár és A tégla című mozifilmjei.
