Névnapok: Bíborka, Vilmos, Atlasz, Balzsam, Bíbor, Bíbora, Bíboranna, Celeszta, Celesztin, Celesztina, Csát, Dénes, Dienes, Ruben, Szellő, Szellőke, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Taksony, Viliam
Események:
1327 – Francesco Petrarca a klarisszák avignoni templomában (Théâtre des Halles) pillantotta meg először Laura de Novest, élete nagy szerelmét, verseinek legfőbb ihletőjét.
1843 – Viktória királynő Robert Southey halála után William Wordsworth-t nevezi ki Anglia új nemzeti költőjévé.
1867 – a Nemzeti Színházban bemutatták Erkel Ferenc Dózsa György című ötfelvonásos operáját.
1896 – elkezdődik az I. nyári olimpiai játék, amelynek az első bajnoka a 27 éves amerikai James B. Connolly (hármasugrás), aki később Pulitzer-díjas íróként lett népszerű.
1906 – megjelenik a világ első rajzfilmje, J. Stuart Blackton Humorous Phases of Funny Faces (Vicces arcok humoros fázisai) címmel.
1943 – New Yorkban megjelent a francia Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című regényének első angol nyelvű kiadása.
1947 – átadják az első Tony-díjakat a legjobb színházi teljesítményekért (nyertesek: Arthur Miller, David Wayne és Patricia Neal).
1974
– Brightonban (Angliában), a 19. Eurovíziós Dalfesztiválon a svéd ABBA együttes nyer Waterloo című számukkal.
– 200 000 néző csápolt a „California Jam” rockkoncerten az Ontario Motor Speedway-n (fellépők: Earth, Wind & Fire; Black Sabbath; Deep Purple és Emerson, Lake & Palmer)
1999 – Benny Andersson és Björn Ulvaeus musicalje, a Mamma Mia !, amely az ABBA dalaira épül, bemutatkozik a londoni West Enden (Prince Edward Theatre).
Meghalt Albrecht Dürer (Ifjabb Albrecht Ajtósi Dürer, 1471-1528) magyar származású bajor festő, grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti író.
A korai reformáció Bajorországának egyik legkiemelkedőbb művésze, a német reneszánsz legismertebb képviselője hazájában és külföldön egyaránt. Műveinek legjelentősebb részét portrék, oltárképek és más vallásos témájú festmények adják, de számos míves rézkarcot, fametszetet, könyvillusztrációt és önarcképet készített. Kortársai az ókori görög festőhöz, Apellészhez hasonlították, amikor réz- és fametszeteinek kivételes ábrázolóerejét, részletgazdagságát dicsérték. Azon képei, melyeket gyermek- és fiatalkorában készített, páratlan rajztehetségről árulkodnak. Itáliában Bellinivel való kapcsolata révén ismerte meg többek között Leonardo da Vinci műveit. Megigézték a mozgásban ábrázolt aktok és a mitológiai jelenetek. Sokat foglalkozott a perspektívával és a szépség szabályaival. Itáliából visszatérve szuverén művésszé ért, új szellemben dolgozott tovább (Az Apokalipszis négy lovasa, Szent Jeromos, Az utolsó vacsora).
Meghalt Raffaello Sanzio (1483?-1520) reneszánsz kori olasz festő és építész, a cinquecento egyik kiemelkedő alakja.
Festészetet kezdetben apjától tanult, 1946-ban Perugiába került festőinasnak. 1504-ben, 21 évesen, Firenzébe költözött, ahol Leonardo és a fiatal Michelangelo voltak rá nagy hatással. Itt ismerkedett meg a realista festészet remekműveivel, és önálló mesterként főleg Madonna-képeket alkotott. Négy évet dolgozott a „virágzó városban”, ahol nagyon népszerű és elismert művész lett, elsősorban nyugodt, barátságos stílusa miatt. II. Gyula pápa 1508-ban meghívta a Vatikánba. Bámulatos tehetsége, megnyerő külseje és személyes bája révén a „festők fejedelmévé” választották. Az athéni iskola című műve a reneszánsz művészet egyik csúcsa. X. Leó megbízta, hogy fessen 10 falikárpitot a Sixtus-kápolna falaira. 1519-ben fel is tették őket, jelenleg is a Vatikánban vannak (Sixtus Madonna, Krisztus színeváltozása, Esterházy Madonna).
Meghalt Igor Fjodorovics Sztravinszkij (1882-1971) orosz zeneszerző, a 20. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője.
Műveiért szerzett elismerései mellett zongoristaként és karmesterként is nagy hírnévre tett szert műveinek premierjein nyújtott teljesítményével. Először három balettel tett szert nemzetközi hírnévre, A Tavaszi áldozat egy elképzelt ősi Oroszország pogány szertartásairól alkotott víziója máig elbűvölte a hallgatóit. Az 1920-as években a neoklasszicizmus felé fordult. Ekkor készült művei inkább hagyományos zenei formákat alkalmaztak. A francia állampolgárságot 1934-ben kapta meg. Hazájában, a Szovjetunióban a műveit hosszú ideig nem játszották (A tűzmadár, A csalogány dala, Babel kantáta). ––> Sztravinszkij és a vidámság
Meghalt Juhász Gyula (1883-1937) Baumgarten-díjas költő.
A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának egyik legjelentősebb magyar lírai kifejezője. 1899-ben jelentek meg első versei a Szegedi Naplóban. Barátságot kötött Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel és Oláh Gáborral. 1905-ben megismerkedett Adyval, aki nagy hatással volt rá. 1918-ban tagja lett a szegedi Nemzeti Tanácsnak. Életét derékba törte a kommün bukása. Nyugdíjat nem kapott, verseivel, cikkeivel kereste kenyerét. Negyedszázados költői jubileumát 1923. május 20-án Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Móra Ferenc köszöntötte. 1929. január 18-án elsőként jutalmazták Baumgarten-díjjal, 1930-ban és 1931-ben is megkapta. Egész életén át boldogtalan volt, társtalan magánya sohasem oldódott fel, tragikus betegsége, pesszimista kedélyvilága csaknem a kezdetektől rányomta bélyegét verseire. Így lett lírájának alaphangja a mélabú és a rezignált bánat. Költői stílusát kevésbé hatja át a szimbolizmus, mint a századelő nagy újítóiét, nyelve konkrétabb, reálisabb, érthetőbb. Az impresszionista hangulatlíra művelője volt. Mélyen hitt a szépségben és a művészetben, mely az elveszett Édent jelentette neki (Késő szüret; Fiatalok, még itt vagyok!; Szakállszárító).
Meghalt Isaac Asimov (Iszaak Judovics Ozimov, 1920–1992) Hugo- és Nebula-díjas orosz származású amerikai író és biokémikus.
Tudományos-fantasztikus és tudománynépszerűsítő művei tették ismertté rendkívül sikeres és kivételesen termékeny írói pályafutása során. Több mint 500 kötetet és nagyjából 90 000 levelet, levelezőlapot írt vagy szerkesztett. Legismertebb műve az Alapítvány-trilógia, de hasonlóan jelentős a Galaktikus Birodalom-sorozat és a robottörténetek, amelyeket későbbi írásaiban összekapcsolt az Alapítvány-trilógiával. Asimov a sci-fin kívül krimit és fantasyt is írt. Az Űrvadász-sorozatot Paul French álnév alatt jelentette meg. Népszerűek olvasmányos stílusban megírt tudományos ismeretterjesztő munkái, illetve tudományos újságírói tevékenységének eredményéből, a több mint 1600 esszéből válogatott esszékötetei. Régi tagja és alelnöke is volt a Mensának, habár nem mindig szívesen, „intellektuálisan harcias”-ként jellemezte tagtársait. Jobban élvezte, hogy az Amerikai Humanista Szervezet elnöke lehetett. Róla nevezték el az Asimov kisbolygót, az Asimov’s Science Fiction magazint és két különböző Isaac Asimov-díjat is (Én, a robot; Nemezis; Fekete Özvegyek Klubja).
Ezen a napon született:
Ybl Miklós (1814-1891)
műépítész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Legismertebb művei a budapesti Magyar Állami Operaház, a Fővámház (ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete), a Várkert Bazár, a Szent István-bazilika vagy a Szeplőtelen fogantatás templom (Fót).
Volkmann Róbert (Friedrich Robert Volkmann, 1815-1883)
Magyarországon tevékenykedő német zeneszerző, zenepedagógus, karmester. 1841-ben költözött Pestre, ahol magán zenetanár lett. Az 1860-ban Széchenyi halálára zongorafantáziát írt, mely a megjelenés után három nappal már kétezer példányban elkelt, de nyilvános előadását betiltották, mert Egressy Béni Szózatából tartalmaz zenei idézetet. Bár soha nem tanult meg igazán jól magyarul, több levelében magyarként említi magát, aminek alapja lehetett a magyarországi egzisztencia, és aktív részvétele a honi zeneéletben (Változatok egy rajnai bordalra, Karácsonyi ének, A pásztorfiúról).
Nadar (Gaspard-Félix Tournachon, 1820-1910)
francia fotográfus, karikaturista, újságíró, író. A fotográfia egyik klasszikusa. 24 évesen került Párizsba, érdekelte minden technikai újdonság. Festészetet tanult, majd újságokba novellákat és humoros karcolatokat kezdett írni, N. álnéven karikatúrákat rajzolt. Fényképezéssel is foglalkozott, az akkoriban korszerűnek számító nedves-kollódiumos eljárással kísérletezett. Egy általa épített hatalmas léghajóval számos utat tett meg.
Chernel Kálmán (1822-1891)
földbirtokos, ügyvéd, megyei aljegyző, helytörténész, természetbúvár. 1848-ban a szabadságharc őt is fegyverre szólította; a fegyverletétel után hivatalt nem vállalt, hanem idejét természetrajzi és történelmi tanulmányokra fordította. Fő műve: Kőszeg sz. kir. város jelene és multja. Igen sok irodalmi jegyzetet hagyott maga után, a többi közt emlékiratait is hat kötetben. Róla nevezték el Kőszeg városi könyvtárát.
Gustave Moreau (1826-1898)
francia festőművész, a szimbolizmus képviselője. Szülei korán felismerték fiuk művészi képességeit, és figyelmet fordítottak klasszikus műveltségének megteremtésére, a görög és a latin klasszikusok megismerésére. Hosszabb időt töltött Olaszországban, ahol tanulmányozhatta kedves festőinek munkáit, a régi római kori emlékeket, ami elmélyítette érdeklődését az antik világ iránt. Életműve több mint 8000 darabból áll: olajképek, vízfestmények, rajzok, amelyek többsége egykori házában, a párizsi Gustave Moreau Nemzeti Múzeumban vannak elhelyezve (Jelenés, Pietà, Oidipusz és a szfinx).
Gyárfás Jenő (1857-1925)
író, festő és grafikus. Pesten tanult a Mintarajziskolában, tanulmányait Münchenben folytatta 1877-1880 között. Életképeivel Münchenben, Pesten és Bécsben is sikere volt, de vevőre vagy mecénásra nem talált. Megélhetését úgy tudta biztosítani, hogy pesti képes folyóiratok számára készített illusztrációkat. Az akadémikus és történeti festők sorába tartozik, de több is annál, portréin kitűnik jellemábrázoló képessége, tusrajzain finom vonalvezetés, oldottabb festőiség jellemzi. Történelmi képei szolgálták a nemzeti tudat ébrentartását (A tél öröme, Tetemrehívás, Gábor Áron halála a kökösi csatában).
Tápai Antal (1902-1986)
szobrászművész. Érméket, plaketteket, kisplasztikákat, emlékműveket és portrészobrokat egyaránt készített, műveit a realista szemlélet és a Római Iskola monumentális felfogása egyaránt jellemzi. Témáit általában a kétkezi emberek világából merítette, köztéri műveinek túlnyomó része Szegeden és Szeged környékén áll (Erkel Ferenc szobra a Szegedi Nemzeti Színház homlokzatán; Tömörkény István szobra; Tavasz).
Koós Zsófia (1916-1990)
színésznő. Előbb a Kolozsvári Állami Magyar Színház, utána a szatmárnémeti társulat tagja volt. 1948-tól egészen nyugdíjazásáig játszott újból a Kolozsvári Állami Magyar Színháznál. Szavalóestek rendszeres fellépője volt, a kolozsvári Magyar Művészeti Intézetben egy darabig beszédtechnikát is tanított.
Zentay Ferenc (1917-2001)
színművész. Az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián 1942-ben szerzett színészi diplomát. 1942-ben a Nemzeti Színház ösztöndíjasa, 1946–49-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1949–1952 között a Szegedi Nemzeti Színházban, 1952–54-ben a Fővárosi Víg Színházban szerepelt. 1954-től a Vidám Színpad társulatának tagja volt. Nyugdíjas éveiben is foglalkoztatták. Elsősorban prózai és zenés játékok karakterszerepeit alakította. Játékát az elegancia és az ízléses karikírozókészség jellemezte (A veréb is madár, Lila akác, Fekete gyémántok).
Banda Ede (1917-2004)
Kossuth-díjas gordonkaművész, zenepedagógus, érdemes és kiváló művész. Eleinte zongorát tanult, hegedűs bátyja tanácsára fordult a gordonka felé. 1934 és 1942 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult. A gordonkán kívül zeneelméleti és zenetörténeti előadásokat is hallgatott. Zenepedagógiai munkáját a Főiskolán 1948-tól 1996-ig gordonkatanárként végezte. Emellett 1950-től kamarazenét is oktatott. A Tátrai-vonósnégyessel és szólistaként Európa a világ számos országában koncertezett, sok nemzetközi verseny zsűritagja volt.
Vass Károly (Velczer, 1921-1987)
Jászai Mari-díjas rendező, a magyar és a világirodalom szinte valamennyi jelentős prózai művét színpadra állította. 1942-ben jogi diplomát szerzett. 1943-tól a Színművészeti Akadémia rendező szakos hallgatója volt. 1949-től a Pécsi Nemzeti Színház majd a Miskolci Nemzeti Színház főrendezője volt. A József Attila Színház egyik alapító tagja. 1955–1958-ban a Békéscsabán, 1962-ig Egerben dolgozott. 1962 őszétől a Békés Megyei Jókai Színház főrendezője, majd 1963 és 1968 között igazgatója volt. 1972-től a győri Kisfaludy Színház rendezője, 1979–1982-ben pedig ügyvezető igazgatója volt.
Méray Tibor (1924-2020)
Kossuth és József Attila–díjas író, újságíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A második világháború alatt munkaszolgálatos volt zsidó származása miatt. A német megszállást követően csillagos házakban lakott családjával, majd a nyilas uralmat Szegeden bujkálva élték túl. 1946-ban a Szabad Nép újságírója, hozzá köthető az amerikai „baktériumháborúról” szóló kommunista propaganda itthoni terjesztése, amit 1957-ben, emigrációja után már ő is teljesen alaptalannak nevezett. 1956-ban a Népszavában Nagy Imre politikáját helyeselte. 1957-ben menekülnie kellett a várható megtorlás elől. az emigrációban kezdetben a brüsszeli Szemle újságírója. 1962-től egyik szerkesztője, majd 1971–1989-ben főszerkesztője lett a párizsi Irodalmi Újságnak, s a hozzátartozó Irodalmi Újság könyvsorozatoknak (Közhivatal, Nagy Imre élete és halála, Egy és más).
André Previn (Andreas Ludwig Priwin, 1929–2019)
német-amerikai, tizenegyszeres Grammy-díjas, négyszeres Oscar-díjas zeneszerző, hangszerelő, zongoraművész, karmester. Hatévesen bekerült a berlini zeneművészeti főiskolára, ahol zongorát, zeneszerzést és -elméletet tanult. Pályafutása során a legkülönbözőbb műfajokban alkotott, könyveket is írt a zenéről. Elsősorban a francia, orosz és angol zene iránt vonzódó karmester volt. A Brit Birodalom Lovagrendje kitüntetés tulajdonosa. ––> Berlioz újra
Bakcsi György (1933-2019)
irodalomtörténész, nemzetközi sakkfeladványszerző nagymester. 1964. január 1-től felelős szerkesztőként a Gondolat Könyvkiadóba dolgozott nyugdíjazásáig. dolgozott. Szívesen foglalkozott a 20. századi orosz irodalommal, a könyvekkel párhuzamosan számos tanulmánya, cikke, elő- és utószava, jegyzete jelent meg, néhány szórakoztató könyvet, krimit is írt (Dosztojevszkij világa, Gogol világa, En Passant felügyelő kalandjai).
Egervári Klára (1936-2018)
Aase-díjas színésznő, érdemes művész, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház örökös tagja. 1951–1954 között a Pécsi Nemzeti Színház énekkarában énekelt. 1954–1973 között Győrben, Békéscsabán, Miskolcon, Veszprémben, Szolnokon és Kaposváron szerepelt. 1973–1982 között a Szegedi Nemzeti Színházban dolgozott. 1982-ben a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapító tagja volt. Pályája kezdetén fiatal hősnőket, operettekben szubretteket alakít. Később karakter szerepek hiteles formálója volt.
Garabuczy Ágnes (1936-2020)
festő. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Gimnáziumban majd a Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1960-ban szerezte meg a diplomát. Egy időben a hódmezővásárhelyi művésztelepen dolgozott. Tanulmányúton járt a Szovjetunióban, ahol mély benyomást tettek rá az orosz ikonok. A sötét színekből előragyogó sejtelmes, időtlen alakok azóta is meg-megjelennek képein. A magyar kortárs művészet „nagy generációjának” kiemelkedő képviselőjeként tartják számon (Álomtöredék, Pávakert, Beszélgetők).
Billy Dee Williams (1937)
amerikai színész, képzőművész és énekes. Legismertebb alakítása Lando Calrissian a Csillagok háborúja V: A Birodalom visszavág és a Csillagok háborúja VI: A jedi visszatér filmekben. A The High School of Music & Art-ba járt és érettségizett. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán (Fantom az éjszakában, Lángoló tenger, Acélcápák).
Barry Levinson (1942)
Oscar- és többszörös Emmy-díjas amerikai forgatókönyvíró, filmrendező, producer (Aranyoskám; Jó reggelt, Vietnam!; A gömb).
Grendel Lajos (1948-2018)
Kossuth-díjas szlovákiai magyar író, kritikus, egyetemi tanár. Korai novellái, kisregényei humorral és iróniával teltek. 1997-től a Szlovákiai Magyarok Értelmiségi Fórumának szóvivője. 1997-2000 között a Szlovákiai PEN-Centrum elnöke volt. Regényei a szlovákiai magyarság mai életét, problémáit a messzi történelmi időkbe visszanyúló előzményekkel szembesítik. Valóságból, meséből, mítoszból és intellektuális elemzésből teremt eleven sodrású új prózát (Hűtlenek; Hazám, Abszurdisztán; Rossz idők járnak). —» A semmi regénye
Németi Rudolf (1948-2016)
költő, műfordító, szerkesztő. Pályáját mint a Kriterion Könyvkiadó lektora kezdte Bukarestben, majd a Napsugár belső munkatársa Kolozsvárt. 1989-ben Magyarországra telepedett át. Költészetét Markó Béla létköltészetnek nevezi, mivel a pátoszt leküzdve szembesül a lét alapvető kérdéseivel. Szűkszavúsága a beszéd és az elhallgatás között egyensúlyozva tesz szert többletjelentésre.
Egyed Péter (1954-2018)
romániai magyar költő, író, filozófus és kritikus. 1973 óta közöl verset, kritikát, tanulmányt, főképpen az Echinoxban és a Korunkban. Líráját erős filozófiai hajlam, az emberi létkérdések s a konkrét itt-lét problémáinak párhuzamos láttatása jellemzi. A kortárs magyar irodalom és filozófia egyik legnagyobb hatású alkotója, a kolozsvári egyetem oktatója (A parton lovashajnal, A szabadság a filozófiában, 23 buborék).
Michael Rooker (1955)
amerikai színész. A DePaul Egyetemen és a Wells Community Academy High School-ban végzett (Nico, Henry: Egy sorozatgyilkos portréja, A galaxis őrzői).
Breznay Gábor (1956-2022)
Párizsban élő magyar festőművész. A Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett. 1975 óta Párizsban él. Művészeti tanulmányait a párizsi École des Beaux-Arts-on végezte 1976–1982 között. Rendszeresen kiállít Franciaországban és az európai országokban. Festészetében a 70-es évek expresszionista elemeit a 80–90-es években a Figuration narrative és a Pop-art váltotta fel.
Kamondi Zoltán (1960-2016)
Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Filmrendezői diplomáját 1988-ban szerezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Rövidfilmjei számos díjat nyertek fesztiválokon. 1989-ben, a román forradalom alatt haditudósítóként dolgozott a japán és a francia televízió megbízásából, valamint tudósítója volt a Szabad Európa Rádiónak. Díjat nyert több fesztiválon, az USA-ban hármat (Halálutak és angyalok, Az alkimista és a szűz, Dolina).
Gelencsér János (1960)
festő, népzenész. A Lantos Ferenc és a Halász Károly által megszervezett Paksi Vizuális Telep tagja volt, itt szerzett képzőművészeti ismereteket és gyakorlatot. 1984 óta Salgótarjánban él, itt 1986-tól 2005-ig a város Filmszínházának dekoratőre volt. 1991 és 1995 között rendszeresen szerepelt a Fiatal Képzőművészek Stúdiója kiállításain.
David Woodard (David James Woodard, 1964)
posztmodern amerikai író és karmester. Woodard a The New School-ban tanult társadalomkutatást és a kaliforniai Santa Barbara városban található University of California egyetemen tanult. 2004-ben megalkotta a „Jungle Holy Land” kórushimnuszt elismerve a Nueva Germania alapító eszméinek fenntartható vonatkozásait. Ismert a Dreamachine replikáiról, ami egy enyhén pszichoaktív lámpa, melyeket a művészeti múzeumok világszerte kiállítottak.
Kovács Ákos (1968)
Kossuth-díjas dalszerző, zeneszerző, költő, Ákos néven énekes-előadóművész. A magyar zenei élet egyik meghatározó előadója. Az egykori Bonanza Banzai együttes énekese, szövegírója, zeneszerzője, majd szólistaként is népszerű.
Paul Rudd (Paul Stephen Rudd, 1969)
amerikai színész, forgatókönyvíró, filmproducer és humorista. 1992-ben debütált a Sisters című amerikai családi drámasorozatban. 2004-ben kezdődött hosszan tartó együttműködése Judd Apatow filmrendező és producerrel. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán (Spinédzserek, P.S. I Love You, Éjszaka a múzeumban).
Yiğit Özşener (1972)
török színész, Magyarországon az Ezel című sorozattal lett ismert, Törökországban számos film, televíziós sorozat és színházi fellépés fűződik a nevéhez.
Zach Braff (Zachary Israel Braff, 1975)
Grammy-díjas színész, producer, forgatókönyvíró, rendező. 2001-ben vált ismertté John ‘J.D’ Dorianként az NBC sorozatában a Scrubs-ban, ami meghozta neki az első Emmy-jelölését. 2004-ben rendezte első filmjét (Garden State, Csodacsibe, Tucatjával olcsóbb).
Matthias Schloo (1977)
német színész. Édesanyja magyar származású. 1994-ben debütált a ZDF televízió egyik szappanoperájában. Pályája azóta töretlen, s bár Magyarországon viszonylag ismeretlen, a világ számos országában szerzett népes rajongótábort. A filmezés mellett színházban is játszik, Németország egyik legfoglalkoztatottabb színésze (Csupa csupa élet, Berlin Berlin, Kanos pasik Ibizán).
Józsa Richárd (1984)
színművész. Székesfehérváron érettségizett a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában, majd keramikus technikusi végzettséget szerzett 2002-ben. 2003-tól a Kaposvári Egyetem rajz-vizuális kommunikáció szakos hallgatója lett, azonban egy év elteltével felvételt nyert a színművész szakra. 2008-ban szerezte meg diplomáját, majd a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek azóta tagja.
Ezen a napon halt meg:
Domenichino (Domenico Zampieri, 1581–1641)
a bolognai festőiskola olasz barokk festője. A klasszikus idealista művészetet képviselte, melynek célja felülmúlni a tökéletes természetet azáltal, hogy az ókori és reneszánsz művészet utánzásával kidolgozza a „szépség eszméjét” (idea del bello). A festészetelmélet iránti érdeklődése mellett a zene iránt is elkötelezett volt (seconda pratica), nem csak előadóművészként, hanem a modern stílushoz való hangszerek feltalálásával is foglalkozott (Monteverdi).
Berze Nagy János (1879-1946)
néprajzkutató. 1906-tól 1908-ig Kolozsvárott dolgozott. 1907-től 1913-ig írta nagy munkáját, a Meseszótárt, ami szerencsétlen módon elveszett, ahogy 800 kötetes könyvtára odaveszett. Az elveszett Meseszótár után másik nagy műve a magyar mesekatalógus. Az általa számba vett több mint félezer mese a magyar népmesék első nagyobb, korszerű rendszerezése volt – és egyáltalán az első ilyen európai munka –, egyetlen kiadása ma is keresett mű (Tiszamentről, A világ közepe, Égigérő fa).
Pais Dezső (1886-1973)
nyelvész, akadémikus. Az egyetemen magyar-latin-görög szakos tanári oklevelet szerzett 1908-ban. Kutatásainak eredménye megjelent a Magyar Nyelv című tudományos folyóiratban. A magyar helységnevek változását, majd a Göcsej tájnevet kutatta. Az 1920-as években az Árpád-kori országvédelem rendszerével, s benne a székhelység szerepének, Székelyföldre szállásának vizsgálatával foglalkozott (Ó-magyar olvasókönyv, A magyar irodalmi nyelv, A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből).
Turóczi-Trostler József (1888-1962)
Kossuth-díjas irodalomtörténész. Behatóan foglalkozott a német irodalommal, elsősorban germanista volt, ismerte a kortárs német irodalmi és művészeti iskolák képviselőit és kutatóit. Az európai és a magyar irodalom kapcsán a nagy művészeti korszakokat (barokk, klasszicizmus, romantika) elemezte. A magyar irodalomban Vajda Péter, Katona József, Petőfi Sándor életműve gyakorolt rá mély benyomást (Goethe, mint természettudós, A magyar nyelv felfedezése, A magyar irodalom európaizálódása).
Peti Sándor (Kanitzer, 1898-1973)
színész, színészpedagógus, érdemes művész. Rózsahegyi Kálmán Színiiskolájában tanult, és 1921-ben az ő ajánlásával szerződött az Apolló Kabaré társulatához. 1945-ig az Andrássy úti Színházban, az Unió Színházakban, a Magyar Színházban és a Vígszínházban is játszott. 1946 és 1956 között a Nemzeti Színház tagja volt ezt követően a Petőfi, majd a Jókai, később a Thália Színházban játszott egészen nyugdíjba vonulásáig, 1964-ig. Több, mint ötven filmben játszott, de élete végéig megmaradt a rövidebb karakterszerepek kitűnő alakítójának. 1951–től 1953-ig a Színművészeti Főiskolán tanított (A kék bálvány, Elnökkisasszony, Dollárpapa).
Prinner Antal (Anton Prinner, 1902–1983)
magyar származású francia konstruktivista, szürrealista festő, szobrász, illusztrátor. 1920-tól a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1928-ban Párizsba költözött, ettől kezdve életé végéig külföldön élt. 1942-től vett részt kiállításokon.
Mickey Rooney (Joseph Yule, Jr., 1920-2014)
Oscar-díjas amerikai színész, az egyik első gyerekfilmsztár. Másfél évesen lépett fel először – szülei zenés kabaréjában. Már tizenkilenc éves korában Oscar-díjra jelölték (Szentivánéji álom, Andy Hardyt elkapja a szerelem, Fekete Villám: A fekete táltos).
Bächer Mihály (1924–1993)
kétszeres Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, érdemes művész. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. Tanulmányait Budapest legrégibb zenei tanintézetében, a Nemzeti Zenedében folytatta, később a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakán tanult. Számos lemezfelvétele jelent meg, Európa több országában turnézott, Japánban, Kínában, Iránban és a Szovjetunióban is nagy sikerrel szerepelt. 1987-ig az Országos Filharmónia szólistája volt.
Libuše Havelková (1924-2017)
cseh színésznő (Casanova utolsó rózsája, Szigorúan ellenőrzött vonatok, Rózsaszínű álmok).
Kovács Erzsi (1928-2014)
EMeRTon-díjas énekesnő, előadóművész, a magyar tánczene egyik meghatározó alakja, aki 1950-től kezdve aktívan részt vett a zenei életben. Első nagyobb sikerét 1957-ben érte el a Régi óra halkan jár című dallal. 14 éven keresztül lépett fel többek között Németországban, Svédországban, valamint világjáró hajókon is énekelt (Rejtély, Hová tűnt a sok virág, Üzenet).
Balassa Gábor (1939-2004)
színész. Sokat foglalkoztatott, népszerű gyerekszínészként kezdte pályáját, a Nemzeti Színházban, a Magyar Néphadsereg Színházában, az Ifjúsági Színházban és a Jókai Színházban. Ifjú tengerészként bejárta fél Európát, Törökországtól és Egyiptomtól Gibraltárig. 1962-ben színművészként diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Először a Veszprémi Petőfi Színház szerződtette, majd 1964-től egy évadot a Vígszínházban töltött. 1975–től a Thália Színház tagja volt. 1978-tól a Budapesti Gyermekszínházban játszott, 1979-től néhány évig szabadfoglalkozású színművész, majd végleg elhagyta a pályát.
